Képviselők költségtérítése


the big cat # 2007.06.07. 12:36

A weimarizálódás általánosan talán az általad idézett módon is összefoglalható, de szerintem inkább úgy érdemes megfogalmazni, hogy a demokrácia intézményrendszeréből hiányoznak annak önvédelmi mechanizmusai. Ilyen önvédelmi mechanizmusok a választási rendszerben lehetnek (pl. a bejutási limit, de akár a cenzus) de lehetnek másfélék, alkotmánybíráskodás, hatalami ágak szétválasztása, erőszakszervezetek civil ontrolja, stb. a demokráciát sokféleképpen fel lehet számolni, és minden veszély kivédésére kell valamiféle biztosíték. És ezen biztosítékok jó része rendszerint alapjogot korlátoz. Azaz a jól működő, stabil demokrácia sohasem a parttalan jogok állama, hanem sokkal inkább jogállam.

dr Zákányi Csaba # 2007.06.07. 08:44

De jó, hogy megkérdeztem! Örülök, hogy magát a német "weimarizálódást" ismertetted meg velem, és nem azt az általam is ismert jelentését, hogy diktatorikus törekvések a túl széles demokratikus berendezkedés miatt választások útján, parlamenti eszközökkel kerülnek hatalomra.
Eszerint, tehát - hogy visszatérjünk a topichoz - nagyfokú óvatosság és bölcsesség szükséges a válsztási rendszer változtatásánál.

the big cat # 2007.06.07. 04:45

A Weimari Köztársaság bukását az instabil politikai berendezkedés, és a széles választójog kombinációja okozta, nevezetesen listás, küszöb nélküli választási rendszer volt, aminek következtében rengeteg pici párt került a Reichstagba, így stabil kormányt lehetetlen volt alakítani, a választások szinte permanenssé váltak, és az egyébként még demokratikus időszakban tartott választásokon többséget soha el nem ért nácipárt így tudott hatalomra kerülni. (A két nyilvánvalóan diktatórikus hatalomra törő és populista-demagóg ígéretekkel szavazatokat szerző nagyobbacska párt közül a hatalmi elitnek a nácik tűntek a kevésbé veszélyesnek a kommunistákkal szemben)

Ez a weimarizálódás.

dr Zákányi Csaba # 2007.06.06. 20:32

Köszönöm szépen!
Csak még egy kérdés és ígérem, többet már nem kínozlak: ha azt mondják egy országra, "weimarizálódik", akkor mi történik vele?

the big cat # 2007.06.06. 18:38

Mert a kormánya és parlametje a vörösök uralma alatt lévő Berlin helyett Weimarban ülésezett amikro kikiáltotta a köztársaságot.

dr Zákányi Csaba # 2007.06.06. 16:50

Köszi a kimerítő választ, Big, persze igazad van a censusokkal kapcsolatban, de én kifejezetten a vagyoni censusra gondoltam. Persze erre is van példa, mint megtudtam (legalábbis én ) tőled. Egy off topic kérdést hadd tegyek fel neked, amit régóta szeretnék megtudni, de a történelmi ismereteim korlátozottak. Miért nevezzük weimari körtársaságnak azt az államalakulatot, ami a császárság után létrejött Németországban?

the big cat # 2007.06.06. 05:10

Talán...több lépésben...de nem túl esélyes.

lewho # 2007.06.05. 18:56

De hogy lesz ebből mese?/illetve van-é remény a választásra jogosultak körének ilyenformán történő korlátozására Mo.-on?(szándékosan nem írtam, hogy jelenleg/ma:)

the big cat # 2007.06.05. 18:52

Attól tartok nemigazán lehet szűk körben mintának tekinteni. Az athéni demokrácia a demokrácia archeotípusa, ha valami általános definíció alapja lehet, az ez. nem beszélve arról, hogy ők adták ezt a nevet neki, tehát talán hagyjuk meg nekik ezt. Arisztotelész a demokráciát magát vetette el, nem pedig annak athéni változatát.

Egyébként mai hír, hogy Ausztriában 16 évre vitték le a választojogi korhatárt, akkor most Mo már nem is demokrácia, vagy azok az országok, ahol 16 évnél feljebb van a korhatár? Nyilván nem erről van szó. a cenzusos demokráci a cenzus miylenségétől függetlenül demokrácia, mint ahogy diiktatúrákban is van általános választójog. Nem a választógi szabályozás ami a demokráciát elválasztja a nem demokráciától.

lewho # 2007.06.05. 17:27

No nem kötözködésképp, de azér' az athéni demokráciát elég szűk körben lehet mintának tekinteni (főleg bizonyos Arisztotelész szerint köll óvakodni tűle:) de ha már Arisztotelész, akkor hajrá politea!!

és ha jól tévedek akkor Horthy alatt is volt műveltségi és vagyoni cenzus...(jól emlékszem?)

más kérdés, hogy egy mai politikusnak feláll a szőr a hátán, ha erre gondol, s előre látja a(viszonylag és rövidtávon olcsó) szavazatok elvesztését.

the big cat # 2007.06.05. 17:20

Igen, vannak cenzusos demokráciák, sőt a világ összes demokráciája cenzusos. Kivétel nélkül mindenhol van életkori cenzus, és azért nem tekintjuk kisebb demokráciának azt az országot, ahol 24 éves kortól lehet szavazni, mint ahol 17-től. pedig ez egyikhez képest a másikban a lakosság kb ötödével nagyobb része szavazhat. Azután Magyarországon is van lakóhelyi cenzus, (ami egyfajta vagyoni cenzus) és büntetőjogi cenzus is, de igen sok országban pl. Belgiumban vagy az USÁ-ban van aktivitási és az utóbbiban műveltségi cenzus is. Léteznek vagyoni és műveltségi cenzusok olyan országokban, amit szűklátókörűen, és ha nem ismerjük a demokrácia definícióját akkor esetleg nem tekintünk demokráciának, így pl. Szingapúr, a Dél-Afrikai Köztársaság, de mondjuk Kanada vagy Svájc nyilván senki számára sem megkérdőjelezhetően demokrácia, mégis ez utóbbiban többféle cenzus kombinációja létezik. (1971-ig pl. nemi cenzus is volt!)

A demokráciának semmiféleképpen nem tartozik a definíciójához, hogy az a lakosság mekkora része számára biztosít választójogot, de még a legkiterjedtebb választójog sem ad a lakosság 75-80%-nál nagyobb résznek sehol választójogot.

A történelmi demokráciák többségéban a lakosság kisebbsége kapott csak választójogot, a mintának tekintett athéni demokráciában, alakosság kevesebb, mint 5%-a rendelkezett választójoggal. A XX. század második feléig a az európai klasszikus demokráciákban a cenzus a lakosság 20-40-60%-nak juttatott választójogot, és ugyan szubjekítv megítélés, de úgy tűnik jobban működtek, mint a maiak. Az első két állam, ahol a választójogot meredeken kiszélesítették a Weimari Németország, és Szovjet-oroszország volt. Tudjuk mi lett az eredménye.

dr Zákányi Csaba # 2007.06.05. 13:39

Ez engem is érdekelne. Van a világon olyan állam, amit demokratikusnak tekintünk (mi innen európából) és valamiféle censuson alapul a választójog?

lewho # 2007.06.05. 11:24

Ó, hogy egy jó pohár jó bor mit nem ad az ember szájába....no egen nem értelmiségi (:), műveltségi.

Apropó, van jelenleg vhol ilyen?

the big cat # 2007.06.05. 11:01

Úgy érted műveltségi cenzus:)))

De valóban egy jól megállapított kombinált vagyoni-adóerő-műveltségi-aktivitási cenzus szerintem is kihúzná a populizmus méregfogát.

lewho # 2007.06.04. 20:12

választójogi cenzus helyett értelmiségi..hooopá

lewho # 2007.06.04. 20:04

Bennem is felmerült már egyszer-kétszer a vagyoni, illetve a választójogi cenzus gondolata. A magyar választók túlnyomó többsége ugyanis szvsz felelőtlen! (a bableveses k*a hasonlat picit durva, de áll)

the big cat # 2007.06.04. 13:41

Hozzátenném, hogy a bejutási küszöb is a rendszer stabilitását szolgálja, szerintem nem kellene eltörölni. A kampánmypénzek maximalizálása és szigorú ellenőrzése elképzelhetetlen, kivitelezhetelen, teljesen fölösleges az egész, ugyanis azoknak kellene biztosítani a szigorú ellenőrzést, akiknek az érdekét pont a laza ellenőrzés szolgálja. A valóságot nem érdemes figyelemen hagyni, mert az irreális célok rendszerint irreálisan sokba kerülbnek, és nem hoznak semmit a konyhára. A kampánypénzekkel való sumákolás nem a rendszer a hibás működése, hanem a normális működése, ahogy a populista politizálás, és a zsákmányrendszer is. gyökerük az általánosnak hazudott választójogban keresendő, ha ki akarjuk írtani ezeket, az okot kell megszüntetni. (Nem a demokráciát, hanem az általános választójogot!)
Hogy a rendszer hány fordulós lényegtelen a hosszútávú szociológiai eredmény szempontjából, kétségtelen kisebb pénzkidobás az egy forduló, mint a kettő.
A műsorszolgáltatók biztosítsanak egyenlő feltételeket...óh naivitás...a rendszer neve amiben élünk plurális demokrácia, és nem egyenlősdi. Az érdekek, érdekérvényesítőképességek pluralitásán alapulé s ez ismét csak realitás, a rendszer normális működése, nem képzelhető el oylan rendszer, ahol objektív mércék alapján lehetne választani (főleg, mivel az objektív mérce létezése értelmetlenné tenné a választást magát, hiszen objektítv tényből csak egy valóságos létezhet). Közös jelöltek, listák nem osztanak nem szoroznak, pont az előbbiek miatt, viszont azt támogatom, hoyg az állam költsön ésszerűen kevesebbet, de ezt is az általános választójog korlátozásán keresztül látom kivitelezhetőnek, kevesebb populizmus, kevesebb óriásplakát...
A visszahívhatóság egyenes út a káoszba, ahogy egyénként a küszöb eltörlése is.
A látszám nyugodtan lehet a mai harmada, negyede, kevesebben kevesebbet fognak lopni.
A pártatatlan vizsgálóbizotság ugye ellenmont a rendszer alapvető működési elveinek, a gyanu alapján történő felfüggesztés pedig ismét egyenes út a káoszba vagy a diktatúrába.

Nem hagyhatók figyelmen kívül a rednszer szociológia, pszichológiai, és gazdasági mozgatórugói. A Köztársaság intézményes rendje nem valami levegőben lógó, mindentől független rendzser, amit egy tollvonással átformálhatunk. A jogi rendzser pusztán az előbi mozgatórugók becsatornázásra szolgáló eszközök, a csatornák megváltoztatása nem fogja magukat az érdekeket megváltoztatni, csak kerülőútra kényszeríti.

dr Zákányi Csaba # 2007.06.03. 16:38

Meg még egynéhány dolgot. Ha a képviselők csak a minimálbért kaphatnák, akkor csak a kiemelkedően gazdagok engedhetnék meg maguknak, hogy a parlamentben ülésezgessenek, a kampánypénzek most is maximalizálva vannak, jelenleg nevetségesen és irreálisan alacsonyan. Ha nem kapnának a kampányukhoz költségvetési támogatást, még a mostaninál is jobban le kéne feküdniük bizonyos tőkeerős érdekérvényesítőknek, miáltal a korrupció növekedne. A képviselők mentelmi joga és visszahívhatatlansága nem ostobaságok, hanem jelenleg széles körben elterjedt vélemény szerint a demokrácia "sine qua non"-jai. A parlament létszámának csökkentésére viszont nyilvánvalóan szükség volna, ebben egyetértünk.

kerezsike # 2007.05.28. 20:27

Ezt nem gondoltam át:)))

Ettől függetlenül a jogászok valamilyen féket, ha beépítenének, szerintem kivitelezhető lenne.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.28. 19:59

LOL Kegyed képviselő szeretne lenni :)

A képviselők visszahívhatóságáról még senki sem mesélte le neked, miért és hogyan változtatá permanens választássá a politikát?

kerezsike # 2007.05.28. 16:58

A bejutási küszöb eltörlése, kopogtató cédula gyűjtésének megszüntetése, kampánypénzek maximalizálása és szigorú ellenőrzése, szankcionálása, kétfordulós rendszer megszüntetése, műsorszolgáltatók egyenlő feltételeket biztosítsanak az indulóknak, közös jelöltek-, listák megszüntetése, állami költségvetésből egyetlen forintot sem használhatnak fel, kampányidőszak lerövidítése, parlamenti képviselők visszahívhatósága, parlament létszáma legyen a mainak a fele, a képviselők fizetése a mindenkori minimálbér legyen, szüntessék meg a képviselők mentelmi jogát, a korrupció látszatának felmerülése esetén, azonnali pártatlan testület függessze fel, vizsgálja ki, hozzák nyilvánosságra, szankcionálják, stb.
Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.28. 16:13

Konkrétan? Az még soványka koncepció, hogy a jelenlegi nem jó.

kerezsike # 2007.05.28. 15:41

Itt addig nem lesz változás, amíg a jelenlegi választási törvény érvényes.
Ennek megváltoztatása pedig a 17 éve uralkodó parlamenti kretének egyikének sem érdeke.

Nem a képviselők költségtérítési módozatairól kellene népszavazást kiírni, hanem a jelenlegi választási törvény eltörléséről, és egy új – széles társadalmi rétegek bevonásával – konszenzuson alapuló, törvény megalkotásáról. (Remélem, addig még nem járatják le teljesen a demokrácia egyik intézményét a népszavazást:)

Legislator # 2007.02.06. 15:17

Támogatom. Mentelmi vonalon számíthattok rám.


Sunshine after the rain.

Dr.Attika # 2007.01.30. 18:54

Menjetek vissza a történelembe. Az ókori Athén és Róma bukása a demokrácia "kiteljesédesekor" (mindenki kapott választójogot) kezdődött. Most is ezt az időszakot éljük. Az ország többsége a segélyek, nyugdíjak stb. fizetésében érdekelt. Politikai macskajancsik ezt könnyedén felhasználják megválasztásuk érdekében. A "birka" erre szavaz. Hogy miből?! Az legyen a dolgozó gondja.