BH-t én nem találtam róla, csak éppen a részleges érvénytelenségnek épp ez a lényege. Így pl. az érvénytelenül magas mértékben megállapított megbízási díj esetén is csak a megbízási díj azon részét nem kell megfizetni, amit érvéyesen már nem lehetett kikötni.
Engem is az érdekel, hogy van-e erre valami BH vagy egyéb?
Egyébként az én álláspontom az, hogy nem az egész kikötés semmis, hanem csak az 5 évet meghaladó része, mivel véleményem szerint a törvény csupán az elérés semmisségét deklarálja...
Tovább csűrve-bonyolítva a dolgot: ha a felek kikötöttek ugyan határozott időt, de ez a kiköütés semmis, mert 6 évre szól, de a felek megkötötték volna a szerződést enélkül a kikötés nélkül is, akkor vajon az ily módon részlegesen érvénytelen szerződésben szereplő vételi jog továbbra is a felek által meghatározott időre kikötöttnek minősül? Méghozzá a maximális, azaz 5 évre kikötöttnek? És ez miből következik? Van erre valamilyen BH? Eltávolodtam az eredeti problémától, tényleg csak elméleti probléma szintjén érdekel.
Világos, hogy jogilag a szerződéskötéskori szándék releváns. Azért kérdeztem jelenlegi szándékot, mert arra voltam kiváncsi, hogy ha jelenleg is szándékegység van arra vonatkozóan, hogy létezzen a vételi jog, akkor létezni is fog-e 5 évig, hiába semmis a kikötés, merthogy a felek azt megkötötték volna az érvénytelen rész nélkül is. Persze ha ellentétes a felek érdeke, az más eset, és mint látom, erről van szó. Az én kérdésem pusztán elméleti volt.
Az, hogy jelenleg mi a felek szándéka, mindegy, mert a szerződés szempontjából a megkötéskori nyilatkozatoknak van jelentősége. Azt kell bizonyítania az ellenérdekű félnek, hogy a megkötéskor a felek szándéka arra irányult, hogy ha 6 évre nem lehet kikötni, akkor ne kössék ki. A mostani szándék lényegtelen.
Obuda Fan válaszára vonatkozott a kérdésem.
Tehát, ha a felek szándéka jelenleg is azonos, vagyis, megkötötték volna mindenképpen a szerződést, akkor a részleges érvénytelenség esete áll fenn, azaz, 5 évre kikötöttnek minősül a vételi jog, a 6 éves kikötést pedig figyelmen kívül kell hagyni?
Szerintem a 239. § nem épp erre a tényállásra illik. (ugyanis ez a vételi jog a felek bérleti szerződésében lett kikötve, arra tekintettel, hogy a bérlő nagy beruházást eszközölt a bérleményen)
Másrészt pedig a másik fél, azaz a bérbeadó szeretné ha semmis lenne a vételi jog, mert igen alacsony ár lett meghatározva (a bérlő nagy értékű ráfordításaira tekintettel) a szerződés megkötésekor, tehát ő perelt,és igen örül, hogy van ez a baki. Első fokon elvesztettük a pert...
De szerintem is inkább a részleges érvénytelenség a helytálló...
Ha bármilyen jogirodalmi hivatkozási alapot tudnátok, az szuper lenne!
Előre is köszi!
A Ptk. 239. § folytán csak az eltérést, kivéve ha az ellenérdekű fél bizonyítani tudja, hogy ha nem lehet 6 évet kikötni, ő egyáltalán nem ment volna bele a vételi jog kikötésébe. Szerintem nem túl érdekes probléma, egyértelmű a válasz.
Ez érdekes kérdés, engem is érdekel, vajon mi erre a helyes válasz. Nem lehet, hogy azért nem találunk rá egyértelmű választ, mert a bíróságnak kell eldöntenie az adott eset körülményeire vonatkoztatva?
Azt tudom, hogy a vételi jog öt évre köthető ki, és az ezzel ellentétes kikötés semmis. A kommentár szó szerint így fogalmaz: az öt évet meghaladó kikötés semmis. Véleményem szerint ez nem egyértelmú, ugyanis:
Az a kérdés, hogy úgy kell-e tekinteni a kikötést, mintha a felek meg sem tették volna (mivel 5 helyett 6 évre lett kikötve) vagy a sérelmes kikötés helyébe a jogszabályi rendelkezés lép, azaz akkor is 5 évre kikötöttnek kell tekinteni a vételi jogot, ha a felek ennél hosszabb időt állapítottak meg?
A jogszabály vajon csak az eltérés semmisségét akarja kimondani, vagy teljes érvénytelenséget?
Illetve a részleges érvénytelenség szabályánál fogva azt 5 évre kikötöttnek kell tekinteni, vagyis a 3. évben még hatályos.
(Ptk. 239. § A szerzôdés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerzôdés csak akkor dôl meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettôl eltérôen rendelkezhet.)
A vételi jog időtartamára vonatkozóan-ha azt a felek kikötik-a Ptk. a visszavásárlási jog szabályait rendeli alkalmazni, azaz legfeljebb 5 évre lehet kikötni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis, azaz érvénytelen.
Sziasztok!
Szeretném kikérni a véleményeteket az alábbi kérdésben:
Mi a helyzet akkor, ha a vételi jogot a felek véletlenül 6 évre kötötték ki, de a szerződéskötést követő 3. évben a jogosult élni kíván a vételi jogával?
Kérlek írjátok meg véleményeteket, ill. ha tudtok konkrét jogirodalmat, mely ezzel a kérdéssel is foglalkozik, akkor kérlek feltétlenül jelezzétek!!
Előre is köszi mindenkinek!!