Vízdíj hátralék

Egy része? És más nevére, mint a mostani óra? Itt valami nem kerek.
Ez alapján a válasz nem, nem köthetik ki, de kötve hiszem, hogy minden stimmel ebben a leírásban.

Küldtek elöször 400 zer ft-ot a jelenlegi víztartozásba csőtörés volt nem vették észre eddig rendben is van. Megkérte részletre amit meg is adtak 2 részletre. Majd küldtek egy 900 ezer ft-os csekket amin szerepel az előző ház tartozása. A 400 ezer ftot már kifzették. A többi maradt fent a régi házból.

De akkor nem egy szerződéses jogviszony alapján jött a két számla, ha jól értem.

Az egyik a fiúé, ami most rendezve lett, a másik az anyósé, ha ott az ő nevén volt a vízóra, vagy a(z akkori) bérleti szerződés.

Nem lehet, hogy az albérlerben a fiú is bérlő volt?

Ha nem, és ez két külön ügy, akkor az anyós (vagy bárki más) tartozása miatt nem korlátozhatják a vízfogyasztást, ha a mostani, erre a fogyasztási helyre vonatkozó szerződés rendben fizetve van.

De ha a két ügy összeér valahol, akkor lehet.

Ja, látom, hogy az apa nevén volt az óra az albérletben.

Az apa és a fiú nem azonos nevű véletlenül?

A vízművek - és más közművek - nem vonják össze az egyes felhasználók különböző felhasználási helyeinek tartozását. A kérdezőnek jobban meg kellene néznie a felszólítást, mert az mindig az adott felhasználási helyre vonatkozik. Pl. X településen a B házhoz tartozó vízdíj miatt nem fogják az F háznál kikötni a vizet.

Igen ugyanaz a nevük csak a fiú az ifj. És megnéztem és 2 különböző azonosító van a számlán 2 különböző összeggel.

Számlára vonatkozó reklamációt bármelyik vízműnél be lehet nyújtani. Részletesen le kell írni, hogy mit találsz problémásnak.

Rendben köszönöm szépen a segítséget mindenkinek :)

Kedves Fórumtagok,

Jogi tanácsra vagy ügyvéd ajánlásra lenne SOS szükségem aki a DRV -vel szemben (polgári ügyekben, vízdíj kövelésben) jogilag jártas.

Pár mondat az ügyről:
Egy éven keresztül (nem lakunk ott) folyt a víz az ingatlanunk kertjében lévő talajba. Egy un. altalaj csapot sajnos nem jól zártunk el. A DRV megírta első levelében, hogy amennyiben hivatalosan kivizsgálják az ügyet és bebizonyosodik, hogy az elfolyt víz a csatorna hálózatot nem terhelte, úgy a csatornadíjat jóváírják. (az elfolyt víz mennyiségét nem vitatjuk). A hivatalos kivizsgálás megtörtént, majd a tegnap kapott újabb levélben az áll, hogy nem tudnak eltekinteni mégsem a csatornahasználat díjától, mert meghibásodás nem történt.
Hibás sosem volt egy csővezeték sem. Az első levelükben leírtaknak megfelelően és a telefonos ügyfélszolgálat elmondása szerint jártunk el.
Segítséget szeretnénk kérni jogilag, hogy ebben az ügyben mi a teendőnk.
köszönettel

gertimi

Valószínűleg azért nem engedik le, mert a víz nem a belső vízhálózat meghibásodásából folyt el. Az 58/2013. Korm. r. 63.§-a szabályozza, hogy mi alapján kell számítani a szennyvíz díjat, a (6) bekezdés pedig azt, hogy mikor nem kell számlázni, így többek között akkor, ha a belső hálózat meghibásodik.

Elég csak abba belegondolni, hogy milyen eredményre vezetne, ha a szolgáltató az "elfelejtettem elzárni a kerti csapot" típusú bejelentések alapján elengedné a csatornadíjat.

Az a probléma, h a drv előző levelében leírja, ha a vizsgálatnál kiderül nem terhelte a csatornahálózatot az elfolyt víz, akkor elengedik a csat díjat. Kijöttek, megvizgálták, majd 2 hónappal késöbb (azaz most) leírták, h mégsem engedik azt el.
A dolog további kellemetlenebb része, h az ingatlan eladásra került azóta és az új tulajnak nem írják át a vízórát, mondván, h az előző tulaj (azaz mi) tartozást hagyott hátra.
Ilyen van???

A

„Ilyen van?”

Nem úgy tűnik?

tud vki ebben segíteni, aki vállal ilyen jellegű jogi ügyet? Vagy esélytelen?
én elolvastam azt a 63§/6os bekezdést, de nem értettem, h ez ránk vonatkozna

gertimi
gerattila

A szennyvíz díját a szolgálató a vízmérőn mért fogyasztás alapján számolja, függetlenül attól, hogy az ténylegesen a csatornába került-e vagy minden nap főztetek belőle 20 liter levest vagy kocsit mostatok vagy locsoltatok (ide nem értve a locsolási kedvezményt és a locsolómérőt).

A 63.§ (6) bekezdése alapján csak akkor engedhető el a csatorna díj, ha a víz azért nem került a csatornába, mert a belső vízhálózaton meghibásodás volt. Ilyen pl. ha eltörik a fagycsap, szivárgás van a fürdőszobai vezetékben, stb. Ha elfelejtetted elzárni a csapot vagy rosszul zártad el, nem számít meghibásodásnak, ezért a csatornadíj nem engedhető el. Mindegy, hogy az a csap a kertben van, vagy a bedugott fürdőkádnál, és ezért nem megy a víz a csatornába, ez nem a vezetékrendszer hibája, hanem a felhasználóé.

Ha nem értetek egyet a vízművel, első körben keressétek fel a békéltető testületet, és annak eredményétől függően lehet azon gondolkozni, hogy megéri-e pereskedni.

köszi, küldtem privatot

Késő délután észleltük, hogy ömlik a víz a vízaknába. Videóra vettük azt a hangos dübögő vízzubogást ahogy a hibás vízórából akadálytalanul tőr ki a víz, hatalmas nyomással.
(Miközben a víz folyamatosan nyelődik el az akna alján lévő hatalmas lyukakon amit még a Vízmővek csinált régebben).

A Vízművektől azonnal kijöttek és megjavították ingyen. (Munkalapot nem adtak mert azt mondták elektronikus, kikérhető ha kell.)
Kiderült a 1,5 hónapja Vízművek által cserélt új vízórából ömlött, spriccelt a víz. A szerelő szerint az újonnan beszerelt vízórában lévő átszakadt selejtes tömítés miatt. Rengeteg víz elfolyt.

Úgy tudom, hogy a Belső hálózat meghibásodása esetén nem kell kifizetni az elfolyt víz utáni csatorna díjat a 58/2013. Korm. r. 63.§ (6) bekezdése alapján.

Véleményem szerint a 1,5 hónapja cserélt új vízóra meghibásodása nem tartozik a belső hálózatomhoz, így az elfolyt víz díját sem kérhetik majd tőlem.

Véleményem szerint semmilyen felelősségem vagy ráhatásom nincs az újonnan Vízművek által hozott és beszerelt átszakadt selejtes vízóra tömítés meghibásodása miatti vízömlés kár miatt.

Tisztelettel kérdezem, helyes -e az álláspontom?
Továbbá az ilyen ügyekben jártas budapesti jogász(ok) elérhetőségét szintén megköszönném.

Sziasztok!

Adott egy 3 éve eladott ingatlan. A napokban kaptunk levelet testvéremmel, amiben az új tulajdonos jogi képviselője útján felszólított az új tulajdonos által kifizetett vízdíjtartozás összegének átutalására.

A történet röviden: az adásvételi szerződésben nyilatkoztunk, hogy nincsen közüzemi tartozásunk az ingatlan vonatkozásában. A vízszolgáltatóval az ingatlan haszonélvezője állt szerződésben. Az adásvételt megelőzően a díjfizetővel szemben FMH-t bocsátott ki a szolgáltató, majd ezt követően önálló bírósági végrehajtó folytat jelenleg is végrehajtási eljárást. (azaz pontosabban szünetel és már csak a végrehajtás költségeire)
Mivel a szolgáltató korlátozta a szolgáltatást, ezért az új tulajdonosok kifizették a tartozást díjfizető helyett.

A levélben „felesleges költségekkel járó hosszadalmas eljárást” helyezett kilátásba az ügyvéd nemfizetéd esetére.
Milyen eljárásra gondolhat szerintetek, amivel a régi tulajdonosok fizetésre kötelezhetőek a szolgáltatóval szerződésben álló díjfizető helyett?!

Köszi, ha válaszolsz.

Jogalap nélküli gazdagodás vagy kártérítés miatt indított fizetési meghagyásos eljárás.

Megtévesztettétek a vevőt, amikor az adásvételnél azt nyilatkoztátok, hogy nincs közüzemi tartozás.

alsovonal,

Mi volt abban a szerződésben?

A szokásos, hogy az INGATLAN (!) per-, teher-, illeték-, és igénymentes?

Vagy az - egyáltalán nem szokásos módon -, hogy az ELADÓKNAK nincs közüzemi tartozásuk?

Ha előbbi, akkor fizessetek, és indíthatjátok ti is az FMH-t a haszonélvezőnek.

@drbj

„Mi volt abban a szerződésben?”

Idézem az adásvételi ide vonatkozó részét.

„Vevők az ingatlan birtokába jelen szerződés aláírásával lépnek, attól kezdve húzzák annak hasznait és viselik terheit. Eladók kijelentik, hogy az ingatlannal kapcsolatban közüzemi díj, helyi adó vagy más tartozásaik állnak fent.”

Így azt gondolom ez a második verzióra hajaz. Ilyenkor mi a helyzet szerinted?

@oligaliga

„Megtévesztettétek a vevőt”

Ugyan.

„Eladók kijelentik, hogy az ingatlannal kapcsolatban közüzemi díj, helyi adó vagy más tartozásaik állnak fent”
Itt többféle tényállás is megállapítható. A kérdés az, hogy ezek jól elhatárolhatók-e egymástól, vagy pedig az átfedés miatt fennáll az eladók felelőssége is.
1) Az eladáskor nyilván a haszonélvező is lemondott a haszonélvezetéről. Ilyen módon a vevő a haszonélvezőnek is jogutódja, és így a tartozás a vevőt terheli, aki viszont az ebből eredő kárát és költségét követelheti az adósságot elhallgató haszonélvezőtől.
2) A haszonélvező lemondó nyilatkozata után az eladók a jogutódok, így ők hamisan nyilatkoztak. Az ő jogutódjuk a vevő, aki a kárát és költségét a hamisan nyilatkozó eladóktól követelheti. Akik ezt - teljesítést követően - továbbháríthatják az adósságot elhallgató haszonélvezőre.

„Eladók kijelentik, hogy az ingatlannal kapcsolatban közüzemi díj, helyi adó vagy más tartozásaik állnak fent.”

Csak az idézetből hiányzik a "NEM" szócska, vagy a szerződésben sincs? :D

alsovonal

„az adásvételi szerződésben nyilatkoztunk, hogy nincsen közüzemi tartozásunk az ingatlan vonatkozásában”

Biztosra tudtátok, hogy nincs tartozás? Vagy csak a szokásos slampos eladói hozzáállás? Ugyan.

Gerbera az általad felsorolt opciók az irányadó bírói gyakorlatról szólnak, azaz vagy-vagy?
A 2-es esetnél a hamis nyilatkozat tényét ki és miként bizonyíthatná?

Köszi Grave, ráaadásul nem is fent, hanem “fenn”. A biztonság kedvéért lecsekkoltam. :D

@oligaliga

„Biztosra tudtátok”

Persze!

alsovonal

Kezetekben volt a nullás igazolás?