Elsőhelyi jelzálogjog.
A jelzálogjog alapján nem fizetés esetén az ingatlanból a jogosult közvetlenül kielégítést nyerhet. Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérô rendelkezése hiányában - más követeléseket megelôzô sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Több jelzálogjog esetén ezek rangsorban állnak, az elsőhelyi azt jelenti, hogy a rangsorban első helyen áll.
Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerû használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megôrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztetô cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelô biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelô határidôn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.
Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerzôdésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
Az elidegenítési és terhelési tilalom az elidegenítés és terhelés jogát zárja ki. Az elidegenítés és terhelés jogát szerzôdéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.