temetési költség

Üdvözletem!
Elvált édesapám után 1/3 részt örököltem, ennek arányában a jelzett temetési költséget ki is fizettem és vállaltam, hogy később beszállok a sírkőbe is. Nem tudtam, hogy a sírhely dupla.
Féltestvérem most követeli a sírkő árának 1/3-át tőlem, de azon már szerepel az Ő édesanyjának neve és adatai is, épp csak a halálozási dátum vége nem, merthogy még él. Nekem semmi közöm az Ő anyjához, azt sem tudtam a halottak napjáig, hogy közös sírhely lesz.
Amikor ezt szóvátettem, azt kaptam, hogy "fillérbaszó" vagyok. Ki kell fizetnem az 1/3-ot, vagy csak annak a felének az 1/3-át? Ha úgyis ennyire gyűlöl, nem akarok egy fillérrel sem többet adni, mint kell!
Köszönöm a választ előre is.

„Nincs valami ötlete arra, hogy mennyi lehet a szokásos költség?”

Valahol a szokásos költségbe lehet, hogy beletartozik a lovashintó, a zenekar, a 100-200 fős halotti tor stb, míg másoknál a szokásos mérték éppen, hogy a legalapvetőbb temetési dolgokat takarja.

Ha számlával kell igazolni, akkor számlával kell. Nem véletlenül.

A BH-k tényleg hatályosulnak, de pl az igazságügyi akadémia honlapja, ami a bírák kiképzésére szolgál:

http://projektjeink.birosag.hu/…7_lap13.html

ott is kiemeli őket, mint bírósági gyakorlatban iránymutatókat.

Úgyhogy nem tudom, hogy mi lesz!

Egészen konkrétan így szól az indoklás:

"Abban az esetben, ha a temetési költségekre vonatkozóan rendelkezésre áll bizonylat, az okirattal alátámasztott költségeken túl átlagos összeg vélelmezésére nincs jogszabályi lehetőség"

Ez két szempontból gáz, szerintem:

1. Van rá lehetőség, már idéztem az Itv-t: "elfogadható" Ráadásul ők is idézik később más kapcsán a Kúria Kfv. V. 35 462/2011 (KGD 2013.47.) döntését arra, hogy a határozatban indokolni kell, különben érvénytelen az egész. A kézbesített határozatban viszont csak annyi szerepel, amennyit beírtam: semmi.

Rendben, ne fogadja el, joga van - de legalább írjon valamit!

2. Ebből a megállapításból, amit írtam, hogy nincs vélelmezés (megjegyzem: közjegyzői okiratba van foglalva az összeg) az következne, hogy ha nem csatolom be a meglévő bizonylatot, akkor

1. vagy egyáltalán nem fogadnak el temetési költséget, ami nonszensz sőt indirekte jogsértést is vélelmez, hiszen az örökösnek el KELL temetnie az örökhagyót
2. arra buzdít, hogy ne kérjek számlát temetésnél, csak nyögjek be véletlenszerű összeget, mert ha nincs bizonylat, akkor meg lehet általános összeget vélelmezni. (argumentum a contrario)

Már idézték az Itv. 13. § (4) bekezdését. Csakhogy az alapján a hatóságnak van igaza. A -hat, -het képző meglehetősen széles diszkrecionális jogköre van - és nem rajta van a bizonyítási teher.

Nem Önnek kell indokolni, hanem a hatóságnak, mint ahogy neki kell azt is bizonyítani, hogy a szokásos mértéket meghaladja a temetési költség. A BH-k egyébként nem hatályosulnak. Egy korábbi bírósági döntés rövid lényege.

Köszönöm Dr. Attika!

De tudna jogszabályt/bírósági döntést mondani, amivel meg tudom indokolni?

Az 1996/367-es BH-t dobta a google, de ez már sehol nem elérhető, és nem is tudom, hogy hatályos-e még.

Beletartozik még a halotti tor költsége. Nem kell számla. A 4-500 ezer reális.

Oké, lehet, hogy a 400 000-et félreértettem, a közjegyző azt mondta, hogy eddig elfogadják.

DE!!!!!

Illetéktörvény (4)49 Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

Kb 140 000 forintról van számla - ez csak a világi temetés (temetkezési vállalkozó eltemeti)

De ebben nincs benne a mise, a virrasztás meg a temetési ügyintézés (másik településen lakott a bácsi), meg ilyenek.

Ezekről nincs Áfás számlám.

És aljasság ilyet kérni ilyenkor!!!

Nincs valami ötlete arra, hogy mennyi lehet a szokásos költség?

Ha fellebbeztél, és Te hivatkoztál törvényre, beírnád a pontos számát? Annak a törvényhelynek, amelyik 400.000.- forintig eltekint a bizonyítástól.

Tisztelt Jogi Fórum!

Elhunyt a nagybátyám. Volt végrendelet: közjegyzői végzésben fel lett tüntetve, hogy hagyatéki teher az eltemettetés költsége 400 000 Ft, ennek egy részéről rendelkezem számlával.

A NAV illetéket kirovó határozatban írt, hogy csak a számlával igazolt összeget tudja elfogadni.

Én fellebbeztem, hogy életszerűtlen minden költségről (ministránsfiúk stb) ÁFÁ-s számlát hozni, ráadásul a törvény is eltekint 400 000 Ft-ig a bizonyítástól.

Visszaírtak, hogy csak a számlával igazolt részt fogadják el. Jogszabályi indoklás semmi. További fellebbezés nincs, új elsőfokú eljárás lesz, mert csomó dolgot elcsesztek az elsőfokú határozatban, de ez a temetési költségesdi köti az első fokot.

Most hogy is van ez?

Tisztelt Válaszadó! Nem mondtam, hogy nem hiszem el, csak nehéz elfogadni és reméltem, hogy van más tapasztalat is. Megköszöntem az időt és a választ is. Nem kezdtem előről, ezt eddig nem kérdeztem. Több mint negyed millió Ft kifizetése saját pénztárcából valakire, aki addig volt az anyám , míg megszült és még 3 évig, ami alatt eladta a ruháim és bezárt a lakásba, hogy inni és pasizni menjen, nevelőotthon és még 37 év nélküle, szerintem költség. Köszönöm!

Az hagyján, hogy tévesen értelmezed a törvényt, és azt hiszed, a temetésről "gondoskodás" a költségek viselését jelenti.
Az viszont nincs hagyján, hogy miután egy szakember vette a fáradságot, elolvasta a terjedelmes írásodat, és még korrektül válaszolt is, te nem hiszel neki, és újra kezded a témát.

Tisztelt Fórum! Köztemetés esetén vissza kell fizetni az önkormányzatnak a temetés költségét. Visszautasítottam az örökséget az elhunyt gyerekeként és a kiskorú gyermekeim nevében is ( 73000 Ft összesen, semmi ingatlan). A temetés költsége az élettársat terheli, előbb, mint a gyereket. Ez esetben volt élettárs. A kérdés az lenne, hogy ez a folyószámlán lévő említett összeg az önkormányzaté lesz és a fennmaradó részt kell kifizetni vagy mi az eljárás ilyen esetben? Köszönöm a választ!

Köszönöm szépen! Az első kérdés lenne a legfontosabb. Szerinted kötelezhetik d-t ha van c, de nem tud fizetni. Más is megtudná ezt erősíteni vagy épp az ellenkezőjét?

Köszönöm szépen! Az első kérdés lenne a legfontosabb. Szerinted kötelezhetik d-t ha van c, de nem tud fizetni. Más is megtudná ezt erősíteni vagy épp az ellenkezőjét?

1 Szerintem igen.
2 Igen.
3. Ilyesmit főleg tanúkkal szoktak bizonyítani.
4. Nem valószínű.

Sziasztok! Amikor megkeresett x önkormányzat anyám halálhírével,nem tudtam,hogy volt élettársa. A temetésen láttam, adott nekem egy borítékot, amiben a halottvizsgálati bizonyítvány volt. Nem tulajdonítottam jelentőséget neki. Y önkormányzat tőlem kéri a temetési ktg visszafizetését,ahogy azt írtam már. Tőletek megtudtam a hagyatéki kérdés és a szülői felügyeleti jog témában,hogy van egy mérvadó törvény,hiába fordultam a bírósághoz a nevelőotthonos,nem törődöm dolog miatt. Így azt gondoltam,hogy meg kell keresnem az élettársat. A nevét nem tudtam,de a halottvizsgálati bizonyítványon ott volt egy zártkerti helyiség helyrajzi száma a halál beálltának helyszíneként.Tegnap a nagynéném és férje társaságában elmentünk arra,hogy megkeressük az illetőt.Egy szomszéddal tudtunk beszélni,aki elmondta,hogy kb 1 évig éltek egy ott lévő kerti házban,ami nem az ő tulajdonuk volt,hanem kiadták nekik és hogy az élettárs anyám halála után elköltözött a testvéréhez. Nem tudott címet , nevet mondani,csak hogy merre van az utca. Odamentünk, sétálgattunk,hátha meglátjuk. Hihetetlen,de elbiciklizett mellettünk. Beültünk egy ott lévő vendéglátó helyiségbe beszélgetni. Elmesélte hogyan halt meg anyám, hogy több mint egy évig éltek együtt,hol lakik most, nincs jövedelme...Mondtam, hogy azért kerestem meg, mert Y önkormányzat kötelez a temetési ktg visszafizetésére,de az élettárs előbb kötelezhető,mint a gyerek,így vállalja,hogy élettársak voltak. Mivel nincs jövedelme, ki kell töltenie egy méltányossági kérelmet és a költség az önkormányzatnál marad. Elmondta,hogy voltak akkor x önkormányzatnál (amelyik városban éltek és ahol meghalt anyám )a nővérével.A nővér beszélt ott és azt mondta,hogy csak barátok voltak,néha összejöttek, letagadták az élettársi kapcsolatot, így ő nem tehet eleget a kérésemnek. Ő egy jámbor ember, a nővére,nyílván a temetéstől félve,hazugságra vette rá. Ezek fényében a kérdéseim:

1. 1999.évi XLIII. törvény 20§ alapján ha van „c” személy,követelhetik-e „d”-től a temetési ktg-et? Főleg, ha „c” szegény és az önkormányzatnál maradna a ktg?
2. Sajnos nem készítettünk hangfelvételt a beszélgetésről. Nagynéném és férje tanúsíthatják-e, ami elhangzott vagy közeli rokonok, így nem?
3. Nem tudom, kié a tulajdon, ahol éltek, de valószínűleg tudná tanúsítani az élettársi kapcsolatot. Nekem kell megkeresnem vagy van más módszer is? Valószínűleg a bácsi, akivel beszéltünk, és végül segített, szintén nem akarná tanúsítani. Nem mondta meg a nevét sem.
4. Nem akarok rosszat az élettársnak. Lehet-e baja abból, ha bebizonyítom, hogy hazudtak? Mondhatja-e azt, hogy megijedt és azért nem mondta el az igazat? Lenne-e ennek negatív következménye?

Köszönöm az időtöket és a válaszokat!!

amazon,
nem volt semmiféle biztosítása a fiadnak a küldföldi utazása során?

Ha esetleg nem ő volt a hibás a balesetnél - ezt nem tudni, ezzel kapcsolatban nem írtál semmit -, a külföldi biztosítótól is lehet kérni pénzt - a magyar bíztosítón keresztül, ügyvéd bevonásával.

Minden szükséges költség elismerhető, a nem túlzó kivitelű síremléké is - nincs jogszabályban rögzített felső határ.

Fiam külföldön történt baleset kövekeztében hunyt el. Hazaszállítása, és az ott felmerült számlákkal igazolt és kifizetett költségek , meghaladják 400. 000 ft-ot.
A Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének tájékoztatása( a haláleset bejelentésekor) szerint maximum 300.000 Ft vehető figyelembe temetési költségként.
Valóban.......?????
Nem én vagyok az örökös, hanem három kiskorú unokám. Nem mellékes, hogy az örökösödési illeték alapjául szolgáló értékből 300 000 vagy annak közel háromszorosa kerülne levonásra. Siremlék miért nem vehető figyelembe, ha az elkészült?

Köszönöm a válaszokat.

Szerintem minden hozzáállás kérdése, mert pl. ha én örökölnék valakitől 25 mFt-ot, akkor magamtól is csináltatnék az örökhagyónak egy egyszerűbb sírkövet, hogy ne kelljen minden héten a gyomirtással bajlódni.
Persze aki még egyszer sem volt a sírnál, az ezeket a gondokat nem ismerheti.

Azért csak óvatosan. Az, hogy az illő eltemetés költségeit az örökös viseli, nem jelenti azt, hogy bárki az ő megkérdezése nélkül rendelhet sírkövet, vele meg majd kifizettetik. Pláne nem jelenti azt, hogy utólag, a temetés megtörténte után rendelhetnek a kontójára.

A szokásos költségeket lehet elszámolni. Egy egyszerűbb sírkő a legtöbb helyen szokásos.

Köszönöm a választ.

Azt hallottam, hogy egy egyszerűbb sírkövet is el lehet számolni.
Ha csináltatnék egyet a férjemnek, kérhetném az árát az örököstől?