Online jogi tanácsadás

Normális esetben úgy működik, hogy van egy munkaszerződés, ami rögzíti, hogy a heti munkaidő 20, 36, 40, vagy akárhány óra.
Tegyük fel, esetetekben ez heti 40 óra. Minden hónapban megvan, hogy mennyi a kötelezően ledolgozandó óraszám ez alapján. Teljesen mindegy, hogy a heti 40 órát milyen napi beosztással dolgozod le, attól még a szabadságot 8 órában állapítják meg. Ha nincs munkaidőkeret, akkor havonta ki kell fizetni az esetleges túlórákat, ha van munkaidő keret, akkor annak a végén.

A munkaközi szünetet úgy kell megállapítani, hogy napi 6 óránál tovább tartó munkavégzés esetén minimum 20 perc, napi kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc, ami NEM RÉSZE a munkaidőnek, arra munkabér nem jár, tehát le kell dolgozni.

„Ha egy ember szabadságon van, a többiek helyettesítik. Így gyakorlatilag ledolgozzuk a saját szabadságunkat.”

Akkor ez keményen túlóra, szabad kifizetnie a munkáltatónak.

Az első kérdésben nem értek egyet a munkáltatóval, az egy munkanap az egy munkanap. Szerintem nem két nap szabadsággal egyenlő. (ha szabad 10-11-12 órát dolgozni, akkor miért ne annyi lenne a szabadság? A 12 órát sem 2x6 órában kell dolgozni) Szerintem.

Az ebédidő az jogos. Az ki kell adnia, biztosítania kell - ezt nektek kell kiharcolni - ezt nem kell a munkaidőbe beleszámolni.

Tisztelt Szakértők!

Vendéglátásban dolgozom, napin10-12-14 órát, vendéglátós beosztás szerint, egyik héten 3 másik héten 4 napot. Mindegyik nap 2 ember dolgozik. A munkaszerződésünkben nincs rögzítve a havi kötelező ledolgozandó óraszám, szóbeli megállapodás volt a 200-210. A kérdésem az éves szabadságoz kapcsolódna. Ilyen esetben a szabadságot hogy kell elszámolni? Mi eddig úgy csináltuk, hogy 1 munkanapot 1 szabadságnak számoltunk. De vitánk támadt ebből adódóan az üzletvezetővel. Illetve mivel nem engednek nagyobb személyzetet, négyen vagyunk. Ha egy ember szabadságon van, a többiek helyettesítik. Így gyakorlatilag ledolgozzuk a saját szabadságunkat. Tanácstalanok vagyunk, mert nagyon nem tartjuk igazságosnak, hogy 8 órával legyen elszámolva a szabadság. Hisz ez szerint egy 14 órás napot 2 nap szabadsággal tudnánk kiváltani?

Másik kérdés, hogy mennyi munkaközi szünet jár ilyen napi ledolgozott órák esetében? Kb 10-15 perc alatt ebédelünk, ezen kívül semmi szünet nincs, de ha sokan vannak épp, akkor persze vissza kell állni az ebéd helyett dolgozni... az üzletvezető aki nem a tulajdonos, le akarja dolgoztatni az ebédidőt, szerinte 30 perccel előbb kellene mennünk ez miatt.

Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm

Megtérítési igénye a különvagyonban tartozó ingatlannak a közös szerzés terhére történt törlesztése miatt is lesz.

De csak ha hozzájáruot pl. az ingatlan felújításához.

Csak azért, mert ott laknak együtt, még megtérítési igénye sem keletkezhet.

Megtérítési igénye lehet, tulajdonjogi nem.

Tisztelt szakértők!
felvilágosítást szeretnék kérni a következő témában.
Lányom elvált,és a nevére került az ingatlan,miután mi szülők kifizettük a kért összeget a vejünknek,és most egyedül a lányunk fizeti a banki hitelt tovább.
Most lett egy élettársa,és a kérdésem,hogy lehet-e követelése az élettársnak szétválás után az ingatlanban.
Nem regisztrált élettársak,külön bankszámlával rendelkeznek.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a válaszát! Nem baj, hogy nem ügyvéd, ettől függetlenül sokat segített!

Köszönöm szépen!

szörnyike

szornyike,

Én nem vagyok ügyvéd, de az új Ptk. nevesíti is a köteles részt elévülését, úgyhogy igen, még nyújthat be igényt bíróságon.

„Ptk.7:76.§ [A kötelesrészi igény elévülése]
A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.”

Kedves drbjozsef!

Ez év augusztusában kérdeztem néhány dolgot Keresztapám halálát követően hagyatéki ügyben. Volt Keresztapámnak egy gyermeke, aki nem a Keresztanyámmal kötött házasságából született, hanem a házasság alatt, de „kívülről”, viszont a nevére vette a gyermeket. A hagyatékkal kapcsolatban voltak kérdéseim, melyekre kaptam is Öntől válaszokat, s most felmerült még egy kérdésem.
Lezajlott a hagyatéki eljárás, a lakás – melyben a Keresztanyám lakik és 1/1 tulajdonos, valamint a bankszámla (halotti záradékos volt) nem került bele a hagyatéki leltárba, bár a gyermek próbálta belevonni, ugyanúgy, mint a Keresztszüleim által lakott lakást is. Azonban egyik sem került bele tehát a hagyatéki leltárba, így megegyeztek a hagyatéki tárgyaláson, melyet lezárt a közjegyző avval, hogy jogerőre is emelkedett.
Fentiekhez kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a Keresztapám gyermeke ezek után még nyújthat be igényt polgári peres úton a lakáshoz kapcsolódóan köteles részt követelve?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: szörnyike

Futottál egy újabb kört teljesen feleslegesen.
Minek mennél a jegyzőhöz , az ügyintézés módja nem szóban zajlik hanem írásban!
Írjál neki levelet, amiben kéred a korábbi határozat kijavítását.Korábban alfateam bemásolta a rendeletet ami előírja az anyagi-jogi határozatok kötelező elemeit. Kell lenni benne teljesítési határidőnek.

Nos,felvilágosított a közjegyző hogy egy határozattal lezárt ügyet nem tud átvenni,illetve ők is csak egy újabb határozatot hoznának.Illetve,a határozatot hozó jegyző dolga betartatni.Ma fogok hozzá elmenni,és ha ez sem fog eredményre vezetni?

„Hát akkor teljesen tanácstalan vagyok...! ”
Hát ez értheti, hiszen 4 nap alatt 12 hozzászólás volt. Igaz ez egyik sem az volt amit te szerettél volna olvasni!

Hát akkor teljesen tanácstalan vagyok...! Ma mindenképp találkozok a közjegyzővel,és akkor letisztázódik.Vagy így vagy úgy,de pontot teszek ennek a végére.

Igen. Csak az egyik végrehajtható döntés a másik meg nem az. Sőt egyáltalán: az egyik hatósági döntés, a másik meg nem az.

"Res Judicata" elvén igen elutasíthatja,de egy határozattal lezárt ügyről van szó,amiből nem újabb jogvitát szeretnék vagy peres eljárást hanem a határozatban foglaltakat betartatni. A parkoló csekk is határozatból születik,és ha nem fizetem meg..?

Már a közjegyző visszautasítja a kérelmet azzal, hogy res iudicata.

Én úgy vettem ki hogy a kézhezvételtől(május 20) számítva kérhette volna a határozat megváltoztatását. Ellenkező esetben tudomásul vette.Amennyiben nem tartja be a jegyző határozatát,ezen túl hogy vegye komolyan bárki is bármilyen határozatot. Egyébként korábbi ügyekben tapasztaltam részrehajlást a jegyző részéről,és korábban,szóban jeleztem a hiányosságot.
Ha a bíróság helyben hagyja követelésemet,nekem megéri.

Én ugyan nem értek hozzá, de a 8000 forint gyanúsan a fizetési meghagyás minimum illetéke - KBS pedig azt mondta, nincs helye fizetési meghagyásnak.

Én ebből azt gondolnám, hogy a jegyzőhöz kellene menni, hogy egészítse ki a határozatát fizetési határidővel (különben mi alapján indítanál fizetési meghagyást, nem járt le a követelésed, ha nincs is határideje), és utána sem közjegyzőhöz kell menni, hanem ha lejárt a határidő, akkor közvetlenül végrehajtóhoz, hogy indítsa el a végrehajtást.

Ha ellentmond a fizetési meghagyásodnak, mit fogsz csinálni, 3000 forintért bepereled bíróságon?

Végrehajtási eljárást kezdeményezés miatt kértem időpontot ahol elmondták hogy 8.000 ft-os illetéke van amit természetesen az ellenérdekű félre fogják hárítani.

Mit akarsz a közjegyzőtől?

Köszönöm minden hozzá szólónak a segítségét illetve a hajlandóságot.Tiszta lett a kép.És már van időpontom a közjegyzőnél...:) Minden jót a fórumtársaknak...!

Üdvözlet.
Munkaügyi perre keresek sikerdíjas ügyvédet. Egészség karosodás munkavédelmi szabályok megsértésére való rábírás. Munkáltató általi felmondás a munka nem vállalása esetén!
Köszönök minden választ!

Ki kell egészíteni. Anélkül nem tudják végrehajtani.