Claudia075
Magyarországon társadalmi kockázatközösségen alapuló, kötelező egészségbiztosítás van. A jogi háttere a következő:
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1
Tbj. 2. § (1)2 A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.
(2)3 A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.
(3)4 A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – e törvény vagy társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
Magyarország Alaptörvénye
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.
(2) A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.
29. § (4) A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványát köteles bemutatni.
(Nem, senkit "nem hajtanak ki a rendelőből, ha haldoklik", sűrgősségi (életmentő) ellátásra mindenki azonnal jogosult anélkül, hogy a biztosítását vizsgálnák.
Aki nem biztosított és más módon sem mentesül az eü-i szolg. járulékfizetési kötelezettség alól (erről a lehetőségről ha visszalapoz részletesen olvashat) az köteles a Tbj-ben meghatározott összegű eü-i szolg. járulékot fizetni.
A járulékkal a NAV foglalkozik, megfizetésének az elmaradása esetén az adók módjára hajtandó be. Lásd az Art. rendelkezéseit.
(Ha ellátják és kiderül, hogy nincs biztosítása, sőt ezen járulékot sem fizette értesítik a NAV-ot és a járulékot 5 évre visszamenőleg kiróják. Ezt kell befizetni és nem az ellátás költségét.)