Jó hírnév megsértése vagy becsületsértés

Kedves Capisca!

Tanúk vannak rá, hogy tényleg elhangzott ez a kijelentés, de sajnos nem tudom, hogy hajlandó lesz-e bárki tanúskodni.

Kedves Cossack!

Van valami bizonyítékod a kolléganőd ellen, az állítása csak szóban hangzott el? Van aki melletted fog tanúskodni, hogy ez tényleg elhangzott?

"A jog szerint a becsület alatt a természetes és jogi személyről a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet kell érteni. A rágalmazás megvalósul tehát olyan tény állításával, amely a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet csorbítja."
"A rágalmazás magánvádas bűncselekmény, ami azt jelenti hogy a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett képviseli. Ez azt jelenti, hogy az elkövető bűnösségét a magánvádlónak kell bizonyítania. A magánvádlót tanúként lehet kihallgatni az eljárásban."

Capisca

Szerintem a 179. § (1)-ben foglaltakat kimerítette a kolléganőm, mert több kollégám és a főnököm előtt a becsületem csorbítására alkalmas tényt állított.

Szerintem nem érdemes feljelentést tenni... De majd más is ad választ neked erre...

Rágalmazás

179. § (1)Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

1. aljas indokból vagy célból,
2. nagy nyilvánosság előtt,
3. jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.
Becsületsértés

180. § (1)Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Tisztelt Fórum!

Egy biztosító társaságnál dolgozom és az egyik ügynökségvezető kolléganőm egy értekezleten, amelyen én nem voltam jelen, azt állította, hogy én amikor ellátogattam az ő ügynökségére, akkor arra próbáltam rávenni őt és a kollégáit, hogy ne értékesítsenek életbiztosításokat, hanem inkább foglalkozzanak arany befektetések értékesítésével. Amikor a főnököm ezt meghallotta kikelt magából és ki akar rúgni.
Az állításnak semmilyen valóságalapja nincs, bizonyítani nem tudja és tanúkat sem tud előállítani.
Az állítását 2x megerősítette.
A kérdésem az, hogy rágalmazás, becsületsértés vagy jó hírnév megsértése valósult-e meg?
Érdemes-e rendőségi feljelentést tennem?
Hogyan kerülhet bíróságra az ügy? A rendőrség adja át az ügyet a bíróságnak vagy nekem kell kezdeményezni?
Ilyen esetben kinek az állítását bizonyítani? Nekem vagy neki?

A bérleti jogviszonyt nem tudom értelmezni.

A jogerős ítélet azt mondja ki, hogy bűnös vagyok, 1 év próbaidőre bocsájtottak, s köteleztek 10.000Ft eljárási illeték megfizetésére, valamint a felperes útiköltségének megtérítésére. Mindezt teljesítettem.
S nem értem, hogy most mit akar még tőlem a másik fél.

„Kérdésem, hogy egy dologért hányszor ítélhetnek el, s mire kell számítanom, vagy mivel a cikk lekerült az internetről ne foglalkozzam vele?”

Ne bis idem tilalma alapelv, egy dologért maximum egyszer ítélhetnek el, a polgári jogi igényt a büntetőeljárás keretein belül kerül elbírálásra.

Az „internetről lekerülés” kapcsán az a kérdés, mi van a jogerős ítéletben?

Egyébként bérleti jogviszonyra hivatkoztak?

A jóhírnév megsértésének büntetőjogi következménye az elkövető becsületsértés vagy rágalmazás miatti elítélése. A polgári jogi (egyik) következménye pedig a károkozó (elítélt) kártérítés fizetésére való kötelezése. Ez hasonló ahhoz mint amikor valakit rongálás miatt elítélnek és e mellett kötelezik a rongálási kár megfizetésére.

Tisztelt Cím!

Két éve egy zűrös családi vitából kifolyólag, nyaralónk felét egy cigány család vette birtokába, itt most azt írom, hogy jogosan.Beköltözésükkor a mi holminkat kirakták a kertbe, erre írtam az internetre egy nevesített cikket, melyben felvázoltam helyzetünket.Ezt az írást olvasta a másik fél is s beperelt becsületsértésért, el is ítéltek.
Most a Fővárosi Bíróság idéz, hogy az illető jó hírnevét sértettem meg, s 700.000Ft kártérítést követel.
Mindeközben az interneten már sehol sem olvasható a cikk.
Kérdésem, hogy egy dologért hányszor ítélhetnek el, s mire kell számítanom, vagy mivel a cikk lekerült az internetről ne foglalkozzam vele?
Valamint hozzátartozik az ügyhöz, hogy valótlant nem állítottam, tényszerű, igaz dolgokat írtam le, valamint felvállaltam, hogy én írtam, nem tagadtam le, mert azt hittem ér még valamit a becsület...