Jó hírnév megsértése vagy becsületsértés


Slainte # 2021.01.03. 10:19

Szomorú örökös,

én nem akarlak téged sem megsérteni, de semmi kedvem egy szakmai fórumon olyan szinten vitázni, hogy a Legfelsőbb Bíróság politikai utasításra mentette fel a vádlottat (egyébként 2002. júniusában, azaz már a kormányváltás után). De még ha így lett volna, akkor is az lenne a jogerős ítélet, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, azt magánindítvány esetén elmarasztalnák, senkit nem érdekelne, hogy szerinte miért felelős mégis az illető.

A jogerős ítéletek valóságtartalmáról meg valóban megvan mindenkinek a saját véleménye, ami többnyire fordítottan arányos az illető tény- és jogismeretével. A bíró ismeri a bizonyítás teljes anyagát, a hatelemis fotelhuszár három félfüllel hallott mondat alapján megfellebbezhetetlen ítéletet mond bármiről, gátlástalanul lehülyézve mindenkit, aki más véleményen van. Ezzel együtt kell élni, cserébe jogi jelentősége nincs.

Annak viszont örülök, hogy a hozzászólásodban van jogi érvelés is, azzal szívesen vitatkozom. Igen, elég jól ismerem az általad idézett Kresz szakaszt és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot is; teljesen igaz, hogy a megkülönböztető jelzéssel haladó gépkocsi vezetőjének meggyőződési kötelezettsége is van, és csak akkor kerül elsőbbségi helyzetbe, ha az elsőbbséget megadták neki.
Csakhogy - amennyi adat a cikkből kitűnik - itt nem erről volt szó, hanem a sértett gépkocsi vezetője balra kanyarodást kezdett meg (ráadásul nem is a kereszteződésben, hanem 24 méterrel előtte, záróvonalon keresztül), és ennek során haladt át a másik sávba anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a járműve előzését más jármű megkezdte-e. Ezzel a Kresz 31. § (6) bekezdését kezdte meg, és vezetett a balesethez.

Szomorú örökös # 2021.01.03. 11:17

Slainte

Az ordacsehi balesethez csak annyit, hogy ha minden oldaláról megvizsgáljuk, akkor ott egy igazi konzekvens bírónak osztott felelősséget kellett volna megállapítania. Ezzel szemben könnyebb volt a meghalt fiatalra rákenni az egészet csak azért mert politikusról volt szó. Nekem ez azért nem szimpi.

Anno egyszer volt egy balesetem, ahol később beszéltem telefonon azzal, akinek sikerült véletlenül az autója hátulját összetörni és mesélte, hogy egyik éjjel kivilágítatlanul és totál részegen haladt előtte a sötét és kanyargós országúton egy kerékpáros, akit sajnos halálra gázolt. Nos az ő esetében megállapították, hogy 90 helyett 110 km/h-val haladt és őt is megbüntették. Ezek után vajon a fenti történetben miért is nem lehetett megosztott felelősséget megállapítani szerinted?

És a bírósági ítéletekkel kapcsolatban meg olvasgass utána a nem olyan régen történt MZP-LJ ügynek is Hmvhelyen, ahol pont az a Nánási Illés segített LJ eléggé érdekesen indokolt felmentéséhez, akivel nekem egyszer régen volt már személyes történetem és nagyon nagyra tartottam egészen idáig. Megdöbbentem ott az ítéleten. Szóval hidd el, hogy mindig is voltak-vanak és lesznek is politikai ítéletek.

Slainte # 2021.01.03. 14:43

Szomorú örökös,

"2001-ben még mindkét felet hibásnak tartották"

Naná, hiszen a sofőrt még másodfokon is jogerősen elítélték - mint utóbb bebizonyosodott, törvénysértően. Egy ügyben viszont csak a végső jogerős ítéletnek van jelentősége, így a megváltoztatott ítélet nem hivatkozási alap.

"igaz, hogy akkor már megvolt a választás, de még a régi legfelsőbb bíróság volt hivatalban."

Te tényleg azt hiszed, hogy kormányváltáskor a legfelsőbb bíróság bíráit is lecserélik?

Slainte # 2021.01.03. 17:22

Szomorú örökös,

mire keressek bizonyító erejű cikket? Hogy törvénysértő volt a másodfokú elítélés? Már többször belinkeltem a felülvizsgálati határozatról szóló tudosítést. Azt vonod kétségbe? Nem mentették fel? A Kúria (akkori nevén: Legfelsőbb Bíróság) felülvizsgálati eljárásban akkor ment fel, ha a jogerős ítéletben a bűnösség megállapítására az anyagi jogszabály megsértése miatt került sor (akkor: 1998. évi XIX. törvény 427. § (1) bekezdés a) pont).

Annyit viszont tudhatnál jogi végzettség nélkül is, hogy az alkotmánybíró nem bíró (csak most lett néhány az, hogy külön kinevezték őket bírónak is, de ez más tészta), az Alkotmánybíróság pedig nem része a bírósági rendszernek. No persze az alkotmánybírót sem cserélik le kormányváltáskor, csak őket a Parlament választja meg és eleve 9 évre szól a mandátumuk, ezért ha időközben lejár, legfeljebb nem jelölik és nem választják őket újra. A bírói kinevezés viszot határozatlan idejű (a Kúrián is), egy kormányváltás semmiféle személyi változást nem jelent. Ne haragudj,de ez megint a témában való teljes járatlanságodról árukodott.

Szomorú örökös # 2021.01.03. 18:04

Slainte

Már többször belinkeltem a felülvizsgálati határozatról szóló tudosítést.

Abban az szerepel, hogy a LB bűncselekmény hiányában mentette fel a sofőrt. Szó nincs benne törvénysértésről, ahogyan azt te emlegeted. A cikk azt írja, hogy „ugyanakkor Letenyei Ferenc nem szegte meg a Kreszt, így közlekedési bűncselekményt sem követhetett el”, azonban még te is elismerted, amikor leírtam, hogy a KRESZ alapján is a megkülönböztető jelzést használó járműnek a jelzés ellenére körültekintően kell haladnia és köteles meggyőződni arról, hogy az elsőbbséget valóban megkapta. Mellesleg csoda, amiért neked nem gyanús még a legkisebb mértékben sem, hogy három bíróságból kettő bűnösnek nyilvánította. :-O De ettől még felesleges fingreszelés egy 20 éves történeten tovább rágódni, ez való igaz. Én nem akarlak téged meggyőzni, te se próbálj meg engem. Kitárgyaltuk, kb. erre jó egy fórum. Téma részemről lezárva!

az alkotmánybírót sem cserélik le kormányváltáskor, csak őket a Parlament választja meg és eleve 9 évre szól a mandátumuk, ezért ha időközben lejár, legfeljebb nem jelölik és nem választják őket újra.

Kétharmaddal mindent meg lehet csinálni, vak vagy, ha nem látod. Időközben is le lehet váltani bárkit, akármilyen hosszú időre szól a mandátuma.

alfateam # 2021.01.03. 18:13
Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.08. 07:23

Nem ügyetlen a szerző - de az írás lényegében mégis csak egy prekoncepció manipulatív alátámasztása.
Csak két megjegyzés:

  1. Az első példaként meghozott ügyben az első fokú ítélet - amelyet aztán az ítélőtábla helyben hagyott - még 2009-ben született. Akkor a szerző szerint az MSZP-SZDSZ kormány gyakorolt olyan nyomást a bíróságra, amelynek az nem tudott ellenállni?
  2. Az olaszliszkai ügy elkövetőinek mentegetése, tettük relativizálása gyomorforgató.

Az az ex chatedra kijelentés különösen tetszett, hogy "a rasszizmus általános jelenség a magyar társadalomban".

alfateam # 2021.01.08. 10:05

21 oldal, érthető ha nem olvastad el.

drbjozsef # 2021.01.08. 13:04

"a rasszizmus általános jelenség a magyar társadalomban"

Ez tényállítás, vagy vélemény? :)