Új Alkotmány - miért is?

Jó alapítsunk pártot, pl. "Magyar Jogászpárt"...:-)
csak azt kéne eldöntenünk, hogy balról megyünk majd jobbra vagy jobbról be középre netán, szélső balról szélső jobbra, minden variáció lehetséges...:-)

Én leszek mondjuk a pártkassza kezelője (ott van a pénz), nekem mindegy, hogy ki az elnök, vagy a sajtószóvivő...:-)

Attila vajon mit szól hozzá?:-)

Még azt kéne eldönteni, ha már haszonszerzésre alapul a párt, hogy milyen társasági formát választunk:-), a Bt. vagy a Kft. olyan snassznak tűnik...

Persze az én demokráciakoncepcióm nem merül aki a cenzusban.

Feltétlenül kombinálni kellene ezt a rendszert egy olyan döntéshozatali rendszerrel, amely egymásra épülő, nagyon erős autonómiák által hozza meg a döntéséket azon a szinten, amely legközelebb van a döntéssel érintettekre, és a cenzus természetesen az autonómia szintjétől is függne. erősen decentralizált, a helyi és regionális központokra épülő struktúrát képzelek el, ahol a központi hatalomgyenge, és anyagi forrásia is korlátozottak.

És persze van még sok más ötletem is, valaki egy pártalapításra? Aztán már oszthatjuk is a pénzt:)))

Azon az alapon vezetnék be cenzust, hogy jól láthatóan az emberek kb 50% nem kíván élni szavazati jogával, még az országos választásokon sem, számukra a demokrácia nem jelent semmi pluszt.

Alapból mindenkinek lehetne választójoga, de aki nem jelenik meg egy választáson, az a következő kettőn sem vehetne részt.

A következő, és álatalm leginkább favorizált verzió a vagyoni és képzettségi cenzus kombinációja lenne. Szerintem leegyszerűsíteni a kormányzást, célratörőbb programokat lehetne tervezni és végrehajtani, minden szempontból hatékonyabb lenne a mai, a bizonytalanok megnyerését célzó hazugságkampányoknak az ország gazdasági romlásba döntésével kombinált kormányprogramoknak.

De tudom, hogy nézeteim eretnekségnek számítanak, és valójában a mai berendezkedéssel is egyetértek, mint a az elérhető legjobbal.

A hatékonyabb közigazgatással viszont egyet lehet érteni, de ahogy tegnapelőtt olvastam a híreket, a közigazgatási reformnak még a maradéka is megbukott, se régió, se megye, se semmi. Tisztára mint a dualizmusban. Sose lesz reform, marad minden a régiben. Állítsuk vissza a szolgabírói hivatalt legalább minden frissen végzett jogásznak lesz állása..:-)

Cenzusos választójog, te jóég. Milyen alapon?

Természetesen nem tökéletes. Nem is lehet tökéletes. Mivel a világ változik, ami jó volt tegnap, nem lesz jó holnap. Minél absztraktabb és kevésbé részletes a normaszöveg annál kevesebbszer kell módosítani. Az új Alkotmányra vonatkozó tervezetek kivétel nélkül még részletesebbek, még kidolgozottabbak, minta mostani, ami azt jelenti, hogy módosításukra még sűrűbben lenne szükség, ugyanis a valós viszonyok változnak, ajognak a változásokat követni kell, persze az exremitások kerülésével. Egy steril alkotmányszövegnek pontosan ez lenne a gyöngéje, hogy extremitásokat fogalmazna meg a modellek szintjén, miközben a valóság sohasem ilyen.

Ez az oka a változtatásoknak is.

Az hogy mit szeretnénk le kel választani arról, hogy mi a realitás. Ha a jogalakotó eldönti, hogy az ügyészség függetlenségének garanciáit meg kell erősíteni, akkor majd módosítja az Alkotmányt, de ez politikai döntés.

Előbb a politikai döntést kell meghozni, aztán megformálni a normaszöveget hozzá.

Nem látom be, hogy baj lenne, ha az Alkotmányt rendszeresen módosítják, nagyon sok állam teszi ezt, egy új demokrácia esetében pedig szinte természetes, nem beszélve arról, hogy ez az új demokrácia egy új katonai szövetségi rendszerbe és egy telejsen új szupranacionális jogrendszerbe tagozódik épp be, miközben a világ jogfejlődésében az emberi jogok területén és az alapjogok új generációja jelenik meg.

Én továbbra is azt kérdezem, mi indokolja az átfogó változtatást? Vigyázat, egy új normaszöveg új dogmatikai rendszert fog szükségszerűen magával hozni.

Hol a probléma a mi alkotmányos berendezkedéssel és gyakorlattal? Erre kell először választ adni, nem pedig elméleti modellek alapján normaszövegeket gyártani. A politika szinjén szükséges közmegyezés a változás irányáról, és ehhez majd ki lehet dolgozni a jogi konstrukciókat.

Az hogy szerinted az ügyészség vagy az MNB nem eléggé független politikai vélemény, ahogy az is, hogy szerintem például a választójogot cenzus alapján kellene korlátozni, vagy hogy hatékonyabb közigazgatás kellene.

Big Cat!

Ha nincs szükség új alkotmányre, azért még te se mondhatod, hogy a jelenlegi az maga a "tökély". Nincs megoldva pl. az ügyészség és az MNB függetlensége sem, már ha ezeknek függetlennek kell lenniük, szerintem igen.

Azon kívül egyfolytában módosítani kell. Azért ez mégis csak jelzi, hogy valami nincs rendjén?

Véleményem szerint új Alkotmányra akkor van szükség, ha ajogi szabályozás eszközével orvosolható átfogó és súlyos működési zavar lenne az ország működésében. Ilyen nincs, sőt néhány velünk együtt rendszerváltó állammal ellentétben rendkívül stabil kormányzati rendszerünk van.

Az Alkotmány különösen nem, de az egyéb jogszabályok sem lehetnek az elméleti jogászok ambiciójának játékszerei. Azért mert nem passzol atankönyvi modellbe, még nem kell módosítani.

Különösen nem szeretem a közhelyes, blöffölő érveket.

Pl. Tapsi kollega majd átfogó rendszertani igénnyel bizonyítja remélem, hogy hol hat a Rákosi féle szöveg a mai Alkotmányos működésünkre. De akár, bánom is én hozzon topikai érveket erre. ha meg nem tudja ezt bizonyítani, akkor elvárom, hogy visszavonja.

Mégegyszer, nem az kérdés, tudunk jobban szerkesztett, tankönyvízűbb, idealizáltabb normaszöveget írni. Írok én minden nap egy újat. teljesen más koncepció alapján. Mint ahogy elméleti jogászaink írnak is.

A kérdés az, mi a probléma a jelenlegi alkotmányos berendezkedéssel, hol az a szörnyű átfogó működési hiba, ami csak új Alkotmánnyal orvosolható. Ha erre nincs válasz, akkor nem is érdemes új koncepción gondolkodni, mert egy új Alkotmány azzal, hogy lerombolná a finomra hangolt és jól működő jelenlegi alkotmányos berendezkedést, évekre jogbizonytalanságot teremtene, amíg az új dogmatika ugyanúgy finom hálóval töltené ki az új Alkotmány normaszövegének réseit.

Hogy megint rosszmájú legyek, még egy érv az alkományunk módosítása ellen:

Megvettem Az Alkotmány magyarázata c. könyvet csekélyke 11 E Ft-ért. Erre az OGY neki állna megint módosítani az Alk.-t, de nem csak úgy egy-két helyen, hanem mindenütt. Az Alkotmányt minden évben mint a télikabátot toldják-foldják, nem is látszik már ez a kabát a sok folttól...

Szóval nehogy módosítnai merjék, legalább addig amíg töviről-hegyire át nem tanulmányoztam azt a könyvet, mert most ezt a jó könyvet - amíg teljesen hatályos - "leamortizálja", ha félig kicserélik az Alkotmányt.

Bár kitudja, mégis jobb lenne inkább egy új Alkotmány, mint egy olyan amit évente módosítgatnak a tankönyvkiadók örömére...:-)

A fórum Halmai Gábor cikkére való utalással indult, és pont az a baj a cikkel, hogy nem tud tartalmi érvet felmutatni az új alkotmány mellett.

Mint ahogy te sem. Érveid nagy része rendszerező, formai okoból tartaná szerencsésnek az alkotmánymódosítást, ami jogi szűklátókörűségre vall, hiszen léteznek alkotmányok, amelyek nem is egy jogszabályba vannak foglalva, sőt melyeknek egy része a szokásjogon alapul, ezzek az országok is kitűnően működnek, miközben alkotmányok formáját és rendszerét tekintve egy káosz. A magyar Alkotmány is kiválóan működik, a redszerességi hiányokat az alkotmányjogi dogmatika sikeresen tötötte ki, és az Alkotmánybíráskodás folytán ez továbbra is biztosított.

A hibridmegoldások furcsasága megint csak a rendszerező elme kifacsart logikáját mutatja, ugyanis nem az elméleti rendszerekhez kell igazítani a valóságot, hanem a valóságot kellene a rendszerkben tükrözni. Semmiféle hátrányunk nem származik a hibridmegoldásokból, sőt a való élet megoldásai általában hibridmegoldások, az adott helyzetben elérhető legjobb kompromisszumok. (Ez nem jelenti azt, hogy az elméletileg legjobb megoldás, csak azt, hogy az nem érhető el)

És az új alkotmánytervezetekkel az a legnagyobb baj, hogy hozzád hasonlóan a szövegréteg felől, rendszertani alapon közelítik meg, ahelyett, hogy megmondanák, hogy hol problémás mai alkotmányos berendezkedés, ezen konszenszuzsra jutnának, és utána kezdenének el foglakozni a normaszövegbe foglalással. Nem szerencsés túlzottan részletes szabályozással terheleni egy Alkotmányt, mivel az a jogpolitikai fejlődés gátja lehet igen gyorsan.

Szerintem az Alkotmányos berendezkedésünk megfelelő, nagyon is jól működik, stabil kormányzást tesz lehetővé, a hatalmi ágakat megfelelően választja szét, és a kontrollok is megfelelő súlyúak. A jogok felsorolása megfelel a legmodernebb államoknak.

Természetesen lehet rajta csiszolgatni, igazítani, de alapvetően nincs szükség új Alkotmányra, nem beszélve arról, hogy úgysem lehetne közmegyezést létrehozni egy tervezet köré, aminek az eredménye pedig megint csak egy kompromisszumos hibrid lenne.

„Az I. fejezet mögül hiányzik egy olyan fejezet, aminek ott lenne a helye. Az emberi jogok szabályozása ezen a helyen kellene, hogy következzen, de ehelyett az alkotmány végén, mintegy mellékesen lettek felsorolva. Ez igen rossz üzenettel bír. Itt is látszik a kommunista hatás: akkor nem volt fontos, így a végére rakták. A módosítások során pedig nem lehet megváltoztatni a fejezetek sorrendjét.”

Már hogyne lehetne megváltoztatni, az alkotmányozó hatalom azt csinál amit "akar", ha tetszik megváltoztatja a fejezetek címét, sorrendjét stb.

Egébként sok szempontból egyetértek veled, de pl. nem szükséges a hatalmi ágak elválasztását kimondani mert

1. ez köztudott, hogy így kell lennie,
2. az Alkotmány nem tankönyv, nem abból kell megtanulni azt amit Montesqiueu cirka 700 oldalban fejteget.

A második kamara ötlete elgondolkodtató, de kissé idegen a magyar demokratikus berendezkedéstől, meg szerintem csak még több "naplopó" olvasná az újságot... Nem második kamarára lenne feltétlenül szükség hanem a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére.

„Az igazságszolgáltatási fejezetben elég lenne a Legfelsőbb Bíróság nevesítése.”

Na azért ne hülyíts már?? És a többi bíróságot hol fogják nevesíteni, majd mondjuk egy feles törvényben mint a minisztériumokat?

„Hiányzik az önálló megjelenítése és részletesebb szabályozása a rendkívüli helyzeteknek. A jelenlegi rövid szabályozás teljesen rossz helyre került. ”

A jelenlegi Alkotmány kicsit maga is egy szükség állapot. Nem tudom, hová kellene tenni akkor, szerintem egyértelmű, hogy a szükségállapot stb. kérdései a szuverenitással függnek össze, ezért kerültek az OGY-ről szóló fejezetbe.

„Az Alkotmánybíróság szabályozása talán most nagyban feljavulhat, bár még mindig nem lesz 100%-os. A logikai helye viszont hátrébb, az alkotmányos biztosítékok és garanciák között van.”

Szerintem jó, hogy a IV. fejezetben van, egsézen elől. Az AB a rendszerváltás - politika-alkotmányi változások legjelentősebb eredménye, egy sikerrel működő intézménye. Ha nem lett volna az AB, képzeld csak el, a rendszerváltás nem úgy ment volna végbe (természetesen nem járunk a végén), ahogy az megtörtént.

Lett volna Bokros-"pakett", meg maffiaellenes tv.csomag, ami feles többséggel módosította volna a kétharmados tv.-t, (ez már önmagában ordít), meg ki tudja meddig húzódott volna a halálbüntetés eltörlése, mivel a Btk. feles tv. és ha az AB nem törölte volna el a hb.-t akkor akár egy egyszerű feles többséggel bármelyik kormány bármelyik ciklusban visszaállíthatta volna.

Ezzel szemben viszont az AB kidolgozta a jogállamiság fogalmát, kibontotta az Alk. 2.§ (1), úgy, hogy az nem pusztán egy egy egyszerű odadobott mondat, valami ünnepélyes kis halandzsa, amit csak a jóízlés kedvéért odabiggyeszettek, hanem igen is valódi normatartalommal bír.
Az AB alkotta meg gyakorlatliag a mai magyaralkotmányjogot, sokszor előre meghúzta a szabályozás kereteit az OGY által alkotandó tv. számára.
Az AB az alkotmányos alapjogok legfontosabb garanciáját jelenti. Tehát, ha szerinted az alapjogok megérnek annyit, hogy azok az Alk. I. fejezetében szerepeljenek, akkor az alapjogok garanciái is legalább olyan fontosak, nem lehet azt mondani, hogy az AB nem annyira fontos, elég ha az aLk. végére beszúrjuk, hogy na ilyen is van... Alapjogi garanciák nélkül nincsenek alapjogok.

„A kormány szabályozását is át kellene gondolni: vagy legyen tényleg kancellári, vagy alakuljon át tényleges minisztertanácsivá - ebben az esetben nem feltétlenül kellene fenntartani a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Furcsa a két típus közötti összvér.”

Nem hiszem, hogy a magyar alkotmányosságnek valami tankönyvi-elméleti modellt kellene gyakorolni, különben is a kormány alapvetően poltikai, semmint közigazgatási szerv, meghatározó szerepe van a konkrét személyeknek, és azon belül a miniszterlnöknek és az ő és a miniszeterk/miniszterei (kinek, hogy tetszik...) közötti viszonynak, ha egy miniszterelnök nem úr a saját kormányában, hanem nyuszimuszi, akkor hiába kreál belőle az alkotmány kancellárt, ha mégis képtelen egyedül dönteni.

Amivel meg végképp nem lehet egyetérteni - ezt már nem te írtad, hanem Sári János írja az Lakotmánytan c. könyvében - az az, hogy a kormányrendelet helyett vissza kellene térni a miniszterelnöki rendelethez (lsd. ante 1948/1949). Szép is lenne, ha a miniszterelnök egy maga, mint a császár onatná a ME-rendeleteket és (vissza)élne a tv-i felhatalmazásokkal. Akkor már jobb ha egy testület szavazza meg, nem egyetlen személy. Lenne is kapásból annyi alkotmányellenes ME-rendelet, nem győzné az AB.

„A legfőbb ügyész félig függő-félig független pozícióját valamely irányba el kellene toln: vagy legyen független, vagy rendelődjön a kormány alá.”

Ezzel viszont egyet lehet érteni, szerintem legyen az ügyészég független.

„Az alkotmánymódosítást szigorúbb szabályok szerint kellene csak lehetővé tenni, pl. népszavazás elrendelésével, az Országgyűlés alkotmánymódosítás esetén való feloszlásával, stb.”

Alapvetően nekem is szimpatikus a belga megoldás, de a népszavazást az alkotmánymódosításról nem igazán támogatható.

1. Sokba kerülne ez a megoldás, de tudom a a demokrácia nem szabad, hogy az anyagi szűklátókörüségen múljon. Persze a "wohlhabende" Svájc megteheti, szerintem - némi rosszmájúsággal - direkt dobják ki a pénzüket arra, hogy mindig szavazgatni járhassanak, annyi van nekik.
2. Nem bíznám erre - és ez most nagyon arisztokratikusan fog hangzani, de egy kis gondolkodás után érthető - a "csőcselék"-re, mert fel lehet heccelni, lehet neki kampányoni, lufit meg levest osztogatni, és akkor úyg fog szavazni, ahogy ídomítják. Csak látszatra szavazna a né, valójában a pártok szavaznának választóikon keresztül...
3. Az alkotmánymódosítás és más népszavazások is sokszor nem egyszerűsíthatők egyetlen "igen/nem"-re.

Ja és még valami: olvassátok el Halmai Gábor cikkét a Hvg-ben. Azt hiszem, történ az ő személyére egy téves tartalmú utalás, ráadásul Halmai nagy betűvel írja a nevét.

Üdv!

Mi nem jó az alkotmányban?
Pl. hogy egy korábbi szövegváltozata Rákosi Mátyás keze munkáját "dicséri" és a szovjet alkotmány szó szerinti fordítása volt. Jó, mondhatni azóta két-három átfogó módosítás érte, de még mindig hatással van rá a saját előzménye.

Lássuk szépen sorjában és vessük össze már elkészült alkotmánytervezetekkel:

A Szovjetuniót, majd a munkásmozgalmat dicsőítő preambulum helyébe egy új, pár alkotmányos értéket felsoroló preambulum került, mely hangsúlyozza az átmenetiséget, az Alkotmány ideiglenes jellegét. Hiányzik belőle az 1995-1998-as alkotmányozási folyamat során készített tervezetben foglalt történelmi hagyományokra utalás, az emberi jogok tiszteletben tartása, amellett nem is szép.

Az I. fejezet - az Alkotmány szerintem nem túl szerencsésen határozza meg az államformát, hiányzik az állam szociális jellegére való utalás, hiányzik egy megfelelő csatlakozási klauzula - a jelenlegi szörnyszülött. Hiányzik a hatalmi ágak elválasztásának elvét kimondó rendelkezés, az állampolgárság és a nemzeti jelképek, ünnepek szabályozása. Feleslegesen tartalmaz emberi jogokat, ezeknek nem itt lenne a helyük.

Az I. fejezet mögül hiányzik egy olyan fejezet, aminek ott lenne a helye. Az emberi jogok szabályozása ezen a helyen kellene, hogy következzen, de ehelyett az alkotmány végén, mintegy mellékesen lettek felsorolva. Ez igen rossz üzenettel bír. Itt is látszik a kommunista hatás: akkor nem volt fontos, így a végére rakták. A módosítások során pedig nem lehet megváltoztatni a fejezetek sorrendjét.

Az I. fejezetet és az emberi jogi fejezetet követően kellene sorra kerülnie a jogrendszer szabályozásának. Ez nincs a hatályos szövegben. A szabályok elszórva lelhetőek fel más fejezetekben, töredékesek, nem egységes szemléletűek. Ebbe a fejezetbe kellene foglalni a normahierarchia szabályait - nem pedig a Jat. szintjén -, a törvényalkotási eljárást, a nemzetközi és magyar, illetve a közösségi és a magyar jog viszonyát. A hiányokon némileg javíthat a most tárgyalt alkotmánymódosítás. Ebben a fejezetben vagy önálló fejezetben kellene szabályozni az integrációs ügyekben való Országgyűlés és kormány közötti együttműködést.

Szép lenne, ha ezt követően szabályoznák a választást, mint az államot leginkább meghatározó eljárást. Ezt elég szűkszavúan a hatályos Alkotmány végén találhatjuk meg.

Ezt követően lehe az Országgyűlést szabályozni. Itt van a politika egyik fő ellenállási pontja: a kisebb Országgyűlés, a kétkamarás Országgyűlés és minden más reformgondolat sérti a most regnáló politikai elit érdekeit - beleértve a mindenkori ellenzéket is. A második kamara pedig szükséges volna, hogy az egyre gátlástalanabbá váló - lásd pártalapítványok ügye - politikai elitet megfékezze, megvalósítsa a köztársasági elnök megfelelő és méltó megválasztását, az alkotmánybírók többcsatornás választását, szélesebb alapú képviseletet, stb.

A köztársasági elnök nagyjából rendben van, bár a szabályokon lehetne kicsit csiszolni.

Az Alkotmánybíróság szabályozása talán most nagyban feljavulhat, bár még mindig nem lesz 100%-os. A logikai helye viszont hátrébb, az alkotmányos biztosítékok és garanciák között van.

Ugyanez elmondható az országgyűlési biztosokra is. Talán helyesebb lenne kevesebb ombudsman, mert a funkcióját talán úgy jobban láthatná el - lásd, ha valamely állami szervet el akarsz jelentékteleníteni, növeld meg a létszámát.

A számvevőszék és MNB helye is hátrébb, az egyébként igen sajnálatosan hiányzó pénzügyi fejezetben lenne helyesen. A pénzügyi fejezet szabályozná a költségvetés,
a zárszámadás, az ellenőrzés, államkölcsönök, stb. jogát.

A kormány szabályozását is át kellene gondolni: vagy legyen tényleg kancellári, vagy alakuljon át tényleges minisztertanácsivá - ebben az esetben nem feltétlenül kellene fenntartani a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Furcsa a két típus közötti összvér.

Az igazságszolgáltatási fejezetben elég lenne a Legfelsőbb Bíróság nevesítése. A legfőbb ügyész félig függő-félig független pozícióját valamely irányba el kellene toln: vagy legyen független, vagy rendelődjön a kormány alá.

Az önkormányzatok szabályai közül hiányoznak a köztestületi önkormányzatok szabályai.

Hiányzik az önálló megjelenítése és részletesebb szabályozása a rendkívüli helyzeteknek. A jelenlegi rövid szabályozás teljesen rossz helyre került.

Az alkotmányvédelem önálló részben, az alkotmánybíróság, biztosok és az alkotmánymódosítás szabályainak lefektetésével kell helyet kapjon. Az alkotmánymódosítást szigorúbb szabályok szerint kellene csak lehetővé tenni, pl. népszavazás elrendelésével, az Országgyűlés alkotmánymódosítás esetén való feloszlásával, stb.

A fentiek mellett fontos azt is látni, hogy a jelenlegi szöveg igen sok normatartalom nélküli, deklaratív "szabály"-t tartalmaz. Ennek részben az is az oka, hogy a '89-es módosítást kb. két nap alatt írták meg.

Nos, remélem ez a kis hevenyészett összegzés elegendő volt ahhoz, hogy meggyőzzek néhány embert az új alkotmány kényszerítő sürgősséggel való megalkotásához. Az, hogy a jelenlegi politikai elit tiltakozik ellene, az a saját pozíciói féltésének az oka. Mondhatnánk erre igen csúnyákat is, de a jó ízlés miatt nem teszem.

A legjobbakat!

Tapsi

Valóban, én voltam figyelmetlen.

Viszont arra még mindig nem adtál választ, hogy mi az ami a jelenlegi alkotmányban nem jó, nem felel meg a jogászoknak, a gazdaságnak, az óvodásoknak, meg még ki tudja kinek. Mi a probléma ami alkotmányos berendezkedéssel? Hol kellenének változtatások? Olyanok ezek a változtatások, amelyek átfogóak? Én ilyet nem látok. És te sem írtál.

Az autós hasonlatod nem jó. Mi a Skodából, csak márkajelzést tartottuk meg. A régi 120-ast leceréltük egy Octaviára.

Túl sok újdonság nem derül ki belőle, de ez mai hír: http://hirek.mti.hu/news.asp?… (az oldal legalján, videó).

Azért ennyire ne vedd a szívedre :) Nem akart ő bántani.

Kedves big cat!

Naná, hogy tudom mi a láthatatlan meg az íratlan (azaz történelmi) alkotmány között a különbség, szerintem ha figyelmesen végig olvastad volna a hozzászólásomat, akkor kiderülne számodra is, hogy "érzem" a különbséget, ami "ég és föld".

Nem olyan régen tanultam jogtörténetet meg alkotmányt, úgy hogy nem igen kell elmagyarázni....

Ami pedig az érdemi témát illeti, szerintem arra is meg van a válasz: azért mert az alkotmány az egész társadalmi-gazdasági berendezkedés "alaplevele", és ha egy új társadalmi rendszer jön létre, ami nem csak, hogy egy kicsit más, hanem az előzőtől gyökeresen eltér, akkor jó lenne egy új alkotmány. Hogy egy nagyon banális példát mondjak: ha van egy tízéves ©kodám, amibe szereltem új alkatrészeket, meg fel van újítva, ki van cserélve benne az olaj, akkor ugyanúgy lehet vele autózni, mert a funkcióra megfelel, legfeljebb néha kell szerelőhöz vinni. De ha már lehetne mondjuk egy új Opellel, Volvóval, bármivel is járni, akkor minek foltozgassuk folyton azt a ©kodát?
Azért mert a jelenlegi szempontból a jogászoknak megfelel, ez még nem minden, ne légy önző, mert az alkotmány nem csak a jogász igényeit kell, hogy kielégítse hanem a gazdaságét is, meg az óvodásokét, az irodalmárokét, a gyári munkásokét, az úszómesterekét, a vállakozókét, a városiakét meg a vidékiekét, a romákét, meg a nem romákét, meg az összes többiét. új alkotmányra azért van szükség, hogy valóban alapjaitól demoratikus, az esélyegyenlőségre, a toleranciára, a jogokra és a szabdságra épülő államot hozzunk létre, ezt az alkotmánynak kell kinyilvánítania. Az alkotmány nem egy ugyanolyan jogszabály mint a többi, mint pl. 12/2003. OM rendelet vagy az APEH ilyen és ilyen állásfogalalása, nem csak jogi célokat szolgál. A jogszabályokat egyébként sem csak a jogászoknak írják nem csak nekik kell vele elégedetnek lenniük, hanem mindenki másnak is. Ez az alkotmányra hatványozottan vonatkozik. Ha még ezt a hozzászólásomat is félre érted, akkor nem tudok mit mondani.

Hát én is úgy érzem, hogy nincs válasz. mert Leiter kollega is csak azt mondja, hogy fontos lenne az új alkotmány, csak épp azt nem mondja meg, hogy a mostani miért is nem jó, mit is kellene olyan horderejűt változtatni rajat, ami egy új kodifikációt indokolna.

A láthatatlan és a történelmi alkotmány összemosása meg szerintem hiba. Az előbbi a magyar jogi nyelvben az alkotmánybíróság által alkotott alkotmányjogi dogmatikai rendszert jelenti a pozitív alkotmányszövegen túl, míg az utóbbi olyan alkotmánytípust jelent amely nem egyetlen kodifikált jogszabályban foglalja össze az alkotmányt, hanem több és többszintű jogszabályok történelmileg kialakult egymásrahatása. Ilyen alkotmánya van Nagy-Britanniának, de 1949-ig ilyen volt magyarországnak is, de ha jól emlékszem a III. Francia Köztársaságnak is.

Tényleg, ezt az "Anglia/USA" példát el is felejtettem. Az nagyon félrement, teljesen értelmetlen a magyar viszonyokhoz hasonlítani.

Egyébként sok igazság van abban amit mondasz.

the big cat kérdéseire egyenlőre nincs válasz :)

Végig futottam valamelyik nap a cikket. Az új alkotmány megteremtése kapcsán szerintem kezd kibontakozni valamiféle társadalmi disputa, legalábbsi mostanában több hasonló cikket is olvastam.

A láthatalan alkotmány gondolatát én is nagyra tartom, azt, hogy így az alkotmányozó hatalom megoszlik az Országgyűlés, mint alkotmányozó, az Országgyűlés, mint (2/3-os) törvényhozó és az Alkotmánybíróság, mint az Alkotmány értelmezője és őre között. Abban lehet valami, hogy az alakotmányozó hatalmat jobban el kellene különíteni a törvényhozóitól, pl. a cikkben is említett belga alkotmányban 1831 óta az a módszer áll fenn, hogy a régi parl. dönt az alkotmánymódosítás szükségeségéről, majd kiírják a választásokat és így a választók a parlament összetételének meghatározásával befolyásolni tudják magát az alkotmánymódosítást. A módszer persze nem alkalmazható Magyarországon mert: 1. ennek abszolút semmi hagyománya nincs, ez persze önmagában még nem ok, de 2. az állandó választások olyan kampányhangulatot termtenének, hogy ki bírná azt elviselni (a tavalyi is épp elég volt), a maradék poltikai stabilitás is eltűnne a közéletből.

A láthatatlan alkotmánnyal szemben viszont elvetendő az íratlan alkotmány. A Népszabdságban múlt hét hétfőn jelent meg egy cikk Heiszler Vilmos történésztől, aki finoman célzott ennek a lehetőségére, arra való hivatkozással, hogy ez Angliában évszázadok óta működik,.. a két ország közötti különbséget nem látni... érthetelen?! Heiszler felemlítette még, hogy az Alkotmány gyakori módosítása nem szerencsés dolog aláássa a poltikai stabilitást. Erre pl.-ként az USA alkotmányát hozza fel, lám ott csak 27-szer módosították az elmúlt 200 év alatt. Megint mekkora figyelmetlenség: Mo. csak a XX. sz.-ban legalább 6 rendszerváltozás(váltás) volt, Hogy akarja valaki ezt összehasonlítani egy olyan országgal, ahol 214 év csak kormányváltások voltak, rendszerváltások Washington óta soha? Heiszler szerencsétlennek tűnő hasonlatai arra késztettek, hogy írtam egy reflexiót cikkre, és elküldtem e-mailben, de nem közölték le, mert másnap Valki L. nemzetközi jogász cikke jelent meg... Mindegy most itt megpróbálom összefoglalni a lényegét annak, amit megakartam írni.

Összeségében fontosnak tartanám egy új Alkotmány elfogadást persze nem jövő hét pénteken és nem egy holmi üres deklarációkat puffogató bikkfanyelven írt szakasz-gyűjteményt, . Az alkotmány akkor jó, hogy minden más jogág megtalálja alapját benne, és a lehető legnagyobb szabadságot enged az állam polgárainak, arra, hogy saját boldogulásukat keressék, és a lehtő legjobban korlátban tartja az állmhatalmat. Mivel az Alkotmány nemcsak egy jogászoknak való valami, hanem a politikai élet és a közélet, az állampolgári szabadság legfontosabb dokumentuma, ezért a rendszerváltás - ez eléggé közhelyesen hangzik valóban akkor fog végbe menni, ha népszavazáson, ezáltal valódi politikai legitimitáson alapuló alkotmányt fogadnak el. Ehhez azonban meg kellene várni azt, hogy maga a nép érezze szükségét ennek, meg kellene már próbálni azt, hogy végre egyszer nem felülről kényszerítenek ránk valamit, mint ahogy az a XX. sz.-ban volt, hanem alulról a természetes fejlődés utján érkezik a valódi akarat. Ehhez feltétlenül szükség van a kérdés széleskörű vitájára.
Ami pedig a politikai elitünket illeti, nemcsak azoknak kell távozni akik, a r.váltás előtt "ott" voltak hanem, mindenkinek aki részt vett az 1990-es évek politikájában és hozzájárult a közerkölcs lerombolásához, a korrupcióhoz és az ügyek eltusolásához és az ilyen meg olyan oldali klientúra kiépítéséhez. Nemcsak új alkotmányra de új politikai "elitre" (maga a szó sem egyztethető össze a demokráciával) lenne szükségünk.

Elég naiv, de most legalább kiírtam magamból, ha már a Népszabadság nem adta le.

Valamikor valaki [tényleg nem emlékszem] írt erről egy cikket a Népszabadságban, a konklúziója az volt, hogy valójában nincs szükség, részben azért, amit te is mondasz.

A jelenlegi alaptörvény ellátja a feladatát, rendezi az alapvető állami berendezkedést és garantálja az alapjogokat (stb.).

Legfeljebb 'esztétikai' hibája van (évszám), ill. az, hogy a rengeteg módosítás miatt egyáltalán nem egységes a szerkezete, szövegezése. Természetesen nem tökéletes, de (a fenti cikkből idézve) nehezen várható el a jogalkotás jelenlegi színvonalán egy ennél sokkal 'profibb' jogszabály létrehozása (a közelmúltból: GYES esete, pénzhamisítás tényállása, stb.).

Az alkotmány megvalósulása egyébként sem csak a szövegen múlik, hanem - főképpen - a benne foglaltak megvalósításán, az erre való állami és polgári hajlandóságon és akaraton. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha valami ma nem úgy működik, mint azt az Alkotmány alapján elvárnánk, akkor annak nagy valószínűséggel nem maga a jogszabály az oka.

Tehát szvsz sem igazán időszerű a kérdés.

Időről időre felmerül, hogy új Alkotmányt kellene adni az országnak. Legutóbb Halmai Gábor a HVG-ben esszézett erről. És ugyan alaposan kielemezte, hogy ki, mikor és miért adhatna, vagy nem adhatna alkotmány, majd kinyilatkoztatásszerűen közli, hogy nem vitatható az új alkotmány szükségessége.

De miért is kell új alkotmány? Mik azok az okok, ami miatt a jelenlegi nem jó?

Véleményem szerint az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság 14 éves működésével finomított szövete tökéletesen megfelel nekünk. Az hogy valakik válsztójogi módosításokat szeretnének, vagy egyéb partikuláris módosításokat nem ok egy teljesen új Alkotmányra, amelynek új megfogalmazásai és a viták során kialakuló, a hatalmi ágak közötti hatalommegosztás új súlypontjai pontosan a halmai által oly nagyrabecsült stabilitásnak mondana búcsút hosszú időre.

Előttünk áll az EU csatlakozás, amely a jogrendszerünket amúgy is sarkaiból fogja kifordítani, úgy vélem nem szükséges, hogy ehhez még a meglévő stabil pontot az Alkotmányt is megbolygassuk.

Kinek mi a véleménye?