Fórum büntetőjog régebbi elöl     új hozzászólás


Jó hírnév megsértése vagy becsületsértés

wers # e-mail 2019.03.18. 07:22

és mi van a boszorkányok vagy a sárkányok alkalmazásával?

(állítólag mindkettőben jó vagyok)

drbjozsef #   2019.03.18. 07:22

Vagy egy jó istenítélet ala Trónok Harca. Az is egyfajta bizonyítás, akár lőfegyverrel is lehet. De tartok tőle az is kívül esne egy átlagos bíró ízlésén...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

rigoz # e-mail 2019.03.18. 07:17

@drmossza: A középkorban, meg a kora újkorban még működött, de ezt ma már "sajnos" kényszervallatásnak és büntetőjogi determinológiában kényszerítés hatósági eljárásban, lőfegyverrel visszaélés, garázdaság, életveszélyes sérülést okozó súlyos testi sértés előkészülete bűntetteknek hívják.

drbjozsef #   2019.03.18. 07:08

Ha a bíró elfogadja? Simán. :D

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.03.17. 18:04

orchidea75,

A konkrét kérdésedet mellőzve - mivel az jónéhány, (lehet, hogy téves) feltételezést is tartalmaz -, általánosságban válaszolnék : a bíróságokon szabad bizonyítás van. Bármivel lehet bármit bizonyítani, ha azt a bíróság elfogadja. A tanúvallomások általában megfelelőek olyan tény bizonyítására, ami más módon (már) nem igazolható.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

orchidea75 # e-mail 2019.03.17. 17:56

T.Fórum!Kérdezném,ha valaki privat videot mutogat masoknak és ezzel személyeségi jogomat sért ,de a videót mar törölte..elég ha tanúk tanúsítják a jogsértést?

alfateam # e-mail 2019.03.13. 10:18

Megtehetik ezt? Van-e bármilyen lehetőségem arra, hogy ezt a tevékenységet leállíttassam? Vagy tűrnöm kell ezt?

Igen, megtehetik!
Akadályozd meg, hogy az emberek pletykáljanak...

rigoz # e-mail 2019.03.12. 21:08

Tisztelt Gyermekem!

Először is az a lényeges, hogy mi igaz abból, amiket híresztelnek akár Önökről, akár a gyerkekről, másrészt azt kellene bővebben ismerni ennek a megítéléséhez, hogy a "viselt dolgok" alatt pontosan mik értendők és azok valóságnak megfelelők-e akár csak részben is és amennyiben igen, mennyiben vannak "kiszínezetten" tálalva.

Mert önmagában nettó azon tényt "híresztelése", hogy a gyermekük meglökte a másikat - mondjuk ki kerek-perec - lekoptatás, 'helyretétel' céljából önkényesen és ez még valós is és nem eltúlzott kijelentés, akkor ez semmilyen jogsértést nem valósít meg, a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

Ha ez valótlan lenne, akkor szóba jöhetne a jóhírnév sérelme, bár nem biztos, hogy a bírósági beavatkozást ez akár polgári jogi úton, de különösen büntetőjogi úton indokolná, sőt még a járási kormányhivatal, mint szabálysértési hatóság is valószínűleg úgy ítélné meg, hogy a társadalomra veszélyesség hiányában, illetve annak jelentősen csekély volta miatt ez még a becsületsértés szabálysérési szintjét sem meríti ki.

Általában becsületsértést a társadalmi értékítélet csökkentésére alkalmas, öncélúan mocskolódó megnyilvánulás, véleménynyilvánítás, illetve esetlegesen szabálysértési vonatkozásban - nem nagy nyilvánosság előtti vagy munkakörrel összefüggő elkövetés esetén - és polgári jogi tekintetben pedig továbbá (büntetőjogi megfelelője ugyanennek a rágalmazás vétsége, ha az akkénti minősülésnek )

Fontos, hogy becsületsértés valótlan vagy a való jelentős, érdemben ferdítő előadásával követhető el.

A valóságot az elkövetőnek kell bizonyítania, mely csak akkor engedhető meg, ha közérdek fűződik hozzá.

A jóhírnév sérelme ezzel szemben bármilyen oly valótlan állítástétellel, illetve becsmérléssel elkövethető, mely a sérelmet szenvedő társadalmi megítélését, a vele szembeni objektív értékítéletet, megbecsülését rombolhatja, sem a nagy nyilvánosság, sem a mások előtti elkövetés nem tényállási elem, sőt még bizonyos típusú alpári vagy hasonló gondolatközléssel is megvalósulhat.

Esetükben a rendelkezésre álló hiányos adatok alapján egyértelmű jogi állásfoglalás kialakítása nem lehetséges.

Fontos tudnia, hogy 14 év alatti személy nem vonható felelősségre büntető vagy szabálysértési eljárás keretin belül, büntehetőséget kizáró ok ugyanis a kiskorúsága, emellett polgári úton is kivételesen csak a szülő és Ő is csak bizonyos körben.

Gyermekem # e-mail 2019.03.12. 20:32

T. Cím!

Gyermekem az iskolában "hagyjál már békén" módon meglökte egy osztálytársát, aki ebből adódoan megbotlott és nekiesett az iskolapadnak, így felhorzsolta a hátát.
A gyermek szülei jelezték az esetet a Gyermekvédelmi Szolgálatnak és eljárást kértek az ügy miatt. A kérdésem azonban az, hogy az esetet a szülők a lakóhelyünkön folytatott gazdasági tevékenységük folyamán a szolgáltatásaikat igénybevevő ügyfeleknek válogatás nélkül terjesztik. Községben lakunk, mára már úton-útfélen azzal szembesülök, hogy mindenki gyermekem "viselt dolgairól" beszél (aki mellesleg kitűnő tanuló, 4-es magatartással bíró gyermek).
Megtehetik ezt? Van-e bármilyen lehetőségem arra, hogy ezt a tevékenységet leállíttassam? Vagy tűrnöm kell ezt?

Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.11.20. 21:01

Remélem, ott még nem tartunk, hogy a becsület csorbítására alkalmas állítás legyen, hogy valaki egy pártnak a tagja.

www.kbs-ugyved.hu

Tuce # e-mail 2018.11.20. 20:36

Segítségkérés!
Jó hírnév megsértése fogalmát kimeríti-e az a tény, amikor egy nyílt önkormányzati gyűlésen egy - a polgármester által szót kapó - állampolgár egy beazonosítható egyesület tagjairól valótlant állít (pl. azt állítja, hogy egy politikai párt tagjai). Mivel ez az állítás nem fedi a valóságot, az egyesületi tagok beazonosíthatók, ezért milyen erkölcsi, morális vagy esetleg anyagi kártérítés illetheti meg Őket? Íme a valótlanságot állító video:
https://www.facebook.com/…31127953661/

Burn Out # e-mail 2018.04.25. 09:33

Az első határozattal a bíróság a felperes keresetét elutasította, majd fellebbezés folytán most ott tartunk, hogy 2-3 tárgyalás után engem marasztaltak (tárgyalásokra nem mentem el...), de az ítélet nem jogerős, mert fellebbeztem.

itt szerintem vmi hibádzik. mindegy is.

fogyasztóvédelem?

drbjozsef #   2018.04.25. 09:03

Mit tehetek, mert ez így számomra nem elfogadható,

Szólsz a szolgáltatónak.

illet kihez forduljak, aki tud ebben nekem segíteni?

A szolgáltató, esetleg egy ügyvéd.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

tanácstalan100 #   2018.04.24. 22:38

Tisztelt Fórumozók,

Remélem még él ez a fórum és a problémámra kaphatok valamilyen javaslatot, véleményt, vagy segítséget...

Röviden: elszámolási vitám van egy szolgáltatóval/kezelővel, az ügy polgári peres eljárása zajlik, én vagyok az alperes. Az első határozattal a bíróság a felperes keresetét elutasította, majd fellebbezés folytán most ott tartunk, hogy 2-3 tárgyalás után engem marasztaltak (tárgyalásokra nem mentem el...), de az ítélet nem jogerős, mert fellebbeztem.
Ez idő alatt a felperes készített egy írásos egyenlegközlőt, melyben a szolgáltatással kapcsolatos, a házunkban lakó összes szomszédom egyenlege számszerűsítve látható, többek között az enyém is. DE: az én egyenlegemnél nagyobb összeget írtak, mint a peres eljárásban van.
Ezt a dokumentumot mindenkinek kézbesítette.

Mit tehetek, mert ez így számomra nem elfogadható, illet kihez forduljak, aki tud ebben nekem segíteni?

Válaszukat előre is köszönöm!

katonag #   2016.08.17. 21:43

Ott van, hogy indokolatlanul bántó, egészen pontosan "kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás". Világos, hogy ez vita tárgya lehet, de vajon egy kommentár nélküli képgyűjtemény indokolatlanul bántónak minősül? Mi ebben a bírói gyakorlat?
Ráadásul egy kommentár nélküli képgyűjtemény véleménynyilvánítás egyáltalán? Az én felfogásomban nem, persze a jog itt is vicces lehet.

4.1.2: [...] A becsület megsértésének tényállásánál a törvény példálódzó felsorolást tartalmaz: a kifejezésmódjában bántó véleménynyilvánítás minősülhet becsületsértésnek, amely indokolatlan, azaz öncélú, a bántó jelleg a másik megsértésére irányul. Indokolatlan a mi olvasatunkban nem azt jelenti, hogy nincs indok a sértésre, és így lehetséges indokolt bántás, hanem inkább azt, hogy az a sértő jellegben nyilvánul meg.

Ha nem kommentálja a képeket, vagy ha kommentálja is, csak leírja ami látható, akkor létezik, hogy a bírói gyakorlat indokolatlanul sértőnek tekint egy ilyet?

Továbbá:

4.1.2: [...] Becsületnek tekinthető az egyén személyes erkölcsi értéke, amit saját magatartásával érdemel ki, életkorával, állásával, szakmai tevékenységével és ezek alapján társadalmi életben történő cselekményeivel maga szerez meg.[...]Az indokoltságot szűkebben értelmezzük, az ember becsületével szemben saját tetteinek a valós tényei állíthatók, ezek alapozhatják meg az indokoltságot, amely a jogsértés hiányát – azaz a véleménynyilvánítás megalapozottságát jelentik.

Itt éppen a szakmai tevékenysége, saját tettei a probléma gyökere. És a 4.1.5. is érdekes:

4.1.5. A becsület védelme konfrontálódhat a véleménynyilvánítás szabadsága körében közölhető gondolatokkal, de ebben a látszólagos ellentmondásban a véleménynyilvánítás joga álláspontunk szerint nem sérthet becsületet, ha a véleménynyilvánítás megalapozott, nem önkényes, nem más célra – lejáratásra vagy hasonlókra – irányul. Ha a véleményt szakmailag megalapozottan és kulturált módon fogalmazzák meg, és megjelenésében sem bántó, mások becsülete sérelme nélkül is gyakorolható jog.

groszfater@gmail.com # e-mail 2016.08.17. 18:21

4.1.3. A törvényi tényállás elemei még egyszer: véleménynyilvánítás, amely indokolatlanul bántó, és az érintett személy társadalmi megítélésének negatív befolyásolására alkalmas. Tehát nem szükséges, hogy a sértésnek kimutatható hatásai legyenek, az adott közlésnek, magatartásnak csupán alkalmasnak kell lennie az érintett társadalmi értékelésének hátrányos megváltoztatására.

katonag #   2016.08.17. 18:08

Okulásul leírnád, hogy milyen jogszabályt sértene az említett cégnévvel ellátott fényképgyűjtemény?

katonag #   2016.08.17. 18:01

Komolyan nem értem, hogy miből gondolod, hogy ez "mással való, l art pour l art kitolás". Kommentár nélkül felkerülnek az általa szerződés alapján elvégzett munkák. Nem vállalja a végzett munkát? Vagy miért kitolás, hogy mások is látják a pénzért, szerződés alapján végzett munkáját?

Ez komolyan érdekelne. A jelenlegi jogrendszer szerint ez "mással való, l art pour l art kitolás"?

Ha így van, akkor ez egy szép példája lehet annak, amikor a jogrendszer önálló életet él és elszakad a valóságtól. A tévedés jogát fenntartva úgy gondolom, hogy az emberek többsége (vagyis a társadalom többsége) szerint egy vállalkozó igenis vállalja fel a munkáját és legyen teljesen jogszerű az ilyenfajta nyilvánosság.

Ez így csak a zavarosban halászó kóklereknek jó. Aki tisztességes munkát végez, azt miért zavarná a nyilvánosság? Aki tisztességesen elvégezte a munkáját, azzal nem lehet ilyen módon "l art pour l art" kitolni. Nem?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.17. 16:27

Nem értem. Miért gondolod, hogy a mással való, l art pour l art kitolás jogát egy jó jogrendszernek biztosítania kell?

www.kbs-ugyved.hu

katonag #   2016.08.17. 14:53

Gőzöm nincs, azért kérdezem. Ha nincs nagyon elbaszva a jogrendszer, akkor igen.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.17. 14:45

Szerinted?

www.kbs-ugyved.hu

katonag #   2016.08.17. 14:41

Az lejáratásnak minősül, ha mindenféle kommentár nélkül felteszi valaki a kókler munkáról a fotókat egy blogra és alájuk írja, hogy melyik cég munkája? Tehát nem írja oda, hogy ocsmány munka, hanem tényleg hagyja, hogy a képek beszéljenek. Ezt jogszerűen meg lehet tenni?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.17. 09:00

A nagy nyilvánosság előtti lejáratás nem tartozik a szavatossági jogok közé.

www.kbs-ugyved.hu

WebCopy # e-mail 2016.08.16. 23:22

Üdvözlet!

Elméleti jellegű kérdésem van:

Egy építési vállalkozó munkájával akadt problémám: pl. ferdén épített be ablakokat, gombásodnak a faszerkezetek, lepattogzott a festés 4 év után (amit 2-6 évente kellene újrafesteni, tehát még nem futottunk ki az elvárt karbantartásból sem) vagy amit elkezdett javítani, azt is visszafestés nélkül hátrahagyta, stb. (A szavatossági időkből kifutottunk, ezért nem tudok perelni.)

Hogy más ne fusson ebbe a hibába, vagy tudja, mire figyeljen, ezért arra gondoltam, közzétenném interneten az eredményt fotókkal, cégnévvel, viszont nem szeretnék rágalmazás, hitelrontás, jó hírnév megsértése, stb. cselekményeket elkövetni.

Itt kezdődik, amit nem értek: azt olvasom, hogy a rágalmazás, az becsület csorbítására alkalmas tény állítása, ami lényegében pont az, amit tenni akarok, eltekintve a bűncselekmény mivoltától.

De ez alapján nem lehet kijelenteni egy cégről publikusan, hogy rossz munkát végez, mert még engem büntetnek meg a végén? (Pedig nekem is sokat segített volna, ha előre tudom, amit most...) Főleg úgy, hogy ez nem lejáratási célú hőzöngés, hanem bizonyítható konkrétum. Természetesen olyanokat állítanék, amiről szerződés van, hogy az illető cég végezte és nem is értelmezném a helyzetet, hanem fotóval illusztrálnám, hogy "ez meg ez ilyen lett az XY cég munkájától, itt repedt, ott törött, amott meg ronda". És mindenki eldöntheti, hogy ez szerinte jó és megbízza a céget hasonló feladattal vagy sem. Tehát akár reklámnak is tekinthetjük...

Van valakinek nem laikus, gyakorlati javaslata, hogy hogyan nem futnék bele semmi eljárásba, se büntetőbe, se polgáriba vagy hogyan tudom bebiztosítani magam? (Laikus jogértelmezést nem kérnék, az van saját :))

Köszönettel!

Immaculata # e-mail 2015.12.09. 09:51

Ez nem hamis vád.