Végzés elleni fellebbezés

Értem, köszönöm a válaszokat.

Nehogy félreérts: egy fél szóval sem mondtam, hogy nem teheti át az ügyet. Sőt, át kell tennie.

Próbáld megérteni: ha szabálytalan is - neked kedvez. Sokkal rosszabbul jártál volna, ha szabályosan jár el.

Arra voltam kíváncsi, hogy ilyet megtehet-e?
Szóval szerinted is szabálytalan. Bár a Pp.-ben erre nem találok kizáró okot, de mégis aggályosnak tűnik.
Meg akarom fellebbezni az áttételről szóló végzést, viszont nem tudom megindokolni, hogy miért ne tehetné át az ügyet.

Esetleg az történt, hogy a fellebbezést nem is terjesztette fel, hanem mintegy visszavonta az elutasító végzést, és helyette az áttételről határozott? Szerintem teljesen szabálytalan, de alighanem időt nyertél vele.

Nem hozhatott a járásbíróság végzést a saját végzésével szembeni fellebbezésről.

De mindegy. Áttették a Fővárosi Törvényszékhez.
Mi a kérdés?

Kedves KBS!

A fellebbezésre hozott végzés rendelkező része így szól:
"A bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg és a keresetlevelet elbírálásra a Főv.-i Tvszékre teszi át."
Ezt a végzést is a Járásbír. hozta.

Az elsőfokú döntés (ami ellen fellebbezéssel éltünk) rendelkező része csupán ennyi:
A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.

Így tudtam segíteni?

Valamit félreérthettél. Szeretném szó szerinti idézetben - és egészében - látni a rendelkező részt.

A törvényszéknek az első fokú bíróság - idézés kibocsátása nélkül elutasító - végzésével szembeni fellebbezését kell elbírálnia. Nem lehet kérdéses, hogy az illetékességi területén működő járásbíróság végzésével szembeni fellebbezés elbírálására neki van hatásköre és illetékessége.
Ha a fellebbezés elbírálása során azt állapítja meg, hogy a járásbíróságnak nem volt hatásköre a perre, akkor egyúttal azt is meg kell állapítania, hogy a hatáskörrel nem rendelkező bíróság végzése semmis. Ezért azt hatályon kívül helyezi, és utasítja az első fokon eljárt bíróságot, hogy a keresetet a hatáskörrel rendelkező bírósághoz tegye át. (Esetleg maga a törvényszék intézkedik az áttétel iránt, de ez kevésbé valószínű.)

„Járásbír. volt első fokon. Fellebbezést beadtuk (a végzésben megjelölt) törvényszékhez. A fellebbezésre a járásbír. (felterjesztés során)"hatáskörének hiányát állapította meg", és elbírálásra elküldte egy másik törvényszéknek.”

Valami nem kerek. Melyik bíróság járt el első fokon, és kihez fellebbeztetek?

Kedves Jogtudorok!

Szerződés hatálytalanságának megállapítása miatt indítottunk pert, melyet az I. fokon eljáró bíróság idézés kibocsátása nélkül végzéssel elutasított (elkésettség miatt). A döntés ellen fellebbeztünk, melyre a II. fok megállapította hatáskörének hiányát és végzéssel közölte, hogy az ügyet átteszi egy másik bíróságra.
Át lehet tenni olyan ügyet, amiben már döntés született?
Én nem találtam a Pp. olyan szakaszt, ami ennek lehetőségét kizárja, azonban felmerült bennem a kérdés, hogy az I. fokon eljáró bíróságnak volt-e hatásköre?

Köszönöm a válaszokat!

"Mi fáj? Gyere mesélj..." -> "Köszönjük Emese"
:D

Komolyra fordítva, szívesen vennék még tapasztalatot a végzések saját hatáskörben való megváltoztatásának a statisztikáiról. A Pp. 227. § (2) vs. 129. § (1) kérdésében szintén.

Jaj...

mesterség: küldtem mailt.

KBS:
Kérdezősködtem. Akadémiai vélemények:
SZTE: "öhh..." a szögödi akcentusnak mögfölölően :-)
PTE: "lex specialis derogat legi generalis" -> Pp. 129. § érvényes, az áttételt elrendelő végzést meg lehet változtatni.

Már hogyne volna érdekes. Hiszen a saját hatáskörben történő kijavítás lehetősége attól függ, hogy kötve van a megfellebbezett határozatához a bíróság vagy nincs. Azt pedig, hogy kötve van-e, nem lehet megmondani anélkül, hogy tudnánk, pontosan milyen végzésről van szó.

Megjegyzem, ami a határozotthoz kötöttséget illeti, éppenséggel a kötöttség a főszabály [Pp. 227. § (1)], és az a kivétel, amikor nincs kötve a bíróság. A kivételt pedig a Pp. 227. § (2) adja meg: pervezető végzés és az egyoldalú kérelemre hozott elutasító végzés.
Az átttétel szerintem nem pervezető végzés, és nem is elutasító.

Akkor is ezt tapasztaltam. Hogy mennyire volt ugyan ilyen, az nem érdekes.

Még jó, hogy nem okoskodsz.

Mennyiben volt "ugyanilyen" az a végzés? Hogy azt is bíróság hozta?

A kommentár amit olvasnak nem törvényi erejű. Azon túl, hogy nem törvény, a bíró azt csinál amit akar.
Nekem vontak már vissza ugyan ilyen végzést, mivel a Ptk.-nak hat egyértelmű pontjával volt ellentétes a végzés tartalma. Ez 4 éve volt, a bíró saját maga belátta, hogy a végzés elleni fellebbezés mellett a végzés egyáltalában nem állja meg a helyét. Nem vagyok jogász, olvasni jöttem csak ide, tehát nem okoskodom.
"257. § (1) „HA“ „az elsôfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227. §), a fellebbezésnek maga is eleget tehet.”
A kommentár azért zárja a végét rövidre ( össze nem érőre), mert magától értetődik, hogy a főszabály érvényes.
Érdeklődjenek utána, mert nekem már vontak vissza ugyan ilyen végzésemet a megjelölt jogszabály hely alapján.
Köszönöm a figyelmet.
*Főszabály érvényes

„ Mert az én ügyemben alperes illetékességi kifogásának adott helyt,”

Ez esetben egyértelmű, hogy nincs helye kijavításnak.

Semmi ellenvélemény?

Mert ezt úgy veszem, hogy az áttételt elrendelő végzésnek eleget tehet maga a bíróság is.

A 129. § arról az esetről szólna csak, ha a bíróság a végzést saját maga hozta még automatikusan, mindenféle kérelemtől függetlenül? Mert az én ügyemben alperes illetékességi kifogásának adott helyt, amit én most megfellebbezek (de kértem korábban is elutasítani). Tehát nem magától hozta a végzést, hanem kérelemre, de nem az én kérelmemre.

257. § (1) "HA" „az elsôfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227. §), a fellebbezésnek maga is eleget tehet.” Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz...

Kétségtelen, hogy nyugtalanító a 257. § (1) bekezdés elején a "HA" kitétel. De ennek a há-nak nem tesz eleget a Pp. 129. § és a 227. § (1) bekezdés?

A lényeg a lényegben:
A 257. § (1) bek. és ezáltal a 227. § (2) bekezdés valamelyik kategóriájába nem fér bele a 129. § (1) bekezdés?

227. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve.
(2) A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve, olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a bíróság csak annak jogerőre emelkedése előtt (228. §) változtathat meg.
(3) A bíróság a pénzbírságot megállapító végzést fontos okból megváltoztathatja.

Szerintem az áttétel nem pervezető végzés.

De a vonatkozó gyakorlatot nem ismerem.

Pp. 257. § (1) bek. „Ha az elsôfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227. §), a fellebbezésnek maga is eleget tehet...”

129. § (1) nek. „... A bíróság az áttételt elrendelô végzését maga is megváltoztathatja. ...”

A törvényi határidők kötelezőségét érintően már volt vita az egyik topikban. Akkor én is azt mondtam rá, hogy lex imperfecta. Aztán felhívták a figyelmem a Pp. 2. § (1) és (3) bekezdésekre, mint szankcióra, valamint a Pp. 114/A. § (2) a) pontra.

De gondolom igazából nem vona maga után valami nagy kártérítést, a gyakorlat bizonyára "bagót" vesz "méltányos elégtétel"-nek. Nem tudom.