És ilyen lehetséges, hogy az önkormányzat minden nemű adómentességi kérelmet és kedvezményt hatályon kívül helyez?Ők adták ki az épület fennmaradási engedélyét, miért nem küldték ki következő évben, hogy fizessek adót?Most 5 évre visszamenőleg, plussz az idei év több, mint félmillió forintot követelnek rajtam.Igen olvastam, hogy nekem kellett volna bevallanom, de komolyan egy vállakozónak kutya kötelessége a törvényeket böngészni, hogy "naprakész legyen"és ne pedig dolgozzon ez idő alatt is???Az ügyintéző hölgy tőlem kérdezte, hogy miért nem küldték Ők eddig ezt nekem???Én tudjam?!A jelenlegi válságos helyzetben én ezt a pénzt nemhogy egyben, de még törlesztve sem tudom kifizetni, mivel 3 kiskorú gyermeket tartok el és nincs annyi munkám, hogy ezt ki tudjam fizetni.Aránytalanul magasnak tartom, hogy egy kisvállalkozó évente 2 havi fizetését egy az egyben az önkormányzatnak tegye le, mint gépjárműadó, háza után fizetendő kommunális adó, vállalkozása után fizetett iparűzési adó és építményadó címén(kb.250.000.-Ft)Hová lehet fordulni ezügyben ingyenes jogorvoslatért illetve kitől lehet segítséget kérni?
Az ügyintéző hölgy azt mondta, hogy fellebezhetek, de akkor biztosan rámverik még a 200.000-500.000-ig terjedő pénzbírságot is plusszban és a kamatokat, mert ez a félmilla még csak az elmaradt adó kamatok nélküli összege.Valóban ennyire kiszolgáltatott helyzetben vagyok?
építményadó
Kedves Garnéla,
Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor ezen kívül van bőven adminisztrációs kötelezettséged. Az építményadó ugyanúgy jogszabályon alapszik mint a személyi jövedelemadó és a többi adónem. És igen az egyéni vállakozónak ismernie kell a rá vonatkozó jogszabályokat, ezért célszerű könyvelőt tartani (és neki kötelessége, hogy erről tájékoztasson). Az építményadóval sajnos sok mindent nem tudsz tenni, esetleg méltányosságból kérheted a kamatmentes törlesztést.
Én csak azt nem értem, hogy pl.a gépjárműadót sem kell bevallanod, hanem az okmányirodán keresztül kivetik rád.Továbbá az iparűzési adóval kapcsolatban is minden évben , mint vállalkozó kapod a levelet, hogy valld be az adódat.A kommunális adót is automatán küldik minden évben, viszont miután az önkormányzat építésügyi hatósága határozatban adta meg nekem a fennmaradási engedélyt,és ők is tudták, hogy mekkora hasznos m2-re milyen tevékenység folytatására alkalmas telepengedély címén adták ki, akkor miért nem tudott hivatalból küldeni egy levelet, hogy városunkban az ilyen jellegű építmények építményadó kötelesek?Miért csak most kéri tőlem 5 plussz az idei évre visszamenőleg?Továbbá, mint magyar állampolgár jogsértettnek érzem magam, mert úgy érzem nincs meg a jogom az egyenlő bánásmódhoz, ami alatt azt értem, hogy csak azért mert én itt lakom nekem kell fizetnem nem csak kommunális adüt, de mostmár építményadót is, más város, illetve falu lakosai pedig nem fizetnek ilyen jellegű adóterheket, sőt van ahol az iparűzési adót is eltörölték. Ezalapján nem indulhatok azonos eséllyel munkákárt sem, mivel rám nagyobb adóteher hárul.Na ezzel hol foglalkoznak?Mármint jogilag.Tudom, hogy nagy falat és mindenki fél elindulni, de hátha egy fecske csinál nyarat...
Azt még megemlíteném, hogy építményadót nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint magánszemély fizetsz (tehát semmi köze nincs a tevékenységedhez). Ha nem végeznél semmilyen vállalkozási tevékenységet akkor is fizetned kellene.
Ezt is tudom.De légyszíves azt az egyet árulja már el valaki, hogy miből fizessek?A gyesből, vagy a 3 gyerek után kapott családi pótlékból, mert, hogy a jelenlegi vállalkozói fizetésből nem telik ilyesmire az biztos.Azzal is tisztában vagyok ,hogy ilyenkor nagy arccal odavágják sokan, hogy add el, vegyél kisebbet.De eladni sem tudom, mert haszonélvezet van rajta.
Erre írtam, hogy kérhetsz méltányosságból kamatmentes részletfizetést vagy mérséklést is.
Tisztelt Fórumozók!, helyi adókban jártasak!
10 éve vásároltam egy kisvárosi társasháztól egy mosókonyhát, melyet üzletté alakítottam. A tulajdonnal, közös tulajdonrészt is szereztem s mint ilyen közös költséget is kell fizetnem.
Az üzlet megnyitását követően a város önkormányzatának adóirodája építményadót vetett ki az üzletre, melyet én azóta, mint engedelmes alattvaló, szorgalmasan meg is fizettem.
A napokban beszélgettem a társasház elnökével, mely beszélgetés során szóba került az építményadó fizetés is. Elnök asszony megbotránkozott azon, hogy én építmény adót fizetek, akkor amikor a társasház is fizeti azt, természetesen a közös költségből, lévén, hogy a társasház tulajdonában is vannak üzletek.
Kérdésem: jogosan szab - e ki rám az önkormányzat építményadót, amikor azt a ts-ház a közös költségből rendezi?
Elgondolkodtató, hiszen egy pár éve a városgazdálkodási üzem is bepróbálkozott a szemétszállítási díj kiszabásával, ellenére annak, hogy a közös költség azt is tartalmazza.
Kérem, hogy ha tudtok tanácssal, esetleg ide vonatkozó jogszabályhellyel segítsetek!
Kösz: Pat.
Természetesen nem jogos a követelés, mivel az építményadót a tulajdonos fizeti, csupán be kell sétálnod az adóirodába viszed a te bevallásodat, amin bevallottad a hasznos m2-t ami után eddig fizetté és kérd ki a társasház bevallását is, amin pont a te üzleted hasznos m2-re után követelik az adót.
Ha a társasház rendezi az építményadót, akkor tényleg nem kell duplán fizetni. Viszont ha kommunális adóról van szó, azt lakásonként (vagy akár üzlethelyiségre) is kivethetik. Tehát biztos, hogy építményadóról beszélünk?
Én még mindig nem tudok belenyugodni az építményadónkba.Nagyon sok helyen olvastam olyasmit, hogy a kettős adóztatás elkerülése végett ahol bevezették az építményadót, ott nem vezetik be a kommunális adót.Na most nekem az a bajom, hogy ahol lakunk és dolgozunk az 1 helyrajzi számon szerepel.Ezen az 1 helyrajzi számon van összesen 3 épület.Az egyik épületben lakik a mi 80 éves nagyink, a másik kisebb épületben, ami nyári konyha és garázs volt valaha mi élünk a 3 gyerekkel .A 3. épület az a bizonyos műhely, ami után kivetették ránk az építményadót 5 évre visszamenőleg.Kommunális adót évek óta fizetünk, mint ahogyan az iparűzési adót, meg a gépjármű adókat is.Teszem fel ha pár éven belül hoznak egy törvényt(helyileg)hogy pl. már a garázsok után is fizetni kell, vagy mondjuk nagyobb m2-nyi szabad területed után is fizess pl. telekadót, akkor azokat is kivethetik akár?Megjött a határozat, ahol felszólítottak, hogy 15 napon belül fizessem be a félmillát.Az ügyintéző hölgy értetlenül nézett rám, hogy minek is kérnék én méltányosságot, elvégre ha nem megy a vállalkozás hagyjam abba.Na ja.Csakhogy a telepengedélyemet annó úgy kaptam meg még itt lakossági belterületen, hogy ha valaha abba hagyom újra már nem fogom megkapni soha a telepengedélyt, mert kikényszerítenek minden vállalkozást a lakosság köréből az ipari parkokba.Bocs!De nincs fölösleges 100 millám ipari parkban telket venni és ugyanekkora műhelyt megépíteni, aztán meg szintén sok sok pénzért őriztetni, hogy a gépeket ne rabolják szét a helyi kisebbségiek.És ha én ezt nem fizetem be, mert nem bírom befizetni, mondjuk azért mert éppen az asszony gyesen van és a 3 gyerekkel, meg mi 2-en az 1 főre jutó havi jövedelmünk nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot?Meg nincs is annyi melóm?Akkor ráterhelik a házra?Viszik a házat a fejünk fölül?
Megint én vagyok.Nagyon sok alkotmánybírósági határozatot olvastam el az elmúlt hetek alatt.Egyetlen egy indítványt sem találtam azügyben, mely kimondaná, hogy az építményadó azért elkotmányellenes, avagy sem, mert sérti a70§-t olyan megközelítésben, miszerint :Nálunk is, mint mindenhol csak vállalkozókra vetették ki az építményadót, azaz a vállalkozó üzletszerű helységére.Nekem ezzel az a bajom, hogy mi újság a telephellyel nem rendelkező karbantartó asztalosok, villanyszerelők, szobafestők, ácsok, kőművesek gépszerelők stb... adójával?Semmi.Egy boltos, vagy asztalos (telephelyes), vagy bárki, aki gyártó vagy nagyobb árukészletű kereskedelmi tevékenységet folytat, az adózott pénzből megépíti vagy bérli az üzletszerű építményét, megveszi szintén adózott pénzből a gépeit amivel dolgozni tud és a végén még sok sok évig, amíg az önkormányzat kedve tartja adózzon még sokszor építményadót.Ezzel szemben a korábban említett telephellyel nem rendelkező iparosok mentesülnek ilyenfajta adó megfizetése alól.Érdemes lenne ezügyben alkotmánybírósági indítványt beadni?
Ezen az alapon bár szépen máshogy nevezik kettős adóztatásnak vagyunk kitéve, és ez sérti az én munkához való jogomat, ráadásul nem indulhatok egyenlő eséllyel egy telephellyel nem rendelkező iparossal szemben, mert nekem még több adót kell beépítenem az áraimba és persze, hogy a megrendelő az olcsóbbat fogja választani, azét aki nem fizet építményadót...
Kedves Garnéla,
Az a baj, hogy az iparűzési adónak és az építményadónak gyökeresen más a célja. Az építményadó egy vagyonadó fajta, amit azért fizetsz, mert van a tulajdonban egy vagyontárgy. Hangsúlyozom semmi köze nincs a vállalkozási tevékenységedhez. Olyan nem hiszem, hogy van, hogy nálatok csak a vállalkozók fizetnek építményadót, olvasd el a helyi rendeletet.
Az iparűzési adó pedig egyértelműen a vállalkozási tevékenységet adóztatja, de kettő között semmilyen összefüggés nincsen.
Én vagyok egy vállalkozó egy telephellyel.Történetesen a telephelyem a családi házamnál van.A válságnak köszönhetően egyre kevesebb munkánk van, meg is váltam 2 dolgozómtől emiatt a múlt évben.Erre most a helyi önkormányzat kivetett rám 5 évre visszamenőleg félmilla építményadót.Tudom, hogy hihetetlen sokak számára, de NEM BÍROM BEFIZETNI!!!Hogy miért nem?Mellesleg azért mert még 2 fejlesztési, gépberuházási hitelemet kell kinyögnöm, amibe azért mentem bele, hogy többet, szebben jobban tudjak dolgozni.Hát ez jelen pillanatban ellehetetlenül, mert nincs annyi munkám.Ja nem említettem hogy van 3 gyerekem.Ők is itt laknak velem, meg az éppen gyesen lévő feleségem is.Nos ha fizetni nem tudok, ráterhelik a házra.Eladni nem tudom, mert itt is lakom.Az már csak hab a tortán, hogy ha visszaadom a telepengedélyemet(mondván nem bírom a terheket)soha többé a büdös életben újra ugyanitt nem kapom meg az engedélyt, mert mostanra már minden ilyen jellegű tevékenységet végző vállalkozást kikényszerítenek az ipari parkba.Szerinted?Ha most ezt a félmillát nem bírom befizetni, honnan lesz valaha úgy 100 millióm, hogy ipari parkban megvalósítsam ugyanezt a telephelyet?????Mérséklést, kedvezményt nem lehet kérni.Kizárt, mert nem adnak!Van valami megoldás ilyen esetre?A részletfizetésen KÍVÜL, mert jelen helyzetemben nekem az is ellehetetlenülést jelent.
Garnéla: az építményadónak nem az a célja, hogy a létfenntartásodat veszélyeztesse. Ha tényleg így van, és kérsz méltányosságot (akár mérséklést, akár elengedést), szinte biztos vagyok benne, hogy kapsz valamit. Adtál be már bármilyen kérelmet írásban (mert az őszintén szólva nem igazán mérvadó, mit mond az ügyintéző Juliska néni...).
Biztosan nincs kedvezmény , azért mert ha te is elolvasod az alkotmánybíróság több ilyen ügyirányú határozatát, ott világosan kimondják, hogy ha mérséklést, vagy kedvezményt állapítanak meg egyeseknél, az alkotmányellenes, mert hátrányosan megkülönbözteti azokat akik viszont nem kapnak kedvezményt.Itt még senki nem kapott kedvezményt!
Garnéla: ez nem így van és nem is teljesen értem, hogy miért nem akarsz beadni kérelmet, de innentől azt csinálsz amit akarsz :).
Kedves Rexor!
Probáltam és az alábbiakra hivatkoznak,vagyis a vállalkozó egy olyan tenyészállatfajta, akit el lehet tiporni, d.göljön éhen a családja, mert hiába magánszemély, mivel ő egyéni vállalkozó, így rá ezek a szabályok érvényesek.NINCS SE KEDVEZMÉNY SE ENGEDMÉNY SE MÉLTÁNYOSSÁG, MERT VÁLLALKOZÓ VAGY ÉS KÉSZ Vagy fizetsz, vagy ha nem tudsz hagyd abba és akkor talán emberszámba veszünk.Ez van!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
1990. évi C. törvény I. fejezet
6.§ d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
- a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható.
Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Kedves Garnéla,
Nem tudom, hogy ki mondta neked ezt a finoman szólva is baromságot, de a méltányosságból történő adómérsékléshez és egyéb kedvezményekhez (részletfizetés, stb.) semmi köze sincs a helyi adó törvénynek. Ebben az esetben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni (133-134.§).Amit Te említetteél, az a helyi adó törvényben említett kedvezményekre vonatkozik, de ez abszolút objektív rendelkezéseket tartalmaz, semmi köze nincs a tényleges vagyoni viszonayaidhoz..
Kedves Rexor!
Az építményadó osztályon az ögyintéző hölgy mondta ezt.Viszont most teljesen új helyzet állt elő.Ez a bizonyos ingatlan, amin ez a bizonyos építményadóköteles épület van dupla(2 ember) haszonélvezettel és egy elidegenítési és terhelési tilalom tartási jogra és tartási joggal van megterhelve.Nos ilyenkor a törvény szerint a 80 éves nagymamánk és a másik haszonélvező(a lánya) az adó alanyai, mivel a vagyoni értékű jog erősebb a tulajdon jognál.Ugye?Nekem bűzlik ez az egész önadózás szitu is, hogy hogyhogy csak pont 5 év után egyben 5 évre visszamenőleg kérik ezt tőlem, vagyis a dédit fogják megbüntetni, mert nem vallotta be?Na ilyenkor kinek kell fizetni és főleg mennyit?
SÜRGŐS!!!!!!!
Nem, az építményadó alanya minden esetben az ingatlan tulajdonosa.
1990. évi C.-ből II. fejezet I. rész Építményadó
Az adó alanya
12. § (1) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
valamint ezt találtam még:a vagyonadó kapcsán, ami azért vonatkozik az építményadóra, mert a vagyonadó helyett vezették be és a későbbiekben ha a vagyonadó bevezetésre kerül az építményadó levonható belőle:
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
756/B/2009. AB határozat:
Ez viszont ellentmond annak, hogy a Nért. 5. §-a alapján adóalany a vagyoni értékű jog jogosultja.
Ehhez hasonlóan az indítványozók szerint az sem világos, hogy a Nért. alapján adóköteles-e az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakóingatlan, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat figyelembe kell-e venni a forgalmi érték meghatározásánál. Ha az elidegenítési és terhelési tilalom értékcsökkentő tényezőként nem vehető figyelembe, akkor az indítványozók szerint a Nért. olyan személyeket is adófizetésre kötelez, akik megélhetésük biztosítása érdekében eltartási, életjáradéki szerződést kötöttek, s éppen nehéz anyagi helyzetük miatt vállalták az e szerződés részét képező elidegenítési és terhelési tilalmat. Ezért az ilyen nehéz anyagi helyzetben lévők megadóztatását az Alkotmány 70/E. §-a szerinti szociális biztonsághoz való joggal ellentétesnek tartották.
Elnézést, igazad van, haszonélvezet esetén a haszonélvező is lehet az építményadó alanya.
Nemhogy lehet, hanem elsősorban ő az adó alanya, mivel a vagyoni értékű jog erősebb a tulajdon jognál.
Nem azért, hanem, mert a törvény ezt mondja. Azért írtam, hogy "lehet", mert a helyi rendeletet is meg kellene nézni, mert az szabályozhat eltérően, mint a törvény.
