ingatlanszerzési illeték

Sziasztok! Lenne egy kérdésem.

A héten jön az illetékhivatal felértékelni a lakásunkat. Mivel ez régen anyósomé volt és tavaly óta üresen állt elkezdtük a felújítást sőt már a végefelé járunk. Nem tudtuk, hogy elég lesz-e a pénz a felujításra (komplet villany, víz, fűtési rendszer csere volt.) a lakás átírását csak két hete tettük meg. Az átírási, illeték összeget kb félmilió forint.
Felújítás előtt készítettem fényképeket a lakás akkori állapotáról, ill. mivel a feleségemnek a testvérét is ki kell fizetni a lakásból kb. másfél éve egy értékbecslőt is felfogadtunk aki készített a lakás akkori állapotáról egy írásos dokumentumot.
Van egy csomó számlánk az anyagokról, persze a munkadíjakról nem, hiszen akkor többszörösét kérték volna a mesterek.
Ezek után a kérdésem az lenne, hogy a ezek a dolgok elegek-e arra, hogy a hivatal ne a mostani állapot alapján szabja ki az illetéket? A válaszokat előre is köszi!

Létezik ilyen!

A haszonélvezeti jog után illetéket kell fizetni, mégpedig a haszonélvező köteles erre.

Az illteéktörvény következő jogszabályhelyei szólnak erről:
15. § (1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.
(3) A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
(4) A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.
(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.
(4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

1. ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

   25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

   25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

   51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

   65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

Sziasztok!

Létezik olyan, hogy haszonélvezeti jog megszerzése? Ezután melyik felet milyen illeték és adó terheli?

Köszi az észrevételt én fogalmaztam pontatlanul. Persze feltüntettem az adóbevallásomban.

Csak a félreértések elkerülése céljából tájékoztatlak, előbb idézek tőled: „Jövedelmem nem keletkezett, mert az teljes összeget az új lakás megvá-sárlására fordítottam”
Ez a logika, a következtetés így hibás, úgy lenne igaz, ha azt mondanád: Adófizetési kötelezettségem nem keletkezett, mert a teljes jövedel-met az új lakás megvásárlására fordítottam.
Sokan hiszik azt, hogy ha az eladott ingatlanból származó bevételt (a teljes vételárat) másik lakás vásárlására költik, akkor nem lesz dolguk az adóhi-vatallal. Remélem, te nem erre gondoltál, mert ez súlyos tévedés.
Kizárólag csak akkor nem kell adóbevallást benyújtani, ha 15 évnél régeb-ben vetted az eladott ingatlant, vagy ha a bevétel és a költség különbözete nem pozitív.
Más esetekben, pl. ha keletkezett jövedelem, de azt azonnal másik lakás megvásárlására fordítottad, erről bevallást kell tenni az Apeh felé.
Üdv.

Köszi a gyors választ.
Jövedelmem nem keletkezett, mert az teljes összeget az új lakás megvásárlására fordítottam (gyerekeknek adtam). Úgyhogy adoznom nem kell. A lakás meg több mint 8 MFt. úgyhogy szomorúan veszem tudomásul, hogy megint az állam jár jól.

Kedves Zoli!
A nejed esetében az illeték alapja az eladott és a vásárolt ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet.
A gyerekek esetében ilyen kedvezményre nincs lehetőség. Más jogcímen kaphatnának egy csekély kedvezményt, ha a vásárolt lakás vételára a 8 mFt-ot nem haladná meg. De gondolom, az ennél többe került.
Az, hogy a te pénzedből vásárolták a lakást (talán a saját jövedelmükből nem is tudtak volna venni) az illeték szempontjából lényegtelen. Még szerencse, hogy nem ingatlan ajándékozásról van szó, mert annak jóval magasabb az illetéke.

Keletkezett-e jövedelem abból. hogy eladtad az ingatlanodat? Mert ha igen, akkor itt van jelentősége annak, hogy a gyermekeidnek lakást vásároltál. A kiszámított jövedelemadóval szemben ugyanis lakásszerzési kedvezményt érvényesíthetsz, a hozzátartozód lakásszerzésére tekintettel.

Kedves Csimpok!
Úgy gondolod, hogy az Illetékhivatal is benne van a lakásmaffiában?
Nem az lehet, hogy a részletfizetés engedélyezésének az a feltétele, hogy a jelzálogjog - hozzájárulásoddal - az illeték teljes összge kifizetésének a tartamára az ingatlanodat terhelje? Mert az a biztos, nem az ígéret.
Ha nem kapod meg a részlet-kedvezményt, és nem fizetsz, a végrehajtási jogot azonnal ráteszik az ingatlanra, ahhoz nem kérik a hozzájárulásod.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy a nejemmel volt egy közös tulajdonú lakásunk amit eladtunk, Vettünk egy új lakást ami a nejem nevére és a két kiskorú gyermekünk nevére került. Az adásvételibe beírta az ügyvéd, hogy az előző lakásért kapott pénzem teljes egészében a gyerekeknek adom így került a nevükre a lakás. Ilyenkor a kiskorú gyerekeket vagyonszerzési illeték terheli? Vagy van valamilyen kedvezmény.
Válaszotokat előre is köszönöm

Sry, egy kicsit összecsúszott, szóval újra :)

Méltányossági kérelmet nyújtottunk be (az összeg csökkentésére és részletfizetésre), és most jöttek meg a kérdőívek. A 15. pontban az szerepel, hogy hozzájárulok-e, hogy jelzáloggal terheljék meg az ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy ezt minden további nélkül elfogadhatom-e, vagyis hogy ez nem jelent semmilyen veszélyt? (csak mert a lakásmaffia esetén is ilyen jelzáloggal való csalásokról lehet hallani :).

Sziasztok!

Méltányossági kérelmet nyújtottunk be (az összeg csökkentésére és részletfizetésre), és most jöttek meg a kérdőívek. A 15. pontban az szerepel, hogy hozzájárulok-e, hogy jelzáloggal terheljék meg az ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy ezt minden további nélkül elfogadhatom-e, vagyis hogy ez nem másik pedig az, hogy olyan ajelent semmilyen veszélyt? (csak mert a lakásmaffia esetén is ilyen jelzáloggal való csalásokról lehet hallani :).

Előre is köszönöm a választ.

Amint azt Bubó is írta, ha biztosra akarsz menni, akkor csak akkor adjátok be a földhivatalba a végleges szerződést, amikor már az szerepel a tulajdoni lapon, hogy "Belterület", valamint "művelési ág/kivett megnevezés/: Kivett beépítetlen terület". Ebben az esetben lehet kérni a 4 éven belüli építkezésre vonatkozó kedvezményt.

Az illetéket az ingatlannak a szerződés benyújtásakori telekkönyvi állapota szerint számítják ki. Tehát előre legfeljebb előszerződést szabad készíteni, a földhivatalba még nem szabad benyújtani. Ha megtörtént a belterületbe vo-nás, jogerőssé vált a bontási engedély, és az be is van nyújtva a földhiva-talba, csak azután szabad benyújtania végleges szerződést az adás-vételről.
Ha nem így teszel, valószínűleg nem kapod meg az építési telkek vásárlása-kor kérhető illeték-felfüggesztést.
Üdv.

Bocs, hogy ide írok, de ha már itt van illétékben járatos személy, akkor hátha:
Vennénk egy telket, amin jelenleg egy kis házikó is van. A telek jelenleg külterületi, de néhány napon belül belterületbe vonják. Mi építkezni szeretnénk rá (az önkorm. szerint az előbb említett néhány nap leteltével ki tudják rá adni a bontási és az építési engedélyt), vagyis tulajdonképpen építési telekként vesszük.
Szerintetek az illetékmentesség (építési telek, 4 éven belül használatbavételi engedély) vonatkozik erre a telekre?

Na, kicsit alaposabban: szóval a fél lakás az fél ház szintén, a 4MFt * 2% + 10MFt * 6% = 760kFt, az 1/3 ingatlan 12MFt volt, de ez végülis nem befolyásolja a számítást, a végösszeg ugyanúgy 350kFt. :)

Sharina, az biztos, hogy ebben a felállásban csak az egyik vehető figyelembe, de még csak nem is lehet választani, mert a közvetlenül előtte levő az (a 2006. januári), amit figyelembe lehet venni.
Tehát a férj eladott egy fél lakás 5.5MFt-ért, a feleség eladott egy fél lakás 5.5MFt-ért. A férj vesz egy fél házat 12.5MFt-ért, a feleség vesz egy fél házat 12.5MFt-ért. Mindkét fél esetén 12.5-5.5 = 7MFt után fizet illetéket (összen tehát 14MFt után). Ez lesz ~ 4MFt * 2% + 10MFt * 6% = 750kFt.

Viszont az időpont figyelembevételnél a földhivatali beadás számít! Ha el tudjátok intézni, hogy a vétel a két eladás közé essen, akkor a férj választhat, hogy melyik eladását vegyék figyelembe. Ekkor a férj eladott egy 1/3 ingatlant 13MFt értékben, vesz egy fél házat 12.5MFt értékben, fizet illetéket 0.5MFt után. A feleségnél marad 7MFt az illeték alapja, tehát összesen 7.5MFt után kell illetéket fizetni, ez ~ 2.5MFt * 2% + 5MFt * 6% = 350kFt.

Tehát 400ezer forintot lehet spórolni ezzel a művelettel.

Köszönöm.

Tehát helyesen tájékoztattak, csak az egyik vehető figyelembe és ha jól nézem, nektek 13 MFt után kell illetéket fizetni.

Ha erre voltál kíváncsi:
Illetéktörvény 21.§ (5)
(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

Férjemmel 1/2-1/2 tulajdoni hányad mindkét ingatlanra vonatkozóan. Férjem öröksége értékesítésre került 2005. május hóban, a családi ház eladására 2006. január hóban került sor, az új ingatlan vásárlása 2006. február hóban történik.

Ki hanyad részben lett tulajdonosa az új családi háznak, és ki hanyad részben volt tulajdonosa az előző 11 milliós lakóingatlannak, és mi volt az idősorrend a három tranzakcióban (a két eladás meg a vétel)?

Kedves Mindenki!
Vásároltunk egy családi házat 25 M ft-ért. A jelenlegi lakóingatlanunkat 11 millió forintért értékesítettük, férjem a szülei által nevére átírt ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát 12 millió forintéert adta el (társasházi öröklakás).
Kérdésem mennyi illetéket fizetek a most megvásárolt lakóingatlan után, mi a számítás alapja.
Köszönöm a válaszokat. (jogi tájékoztatás szerint csak az egyik eladott beszámítható, amit nem akarok elhinni.)