Ingatlan öröklés utáni adózás

Az egész 70 e Ft. :)

Kedves Válaszadók,

örökölt ingatlan eladása utána 100ezer ft SzJA-t kellett megfizetni. A saját ingatlanhoz egy szobát építettem hozzá 1 évvel az SzJA megfizetése után. Ebből a hozzáépítésből mekkora összegű számla szükséges a 100ezer ft SzJA visszaigényléséhez? Brutto 100ezer ft értékű számla, vagy nettó 100ezer ft értékű, vagy 100ezer ft Áfa-tartalmú számla....?(vagy egyéb variáció:))

Köszönettel

Semekkora. Nem lehet visszaigényelni.

Ez valamilyen új találmány, hogy nem lehet visszaigényleni? Ez évtől van így? Függetlenül az adóalany anyagi helyzetétől van ez így, általánosan mindenkire vonatkozólag?

Köszönettel

Ez a főszabály. Méltányosságból engedélyezhetik, de azt külön kérelmezni kell.

Ha esetleg méltányosságból engedélyezik a visszaigénylést, akkor a számla az bruttó 100ezer, nettó 100ezer, vagy 100ezer ft áfa tartalmú kell legyen?

Köszönettel

Khmmm. Mikor is adtad el az ingatlant?

Mert a 2007. évi szabály még így szólt:

Szja tv. 63. § (2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

4. a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;

Legalább 400 ezer forint értékű számla kell.
Az adót pedig külön levélben kell visszakérni az APEH-tól (nem bevallásban).

Köszönöm a válaszokat!
2006-ban adtam el az ingatlanrészt.

Akkor rád az vonatkozik, amit írtam.

Kérd vissza levélben az adót.

Kedves Szakértő!

Édesanyám halála után (2006, augusztus) megörököltem lakóház részét, mely az egész az ő tulajdonában volt. Apám még 1956-ban elhagyott bennünket. A hagyatéki tárgyalás után 2 millió Ft. után kellet illetéket fizetnem.
2008. 12. 22-én eladtam a már nevemen lévő ingatlant 2.950.000.Ft-ért.
Jól tudom, hogy szja-t 950.000. Ft után kell megfizetnem, de azt is úgy, hogy ezt az összeget 10%-kal ( harmadik éve volt a tulajdonom) és a megfizetett illeték összegével csökkenthetem? Levonhatom még a Földhívatataltól kért tulajdonlap kiadásáért fizetett 4.500. Ft-ot is?

Várom válaszát, üdvözlettel:ditke51

A 950 ezer forintból levonható még a fizetett illeték, a 4.500,-Ft is, és a fennmaradó részt lehet csökkenteni 10 %-kal.

Azt még érdemes megnézni (mekérdezni az ügyvédtől), hogy a szerződés mikor lett beadva a Földhivatalba, mert ha idén januárban, akkor az már 2009. évi értékesítésnek számít. Ebben az esetben viszont bevallani és befizetni majd 2010-ben kell, és 10% helyett 40%-kal csökkenthető az adóalap.

Kedves nandy!

Köszönöm a válaszod, minden jót kívánok! ditke51

Kedves hozzárértők!
Én azt szeretném megtudni tőletek, hogy 1997-ben örököltem egy lakás 1/6 részét (nagyszülői ingatlan) akkor ennek az ingatlannak 800.000 Ft volt az értéke. Eztkövetően 2002-ben ennek az ingatlannak újabb 1/6 részét örököltem ekkor az ingatlan értéke 5.500.000 Ft volt. Igy 2/6 az én részem. 2008 év végén ez az ingatlan eladásra került 6.900.000 Ft-ért. Ebből rám 2.300.000 Ft. jutott. Mennyi adót kell majd ezután fizetnem?

Válaszotokat előre is köszönöm!!!

Zsibi,

semennyit, mert a lakás elidegenítése a szerzéstől számított 5 éven túl történt.

Sziasztok!
Örökölt ingatlan eladása utáni adóval kapcsolatosan kérdeznék. Nagypapám 1978-ban meghalt. Egy családi ház fele volt az ő tulajdonában, így azt édesapám és két testvére örökölte meg. Apukám elmondása szerint a hagyatékkor a két fiútestvér lemondott az örökségéről a lánytestvérük javára, így a ház egyik fele nagynénémé, másik fele nagymamámé lett. 2007. szeptemberében meghalt nagymamám, aki után apukám örökölte a ház 1/6-át, nagynéném is a ház 1/6-át (a korábbi örökléssel együtt az ő tulajdona így már 4/6 rész) és örökölt két unokatestvérem fejenként 1/12-1/12 részt (édesapjuk, apukám bátyja meghalt 1989-ben). Kérdéseim a következőek: 1. Örökölt ingatlan eladása után mekkora az adó mértéke? 2. Van-e egy bizonyos idő meghatározva, ami után már csökkenthető az adó mértéke (ha igen, milyen mértékben) vagy esetleg egyáltalán nem is kell adózni? 3. Nagynéném azt mondja, hogy a ház eladása után nem a vételár a jövedelem, hanem a vételár és a hagyatékkor felvett házérték különbözete. Konkrétan a házért 4 milliót fizetne most a vevő, de hagyatékkor 2 millióra "vették fel", így adózásnál nem a 4 millió a mérvadó, hanem a 2 millió. Valóban így van? Köszönöm szépen, ha kapok válaszokat!

Igaza van a nagynénédnek, az eladási ár csökkenthető a szerzési (hagyatékban megállapított értékkel, a közjegyző munkadíjával, temetési költséggel, szóval mindazon költségekkel, amiket a hagyaték megszerzéséhez fordítottatok.

A megszerzés évétől számított 5. évben már adómentes az értékesítés.

0-1. évben 100%-nak a 25%-a
2. évben 90%-nak a 25%-a
3. évben 60%-nak a 25%-a
4. évben 30%-nak a 25%-a

Sziasztok!
Olvastam hogy öröklés utáni ingatlan eladási adót milyen dolgokkal lehet csökkenteni hogy minél kevesebb összeg után keljen adót fizetni.Az ilyen levonható költségekhez hozzátartozik.. pl:ingatlan közvetítői díj,örökösödési adó,ügyvédi költség. Ezeket is lelehet vonni?????
Köszönöm a válaszokat!!

Válasz anett021 részére

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 62. § szerint:

(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdés második fordulata szerint: Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

1. Levonni nem az adóból, hanem a bevételből kell. (Ezt biztosan elírtad.)
2. A közvetítői díj és az ügyvédi költség levonható a bevételből mint átruházással kapcsolatos kiadás, feltéve ha igazolva van, azaz van róla számla.
3. Az öröklési illetékkel (amit te örökösödési adónak nevezel) kapcsolatban bizonytalan vagyok. Szerintem nem lehet levonni, mivel nem minősül a hagyaték megszerzésére fordított összeggel összefüggő kiadásnak, már csak azért sem, mert a törvény kifejezetten nevesíti, hogy az illetékalapot lehet levonni, de lehet, hogy tévedek. Jó lenne ezzel kapcsolatban telefonon érdeklődni vagy írni egy tájékoztatást kérő levelet az adóhatóságnak, lehetőleg az ellenőrzési szakterületnek, mivel ők ismerik a gyakorlatot.
4. Az illeték megállapításához figyelembe vett illetékalapot, azaz a forgalmi értéket azonban le lehet vonni a bevételből. Ez a forgalmi érték az öröklési illetéket megállapító fizetési meghagyáson szerepel.

A szerzés miatt fizetett illetéket is le lehet vonni.

a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

nandynak igaza van

Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2003. május 21-i 5. számában jelent meg az APEH Adónemek Főosztályának adózási kérdésre adott válasza (83. szám alatt) az ingatlanátruházással kapcsolatban.

E szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem nevesíti az ingatlan megszerzésével/átruházásával kapcsolatban elszámolható költségeket. Ilyen költségnek tekintjük tipikusan az ügyvédi költséget, a hirdetés díját, az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó ún. ingatlanszerzési illeték összegét stb.
Erre tekintettel nincs akadálya annak sem, hogy az ingatlan megszerzésével összefüggő más kiadásnak minősüljön az ún. ügyleti kamat. Az ügyleti kamat az ingatlan vevőjét terhelheti késedelmes teljesítés esetén, amikor az ingatlan vételárát nem egy összegben fizeti ki. Az ügyleti kamat költségként való figyelembevétele azonban csak akkor lehetséges, ha az ügyleti kamat felmerülésének tényéről és összegéről az adásvételi szerződés rendelkezik, továbbá, ha az abban foglalt összeg megfizetésének tényét a vevő igazolja.

Először az ösztönöm nekem is azt súgta, hogy le lehet vonni költségként az illetéket is, de aztán megszólalt bennem az elméleti jogász :(

Szia!

Itt a fórumon már elég régóta egységes álláspontunk az, hogy a szerzés miatt fizetett illetéket le lehet vonni a bevételből.

Bár azt is hangsúlyozzuk, hogy a fizetett illetéket... Tehát ami nincs kifizetve, azt nem lehet levonni. Neked mi a véleményed?

Szia nandy!

Igazatok van.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 62. § (1) bekezdése igazolt költséget említ.

A költség fogalmát az Szja tv. 4. § (3) bekezdése határozza meg, melynek első fordulata szerint költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt.

Mivel ilyen kivételt (különös szabályt) az Szja tv. az ingatlanátruházással összefüggő költségekkel kapcsolatban nem tartalmaz, ezért a fenti általános szabályt kell alkalmazni.

Köszönöm :)

Kedves Hozzáértők!

Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni:

Keresztanyám 2007.október 15.-én meghalt, minden vagyonát nyugdíjas Édesanyám örökölte, közte egy társasházi lakást. A hagyatéki végzést 2008.február 12.-én dátumozták. Az örökölt ingatlant az önkormányzat 10.5 millió forintra értékelte, melyet Édesanyám 2008.április 02.-én eladott 14.1 millió forintért.
(A mai napig az APEH még nem küldött illetékbefizetési értesítést, amit nem nagyon értünk, hogy miért).
Ha jól tudjuk, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után -természetesen az igazolható költségeket levonva- 25% adót kell fizetni.

Eközben Édesanyám 2008. február 26-án vásárolt nővéremmel közösen -Édesanyám mint állagvevő, Nővérem mint haszonélvezeti vevő- egy lakást 5.7 millió forintért. (Édesanyámnak már van egy fél ingatlan a tulajdonában, ahol most lakik). Az adásvételi szerződésben nincs feltüntetve, hogy ki fizette ki az előlegként átutalt 2.6 millió forintot. A fennmaradó 3.1 millió forintot egy banki hitel keretében a bank fizette ki, amelyet Nővérem törleszt.

Kérdéseim a következők lennének:
1, az újonnan vásárolt ingatlanra kifizetett vételár (2.6 millió forint) csökkentheti-e az első ingatlan eladásából származó jövedelem adóalapját?
2, az első ingatlan eladásából származó jövedelem után fizetendő adót adóbevallásban kell bevallani vagy külön kell csekken befizetni?
3, az APEH által hivatalosan megállapított és befizetett (bár még nem történt meg) illeték levonható az adóalapból?

A segítséget előre is köszönöm, Édesanyám nevében is.

Tisztelettel: Gál István