TB fizetés

„szubone # e-mail 2012.05.11. 13:24 Üdv.A kérdésem az lenne,hogy munkanélküli vagyok,nem kapok semmi ellátást.Ha nem járok orvoshoz és nem fizetem a TB-t annak van valami következménye?Mert sajnos annyi mindent mondanak már,hogy nem tudom kinek mit higgyek!

Üdv.Az lenne a kérdésem,hogy munkanélküli vagyok,semmi ellátást nem kapok.Ha nem járok orvoshoz és nem fizetem a TB-t akkor van valami következménye?”

Főszabály szerint aki nem biztosított és egyéb módon sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra köteles bejelentkezni a NAV-hoz és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

NAV=Nemzeti Adó-és Vámhivatal, azaz az APEH.

Aki a fentieket -bár köteles lenne- nem fizeti meg, úgy az adók módjára 5 éven belül, bármikor behajtható.

Azt, hogy ki a biztosított a Tbj. 5.szakasza (§) taxatíve felsorolja.

Tbj=1997. évi LXXX törvény

Van egy olyan személyi kör, akik ugyan nem biztosítottak, mégis jogosultak eü-i szolgáltatásra.
Lásd Tbj. 16. § taxációját. Ilyenek pl. táppénzben, thgy-ban, GYED-ben, GYES-ben részesülők, a közép, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerben tanulók, a fogvatartottak, hajléktalanok stb.

Jó, ha tudja, hogy ebbe a körbe tartozik az is, aki az 1993. évi III. törvény 54. szakasza (§) alapján szociálisan rászorult.

Aki szociálisan rászorult nem kell mefizetnie az eü-i szolg. járulékot.

Erről az előbb idézett törvény így rendelkezik:

54. § (1) A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3)A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Amennyiben a fentieknek megfelel keresse fel a lakóhelye szerint illetékes jegyzőt (nagyobb településen a polgármesteri hivatal szociális irodáját) és kérje a rászorultság megállapítását.

Jó napot kívánok!
Én tavaly augusztusban felmondtam a munkahelyemen és kimentem Írországba. Nem dolgoztam, de volt National Insurance Number-em. Most egy hónapja hazajöttem, és regisztráltattam magam munkanélkülinek. Ott hívták fel a figyelmem, hogy nekem a felmondásomtól kezdve TB-t kellett volna fizetnem. Most úgy néz ki, hogy felvesznek egy munkahelyre és pár hét múlva már be leszek jelentve. Van valami esély arra hogy ne kelljen azt a sok pénzt kifizetnem? 20 éves vagyok és jelenleg még nincs munkám, így nem tudnék több mint 50 ezer forintot+a büntetést kifizetni. Ha most nem megyek be az APEH-hez és nem jelentem be hogy elmaradásom van és 2-3 hét múlva bejelentett munkám is lesz akkor nincs esély rá hogy ne vegyék észre hogy 7-8 hónapig nem volt fizetve a TB-m? Ebből nekem nagyon nagy bajom lehet? Vagy ha büntetést szabnak ki az nagyon súlyos? Nagyon sokat kell majd fizetnem?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Egészségügyi járulékhoz kapcsolódó 45 napos passzív jogosultsgáról érdeklődnék. Jogosultként, vagyis nappali tagozatos diákként voltam biztosítva hosszú évekig. A 45 nap alatt nem jelentettem be új jogviszonyt, mivel nem tudtam róla, hogy van ilyen. A Nav, mégis kiszámlázta már a diákigazolvány lejártától a e.ü. hozzájárulás elmaradásomat,vagyis okt.31-től. Míg máshol azt mondják, és olvastam is, hogy a 45 napra nem kell fizetni. Akkor ez most, hogy van? Vannak esetek amikor mégis kell? Köszönettel. Timi

T. miracle.red!

Javaslom, hogy a NAV határozatát fellebbezze meg.

Jogorvoslati kérelmében hivatkozzon az Ebtv. -1997. évi LXXXIII. törvény- 29. §. (9) bekezdésében foglaltakra.

Ezen szakasz szerint a 45 napig jogosult Eü-i szolgáltatási járülék fizetése nélkül is Eü-i szolgáltatásra az, aki a Tbj. 16. §. (1) bek. a)-tól o) pontjáig felsoroltak szerint volt jogosult Eü-i szolgáltatásra.

Márpedig a Tbj. 16. § (1) bek. i)-ben a f.fokú nappali tagozatos nevesítve van, azaz neki sem kell 45 napig Eü-i szolgáltatási járülékot fizetnie.

Összegezve, az Ön által elmondottak alapján úgy tűnik, hogy felvetése jogos, megalapozott.

Ezen túlmenően jó, ha tudja, hogy az 1993. évi III. törvény 54. szakasza (§) alapján az, aki szociálisan rászorult annak nem kell megfizetnie az eü-i szolgáltatási járulékot.

Erről az előbb idézett törvény így rendelkezik:

54. § (1) A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3)A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Amennyiben a fentieknek megfelel keresse fel a lakóhelye szerint illetékes jegyzőt (nagyobb településen a polgármesteri hivatal szociális irodáját) és kérje a rászorultság megállapítását.

Az 1997. évi LXXXIII törvény 29. § (9)értelmében:

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

1. 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
2. amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
3. 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

Tbj. 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult –

az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki

i)a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

picilany.58

Az Ön kérdésére -tekintettel arra, hogy nem ismerem a NAV ezirányú gyakorlatát, illetve nem tudom, hogy mit takar a National Insurance Number- érdemben válaszolni nem tudok, de

Önre is igaz, hogy a munkaviszony megszűnését követő 45 napig nincs fizetési kötelezettsége.

2012-ben az eü-i szolgáltatási járulék összege 6390 Ft/hó.

Amennyiben a NAV fizetésre kötelezi kérhet részletfizetést.

Nem kell járulékot fizetnie annak, aki az EGT koordinációs rendelet hatálya alá tartozik. Lásd Tbj 13. § és 39. § rendelkezéseit.

Tbj.= 1997. évi LXXX törvény.

Tisztelt septem signis obsignatum!

Köszönöm gyors válaszát. A leírtakhoz kapcsolódóan lenne még egy kérdésem.

Az 1997. évi LXXXIII törvény 29. § (9)értelmében:
...
"(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók."

Itt a 10. pontban a biztosítás szünetelése mit jelent pontosan?

Mindazt, ami a Tbj. 8. szakasz taxációjában megtalálható.

Példa: A munkaviszonyban álló alkalmazott -a Tbj-ben kivételként nem nevesített okból, pl. házépítés, külföldi út stb.- 35 nap fizetésnélküli szabadságot kér a munkáltatójától.

Ebben az esetben már a fizetésnélküli szabadság első napjától köteles eü-i szolgáltatási járulékot fizetni, azaz nála nem igaz az, hogy még 45 napig ilyen járulék fizetése nélkül is jogosult eü-i szolgáltatásra.

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

1. a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,

2. az igazolatlan távollét időtartama alatt,
3. a munkavégzési (szolgálatteljesítési)

kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset
(távolléti díj), táppénzfizetés történt,

4. az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
5. az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
6. az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

Kedves septem signis obsignatum!

A lányom egy nem EGT országban illetve nincs megállapodás avval az országgal, ahol ösztöndíjjal tanul. Természetesen továbbra is magyar állampolgár, van állandó lakóhelye. A NAV felszólította, hogy nyilatkozzon, persze nincs itthon, így ez most nem lehetséges. Kint van egészség- és balesetbiztosítása, ami jogosítja őt a kinti teljeskörű orvosi ellátásra. Természetesen jövedelemmel nem rendelkezik. Nem él Magyarországon, miről kell nyilatkozni, vajon miért kell fizetni, hogy lehet a fizezési kötelezettséget eltöröltetni? Ha nem fizet, nem nyilatkozik, kin hajtják be a tartozást? Nincs házastársa, gyereke, nincs tulajdona. Mit lehet tenni, hogy ne kelljen fizetni? Egyáltalán jogos a fizetési kötelezettség?
Várom válaszát, köszönöm!

Ha nem szüntette meg az állandó lakhelyét és Magyarországon egyébként nem biztosított, akkor bizony fizetni kell.

Valaki be tudná nekem linkelni, hogy min kell bevallani az APEh felé? Régen ez volt 10T1011. Tavalyra és mostanra milyen nyomtatvány kell? Köszi!

Kedves Fórumozók,

Nekem egy olyan kérdésem lenne hogy miután bejelent a munkáltatóm,akkor mikortól van fizetve a tb-m?
1 éve vagyunk munkanélküli,és az önkormányzat sem fizeti utánam a tb-t mert a páromnak meghaladja a fizetése azt az x összeget amennyi lehetne,viszont nem tudtuk fizetni a tb-t.Így ha bejelent a munkáltatóm akkor már azon a héten mehetek úgy orvoshoz hogy már biztosított vagyok? vagy ennek is van egy átfutási ideje?

Köszönöm

sziasztok,

nekem olyan kérdésem lenne hogy németországban hogyan tudom saját magam után fizetni a tb-t? kint dolgozom németországban, de bejelentve egy otthoni (magyar) céghez vagyunk. de nekem nagyon fontos lenne hogy itt tudjam magam után fizetni a tb-t, mert orvoshoz kellene járnom.

Kérek valakit segítsen minél hamarabb.
Várom válaszaitokat.
Előre is köszönöm.

nuffy: a munkaviszonyod első napjától kezdve jogosult vagy tb-ellátásra (ez függetlenül attól, hogy ténylegesen mikor fizeti ki a tb-járulékot a munkáltatód).

arycat: ezt egy német jogásztól vagy tb-tanácsadótól kéne megkérdezni.

Üdvözlet!

Nem tudom jó helyen teszem e fel a kérdést, de megpróbálom. Nem vagyok Bp-i lakos, de ott dolgozom. Diabéteszes vagyok és kb 10 éve Pesti orvos lát el aki azelőtt a most már megszűnt Szabolcs utcai intézményben volt, mióta megszűnt az AEK be /Honvéd összevont... stb lett belőle/. Tegnap előtt felhívott az asszisztens, hogy nem tudják a szokásos labor vizsgálatot megcsinálni , mivel nem vagyok sem katona sem XIII. kerületi lakos de ha fizetek megcsinálják.??? Ez a kórház utasítása pénzhiányra hivatkozva. Nem értem biztosított vagyok gondolom elvileg az ország bármelyik laborjában el kellene
hogy lássanak, hiszen ahol ellátnak oda fizet értem az OEP. Vagy most én is fizetek meg az OEP is? Tudna nekem erre valaki válaszolni.

Köszönöm.

Kedves burgonya!

A Honvéd kórház sajnos ezt csinálja mindenkivel, pedig még nincs joguk hozzá. Kell írni a Honvéd kórház igazgató főorvosának egy kérvényt, amihez adnak nyomtatványt a kórházban és majd ő válaszol. De addig is kötelesek ellátni!!!

Tiszteltem!

Május 1.-től Németországban dolgozom bejelentve.
Ezt megelőzően február 29.-ig volt otthon munkaviszonyom. A köztes időszakban, kb. fél hónap, magam után fizettem a TB-t.
Miután külföldön bejelentettek, és megkaptam a "tb" kártyám, erről küldtem haza egy fénymásolatot, és egy nyomtatvány kíséretében ez be lett mutatva a TB-nél.
Viszont újra el kellett menni az APEH-hoz, hogy lemondják az egyéni TB fizetést. Ott nem fogatták el a haza küldött iratokat.
A 11T1011 nyomtatványt kellene újra kitölteni.
Úgy tudom két helyen nem lehet TB-t fizetni.
A TB-nél igazolva lett, hogy van külföldön TB-m.

Az APEH-nál be kell jelentenem, hogy nem kívánom tovább magam után fizetni a TB-t?

Tisztelt Fórumozók.
Én egy 10hetes veszélyeztetett kismama vagyok aki táppénzre került és a szülésig azon is maradok.A kérdésem az lenne,hogy fizethetek e a táppénz mellett egészségügyi biztosítást,hogy mire odajutok,normális gyedet kaphassak,mert ugye annak az összege a biztosításban töltött idő és a befizetés mértékétől függ.Nagyon megköszönném ha valaki tudna nekem ebben segíteni.
Köszönettel: Stassy

Tiszteletem.

Az iránt érdeklődnék,hogy mi a teendő akkor ha a feleségem munkanélküli és semmilyen ellátásban nem részesül.Tb ellátásban sem.Én nyugdíjas vagyok.Az én jogomon kaphat-e ellátást?

Köszönöm a segítséget.

fvidocq.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésem lenne:

Családi gazdaság (3 tagja van) esetében a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány alapján végzi a tevékenységét. A családi gazdaság egyik tagjának azt mondták, hogy 2011.04.01.-től őstermelői igazolványt kell kiváltania. Ezt ki is váltotta, majd 2012. 02. hónaptól táppénzt igényel őstermelői jogviszonya alapján. A járulékbevallásokat az őstermelői adószámra adták be, de a családi gazdaság bevételei stb. alapján szerepelnek a járulékok rajta. Kérdésem, hogy fennállhat-e így a biztosítás és jár-e az illetőnek táppénz?

Tisztelt Szakértők!

Csekkes TB befizetésről kérdezek!
A mai napon megküldtem az egyetemnek egy kérelmet, hogy töröljenek a hallgatók névsorából, eddig az egyetem fizetett utánam TB-t. 3 hónapos terhes vagyok decemberben fogok szülni.
A kérdéseim: melyik hónaptól kell magamnak csekken befizetnem a TB-t (június, július, augusztus)? Illetve jól tudom, hogy csak a szülésig kell fizetnem mert utána az alanyi jogon járó Gyes-sel 3 évig újra biztosított leszek? Úgy tudom a Gyes összegéből nem vonják, de azzal, hogy Gyes-en vagyok, egyben biztosított is. Igaz ez? Munkaviszonyom még nem volt, csak hallgatói jogviszony!

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves fórumozók/hozzáértők.

Az lenne a kérdésem:

Vállalkozó voltam. A vállalkozói engedélyemet visszaadtam, az apehnál tartozásom van. Társadalombiztosításom nincs. Ha az apeh által kiadott csekken fizetem a havi 6300ft-ot, az adósságom csökken, de így lesz biztosításom? Mit kell tennem, hogy egészségügyi ellátásba részesüljek?
Köszönettel: József

Kedves burgonya !
Neked válaszolok, mint érintett szintén.A Honvéd Kórház visszaállt a régi rendszerére és csak a rendvédelmi szervek, a Máv dolgozóit fogadja. Édesapám katona volt, még sosem voltam más kórházban immár 60 éve. Krónikus betegséggel kezelnek 15 éve a Honvédban és én is megkaptam, hogy április 1-i határozat szerint az orvos adhat tanácsot, gyógyszert írhat fel, de ha elküld más vizsgálatra, azért fizetni kell.

Kérni kell méltányossági elbirálást arra hivatkozva, hogy előzetesen is odajártál. Nomtatvány a recepción van.
Ebben az esetben elbirálják , illetve, ha olyan vizsgálatot kell végezni, hogy más intézményben nem végezhető el. ( 2 rublika van a papíron )
Mellékelni kell a dokumentációkat.
Katonaorvos ismerősöm felnőtt gyerekeinek évente kell megigényelni az igényjogosultságot.

Szabad orvos választás.............

Tisztelt Szakértő!

Édesanyám Lengyelországban él 16 éve, kettős (magyar - lengyel) állampolgár.
Most haza költözne néhány hónapra, erre az időszakra szeretnénk ha lenne magyar társadalombiztosítása.
Hogy/hol tudjuk ezt elintézni? Mennyibe kerülne?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Jogifórum!

A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz:
Lányom tavaly érettségizett, azóta Brüsszelben lakik az édesapjánál.
Idén áprilisban nőgyógyászati vizsgálaton volt a XVIII. kerületi
SZTK-ban, ahol kiderült, hogy tavaly dec. 16-a óta nincs biztosítása.
A napokban levelet kapott a NAV-tól, melyben arról értesítették, hogy
a mai naptól december 16-ig visszamenőleg meg kell fizetnie a
TB-járulékot. Az érettségi óta nincs munkaviszonya, tanulmányokat sem
folytat még. Kérdésem, hogy egyetlen orvosi vizsgálat miatt valóban az
egész kieső időszakra fizetnie kell?
Én is hasonló cipőben járok: kb. 1 éve munkanélküli vagyok, az
ellátásra való jogosultságom március végével megszűnt. Azóta semmilyen
orvosi ellátást nem vettem igénybe. Nekem is visszamenőleg kell
fizetnem a TB-járulékot? Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy ilyen
esetekben milyen TB-fizetésre kötelezhető az ember, illetve milyen
méltányosságot lehet igénybe venni?
Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelettel,
Takács-Maschek Rita

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások értelmében annak a belföldi magánszemélynek,
akinek az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya rendezetlen, a
megfelelő egészségügyi ellátás megszerzése érdekében 2012-ben havonta 6.390 forint
(naponta 213 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie,
függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást ténylegesen igénybe veszi-e vagy sem.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszony akkor rendezetlen,
ha a magánszemély nem biztosított (pl. nincs munkaviszonya), egészségügyi
szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult és nem tartozik közösségi
rendelet/ nemzetközi egyezmény hatálya alá sem.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és ezen belül a biztosítottak körét a
társadalombiztosításról szóló törvény tételesen meghatározza (ide tartoznak például azok,
akik munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban
állnak, illetve akik álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesülnek).
Abban az esetben, ha nem tartozik a törvény által meghatározott körbe, akkor az
egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettségét annak
keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz be kell
jelentenie.