Bt beltagjának felelössége - megbüntette a Bt-met az APEH

Az 5 éves elévülés jó esetben 6 évet, rosszabb esetben 7 évet jelent, a következők miatt.
Az 5 év annak az évnek a dec.31. napjától ketyeg, amelyben az adott adónem bevallásra került. (Adónemenként van az eltérés)
Így az 1999.-ről 2000.-ben beadott bevallás 2000.12.31.-től számított 5 éve 2005. december 31.-én fog letelni.
A be nem fizetett adótartozásokra ketyeg a késedelmi pótlék, amelynek mértéke a minden időszakban ügyeletes jegybanki alapkamat kétszerese, így tekintélyes összegre is hízhat.

Sziasztok!

Az lenne a konkrét kérdésem, hogy az APEH hogyan számolja az 5 év "elévülést"? A mai dátumhoz viszonyított 5 évet visszaszámolva, vagy a naptári évet tekinti a mérvadónak, így az 5 év rosszabb esetben nem is 5, hanem annál mindenképpen hosszabb, akár majdnem 6 év is lehet?
Előre is köszi!

Csak az érdekesség kedvéért, a történet egy kicsit "kerekebben":
Kijött egy levél az APEH-től, hogy 1999. januárra vonatkozóan van kb 200 eFt elmaradás, ami a korábbi folyószámlakivonatokon nem szerepelt. A levélhez csatoltak egy éppen aktuális folyószámlakivonatot, amiben kb 200 eFt túlfizetés szerepelt. Rá egy hétre pedig jött egy levél, ami egy jegyzőkönyv volt, hogy megpróbáltak 1 MFt körüli összeget behajtani. Nekem eddig misztikumnak tűnik...

Egy kiegészítés:
A gazdasági társaságokról szóló tv. 97.§.(1) bek. szerint a társaságtól megváló tag - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

Kedves bali,

idézet: "Én egy alkalmazott kilépő papirjain kivűl mást nem írtam alá"

De igen, először is a társasági szerződést (amely beadásra kerül a Cégbírósághoz) arról, hogy a régi beltag kilép a társaságból, az új beltag pedig belép.
Másodszor a bankszámla feletti rendelkezés joga általános esetben a beltagé, mint képviselőé, aláírási címpéldány is van, stb. stb.

Nemcsak a baráttól kellett volna tájékozódni a cég helyzetéről a beltagság - saját vagyon kockáztatásával járó - bevállalása előtt.

A beltagságból való kilépés menete ugyanúgy taggyűlési határozattal kezdődik, mint az előző.
Az ügyeletes beltag felelős a társaság valamennyi kötelezettségéért. Más kérdés, hogy kártérítési pert is lehet indítani a korábbi beltag ellen, ha bizonyítható, hogy elmulasztotta az információk átadását.

Üdv.
old-guy

Voltak fiktiv számlák és szerződések.Segit ha feljelentést teszek,hogy engem nagyon csúnyán átvertek?Vagy ez mindegy és lényeg
,hogy valakit tönkre tegyenek?
Előre is köszönöm!

Üdvözlet!Nagyon nagy problémám van,egy barátom bt-jébe elmentem beltagnak.Kb. 2 hét múlva a cég munka nélkül maradt.A kérdésem:az előzö két beltag kb.8.000.000ft-os adó ill.járulék tartozást halmozott fel.Én egy alkalmazott kilépő papirjain kivűl mást nem írtam alá,számlákkal,pénzekkel nem foglalkoztam,az én időm alatt kb.200.000ft. tartozás jött össze.Ugyanúgy felelek mindenért mint az előzö kettő?Azért félek nagyon mert a méásik két volt beltagnak semmije sincs,csak a szülei nevén.Segit valamit ha kilépek a beltagságból vagy már mindem mindegy és törödjek bele,hogy megyek a családommal az utcára?

Kedves Gábor !

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a problémámra. Mások is azt tanácsolták, hogy fizessek. Úgy látszik ez az egyetlen jó megoldás - sajnos.

Én azt javaslom, hogy nem érdemes az adóhatósággal ujjat húzni, mert mindíg te kapod a rövidebbet.
Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
A jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pénztartozásainak behajtása átutalási felhívással vagy azonnali beszedési megbízással történik. Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt közigazgatási szerv felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Az azonnali beszedési megbízás alapján a bank a követelés összegével a kötelezett számláját megterheli és azt a jogosult javára írja.
A munkaviszony alapján kapott munkabérből  legfeljebb 33%-ot lehet levonni.A végrehajtásra vonatkozó 1994. évi LIII. tv. meghatározza, milyen sorrendben kell a követeléseket levonni, ill. mely esetben terhelhető a munkabér 33%-a, vagy 50%-a levonással. A levonás alapja - eltérő rendelkezés hiányában - a jövedelemadó, a tb. járulék, a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, ill. a béralap terhére kell kifizetni, továbbá az átlagkeresetbe beszámítható egyéb juttatás.
Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 23 EFt körül van mostanság.
A tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással kell végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az ilyen végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adófizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Ingó- és ingatlanárverés esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.
A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót terheli.
Tehát a minimálbér nem segít, a barátnőd nevére iratni a lakásodat nem szerencsés, mert szinlelt szerződésnek vélheti az adóhatóság, mely mint ilyen semmisnek minősül. Kérj haladékot, részletfizetést, kamatmérséklést esetleg méltányosságból egyebeket is megadhat a hatóság...

Lili01 írta - 2003.05.30 19:13
„Kedves Fakos!
A Bt. beltagja teljes vagyonával felel a Bt. tartozásaiért. A végrehajtási eljárás megindításának nincs összeghatára. Az APEH jogosult a tartozás + aktuális késedelmi kamat, bírság összegével - külön eljárás nélkü - megterhelni ingatlanát is.

Én azt javasolnám, hogy mutasson fizetési hajlandóságot az APEH felé, hiszen ezen 'tartozást' az APEH előbb utóbb úgy is be fogja hajtani, és minden nap időveszteség, ami a kamatok és a bírság összegét növeli. Kérjen fizetési haladékot stb., de jelentkezzen az APEH illetékes osztályán minél előbb.

Üdvözlettel:

Lili
fakos írta - 2003.05.29 8:26
”A cégnek nincsen vagyona, bankszámlája sincsen már évek óta, a törzstökéje 60 ezer forint, de a veszteségei miatt azt is elvesztette már. Szerinted egy ilyen cégen be lehet valamit hajtani?
Ha jól tudom ,akkor a bírságok kamatoznak is. Létezik szerinted egy olyan határ, amit ha elér a kamat, akkor megindul a behajtási eljárás?
Köszönöm szépen a felvilágosítást. Lenne még egy kérdésem. Mi van akkor, ha átiratom a lakásomat a barátnöm nevére, a munkahelyemen pedig elintézem, hogy minimálbérre jelentsenek be. Igy elvileg nem tudnak rajtam semmit behajtani. Aminek következtében behajthatatlannak nyilvánítják a tartozást. Vagy nincs igazam? Mi a véleményed?

Az APEH be fogja hajtani a pénzét, ez biztos. És nem fog szőrőzni a beltag mögöttes felellősségének megállapítására irányuló perrel, hanem egyszerűen felszámoltatja a fizetésképtelen Bt-t az első fizetési felszólítás után, ez egy régóta nem működő Bt esetében nem fog évekre nyúlni, és azután közvetelenül a beltag vagyonán próbálja behajtani a követelését. És akkor letilt, elárverez, stb. Persze nem most, de monjuk másfél év múlva, és addig is megy a kamat.

Javaslom, állapodjon meg részletfizetésben az APEH-hal, és próbáljon sanyarú helyzetére hivatkozva kamat és birságcsökkentést elérni. Mivel nem működött a Bt-je, ezért adóhiánya nemigen lehet, csak mulasztási birságot szabhattak ki, és annak a kamata meg csak most indul.

Kedves Fakos!
A Bt. beltagja teljes vagyonával felel a Bt. tartozásaiért. A végrehajtási eljárás megindításának nincs összeghatára. Az APEH jogosult a tartozás + aktuális késedelmi kamat, bírság összegével - külön eljárás nélkü - megterhelni ingatlanát is.

Én azt javasolnám, hogy mutasson fizetési hajlandóságot az APEH felé, hiszen ezen 'tartozást' az APEH előbb utóbb úgy is be fogja hajtani, és minden nap időveszteség, ami a kamatok és a bírság összegét növeli. Kérjen fizetési haladékot stb., de jelentkezzen az APEH illetékes osztályán minél előbb.

Üdvözlettel:

Lili
fakos írta - 2003.05.29 8:26
„A cégnek nincsen vagyona, bankszámlája sincsen már évek óta, a törzstökéje 60 ezer forint, de a veszteségei miatt azt is elvesztette már. Szerinted egy ilyen cégen be lehet valamit hajtani?
Ha jól tudom ,akkor a bírságok kamatoznak is. Létezik szerinted egy olyan határ, amit ha elér a kamat, akkor megindul a behajtási eljárás?”

A cégnek nincsen vagyona, bankszámlája sincsen már évek óta, a törzstökéje 60 ezer forint, de a veszteségei miatt azt is elvesztette már. Szerinted egy ilyen cégen be lehet valamit hajtani?
Ha jól tudom ,akkor a bírságok kamatoznak is. Létezik szerinted egy olyan határ, amit ha elér a kamat, akkor megindul a behajtási eljárás?

Kedves fakos,

Az APEH először is a cégen próbál majd behajtani.  Ha ez nem megy, akkor perben kell megállapítani a beltag mögöttes felelősségét.  Ez pedig idő. Sok idő...

Sziasztok !
Elmondom az esetemet röviden. Van egy Bt-m, én vagyok a beltagja. A cég évek óta nem müködik, de nem szüntettem meg. Sajnos az APEH felé nem adtam be a nullás bevallásokat az évek folyamán, és ezért megbüntették a Bt-t több százezer forintra. A kérdésem az, hogy ha nem fizetek, akkor az APEH ellenem, mint beltag ellen milyen intézkedéseket foganatosíthat, letilthatja-e a fizetésemet, elárverezheti-e a lakásomat és ha igen, akkor kell-e ehhez bírósági határozat?
Elöre is köszi a segítségeteket!