Új Alkotmány - miért is?

Ha nem ebben az országban élnék, én is így gondolnám. :)

Egyébként legyen igazad, biztos én vagyok szokásosan pesszimista.

No igen. Az hagyján, hogy a joghoz hülyék a slapajok, de ezeknek már szókincsük sincs, és erőteljes kihívásoknak vannak kitéve a fogalmazás terén is. Pedig elvileg ezek náluk munkaeszközök, mint asztalosnak a gyalu.

ObudaFan kolléga, értem én az aggodalmad (mint egykor J.A. I.-ét), de a sajtómunkásokért és a bírói kar feltételezett beszariságáért talán nem a kormányt kellene hibáztatni. Bár miért ne; azelőtt is a rendszert szidtuk, ha kimaradt egy 22-es busz.

ítész...ha valaki ilyet mondana nekem vizsgán:-D :-D

Sajnos minden okom megvan azt hinni, hogy az elmúlt háromnegyed év tapasztalatai után egy ilyen sajtókampány önmagában eléri a célját. Ha a bíróknak eszükbe jut, hogy félnivalójuk van, ha nem kormányzati elvárásoknak felelnek meg, az önmagában rombolja a bírói függetlenséget.

Szakmai álláspontot egy bizonytalan híresztelésről?

Nem feltétlenül innen kell tájékozódni. Volt OIT közlemény is, amelyből tájékozódhatsz, és kialakíthatod a szakmai álláspontodat.

Odáig olvastam, amikor a tájékozott és hozzáértő újságíró (ha nem ilyen lenne, hogyan kritizálhatna) "ítésznek" titulálta a bírókat...

http://www.nepszava.hu/…/article.php?…

Először is hadd hozzak fel még egy pontot:

• az AB belső szervezeti autonómiájának csorbítása, az AB elnöke választása rendjének megváltoztatása miatt, amelynek az indoka előttem ismeretlen.

(És hadd hozzam fel, hogy az egyik kormányközeli napilap szerint az új alaptörvény lehetőséget ad majd arra, hogy az összes jelenlegi bírói álláshelyet újra pályáztassák. Nagyon remélem, hogy ez újságírói túlzás, ugyanakkor önmagában az újságcikk hangvétele alkalmas arra, hogy a bíróságok tekintélyét csorbítsa, aminél kevés dolog destruktívabb ma ebben az országban, az ismert hibák ellenére is. A cikk ugyanis az észérvek helyett inkább az érzelmekre próbál hatni, ráadásul megalapozatlan tényállításokkal.)

„ * Senki nem akarja a bíróságokat arra kötelezni, hogy az egyedi ügyekben hozott döntésekben vegyék figyelembe az államháztartási szempontokat.”

Kivéve a tervezet szövege. Az előkészítő bizottság egyik tagja is úgy nyilatkozott, hogy ezt szerinte úgy kell érteni, hogy egyedi ügyekben is vegye figyelembe a bíróság az államháztartási szempontokat. Természetesen a bíróságok és az AB

* Az adatvédelmi biztos elsődleges feladata ma sem az, hogy a kormányt felügyelje, vizsgálatainak többségét sem költségvetési szervnél végezte. A személyes adatokkal kapcsolatos jogok védelmének hatósághoz telepítése éppenséggel azt eredményezi, hogy az eljáró szerv fogakat kap. (A biztos jelentéseinek semmiféle közvetlen szankciója nem volt.) Ha aggodalmad a közérdekű adatok kezelésére vonatkozik, akkor emlékeztetlek rá, hogy a hatósági döntésekkel szemben létezik és meg is marad a bírói jogorvoslat.

Jelenleg egyedül az adatvédelmi biztos indíthat pert indokolatlan államtitokká minősítés mellett. Egy kormányhivatalnok ezt nem fogja sűrűn alkalmazni. Emellett azért önmagában az is belátható, hogy egy kormányhivatalnok a kormány adatkezelési gyakorlatát nem fogja olyan hatékonyan ellenőrizni, mint egy független biztos. Lehet erre azt mondani, hogy majd a civil szervezetek, meg a média, csakhogy egy fontos ellenőrző szerv kiiktatása önmagában is csorbítja az ellenőrzés hatékonyságát, a média jóindulatának adminisztratív eszközökkel történő megszerzésére szintén voltak kísérletek, a civil szféra pedig nem olyan nagyon erős ebben az országban.

„Nem Strasbourg-nak akar megfelelni az az alkotmány,”

Tehát a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásunkat kívánjuk megsérteni? Esetleg kilépünk az Európai Tanácsból?

Kolléga úr, ebben egy pont van, amely valóban kapcsolatba hozható a "jogállamiság elért szintjével". (Bár, hogy egy módosítás előre vagy visszalépés-e, az szerintem eléggé szubjektív kérdés.) Nevezetesen az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása.
A többi önmagában értéksemleges technikai kérdés.
Az öt pontodból kettő még félreértés is. (Nem hiszem, hogy szándékos félremagyarázás lenne.)

• Senki nem akarja a bíróságokat arra kötelezni, hogy az egyedi ügyekben hozott döntésekben vegyék figyelembe az államháztartási szempontokat.
• Az adatvédelmi biztos elsődleges feladata ma sem az, hogy a kormányt felügyelje, vizsgálatainak többségét sem költségvetési szervnél végezte. A személyes adatokkal kapcsolatos jogok védelmének hatósághoz telepítése éppenséggel azt eredményezi, hogy az eljáró szerv fogakat kap. (A biztos jelentéseinek semmiféle közvetlen szankciója nem volt.) Ha aggodalmad a közérdekű adatok kezelésére vonatkozik, akkor emlékeztetlek rá, hogy a hatósági döntésekkel szemben létezik és meg is marad a bírói jogorvoslat.

Az alkotmánybíróság létszámának növelést kifogásoló pontodban a valós tényhez (amelyen önmagában nem lehet fogást találni) egy olyan következményként fűzöl, amely nem több, mint a te feltételezésed; és erre a feltételezésre alapozva támadod az amúgy értékalapon nem támadható intézkedést.

Ami pedig a tényléges életfogytot illeti... Még a halálbüntetés lehetősége sem olyan dolog, amely megkérdőjelezné a jogállamiságot. (Vagy az USA csak félig-meddig jogállam.)

U.i. Nem Strasbourg-nak akar megfelelni az az alkotmány, pláne nem egy még nem is létező ottani gyakorlatnak.

Egy olyan alaptörvény-tervezetet, amely a jogállamiság elért szintjét jelentősen csorbítja, szerintem bírálnia kell annak, aki valaha is foglalkozott ilyesmivel. Ez az alaptörvény pedig jelentősen csorbítja a jogállamiság eddig elért szintjét, többek között mert

• az alkotmányossági felülvizsgálatot ahhoz köti, hogy milyen az államadósság mértéke, így egy, a gazdaság területén gyengén teljesítő kormány felhatalmazást kap az alkotmánysértésre,
• a bíróságokat és az AB-t arra kötelezi, hogy vegyék figyelembe döntéseik következményeit az államháztartásra nézve,
• lehetővé teszi, hogy a kormányerők soron kívül nem kevesebb, mint 5 új alkotmánybíró kinevezésével a testület többségét közvetlenül a kormánypártok tetszése szerinti irányba tolja,
• kiiktatja a kormány pártatlan felügyeletét biztosító adatvédelmi biztost és a "helyébe" kormányszervet állít,
• kifejezetten lehetővé teszi a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, aminek a megengedhetetlenségével kapcsolatban könnyen kialakulhat a közeljövőben is európai konszenzus, így az alaptörvény közvetlenül szembemehet egy leendő strasbourgi gyakorlattal.

Kisebb súlyú kérdés, de problémásnak érzem, hogy a törzsszöveg normatív erőt kölcsönöz annak a preambulumnak, amely sok olyan kérdésben tartalmaz konkrét értékválasztást, amelyről nincs konszenzus (pl. a vesszőparipám, hogy 89-től, vagy 90-től számítjuk a modern Magyarországot).

Problémásnak érzem, hogy a szöveg a történelmi alkotmányt "helyre kívánja állítani", ami lehetetlen. 40 év törés után nem lehet helyreállítani semmilyen jogfolytonosságot. Ami a történeti magyar alkotmányból figyelembe vehető, azt az AB egyes döntéseiben eddig is figyelembe vette. Az új szöveg ezen kitétele komoly jogértelmezési problémákhoz vezethet szerintem.

„a racionális alapot nélkülöző, érzelmileg telített, erősen túlzó, hatáskeltő célzatú bírálatra nem tudok jobb szót a hisztinél.”
Stimmelhet.

„És ez most az volt.” - Ez viszont nem stimmel.
Nekem éppenséggel úgy tűnik, hogy OF tényeket idézett, majd az ezzel kapcsolatos véleményét nyilvánította. Az idézeten nem lehet vitázni. A véleményt tükröző mondat sem tűnik hisztérikusnak. Sőt! Nagyon nehezen lehetne bele többet látni, mint egy gondolkodó ember egyfajta véleményébe. Egyikünk sem A nagy és tévedhetetlen „kinyilatkoztató”. Az ítéleted itt mindössze a Te véleményedet tükrözi. Alátámasztva értékelhetően nincs. Így, nem több, mint egy a sok közül. Amiről viszont sok másképpen gondolkodó hiszi éppen azt, amit az első bekezdésben idézett mondatod tartalmaz. Azt azért elismered, hogy gondolkodni nem csak egyféleképp lehet? Mégcsak demokrácia sem kell hozzá feltétlenül. (Mondjuk, a kimondásához, a másfajta vélemény megengedéséhez és negatív jelzők nélküli elfogadásához már nem árt(ana).)
(Én viszont elismerem, hogy az általános toleranciahiánytól szenvedve, jelenleg kissé hisztis vagyok, tehát a hisztit felismerem. :) A további vitalehetőséget - szóelemzés ügyben – át is engedem vki kompetensebbnek. :))

„Az eddigi megnyilvánulások alapján, még a kivételes memóriám mellett sem igen tudnék ObudaFan-tól hisztériás, vagy megfontolatlan hszt felemlegetni,”

Valóban nagyon ritka nála az ilyesmi, ezért is nézem egy kissé értetlenül.
Ami pedig a szóhasználatot illeti, nem tévedtem: a racionális alapot nélkülöző, érzelmileg telített, erősen túlzó, hatáskeltő célzatú bírálatra nem tudok jobb szót a hisztinél. És ez most az volt.

Magyarországban azt utálom, hogy nem tűrik a semleges nézetű embereket. Aztán felőlem lehet bárki bármilyen okos, szép stb. mégiscsak a 'világnézetét' fújja, az meg hol érdekel engem? Nekünk barrikád kell!

„Ez tényleg hisztérikus.”
Isten ments, kbs, hogy politikai kérdésekben a nagyokhoz :) mérjem magam, mindössze egy kikívánkozó megjegyzés, mert most annyira ragaszkodsz az ide nem illő hisztérikus jelzőhöz.
Ha jól emlékszem, a múltkor találóan és helyesen javítottad Kacsa paranoia vádját fixa idea-ra. Itt viszont, erősen úgy néz ki, hogy nem találtad el a megfelelő jelzőt, ami tőled mégiscsak hihetetlen lenne, hacsak, …, de nem, az nem lehet. :O
A kritika, a véleménynyilvánítás, amennyiben az ember a letagadhatatlan tényeket hozza fel, és hajlandó nem csak a sajátját, de a másik véleményét is figyelembe venni és értékelni, semmiképpen nem egyenlő a hisztériával. Az eddigi megnyilvánulások alapján, még a kivételes memóriám mellett sem igen tudnék ObudaFan-tól hisztériás, vagy megfontolatlan hszt felemlegetni, míg bárki mástól igen. (Kivétel, mikor 3-4 éve, téged védve nekem esett, de erre csak én emlékezhetek :))
Úgy néz ki egyébként, hogy az alkotmányozás kérdésével nem sok értelme van foglalkozni annak, aki épp nem ért egyet. Fölösleges energiapazarlás.

kbs
És a külföld előtt miért szégyellik? Mégsincs rendben? Avagy tényleg nevetséges az egész.
http://www.origo.hu/…anyterv.html
Bár elterjedt, mégis mielőtt korán örülne valaki, a vármegye is marad benne.

Ha az új alkotmány tartalmilag rendben lenne, akkor valóban kár lenne ilyen politikusi mondatba belekötni. Csakhogy nincs rendben, és ez a szemléletmód tükröződik benne.

Ugyan már... Ez tényleg hisztérikus.

„Orbán szerint a népszavazás azért nem lenne jó megoldás, mert akkor részletek nélkül kéne szavazni egy hatvanoldalas dokumentumról, ellenben a konzultáció során lényegi kérdésekre válaszolhattak. Összességében úgy értelmezte az LMP szerepét, hogy nem vethetik a Fidesz szemére a párbeszéd hiányát, hiszen az LMP nem vesz részt az alkotmányról szóló parlamenti vitában.

A nemzeti konzultáció lesajnálása pedig a választók lenézése. "Végezetül még egy dolog. Ritkán látjuk egymást, úgyhogy hadd mondjam el most. Élvezem a vitákat a fékek és ellensúlyok rendszeréről, de feltűnt, hogy önök mindig a hatalom kérdését helyezik középpontba" - mondta. Szerinte ez kommunista maradvány, hiszen nem a hatalom, hanem az emberek jó élete a kérdés. "Ez a kommunista gondolkozási maradvány okozza, hogy önök kielégítetlenek az alkotmánnyal" - mondta. Szerinte az alkotmánynak arról kell szólni, hogy mi az élet sajátos magyar minősége. A politikai hatalom kérdéseit el fogják rendezni, az alkotmány viszont a magyar élet jövőjéről szól.”

A Kádár rezsim sajátos alkuja volt, hogy a nép ne foglalkozzon a hatalom kérdésével, cserébe a hatalomtól viszonylagos jólétet kap. Úgy tűnik, nem csak tartalmilag, hanem a retorika szintjén is visszataláltunk ide.

Éppenséggel nem keverem a kettőt, sőt azt tekintettem keverésnek, hogy a téged megelőző hisztériás reakciók után ebben a rovatban akartál kritizálni.

Ne vedd rossz néven kolléga, de a kritikát a hisztériával nem célszerű keverni. Véleményem szerint ez a tervezet összehasonlíthatatlanul jobb, mint a Salamon-féle, és abból a legnagyobb abszurditások kimaradtak. De hadd reménykedjek, hogy mire a végleges szöveg megjelenik, a maradék hiba is kimarad.

Ez egy kissé erőből érvelés. Nyilván Rexor sem tagadja, hogy alkotmányra szükség van, és azt sem, hogy a kellő többséggel rendelkező parlamenti erőnek szabadságában áll módosítani a meglévőt vagy új számozással másikat elfogadni. Önmagában az, hogy esetleg nem szükséges, még nem teszi a produktumot rosszá. (Egy gyémántnyakéknél szükségtelenebb dolog kevés van - de ettől még nem rossz.)

Ami pedig a fogalmazást illeti. Hát Istenem! Van akinek a Pokolgép jön be, van akinek Zámbó Imre. De egy jogi fórumon szerintem ne a stíluson meg a szóhasználaton vitatkozzunk, hanem a tartalmi dolgokon.

Akkor szükséges az új alkotmány meghozatala, ha a meghozatalára felhatalmazott erő (OGY képviselők minősített többsége, választópolgárok 50%a + 1fő, Fidesz + MSZP, Gizi néni, stb....) azt mondja, hogy szükséges. Mert ugye ha jónak tartjuk a hatályos alkotmányt, az abban leírt, alkotmányozásra vonatkozó rendelkezések is jók, nem?

Adott a "csoda, aminek minden sorát újra kellene írni", nos, egy jogi fórumon nyugodtan lehet ötletelni az újraírt sorokat illetően. De azt ne feledjük, hogy bár a hatályos alkotmány mellőzi a "demagógiát", de az nincs sehol se kőbe vésve, hogy az alkotmánynak (jogszabálynak) ünnepélyes, magasztos bevezető nélküli normagyűjteménynek kellene lennie (ellenkező esetben törölhetnénk az agyunkból a preambulum szót)...

Hunfrakk: 1687-ben I. Lipót (amit a rendek is jóváhagytak)

KBS: az alkotmány témaköre elég érzékenyen érint. Többször is leírtam már itt a fórumon, hogy nem értek egyet az új alkotmány szükségességével. De amikor végolvastam ezt a "csodát", aminek szinte minden sorát újra kellene fogalmazni kissé elszomorodtam. Ha ez hisztéria, akkor bevállalom.

Rexor, mikor törölték az ellenállási jogot?

Ius resistendi et contradiscendi:

Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.

A magyar jogtudomány kidolgozta a jogfolytonosság alapelvét: a hatalom gyakorlása akkor legitim, és törvényes, hogyha biztosított a magyar állam azon évszázados intézményeinek és elvek szerinti működése, amelyek együttesen garantálják a magyar állam függetlenségét, törvényességét, a szabadságot, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, vagyis mindazt, ami a magyar alkotmányosság lényege.

A jogfolytonosság alapelve, hogy törvénytelenségre jogot senki nem alapozhat: bárki külső vagy belső hatalmi erővel, vagy csellel törvényt, vagy szokást megsért, és a hatalmat nem az alkotmányos intézményeken keresztül gyakorolja, hatalma, és tettei jogtalanok lesznek.