Apeh végrehajtás elévülése

Tisztelt Hölgyem/Uram !

Ebben az évben mint természetes személy terhére személyi jövedelem adónemben, egészségügyi hozzájárulás adónemben, szociális hozzájárulási adó adónemben adókülönbözetet valamint adóhiányt állapítottak meg egy volt Kft.-m ügyében, ahol ügyvezető igazgató voltam és tulajdonos (alkalmazottam nem volt).
A készhez kapott határozat szerint végrehajtás indult ellenem ebben az évben.
Az aktuális alkalmazotti jogviszonyomból fizetésem 33%-át vonják a következő hónaptól, illetve ingó és ingatlan tulajdonomat foglalnák le.
Azonban nagyobb értékű ingó tárgyam és ingatlanom nincs.
Illetve beszéltem egy ügyvéddel aki azt mondta, hogy maga a végrehajtás és az adótartozás akkor évül el, ha semmiféle végrehajtási cselekményt nem hajtanak végre 5,5 éven belül (tehát se fizetési 33% visszatartása se ingó és ingatlan foglalás) ami azért érdekes, mert
már szóltak a munkáltatóm könyvelője, hogy a megkeresés megérkezett a tiltásról és voltak már foglalna is és mondták, hogy félévente jönnek majd így akkor soha nem fog elévülni vagy rosszul tudja az ügyvéd?
Szeretnék hiteles jogi tanácsot kérni azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási procedúra elévülhet-e illetve amennyiben elévülhet ennek mi a feltétele, mert a határozatban megállapított adóhiány összegét nem tudom kifizetni.
Abban az esetben ha ügyemben nem tudnak tanácsot adni milyen hozzáértő személyhez tudnék fordulni segítségül.

Szíves tanácsukat előre is köszönöm !

Nagy általánosságban, és főszabály szerint lehetséges.
De ez sokkal bonyolultabb ennél, az adótartozások máshonnan indulnak, máshogy nyugszanak, és csomó kivétel van, szóval konkrét esetben egyáltalán nem biztos, hogy igen.

Igen, ez lenne a kérdésem :-)

Tehát ha 4 év 6 hónap eltelt egy NAV VH jog bejegyzése után van rá esély hogy elévült és nem lesz árverés? :-)

Tisztelt Hozzáértők!

Segítséget szeretnék kérni az alábbiakkal kapcsolatban:
Adott egy egyéni vállalkozás, ahol járulékok meg nem fizetéséből adódóan tetemes tartozás keletkezett a NAV felé. Az egyéni vállalkozás 6 éve megszűnt, a NAV végrehajtási jogot jegyzett be 5 éve az egyéni vállalkozó tulajdonában álló ingatlanra. Jelenlegi állás szerint az ügyfélkapuból lekérhető adószámla kivonaton már csak pár ezer forint késedelmi kamat tartozás látható (ezen felül korábbi években számlakivonatot küldtek, amiben a fennálló tartozás csökkent). Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a tartozás már teljesen elévült és törölni fogják az ingatlan-nyilvántartásból is a végrehajtási jogot / vagy mivel az ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be örökre tartozás marad? Köszönöm előre is :)

Köszönöm a választ!

Az adótartozuás elévülésének kezdő napja az esedékesség naptári évének az utolsó napja, esetedben 2017. december 31. Ez az idő hosszabbodik meg a hat hónappal. A tartozásod június 30-ával fog elévülni.

Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi ügyben nem kellett volna már elévülnie az adótartozásnak?
A Nav megbizólevél alapján személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatát folytatta le nálam 2010 évre vonatkozóan, melynek határozatát megtámadtam. A bírósági ítélet 2017 júniusában született meg, melyben a bíróság a Nav-nak adott igazat.
Ennek megfelelően felvezették az adófolyószámlámra a tartozást, mely azóta is ott van, mivel sajnos nem rendelkezem behajtható jövedelemmel, mivel már az egész eljárás téves megállapításra épült, sosem voltak olyan adózatlan jövedelmeim melyeknek a nemlétezését nekem kellett volna bizonyítani a nav felé...
Azt gondoltam talán ez év elejétől kivezetésre kerül elévülés miatt, de úgy látom ez nem történt meg, holott 2017 júniusától már eltelt a 4 év 6 hónap évülési idő. Mi lehet ennek az oka?
Köszönettel, Dóri73

lincoln85

A "vagyonosodási vizsgálatban" hozott határozat az Air. alapján hozott határozat, az ennek alapján indult végrehajtás a veszélyhelyzet ideje alatt szünetel.

A kivételek olyan esetekre vonatkoznak, mint pl. a bírósági illeték behajtása, bontási kötelezettség végrehajtása vagy a kijárási tilalom miatt kiszabott bírság behajtása.

Tisztelt hozzáértők!

Lehet rosszul értelmezem de ha valakinek van egy végrehajtása a NAV-nál jelen esetben egy SZJA ellenőrzés köznapi nevén vagyonosodási vizsgálat-ból eredő nagyobb összegű tartozása-ezekre nem vonatkozik a vészhelyzetre vonatkozó szüneteltetés a végrehajtásban?

• A kormányrendelet könnyítései nem vonatkoznak az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására és a törvényszéki megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására, tehát ezekben az esetekben az eljárások folytatódnak a veszélyhelyzet ideje alatt is.------

Ha a végrehajtást megszüntetik elévülés miatt, akkor szokott menni levél.

De akkor is szokott menni levél, ha törlik a tartozást, amit még nem hajtottak végre.

„és ha igen,tájékoztatnak e róla”

:))) nem tilos, de állítólag fehér holló is létezik.

boszi621

Az adó- és járulék tartozás az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha indult végrehajtás, az az elévüléshez 6 hónapot ad hozzá.

Magyarul: a 2014.-ben esedékes járulékok 2018. december 31-el, végrehajtás esetén 2019. június 30-al, a 2015-ben esedékes járulékok 2019. december 31-el, végrehajtás estén 2020. június 30-al.

A leírásodból nem derül ki, hogy a tartozásod vagy a végrehajtás 4-5 évvel ezelőtti.

Tisztelt Fórumozó.
Érdeklődni szeretnék,hogy magán vállalkozásomból fent marad járulékok,amiket nem tudtam fizetni,el évül e.
Mivel nincs semmim,ezért a vėgre hajtás sikertelen volt.
Kb. 4-5 évvel ezelőtt.
Mennyi idò alatt évül el,és ha igen,tájékoztatnak e róla.
Segítséget előre is köszönöm.

Vadsuhanc

Ez csak ADÓtartozásra vonatkozik:

2018. 01. 01. előtt

2003. évi XCII. törvény
az adózás rendjéről

164. § (7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, valamint az Art. 160. § (4) bekezdés d), illetve e) pontja szerinti szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

2018. 01. 01. után

2017. évi CLIII. törvény
az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

19. § 5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

Kedves oligaliga!

Tudnál pontos jogszabályhelyet adni a nyugvással kapcsolatban?

Nem kötözködés tényleg érdekel és szükségem lenne rá. Nem találtam vagy átsiklottam felette.

Köszönöm.

Vadsuhanc

Kizárólag az adóhatóság követelésére az adóhatóság, mint végrehajtó vagy a bírósági végrehajtó jelzálogjogot jegyeztethet be. Ha ez be van jegyezve, az adótartozás elévülése nyugszik, vagyis addig nem évül el, amíg a jelzálogjog rajta van a tulajdoni lapon.

Ebben a kérdésben nincs különbség a régi Art. és az új Avt. között. Ha 500 ezer alatti az adókövetelés, és emiatt nem jegyeztethető be vh-jog, akkor még mindig lehet jelzálogot bejegyeztetni. Ezt csak azért alkalmazták/zák ritkán, mert a jelzálog dupla annyiba kerül, mint a vh-jog, emiatt a végrehajtónak ezt le kell(ene) leveleznie az adóhatósággal, de nehogymár még ezt is, úgyhogy ha az adóhatóság önként nem írja meg a végrehajtónak, hogy kéri a jelzálogot, akkor a végrehajtó semmit nem tesz meg az érdekében. Egyébként a jogosultsága megvan bejegyeztetéshez.

Kedves oligaliga!

„..."mert a jelzálog bejegyzése a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá, annak ideje alatt az elévülés nyugszik....”"

Ezt elmagyaráznád pontosan? Én úgy tudtam, hogy a jelzálogjog bejegyzése még nem jelenti azt, hogy végrehajtási eljárás is kezdődött ebből következtetve, hogy a manóba nyugszik a végrehajtás, ha még el sem kezdődött?

Nem én hoztam föl, és nem én jelentettem ki, hogy végrehajtó ilyet nem tehet.

Nem ijesztgetésként írtam le, de előfordul ilyen is.

Az illetékhivatal és az adóhatóság összeolvadása előtt az illetékhivatal előszeretettel jegyeztetett be jelzálogot az illetéktartozás miatt, ami aztán 10-20 évvel később okozott meglepetést, pl. egy eladásnál. A jelzálog törléséhez ki kell fizetni az illetéket, vagy igazolni kell, hogy már megfizette az adós a tartozást, különben nem törlik. ÉS igen, jelentősége van, mert a jelzálog bejegyzése a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá, annak ideje alatt az elévülés nyugszik.

Azért ez meglehetősen speciális eset; hiszen csak akkor lehetséges, ha a végrehajtási jog nem jegyeztethető be. nem igazán jellemző. Szerintem felesleges ezzel ijesztgetni a népeket.

Amúgy ez a 2017. évi CLIII. tv. 52.§ (5) bekezdése és a 36.§ alapján most is megteheti a bírósági végrehajtó az önkormányzati adóhatóság követelésének behajtása során.

A kérdező esete több, mint 7 évre nyúlik vissza. A 2003. évi XCIII. tv. (a jelen poszt szerinti Art.) 146.§ (4) bekezdése szerint:

"Az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. §-ának (3)-(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is."

Magyarul: jelzálogot is bejegyeztethet, méghozzá az Art. 155.§ (4) bekezdés alapján.

Hol van szó az Art.-ban arról, hogy a végrehajtó jelzálogjogot is bejegyeztethet?

Ráadásul a kérdezőnek 7 évvel ezelőtt jegyeztették be, így elég sanszosnak tartom, hogy a követelést a Magyar Követeléskezelő Zrt. próbálta behajtani, ők pedig bírósági végrehajtónak adták ki az ügyet, aki elsősorban az Art. szabályai szerint járt el.