ingatlanszerzési illeték


lajcsó # 2019.10.07. 12:19

"Szerintem ez egy lakóingatlan,"
Na, ez nem így működik!
A lakás fogalmát jogszabály határozza meg. Ha az építmény megfelel a lakás jogszabályi feltételeinek akkor lakásnak minősül, ha nem, akkor csak "épület".

wers # 2019.10.07. 07:24

(azt csak így zárójelben, ez az ügyvédnek hogyan nem tűnt fel?)

wers # 2019.10.07. 07:22

Szerintem ez egy lakóingatlan

Szerinted. De ez nem attól függ, hogy teszerinted mi.

Attól, hogy egy épületben vannak helyiségek, van fűtés, világítás, konyha, wc, zuhanyzó, az akár egy irodaház vagy műhely is lehet.

Tudod, ha a lovat befestjük fekete - fehérre attól az még nem lesz zebra.

Immaculata # 2019.10.07. 03:03

Úgy tűnik, hogy ez a telek nem építési telek, így lakóingatlan sem építhető rá.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.06. 21:25

a fentiek alapján van értelme fellebbezni?
Nincs.

judit68 # 2019.10.06. 20:52

Tisztelt Tanácsadók,

Eladtam egy kecskeméti panel lakást idén nyár elején.

Majd kicsivel kevesebbért augusztusban vásároltam egy ingatlant a város szélén, ami egy 568nm-es telek, rajta egy nádból-vályogból épített garázzsal, egy téglából épült csirkeól-sufni épülettel, és egy kicsi vályogból épült házzal, amiben kis konyha, és két kicsi szoba volt. Mind a három épület elég leromlott, kicsit romos, de használható állapotban, az épületbe az áram bevezetve. Az ingatlant építkezésre vettem, direkt épületekkel együtt, hogy ne kelljen illetéket fizetnem, és utána én minősíttessem át építési teleknek a bontás után. Az ingatlant egyébként sokáig valóban afféle nyaralónak használták, de az eladó apja, akitől az eladó örökölte, lakott is ott néhány évet (hogy bejelentkezett-e, nem tudom).

A tulajdoni lap első része így nézett ki :

--
  • I.RÉSZ-----
Földrészlet területe változás előtt: 568 (m2) törlő határozat:7374/20021. Az ingatlan adatai : alrészlet adatok művelési ág(kivett megnezevés) min.o terület ha nm kat.t.jöv. k.fill. alosztály ter. ha m2 adatok kat.jöv k.fill ---------------
    • Kivett udvar, épület, 0 568 0.00

(Az utolsó sor adatai a "min.o", a "terület" és a "kat.t.jöv" alatt)

Az ügyvéd, nagyjából a valóságnak megfelelően három lebontásra váró, romos épületet írt a szerződésbe, de azt állította, hogy a "kivett udvar, épület" megnevezés megfelel az illetékkedvezmény feltételeinek, ez lakóingatlannak minősül, mint ahogy volt is rajta egy lakóépület ugye.

Ezzel szemben a NAV kiszabott illetéket, arra hivatkozva, hogy a szerződés és a tuajdoni lap alapján nem minősül lakástulajdonnak az ingatlan. Ezért a B400 adatlapi nyilatkozatom nem alapos, azt elutasítják, és kiszabták a teljes 4% illetéket.

Kérdésem : a fentiek alapján van értelme fellebbezni?

Szerintem ez egy lakóingatlan, én legalábbis a "kivett udvar, épület"-ből, és abból, hogy egy teljesen lakható konyhás-szobás kis lakás volt a telken, ezt gondoltam, és az okiratot szerkesztő ügyvéd se szólt egy szót se, amikor kitöltöttük a B400 adatlapba az eladott lakásomat az illetékkedvezményhez.

Előre is köszönöm a válaszokat.

wers # 2019.10.04. 17:17

Na ez teljesen jellemző rám. Az első gondolat a jó gondolat. Annyira bejön mindíg.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.04. 14:59

Nagyon meg tudna lepni, ha nem a tulajdoni lap szerinti tulajdonos lenne.
Újabb bizonyíték arra, hogy általában az első gondolat a helyes.

peggy99 # 2019.10.04. 10:07

Ígérem nem hagylak hülyén meghalni. Igen jó megközelítés, de valami nem logikus. Kiderül! :-)

wers # 2019.10.04. 10:04

Na, hogy tovább csodálkozzam, ugye a VH nem magának szerzi a bevételt, hanem elsősorban VH kérőknek. Akkor végső soron a VH kérő lenne aki a bevételt szerzi?

Na jó, nagyon péntek van.

wers # 2019.10.04. 10:02

Velem nem is tudsz vitatkozni ebben, mert én is várom a jó választ.

wers # 2019.10.04. 10:01

Kérlek szépen számolj be róla, ne hagyjál hülyén meghalni. :)

peggy99 # 2019.10.04. 10:00

Szerintem ez 2 külön jogügylet..Az adás-vétel ez ingatlan árverés. De majd kiderül. Nem vitatkozom.

peggy99 # 2019.10.04. 10:00

A NAv ezt mondta...Majd kiderül ha beadom hogy jó-e.

wers # 2019.10.04. 09:58

?
c) az értékesítő (bevételt szerző) személy adatait,

erre gondolsz?

ha egy adás-vételnél a vételár ügyvédi letétbe kerül, akkor az ügyvéd szerzi a bevételt?

peggy99 # 2019.10.04. 09:44

Na elértem végre egy okosat a NAV-nál. A Vh iroda az bevételt szerző.

wers # 2019.10.04. 09:39

Majd jön nálam okosabb, és válaszol. Én csak mint írtam, meglepne, ha nem a tulajdonos lenne az eladó.

peggy99 # 2019.10.04. 09:35

Te töltöttél már így ki ilyen adatlapot? Mivel nem tudok róla magánjellegű információkat így nehéz kitölteni ezért a kérdésem.

wers # 2019.10.04. 09:24

Nagyon meg tudna lepni, ha nem a tulajdoni lap szerinti tulajdonos lenne. Igaz, nem önként válik meg tőle, hanem kényszerítik rá.

peggy99 # 2019.10.04. 09:18

Sziasztok!

Árverésen szerzett ingatlannál ki kell tölteni ezt a B400 adatlapot. A földhivatal kéri ennek beküldését. A kitöltési szerint kell az adata az értékesítőnek. Ez egy árverésen szerzett ingatlannál ki?
Már hívtam a NAV-ot ebben nem tudnak segíteni...

Előre is köszi!

drbjozsef # 2019.10.02. 17:58

Vyktor,

Hogy ilyen esetben mi a jó, tudni kellene mikor, milyen jogcímen, mennyiért szerezte a mostani lakásodat édesanyád, és mennyiért adnátok el most.

Az első verzióban adót nem lehet elkerülni.
Az illeték csökkenthető vagy igen, el is kerülhető, az arányoktól és értékektől függően. Aki olcsóbban vesz résztulajdont, mint eladott, annak nem kell illetéket fizetnie. Lehet, nem a feles az optimális elosztás.

A második verziónál is csökkenthető az illeték, de egy vásárlással szemben csak egy eladás állítható. Vagyis nekik is a két eladás közül az egyik különbözetnek beszámítható, értelemszerűen a drágábban eladott, és akkor kevesebb az illetéke.

Vyktor # 2019.10.02. 15:01

Az lemaradt, hogy az a lakás amiben jelenleg lakom értékesítésre fog kerülni, de az édesanyám nevén van.
Tehát ezért gondolom illetékmentes lesz ha ketten vesszük az újat.

Vyktor # 2019.10.02. 11:59

Köszönöm válaszát!

Az első verzió esetén, ha az új lakást nem az én nevemre vesszük, hanem édesanyámmal felesbe, akkor az illeték fizetés elkerülhető?

A második verzió esetén, ha az új lakás is a szüleim nevére kerülne, akkor gondolom nekik is kell fizetni 4% illetéket.

drbjozsef # 2019.10.01. 15:22

Vyktor,

Nincs lényegi különbség (ha az öröklés is mostanában volt).

Ha neked ajándékozzák, és te adod el, akkor neked majd 562ezer adót kell fizetned az eladás után. Maga az ajándékozás illetékmentes.
Viszont ha másikat veszel 3 éven belül, akkor csak a különbözet után kell illetéket fizetned a vásárléskor, vagyis 400ezret. (10M, 4%)

Ha szüleid eladják, akkor csak az eladási ár és a hagyatéki érték különbözete után kell adót fizetniük. Ha 15M volt a végzésben, és ennyiért (vagy olcsóbban) adják el, akkor semennyit.
A pénzt neked adhatják illetékmentesen, ha abból 25M-es lakást vásárolsz, akkor annak a 4% illetéke 1 millió lesz.

Vagyis kb. ugyanott vagy mind a kettővel. Az ajándékozós plusz szerződés, plusz ügyvéd, hosszabb idő is.

Szerintem nincs értelme. Adják el, aztán csinálj a pénzzel amit akarsz.

Vyktor # 2019.10.01. 14:47

Kedves Szakértők!

Elvált szüleim örököltek egy ingatlant (15 millió) és nekem akarják ajándékozni.
Ezután még ugyanabban az évben el szeretnénk adni és nekem vennénk belőle egy nagyobb értékű és méretű ingatlant. (25 millió)

Mekkora összeg után kell adót és/vagy illetéket fizetni?
Az ajándékozás helyett van egyszerűbb vagy költségkímélőbb megoldás ebben az esetben?

Köszönöm