Banki hitelek

Jó napot kívánok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy az Erste banknál négy éve vettem fel CHF hitelt, amit forintban fizetek, tehát jelentősen nőtt a törlesztőrészletem. A folyósítás CHF-ban történt, mert akkor ezt ajánlották. Most emiatt tagadják meg a kedvezményes végtörlesztést, holott ugyanúgy devizaalapú hitelem van, forintban törlesztek és szenvedek az árfolyamnövekedéstől. Az lenne a kérdésem, hogy a törvényben van erre vonatkozó rész, hogy ebben az esetben én nem törleszthetek, vagy ez csak az ersténél van így? Előre is köszönöm!

„Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.”

Ha nem kaptál utólag is bizonyíthatóan értesítést arról hogy a követelést engedményezte a az otp akkor te az otp-nek tartozol.Nekik kell kifizetned.Függetlenül attól hogy a követeléskezelő mit állit.Ha kifizetted az otp-nek és a köv.kezelő fizetési meghagyást bocsátatna ki akkor mondj ellent és a pert biztosan el fogja veszíteni.

Egy olyan kérdésem lenne hogy van 4 hitelem 4 éve nem tudom fizetni sajnos!Már behajto cégnél van és már ki is küldték a papirt hogy behajtás lesz!Tud e elvinni valamit a behajto cég ha a nevemen nincs semmi??A lakás ahova be vagyok jelentve az a szüleimé és az ingosághoz sincs semmi közöm az is az ö tulajdonuk!Én már egy éve nem lakom ott elköltöztem!
Elöre is köszönöm a választ!!!

Hunter, nem akármilyen devizaalapú kölcsönre vonatkozik a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Csak az ingatlan-jelzáloggal biztosítottakra.
Pénzintézeti törvény 200/B. §

Tisztelt jogász hölgyek/urak!

Ingatlanlízingel kapcsolatban a követkzető kérdésre szeretnék választ kapni.
Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő előtt „kiszáll a szerződésből”, akkor a lízingbe adó pénzintézet elárverezi a lakást és amennyiben a befolyt összeg nem fedezi a fennálló tőketartozást akkor arról (és további költségeiről) számlát állít ki a lízingbe vevőnek, tehát pontosan úgy jár el mint a hitelszerződések esetén.

Kérdésem, hogy a fennálló tartozás ügyfélre terhelése jogszerű-e, létezik-e valamilyen általános szabályozása az ingatlanlízingnek amely szabályozza, hogy az ügyfélnek a szerződéstől való elállás esetén az addig befizetett díjakon felül milyen további kötelezettségei vannak vagy nincsenek?

A kérdés tehát nem az, hogy a lízingszerződésben ez szerepel-e, hanem hogy van-e valamilyen központi szabályozása ezeknek a konstrukcióknak, amely ellentmondás esetén felülírja a lízingszerződésben leírtakat?

Válaszukat előre is köszönöm.