Fórum büntetőjog régebbi elöl     új hozzászólás


Rágalmazás? Becsületsértés?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.06.20. 21:16

Te vagy az, Geri? A 40 tanácsadó közt nincs egy jogász?

www.kbs-ugyved.hu

Darthvendy # e-mail 2021.06.20. 21:05

Be lehet perelni a YouTube-ot, amiért többszöri felszólításomra sem távolították el a becsületsértő reklámot? Konkrétan a reklám “balfék haver” néven titulál benne valakit. Ezen kívül a reklám teljesen alaptalanul állítja ugyanerről az illetőről, hogy valaki más mozgatja őt a háttérből, ami konkrétan hazugság. Valamint azt is bizonyíték nélkül állítja a reklám, hogy ez az illető adót növelne és csökkentené a fizetéseket.

Szomorú örökös #   2021.06.06. 20:13

Surmoka

A továbbiakban a többi hozzászóló esetleges válaszaival fogok csak foglalkozni

Eddig se volt nagyon más, aki írt volna neked. Aki valóban ügyvéd itt és elsőként írt neked, azt elküldted melegebb éghajlatra. Ő már levonta a konzekvenciát a történetből. Miből gondolod, hogy ez változni fog? :-D

Szomorú örökös #   2021.06.06. 20:10

Surmoka

Mivel a bíróság hangfelvételt készített az első tárgyalásról, kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a sértő kifejezések elhangzottak.

És ha te ugyanott mondod, hogy nem jelented fel, ha ő is visszavonja, az gyakorlatilag fenyegetés abba az irányba, hogy ő fog következőként bíróság elé kerülni, akkor azt ugyanúgy rögzíteni fogják, ezt ne feledd. Bakker, egyrészt imádják az ilyen tyúkpereket a bíróságok - sokkal komolyabb ügyekről veszitek el a figyelmet -másrészt miből gondolod, hogy ezek után foglalkozni fog bármivel a bíróság? Tudod, amit állítasz, hogy elhangzott, azt ők is hallották és kicsit jobban tisztább tudással rendelkeznek a joggal kapcsolatban akár nálad, de még nálam is. Ha szerinted a bíró nem figyelmeztette ott azon nyomban, akkor vajon miből gondolod, hogy majd a te vádad megállja a helyét? ;-)

A próbára bocsátásról beszélésed meg duplán vicces, hiszen abszolút semmi fogalmad sincs róla, hogy mivel vagyok megvádolva

Te vagy a vicces, mert épp az első hozzászólásoddal leírtad:

Magánvádlós becsületsértési ügyben vagyok vádlott

Ehhez képest azzal foglalkozol, hogy tudnád a másikat visszavágásképp bosszúból megvádolni, fenyegetni akarod, hogy ha nem vonja vissza, akkor te is feljelented, és eszedbe nem jut, hogy védekezz, pedig gyakorlatilag egy büntetőügyben vagy vádlott és még csak nem is tiltakozol, hogy te azt el sem követted. Ez itt a gáz, de nem kicsit!

és nem szállsz le a magas lóról

Bocsi, de úgy láttam, hogy az a hely már foglalt, nem akarlak téged kitúrni onnan. ;-)

Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem vagy jogász

No látod, ez eddig se volt kétséges, hiszen én is leírtam, hogy két rágalmazási, becsületsértési ügyem is volt eddig. Az egyikben épp a korábban említett büntetést kaptam, de azt is békében végigvittem és nem háborogtam, de ott is a legenyhébb bünti volt, mert sikerült az ügyvédemmel a legjobbat kihozni a büntetés tekintetében. A másodikban meg még tárgyalás előtt véget ért a történet, ahogy leírtam. Ja, az gondolom megvan, hogy ez nem egy ingyenes jogsegély, hanem egy témákat kitárgyaló fórum, ahová bárki regisztrálhat, leírhatja a saját tapasztalatát. Ha nem így lenne, te sem írhattad volna le az eddigi összes agymenésedet. :-D

Surmoka # e-mail 2021.06.06. 19:57

Szomorú örökös

"Ha ezt nyilvánosan a tárgyalóteremben kimondod vagy leírod hivatalos iratban bárhol, akkor még az sem kizárt, hogy lazán zsarolásért is felelősségre fognak vonni. Csak szólok..."

Hát ez nagyon vicces, erre ezt kell mondanom. Az semmilyen körülmények között nem zsarolás, hogy én a sérelmemmel szembeni jogos elégtételi igényemről hajlandó vagyok önként lemondani, ha elfelejtjük egymást. Mivel a bíróság hangfelvételt készített az első tárgyalásról, kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a sértő kifejezések elhangzottak.
Neked nincs meg, hogy a zsarolás mit jelent.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem vagy jogász, mert olyan szinten nem érzel alapvető különbségeket, hogy az hihetetlen.
A próbára bocsátásról beszélésed meg duplán vicces, hiszen abszolút semmi fogalmad sincs róla, hogy mivel vagyok megvádolva, és arról se, hogy bizonyítható-e a cselekmény elkövetése.
Már felhívtam a figyelmedet, hogy ne tegyél teljesen látatlanban ilyen kijelentéseket, de láthatóan nem ment át, és nem szállsz le a magas lóról.
A továbbiakban a többi hozzászóló esetleges válaszaival fogok csak foglalkozni, mert a tieiddel nincs értelme.

Szomorú örökös #   2021.06.06. 06:22

Surmoka

Ha nem akarja azt az eljárást elbukni a vádló, akkor átgondolhatja, hogy visszavonja-e a feljelentését.

Ha ezt nyilvánosan a tárgyalóteremben kimondod vagy leírod hivatalos iratban bárhol, akkor még az sem kizárt, hogy lazán zsarolásért is felelősségre fognak vonni. Csak szólok...

a várakozásom szerint felmentő ítélet lesz.

Ez max. akkor lenne, ha kiderülne, hogy te nem követted el azt, amivel megvádoltak.
Ha viszont igen, akkor felejtős ez a gondolat is.
De nyugi, ki lehet bírni azt az 1 év próbára bocsátást. ;-)

Szomorú örökös #   2021.06.06. 05:47

Surmoka

Azzal meg tisztában vagyok, hogy másik eljárás lesz, ha én a tárgyalóteremben engem ért sértésekért elindítok valamit. Pont ez a lényege. Ha nem akarja azt az eljárást elbukni a vádló, akkor átgondolhatja, hogy visszavonja-e a feljelentését.

Szerintem te fordítva ülsz a lovon. Ha te mindenáron eljárást akarsz ellene indítani a bíróságon, akkor tedd meg, de egyrészt bizonyítanod kell mindent, ami nem biztos, hogy nagyon egyszerű lesz, másrészt magasról nem fogja a bírót érdekelni, hogy ott a tárgyalóteremben mit is mondott rád a magánvádló. Az ugyanis egy másik történet és külön eljárás, a te jelenlegi ügyedet nem fogja érinteni, amit elkövettél. Ja, és ha már megvolt az elsőfokú tárgyalás, akkor nem hinném, hogy visszavonhatja a magánvádló a feljelentését. Főleg hogy a bíróságnak költsége van, azt valakinek ki kell fizetnie. Jelen esetben nagy valószínűséggel a végén te leszel az, aki fizetni fog.

nem jó arra hivatkozni, hogy ha már ügy lett belőle, akkor magam tehetek róla, ha kikerülnek az adataim. Ezt a "büntetést" nem kaphatom. És nagyjából biztos vagyok benne, hogy jogom van eldönteni, hogy a hatóságon kívül más, illetéktelen magánszemély birtokába juthatnak-e az adataim.

Na ja, majd oda fog hívni szerinted a bíró és halkan suttogva fogja veled egyeztetni az adataidat? Egy nagy frászt! Te komolyan ilyen naív vagy? Ugyanis készül annak a tárgyalásnak egy jegyzőkönyve is, ezért kell neki mindent jól hallhatóan elmondania.

De minden rajtad múlik! Azért majd tájékoztass minket arról, hogy mi lett a vége, rendicsek? Én ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogod szidni a magyar igazságszolgáltatást, mert nem felmentő ítéletet kaptál, hanem mondjuk 1 év próbára bocsátást. Special higgy nekem, tapasztalatból mondom mindezt, két ilyen feljelentés van mögöttem, szerencsére a második már a békéltetőnél véget ért.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 23:20

Szomorú örökös

"Ha ebből ügy lett, akkor ítélet is lesz. Vedd komolyan!"

Így van, és a várakozásom szerint felmentő ítélet lesz. Úgyhogy nem jó arra hivatkozni, hogy ha már ügy lett belőle, akkor magam tehetek róla, ha kikerülnek az adataim. Ezt a "büntetést" nem kaphatom.
És nagyjából biztos vagyok benne, hogy jogom van eldönteni, hogy a hatóságon kívül más, illetéktelen magánszemély birtokába juthatnak-e az adataim.
Nem vagyok jogvégzett, de teljesen hülye sem, ami számodra is kiderült volna, ha nem eleve úgy állnál hozzám, hogy itt egy éppen elítélés előtt álló bűnöző pattog.

Azzal meg tisztában vagyok, hogy másik eljárás lesz, ha én a tárgyalóteremben engem ért sértésekért elindítok valamit. Pont ez a lényege. Ha nem akarja azt az eljárást elbukni a vádló, akkor átgondolhatja, hogy visszavonja-e a feljelentését.
Szerintem eléggé látható, hogy komolyan veszem az ügyet, csak ez nem úgy zajlik, hogy meg vagyok vádolva, ezért beházom fülem-farkam.
Nagyon nem.

Szomorú örökös #   2021.06.05. 23:11

Surmoka

te tök látatlanban kijelented, hogy én megsértettem a törvényt, amikor még bírósági szakaszban van az ügy?

Ha ebből ügy lett, akkor ítélet is lesz. Vedd komolyan!

azt szeretném kilátásba helyezni a következő tárgyaláson, hogy amennyiben a vádló nem vonja vissza a feljelentését, akkor a bíróság előtt engem ért (sokkal durvább) sértésekért kívánok eljárást indítani ellene.

A kettőnek semmi köze egymáshoz. Ha te feljelented, akkor az egy másik esemény lesz már. Mindkettő önálló eljárási esemény, önálló ítélettel.

Nehezen tudom elképzelni, hogy ezeket a kizárólag az bíróság számára lényeges adatokat illetően engem az eljárásban nem illet meg a védelem annak érdekében, hogy az eljáró hatóságon kívül más ne tudja meg.

Most próbáld megérteni, hogy egy bünetető ügy részese vagy. Ha ebből ügy lett, akkor minden infó hozzá tartozik és nem te szabod meg, hogy ebből mit tud meg a másik fél és mit nem.

Ha az ügyben ennek a bírónak már nem lesz több szerepe (akármilyen okból), panaszt fogok tenni a bíró ellen.

No pont erre írta KBS, hogy kekedzkedsz a bíróval. Épp ezt kéne, mert ő fpgja kiszabni rád az ítéletet.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 22:24

Szomorú örökös

"Hát barátom, ha nem sértetted volna meg a törvényt, akkor ő ezt nem hallgathatta volna végig."

Jól értem, hogy te tök látatlanban kijelented, hogy én megsértettem a törvényt, amikor még bírósági szakaszban van az ügy?

"Nem is igazán értem, mert ő is megkapta az összes személyi adatodat a bírósági papírral együtt"

Nem, a munkahelyemet, a fizetésemet, a betegségemről és a kezelésemről szóló információkat nem kapta meg, mert senkinek sem adtam meg, neki meg pláne semmi köze hozzá.
Nehezen tudom elképzelni, hogy ezeket a kizárólag az bíróság számára lényeges adatokat illetően engem az eljárásban nem illet meg a védelem annak érdekében, hogy az eljáró hatóságon kívül más ne tudja meg.

"egy hatóság előtt álltál, mert hivatalosan megvádoltak egy bűncselekmény elkövetésével"

Magánvádló vádolt meg, nem közvádas eljárás, semmivel sincs több joga és hitelessége, mint nekem, a terheltnek.

"Ha valóban így volt, akkor a bírónak jelezd és majd ő ezt elrendezi"

Miután a bíró hagyta a szidalmazást, én jeleztem, erre megkérdezte, hogy kívánok-e eljárást indítani, akkor azt feleltem, hogy nem.
Ez azonban változott, mert a szidalmait nem hagyta abba.
Jelenleg pedig azt szeretném kilátásba helyezni a következő tárgyaláson, hogy amennyiben a vádló nem vonja vissza a feljelentését, akkor a bíróság előtt engem ért (sokkal durvább) sértésekért kívánok eljárást indítani ellene. Még mindig lesz döntési helyzete. Most erre keresem a jogi lehetőséget, így bizony van vele dolgom.

Érdekes adalék, hogy a bíró megsértette azt a törvényben kiemelten nevesített jogomat, hogy terheltként a vallomásomat összefüggően adhatom elő. Minden mondatnál félbeszakított, vitatkozott velem, majd szót adott a vádlónak, aki az én meghallgatásom alatt percekig folyamatosan beszélt. Amikor ez ellen tiltakoztam, a bíró elutasította.
Ha az ügyben ennek a bírónak már nem lesz több szerepe (akármilyen okból), panaszt fogok tenni a bíró ellen.

Szomorú örökös #   2021.06.05. 21:45

Surmoka

mindent hallott a magánvádló is, akinek szerintem nincs köze az én vagyoni helyzetemhez vagy az egészségi állapotomhoz.

Hát barátom, ha nem sértetted volna meg a törvényt, akkor ő ezt nem hallgathatta volna végig. Nem is igazán értem, mert ő is megkapta az összes személyi adatodat a bírósági papírral együtt, szóval tudni már úgyis tudta, ez sohasem maradhat még magánvádas eljárásnál sem titokban.

Egyébként meg sok esetben régebben még a tárgyalások nyilvánosak voltak, azon bárki részt vehetett pl. bármelyik fél ismerősi környezetéből. Akkor vajon mit mondtál volna?

Ez nekem felvet adatkezelési aggályokat.

Felesleges adatvédelmen kattogni egy büntető tárgyaláson, egy hatóság előtt álltál, mert hivatalosan megvádoltak egy bűncselekmény elkövetésével. Ezek után inkább azt keresd, hogy jöhetnél ki belőle a legjobban.

egyébként a vádló akkor is, most is kapásból azzal indított, hogy személyeskedő szidalmakat szórt rám perceken keresztül, sokkal csúnyábbakat, mint ami miatt engem feljelentett.

Ha valóban így volt, akkor a bírónak jelezd és majd ő ezt elrendezi. Neked más dolgod nincs vele szerintem.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 21:34

Köszi a válaszokat.
Azért akartam bemásolni a 186-ot, mert időközben megtaláltam a törvényben magam is, szóval magamnak válaszoltam.
Egyébként nem kekeckedtem a bíróval, csak rákérdeztem, hogy ez szükséges-e, mert mindent hallott a magánvádló is, akinek szerintem nincs köze az én vagyoni helyzetemhez vagy az egészségi állapotomhoz. Ez nekem felvet adatkezelési aggályokat.
És tárgyalás volt, a békéltető meghallgatás már eredménytelenül lezajlott, mert egyébként a vádló akkor is, most is kapásból azzal indított, hogy személyeskedő szidalmakat szórt rám perceken keresztül, sokkal csúnyábbakat, mint ami miatt engem feljelentett.
Most annak a lehetőségét keresem, hogy van-e mód ezek miatt a sértések miatt eljárást indítani ellene.

drbjozsef #   2021.06.05. 09:03

Surmoka,

Ha te magad másolnád be a Be. 185-186.§-át, akkor tulajdonképpen mi is a kérdésed?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szomorú örökös #   2021.06.05. 06:27

Surmoka

jogilag ezek a kérdések rendben vannak adategyeztetésnél?

Teljesen rendben vannak, a bíró mindent megkérdez - muszáj is neki - még azt is, ami ott van előtte (személyi igazolvány). Sokszor az anyagi helyzetedet azért is kérdezi meg, mert pl. egy hajléktalant is hiába büntetnének milliós bírságokra, ha úgysem tudja befizetni majd. Szóval azért ez is hozzátartozik a történethez. De én úgy gondolom, hogy ez nem tárgyalás volt még. Az első békéltető meghallgatás még az elsőfokú tárgyalást megelőzően van, hogy hátha sikerül békét kötnie az ügyfeleknek és akkor gyakorlatilag eleve nem is lesz belőle ügy. Viszont ha továbbra is fenntartja a magánvádat a másik fél, akkor nem úszod meg a tárgyalást.

De ha már úgy gondoltad, hogy KBS-t cseszegeted, neki is igaza van. Ha lesz egy védőd, akkor az majd lebeszél róla, hogy kekeckedj ilyen kérdések miatt a bíróval, mert szerintem is így eléggé negatív előjellel indítasz nála. És igen, valóban ő fogja eldönteni, hogy milyen súlyú büntetést kapsz. Szóval jobb, ha nem veszed félvállról.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 04:16

B+, ez bemásolta az egészet, pedig a szövegmezőbe csak a 186.ot tettem be... bocs.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 04:14

Menü

A jogszabály mai napon ( 2021.06.05. ) hatályos állapota.Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.IX.30. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

2017. évi XC. törvény
a büntetőeljárásról *
Az Országgyűlés

a Büntető Törvénykönyv, illetve a nemzetközi jog által büntetendő bűncselekmények elkövetőinek a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosító, hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljárásban történő felelősségre vonása céljából,

szem előtt tartva az igazság megállapításának igényét,

különös hangsúlyt fektetve a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére,

a funkciómegosztáson és rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló eljárások biztosítása érdekében,

Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével,

az állam kizárólagos büntető hatalmának a büntetőeljáráson keresztül történő érvényesítése céljából

a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Az ártatlanság vélelme

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Az alapvető jogok védelme
2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.

(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.

(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

A védelem joga
3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.

(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.

(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

A büntetőeljárás alapja és akadályai
4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

(2) A bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - indítványra jár el.

(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.

(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.

(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni.

(7) * Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

(8) * A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

  1. a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy
  2. a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(9) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.

Az eljárási feladatok megoszlása
5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége és a jogorvoslat *
6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.

(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.

(4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítás alapvetései
7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.

(2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.

(3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

(4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

(5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás.

A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga
8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.

(2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.

(3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.

(4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet használni.

A törvény hatálya
9. § A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. § (1) E törvény alkalmazásában

  1. büntetés helyett alkalmazott intézkedés: a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés;
  2. értesítési cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési cím;
  3. gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény:
  1. *
  2. *
  3. * a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalás,
  4. a Btk. 376. § (6) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés,
  5. a Btk. 377. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés,
  6. * a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
  7. a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,
  8. a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény,
  9. a bennfentes kereskedelem,
  10. a bennfentes információ jogosulatlan közzététele,
  11. a tiltott piacbefolyásolás,
  12. a piramisjáték szervezése;

4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

5. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

6. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

7. jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha

  1. a sértett, a terhelt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt meghatalmazott képviselőjeként,
  2. a pótmagánvádló képviseletében,
  3. a tanú segítőjeként,
  4. pártfogó ügyvédként,
  5. ügygondnokként

jár el;

8. kép- és hangfelvétel: a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel;

9. képviselő: a törvényes képviselő, a jogi képviselő és az egyéb meghatalmazott képviselő;

10. kézbesítési cím: a büntetőeljárásban részt vevő személy által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló cím;

11. lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakcím;

12. médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató;

13. nem természetes személy: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott nem természetes személy;

14. rendfokozat: a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozat;

15. tényleges tartózkodási hely: az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar állampolgár szálláshelyét is.

(2) Ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni.

(3) Hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt, amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul.

(4) Járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.

(5) E törvény alkalmazásában törvényes képviselőnek minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti szervezeti képviselő is.

MÁSODIK RÉSZ
A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG
III. FEJEZET
A BÍRÓSÁG
A bíróság feladata
11. § A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróság ítélkezik és ellátja a büntetőeljárással összefüggésben e törvényben meghatározott feladatokat.

Az eljáró bíróságok
12. § (1) Elsőfokon jár el

  1. a járásbíróság és
  2. a törvényszék.

(2) Másodfokon jár el

  1. a törvényszék a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
  2. az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,
  3. a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3) Harmadfokon jár el

  1. az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a járásbíróság járt el,
  2. a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a törvényszék járt el.

A bíróság összetétele
13. § (1) Az elsőfokú bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - egyesbíróként jár el.

(2) Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később egyesbíró nem járhat el.

(3) * Az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, a tanács egy tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában a törvényszék polgári ügyszakának bírája.

(4) A másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(5) A másodfokú és a harmadfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt az ügyet a bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa elé utalhatja, ha ezt az ügy bonyolultságára, az eljárás ügyiratainak terjedelmére, a büntetőeljárásban részt vevő személyek számára tekintettel, vagy egyéb okból szükségesnek tartja.

(6) * Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat az e törvényben meghatározott esetekben. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.

(7) Jogszabályban meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, a bíró irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.

A bíró kizárásának okai
14. § (1) Bíróként nem járhat el,

  1. aki az ügyben ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
  2. * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
  3. aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
  4. aki az üggyel összefüggésben titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy az így szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
  5. akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró bíróval szemben jelenthető be.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

  1. a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt,
  2. a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
  3. a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
  4. a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,
  5. az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott határozat felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.

(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén a 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból a 637. § (5) bekezdése alapján elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat meghozatalában részt vett.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a bíró a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(8) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.

A kizárás bejelentése
15. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A kizárási okot az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt személy a 14. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti.

(5) A (4) bekezdés szerint nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(6) A bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben nem köti a törvényben meghatározott titoktartási kötelezettség a 14. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizárási ok fennállása esetén.

A kizárás elintézése igazgatási ügykörben
16. § (1) A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezi.

(2) * Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.

A kizárás elintézése a bíróság által
17. § (1) Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz.

(2) Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(4) A kizárást kimondó, illetve az azt megtagadó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

A kizárás egyéb szabályai
18. § (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő határozatot hozhat.

(2) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(3) A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kizárás tárgyában a bíróság soron kívül határoz.

Az elsőfokú bíróság hatásköre
19. § Elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik annak a bűncselekménynek az elbírálása, amelyet e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe.

20. § (1) Elsőfokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a következő bűncselekmények:

  1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi,
  2. az emberiesség elleni bűncselekmények,
  3. a háborús bűncselekmények,
  4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a Btk. 164. § (8) bekezdése és (9) bekezdés c) pontja szerinti testi sértés,
  5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények,
  6. * az emberrablás, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, az emberkereskedelem és kényszermunka,
  7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése,
  8. az állam elleni bűncselekmények,
  9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,
  10. a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
  11. a korrupciós bűncselekmények,
  12. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
  13. * a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás, a jármű hatalomba kerítése, a bűnszervezetben részvétel, a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély okozása, a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása,
  14. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés,
  15. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
  16. a Btk. 366. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás,
  17. * a Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lopás, a Btk. 371. § (6) bekezdése szerinti rongálás, a Btk. 372. § (6) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § (6) bekezdés a) pontja szerinti csalás, a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás,
  18. a Btk. 385. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a Btk. 388. § (3) bekezdés c) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése,
  19. a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények,
  20. * a Btk. 399. § (7) bekezdése szerinti pénzmosás,
  21. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények,
  22. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

(2) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a törvényszék jár el.

Az elsőfokú bíróság illetékessége
21. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság illetékességi területén követték el vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben a másikat megelőzve korábban intézkedett (a továbbiakban: megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság folytatja, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén

  1. a terhelt vagy
  2. a sértett

lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat.

(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelőzés alapján kell eljárni.

(5) A törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel

  1. a közveszély okozása - kivéve a Btk. 322. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszély okozását -,
  2. a közérdekű üzem működésének megzavarása - kivéve a Btk. 323. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását -,
  3. a radioaktív anyaggal visszaélés,
  4. a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,
  5. az atomenergia alkalmazásával visszaélés,
  6. a gazdasági csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás - kivéve a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalást, valamint a Btk. 375. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást -,
  7. a pénzhamisítás,
  8. a pénzhamisítás elősegítése,
  9. a bélyeghamisítás,
  10. * a költségvetést károsító bűncselekmények - kivéve a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását −,
  11. a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  12. * a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, kivéve a Btk. 403. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése, a Btk. 404. § (3) bekezdése szerinti csődbűncselekmény, a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele, a tiltott piacbefolyásolás, a piramisjáték szervezése,
  13. a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények,
  14. a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények

esetén.

(6) A 20. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék jár el.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5) vagy a (6) bekezdés szerint illetékes.

(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

22. § (1) A Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

(2) Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, és az eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
23. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

Az eljáró bíróság kijelölése
24. § (1) Az eljáró bíróságot ki kell jelölni a bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha a bíróság kizárás miatt nem járhat el.

(2) A kijelölésről

  1. a törvényszék másodfokú tanácsa határoz, ha az illetékességi összeütközés a területén lévő járásbíróságok között,
  2. az ítélőtábla határoz, ha

ba) a hatásköri összeütközés a területén lévő törvényszék és járásbíróság között, vagy

bb) az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között

merült fel.

(3) A (2) bekezdésen kívüli esetben a kijelölésről a Kúria határoz.

(4) Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a kizárással egyidejűleg határoz.

IV. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉG
Az ügyészség feladata
25. § (1) Az ügyészség a közvádló.

(2) Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint irányítja a vizsgálatot.

(3) Az ügyészség előkészítő eljárást végez és a más szerv által végzett előkészítő eljárásban ellátja az e törvényben meghatározott feladatait.

(4) * A felettes ügyészség felügyeli az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlását.

Az ügyészség jogai
26. § (1) Az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.

(2) Az ügyészség felügyeleti jogkörében

  1. a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására utalhatja,
  2. a nyomozó hatóság eljárásának törvényességét ellenőrzi,
  3. * a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti,
  4. megállapíthatja, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt törvénysértően végezte el vagy törvénysértő intézkedést tett,
  5. a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja,
  6. az e törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát engedélyezheti,
  7. a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt elbírálja,
  8. az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett kifogást elbírálja,
  9. az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás ügyiratainak bemutatását kérheti.

(3) Az ügyészség irányítási jogkörében

  1. megteheti a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket,
  2. a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja,
  3. eljárási cselekmény elvégzését megtilthatja,
  4. a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti,
  5. a nyomozó hatóságot határozat hozatalára utasíthatja,
  6. a nyomozó hatóságot az ügyészség határozatainak előkészítésére utasíthatja,
  7. eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát előzetes jóváhagyáshoz kötheti,
  8. a nyomozó hatóságot beszámolásra kötelezheti.

(4) Az ügyészség irányítási és felügyeleti jogkörét, illetve a nyomozó hatóság eljárásának önállóságát nem érinti, ha a nyomozás során egyes eljárási cselekményeket az ügyészség maga végez.

(5) Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást.

(6) Az ügyész azokat a jogokat gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az ügyész működik. Eljárási cselekmény elvégzését kizárólag az eljáró ügyész felettes ügyésze tilthatja meg.

(7) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a felettes ügyészség felügyeleti jogkörében az ügyészség felügyeleti és irányítási jogkörének gyakorlása tekintetében a (2) bekezdés b)-f) és i) pontjában meghatározott felügyeleti jogköröket gyakorolja.

Az ügyész kizárása
27. § (1) Ügyészként nem járhat el,

  1. aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
  2. * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
  3. aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
  4. akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag az ügyben eljáró ügyésszel szemben jelenthető be.

(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte.

(4) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha az ügyész a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezetőhelyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

(7) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok a főügyésszel vagy a főügyészhelyettessel szemben merült fel, a főügyészség területén lévő járási ügyészség az ügyben nem járhat el.

A kizárás bejelentése és elintézése
28. § (1) Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat el.

(2) A kizárási okot a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a vagyoni érdekelt jelentheti be. Ebben az esetben az ügyész a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.

(3) A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell.

(4) A nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.

(5) A kizárásra irányuló, nyilvánvalóan alaptalan bejelentés érdemi indokolás nélkül elutasítható, és a bejelentés előterjesztője rendbírsággal sújtható.

(6) A megyei főügyészség területén lévő járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz. Ha a járási ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárása iránti bejelentés egyúttal a főügyészt is érinti, a kizárásról a legfőbb ügyész határoz.

(7) Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi.

(8) A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen panasznak nincs helye.

(9) Az ügyész kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Az ügyészség hatásköre és illetékessége
29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogszabályban vagy a legfőbb ügyész normatív utasításában meghatározott esetek kivételével annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség szervezetét törvény alapján a legfőbb ügyész határozza meg.

(2) A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekmények esetén az az ügyészség jár el, amelyik a megelőzés szerint korábban intézkedett.

(3) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem terjed ki.

(4) * Az ügyészségek között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyészség jelöli ki. A határozat ellen nincs helye panasznak.

A kizárólagos ügyészségi nyomozás
30. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

  1. a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény,
  2. * a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja által elkövetett bűncselekmény,
  3. * a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, a Btk. 160. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, a Btk. 190. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, a Btk. 365. § (3) bekezdés f) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja szerinti rablás,
  4. a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott által elkövetett bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
  5. a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy

ea) által elkövetett bűncselekmény,

eb) sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve nemzetközileg védett személy elleni erőszak, és

ec) működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény,

  1. * a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, a Btk. 298. § (1), (1a) és (3) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyás vásárlása, a Btk. 299. § (1), (2) és (5) bekezdése szerinti hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy vonatkozásában elkövetett befolyással üzérkedés és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása,
  2. a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,
  3. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

V. FEJEZET
A NYOMOZÓ HATÓSÁG
A nyomozó hatóság feladata
31. § (1) A nyomozó hatóság a bűncselekmények felderítése érdekében előkészítő eljárást és nyomozást végez.

(2) A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat során az ügyészség irányításával jár el.

(3) A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és határozat meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe.

(4) Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.

(5) A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.

(6) Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.

(7) Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni. Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozó hatóság vezetőjének - az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt álláspontját tartalmazó - írásbeli kérésére írásba foglalja.

(8) A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészséghez. A felettes szerv az előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével továbbítja a felettes ügyészséghez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(9) A felettes ügyészség az előterjesztés alapján az ügyiratokat megvizsgálja és a vizsgálata eredményéről, jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása
32. § (1) A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,

  1. aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
  2. * aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója,
  3. aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt,
  4. akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok kizárólag a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.

(3) A nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva

  1. a perújítás során elrendelt nyomozásból,
  2. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozásából.

(4) Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt tett feljelentést.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén önmagában nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tett.

(6) Nem járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben szabályozott kizárási ok merül fel. Ha a kizárási ok az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjével szemben merül fel, a nyomozást az ügyészség végzi.

33. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben korlátozás nélkül eljárhat.

(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos illetékességű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az eljáró ügyészség határoz.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 28. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a jegyzőkönyvvezető kizárására is.

A nyomozó hatóságok
34. § (1) Általános nyomozó hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:

  1. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,
  2. *
  3. bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és iparjogvédelmi jogok megsértése,
  4. társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, jövedékkel visszaélés elősegítése,
  5. számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység,
  6. versenytárs utánzása,
  7. az a)-f) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, egyedi azonosító jellel visszaélés, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.

(3) A külföldön lévő magyar felségjelű kereskedelmi úszó létesítményen vagy polgári légi járművön a magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmény miatt az úszó létesítmény, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége
35. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg.

(2) * Az általános nyomozó hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint ha az általános nyomozó hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel halmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az eljáró ügyészség jelöli ki. Az ügyészség eljáró nyomozó hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt akkor is kijelölheti, ha annak hatásköre a bűncselekmény nyomozására egyébként nem terjed ki. A kijelölés tárgyában hozott határozat ellen nincs helye panasznak.

(3) A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyészség jóváhagyásával egy ügyben vagy ügyek meghatározott csoportjában közösen is végezhetik a nyomozást.

VI. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK
36. § (1) Az előkészítő eljárásban a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított e törvényben meghatározott szervek is eljárhatnak.

(2) * Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy elektronikus adat, illetve a zár alá vett vagyon (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv törvényben meghatározottak szerint közreműködik.

(3) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a büntetőeljárásban eljáró egyéb szervek tagjának kizárására is.

HARMADIK RÉSZ
A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK
37. § * A büntetőeljárásban a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és törvényben meghatározottak szerint az eljárás alá vont jogi személy vesz részt.

VII. FEJEZET
A TERHELT ÉS A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL MEGALAPOZOTTAN GYANÚSÍTHATÓ SZEMÉLY *
A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalma *
38. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.

(2) A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.

(3) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során - a gyanúsítás közléséig - az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki.

A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogai és kötelezettségei *
39. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy

  1. megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,
  2. a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,
  3. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  4. védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,
  5. a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,
  6. vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,
  7. bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,
  8. a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
  9. jogorvoslattal éljen,
  10. az eljárás ügyiratait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,
  11. egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

(2) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

  1. megismerje a fogva tartásának okát és ennek változását,
  2. a fogva tartásáról egy általa választott személyt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztasson,
  3. a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele személyesen, postai vagy elektronikus úton ellenőrzés nélkül érintkezzen,
  4. az általa választott személlyel a vádemelés előtt az ügyészség, azután a bíróság rendelkezése szerint személyesen felügyelet mellett, továbbá postai vagy elektronikus úton ellenőrzés mellett érintkezzen,
  5. * törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott személlyel, hatósággal a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint érintkezzen.

(3) A terhelt köteles

  1. az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint jelen lenni,
  2. a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását - a változást követő három munkanapon belül - az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

(4) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed a költségkedvezmény indítványozásához való jogra és annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a terheltet a jogairól írásban is tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a fogva tartásnak az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamára, a fogva tartás meghosszabbításának, fenntartásának és felülvizsgálatának szabályaira, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslathoz, illetve a fogva tartás megszüntetése iránti indítvány benyújtásához való jogra is.

(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti jog gyakorlása érdekében a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdését vagy elvégzését legalább egy órára elhalasztja, ha a terheltnek a védekezésre való felkészülésre, vagy a védővel való tanácskozásra az eljárási cselekmény megkezdése előtt - a terhelt és a védő önhibáján kívüli okból - nem volt lehetősége.

(7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog biztosítása során a bíróság vagy az ügyészség a hozzátartozóval való érintkezést kizárólag a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Az erről szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.

(8) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaira és kötelezettségeire - az (1) bekezdés a), f)-h), j) és k) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pontja kivételével - a terhelt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Terhelti jogutódlás
40. § Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának vagy örökösének indítványtételi jogot biztosít, a hozzátartozó vagy örökös jogaira a terhelt jogai irányadók.

VIII. FEJEZET
A VÉDŐ
A védőként eljárni jogosultak köre
41. § (1) * Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el. Ahol e törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.

(2) Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat

  1. a vádemelés előtt,
  2. a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.

(3) * A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében több védő is eljárhat, több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő is eljárhat.

A védő jogai és kötelezettségei
42. § (1) A védő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.

(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy

  1. jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező,
  2. a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
  3. a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomozót vegyen igénybe.

(3) A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.

(4) A védő köteles

  1. a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
  2. a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni,
  3. a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni,
  4. a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
  5. akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
  6. jogait úgy gyakorolni és kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a büntetőeljárás időszerű lefolytatását ne akadályozza.

(5) Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő negyvennyolc órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.

(6) Ha a terhelt érdekében több védő jár el, a terhelt eltérő rendelkezésének hiányában vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat - ideértve az idézést és az értesítést is - a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.

(7) * A védő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jogaihoz igazodóan a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy védője vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

A védő kizárása
43. § (1) Nem lehet védő

  1. a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
  2. aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
  3. * aki a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyével ellentétes,
  4. aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
  5. * aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadta,
  6. aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
  7. aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
  8. aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett részt.

(2) * Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.

(3) A védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.

(4) Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyben nem járhat el.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben eljárhat.

Kötelező védői részvétel az eljárásban
44. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

  1. a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
  2. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
  3. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
  4. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
  5. * a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
  6. * a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
  7. e törvény erről külön rendelkezik.

Meghatalmazott védő
45. § * (1) * A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.

(2) * A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha − a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották. Az európai közösségi jogász köteles az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött eredeti együttműködési szerződést vagy annak hitelesített másolatát és - ha az nem magyar nyelvű - annak hiteles magyar fordítását az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtani.

(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) * A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.

Surmoka # e-mail 2021.06.05. 03:55

Nem is gondoltam, hogy tőled a trollkodáson kívül más választ fogok kapni.
A többieknek továbbra is fenntartom a kérdést: jogilag ezek a kérdések rendben vannak adategyeztetésnél?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.06.04. 21:26

Kéne egy védő. És akkor talán nem kekeckednél a bíróval, aki végső soron dönteni fog a bűnösségedről.

www.kbs-ugyved.hu

Surmoka # e-mail 2021.06.04. 17:32

Sziasztok!
Magánvádlós becsületsértési ügyben vagyok vádlott, és ma volt az első trágyalás. A bíró a személyes adatokról kikérdezett az elején (noha nála volt az igazolványom), utána meg arról, hogy hol dolgozom, mennyi a fizetésem, milyen vagyontárgyaim vannak.
Visszakérdeztem, hogy a fizetésemnek mi köze az ügyhöz. Annyit válaszolt, hogy "ez büntetőügy".
Vajon jogilag ezek a kérdések rendben vannak?

wers #   2021.05.17. 10:55

három napos eltiltással nevelnek a Facebookon, mert azt mondtam egy - mint utólag kiderült, nagyon érzékeny - emberre, hogy "hülye”"

Nocsak, mik nem történnek :) (kár, hogy nem láttam)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.05.16. 13:31

A TASZ csodálkozva áll, mint apáca a szwinger-klubban, és nem érti, hogyan alakulhatott ki az a helyzet, amelynek a kialakulásához ő és a haszonszőrű szervezetek jócskán hozzájárultak.

(A TASZ már rég nem az, ami egykor volt.)

www.kbs-ugyved.hu

LL.M. # e-mail 2021.05.16. 04:28

Ügyvéd Úr!
Ajánlom figyelmedbe a YouTube-on megtalálható " Ne szarozzunk" című videót. :) (Lehet, hogy már láttad.)

Jutka70 # e-mail 2021.05.15. 21:27

Üdv, becsületsértéssel vádolnak, 2x voltam már meghallgatáson, a bíró a feljelentőt kérte mondja vissza mert ha nincs más bizonyítéka vagy tanúja akkor nem sok minden lesz belőle. Előzmény beütött tavaly az online oktatás 4 iskolás gyereknek kellett a hét minden napján non stop oktatni(nevelőszülők is vagyok), ezért nyílt netem lett, ellenem annyi van hogy a szomszédomat egyszeri alkalommal regisztrált e-mail címről jelentették rágalmazták, haragba nem állunk ezt nyilatkoztuk mind ketten, 12 éve képviselő a vezető oldalon. Nekem nincs vele bajom, azt szeretném kérdezni IP cím alapján elítélhetnek? előtte még hasonló ügyem sem volt, nem hogy ilyen.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.21. 11:49

Csak az érdekesség kedvéért: három napos eltiltással nevelnek a Facebookon, mert azt mondtam egy - mint utólag kiderült, nagyon érzékeny - emberre, hogy "hülye".

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.21. 11:47

Nem gondoltam volna, hogy Czeglédy álnéven kér tanácsot a Fórumon. :D

www.kbs-ugyved.hu