Közigazgatási bírság


gerbera317 # 2016.11.17. 15:17

elsőfokú eljárást az előírás megszegésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni

Ez így is van, de az a helyzet, hogy be is fejezték: marasztaló határozat született, és azt hirdetményi úton kézbesítették. Amit most kaptál, az a nemfizetés miatti fizetési felszólítás, és a következő lépés az lesz, hogy átadják a NAV-nak, hogy adók módjára hajtsa be.

raptool # 2016.11.17. 16:06

bocsánat, most néztem az aktuálisan érvényes 1988. évi I. törvényt a közúti közlekedésről:
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül be kell fejezni.

az 1 bekezdés pedig, amire hivatkozik:
21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

  1. a megengedett legnagyobb sebességre,…

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.

Ezért kérem olyasvalaki segítségét aki tudja az érvényben lévő előírásokat.

gerbera317 # 2016.11.17. 16:13

Eddig is tudtuk, hogy nem hat, hanem négy hónap, de ez mit változtat?

raptool # 2016.11.17. 16:17

2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80. §-a 1. hirdetményi kézbesítésnek van helye, ha az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy a postai küldemény (tértivevény) azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen;

Ez rám nem állt fenn, tehát nem is lett volna szabad alkalmazni.

raptool # 2016.11.17. 16:21

"Eddig is tudtuk, hogy nem hat, hanem négy hónap, de ez mit változtat?"

kösz, van még fontos dolog amit tudsz és segíthet?
Szívesen fogadnám.

gerbera317 # 2016.11.17. 16:32

Hát akkor döntsd meg azt a nyomorult kézbesítési vélelmet! És azzal mit érsz el? Újra kézbesíteni kell részedre a marasztaló határozatot, amivel aztán mit kezdesz? Netán azt fogod állítani, hogy eltelt a 4 hónap? Nem, a 4 hónap azzal újra fog kezdődni. A szabályszegést pedig nem tudod letagadni: vagy fizetsz te, vagy felnyomod a hozzátartozódat.

raptool # 2016.11.17. 17:08

Pl. annyit érek el, hogy végre megtudom mi történt.
Kezemben lesz valami, amit eddig nem kaptam meg.
Ha már fáj tudni akarom, hogy miért.
Tudom ebben az országban ez a gondolkodás nem szokás, de lehet, hogy a "hivatal" hibázott.
Őt is kötik előírások, aminek meg kell felelnie.

mi kezdődik elölről?

A határidő a szabelyzsegés pillanatától indul, nem indul újra semmi.
...

raptool # 2016.12.05. 11:11

Ha esetleg valakit érdekelne az ügy vége:

  • határozatot visszavonták
  • közigazgatási eljárást megszüntették

okok:

  • postai kézbesítés sikertelen, postai úton elveszett a küldemény
  • az eljáró hatóság hírdetmény útján történő közlése jogszabálysértő módon történt (Ket. 2004 évi CXL 80. § (1) a) pont)
  • a határozat 70 napon belül nem lett kézbesítve

Nem vitattam a vétséget, csak az eljárás módját, ahogy ezt nem hozták tudomásomra és anélkül büntettek.

Azt kell mondjam kellemesen csalódtam a rendszerben.
A jogállamisághoz ez is hozzátartozik.

groszfater@gmail.com # 2016.12.05. 11:27

Ha esetleg valakit érdekelne az ügy vége
Mindenkit aki eddig hozzászólt a történethez...

A döntést szabályszerűen hirdetményi úton közölték veled. Így kell ezt az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél esetében.
A helyedben baromi gyorsan befizetném a bírságot, a hozzád tartozót meg megfenyíteném a gyorshajtás miatt. ;)

Maci Laci # 2016.12.16. 13:13

Tisztelt fórumozók!
2013-ban kaptunk 3 évre gazdálkodási engedélyt, valamennyivel előtte, mint ahogy egy törvénymódosítás történt az engedélyekkel kapcsolatban, bevezettek évente fizetendő díjat.
Ezáltal az engedélyben nem lehetett feltüntetve ez a díj, amit csak most tudtunk meg, hogy azóta minden évben fizetnünk kellett volna.
Jogosan kérik tőlünk ezt a díjat? Semmi felszólítást nem kaptunk róla eddig, csak most több, mint 3 év után.
Köszönöm a válaszukat!

edina72 # 2016.12.21. 11:18

Tisztelt Fórumozók!

Szakértői segítséget szeretnék kérni. Sajnos egymás után kétszer is ,(5 percen belül)ugyanazon a helyen a kötelező haladási irányt megszegtem ezért 2db 50.000 Ft-os csekket kaptam.A lent írt kormányrendelet nem mentesít a második büntetés megfizetése alól?

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/B.§(4)

Előre is köszönöm a segítséget!

gerbera317 # 2016.12.21. 11:27

Ha ugyanazért a jogsértésért bírságoltak meg kétszer, akkor természetesen mentesülhetsz, de az nem automatikus, tehát fellebbezned a második határozat ellan akkor is neked kell.

Ha az történt, hogy körbejártál, és kétszer is elkövetted a jogsértést, akkor már nem tudlak biztatni, de egy fellebbezést még ez is megérhet.

Dr.Attika # 2016.12.21. 11:33

Hivatkozott jogszabály-hely:

(4) A Kkt. 21. § (1) bekezdésében - a Kkt. 21. § (1) bekezdés h) pontja kivételével - meghatározott, a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló miniszteri rendelet szerinti technikai eszközzel rögzített szabályszegés miatti közigazgatási hatóság eljárást az ismertté vált járművezetővel szemben csak akkor lehet megindítani vagy lefolytatni, ha ugyanazon jogsértés miatt vele szemben a Kkt. 20. §-a alapján közigazgatási bírságot nem szabtak ki.

Ez alapján nem mentesül.

seehase # 2017.01.16. 07:10

Tisztelt Fórumtársak,
kacifántos szabálysértési ügyben kérném segítségüket. A helyzet: 3 rendőr traffipaxozik, dombnak felfelé nézve. Egy szgk. annyira beijed, hogy az adott ústszakaszon megengedhető 40km/h helyett a sebességmérő táblánál már csak 27-tel megy, és egyre lassul. Mögötte lévő szgk. a kereszteződés utá (és a rendőrök potszhelye után), amikor kiderül, hogy adott autó nem kanyarodik le, megelőzi, közben rápöccint a dudára jelzésképpen. Az előzést még a gyalogátkelő előtt 10 m-rel befejezi. A manőver lezajlására a vezető valamint 2 utasa a tanú. Ezzel szemben a 3 rendőr az eseménynek HÁTTAL (hiszen a traffipaxot figyelték az ellenkező irányban) a dudahangra megfordul, tévesen értelmezi a helyzetet és utánaered az előző szgk-nak, megállítja, bírságolni akar és 8 pontot kiróni, a szab.sértés vélelmét a vezető nem ismeri el. Szabálysértési ügy indul.
Kérdés: milyen jogszabály vonatkozik arra, hogy a rendőröknek elegendő-e a tanúvallomása a vezető ellen, vagy szükséges fizikai bizonyítékot is bemutatniuk, felvételt, fotót, akármit; mint ahogy az 1988. évi I. tv. rendelkezik ugyanerről mondjuk a piros lámpán való áthaladás esetén?
Köszönöm előre is a segítséget, üdvözlettel:
Seehase

gerbera317 # 2017.01.16. 07:25

A rendőr a saját észlelése alapján jelent fel, és ha a marasztaló határozatot nem támadod meg, akkor az úgy is marad. Fellebbezés esetén a másodfok azt vizsgálja, hogy a feljelentés szerinti tényállással történt-e szabálysértés, illetve az észlelés alapján az bizonyítottnak tekintendő-e. Ha a másodfok is elkaszál, még mindig tisztára mosathatod magadat, kérve a bírósági felülvizsgálatot.

seehase # 2017.01.16. 07:36

Kedves Gerbera317, köszönöm a gyors választ. Egyelőre csak a kihallgatás, meghallgatás ütemben tart a folyamat. A következő a "szembesítés" pont lesz, ahol a rendőrök, valamint a gk. vezető és 2 tanúja megjelenik, és megismétlik, kiegészítik, illetve ahol először elmondhatják a vallomásukat a szgk. vezető tanúi.
Ezek szerint van még esély arra, hogy a határozat ne legyen elmarasztaló? Egyáltalán, ha nincs közvetlen bizonyíték, születik-e határozat?
Melyik jogszabályt nézzem át, hogy meg lehessen támadni a rendőri tanúvallomásokat, mondjuk tárgyi bizonyítékokat kérve?
A rendőri vallomás üti-e a mezei polgárit, azaz 3 a 3-mal szemben esetben kinek lesz erőfölénye, ha lesz?

végrehajtó1 # 2017.01.16. 07:37

a rendőrök szerint milyen szabályt sértettél?

Bár szerintem ha ti 3 vagytok és a zsernyákok is 3 vannak akkor a bíróság nektek ad igazat.

gerbera317 # 2017.01.16. 08:06

Valószínűleg KRESZ 34. § (8) a) pont: Tilos előzni: kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt. Itt majd arról lehet vitatkozni, mit jelent az, hogy "közvetlenül". Itt ugyanis nincs az 5/15 méteres szabály, legfeljebb csak példálózni lehet vele, hogy a KRESZ máshol a konkrét távolságot is nevesíti.
De vitatkozhatnak a KRESZ 30. §-on is: Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad. Itt az lehet a nagy kérdés, indokolt volt-e a hangjelzés használata.

seehase # 2017.01.16. 08:08

Kedves Végrehajtó,
a szabálysértés szerintük az volt, hogy rámentem az előzés befejezésekor a zebrára. Pedig nem, és ahol álltak, onnan az a rész nem is látható ha autók közlekednek, tehát alapjaiban inkább "elképzelésen alapuló" volt a feljelentésük. Azt csak akkor lehetne bizonyítani, ha lenne pl. kamerafelvétel, és pont az ellenkező irányba nézett a traffipax, és akkor is annyit láthatnának, hogy 10 méterrel a zebra előtt már a saját sávomban voltam.

seehase # 2017.01.16. 08:11

Kedves Gerbera,

igen, pontosan ezeket hozták föl. Ahogy Végrehajtónak is írtam, az előzést már 10 m-rel a zebra előtt befejeztem, a duda meg kifejezetten azért kellett, hogy a leblokkolt / rendőröktől sokkolt autó vezetője ébredjen fel a révületből és ne tegyen semmiféle veszélyes mozdulatot, vagy legalább döntse el, hogy mit akar. (Nem használt irányjelzőt, egyenesen haladt és tiporta a félet, kb. megállt, vagy gyalogos tempóban gurult, feltartva a mögöttes forgalmat.)

Hirudo # 2017.01.17. 12:55

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a tanácsukat kérni.
2016.07.20-án férjem az én nevemen nyilvántartott autóval balra kanyarodott, ahol ezt tábla tiltotta. Kamera rögzítette, pár napon belül küldte is a közterület felügyelet a távolléti helyszíni bírságot a nevemre (50.000.-). Nem fizettük be, így egy idő után (2016.09.23-án) eljárás indult ellenem, előtte beidéztek a rendőrségre, az ügy tisztázása okán. Ott elmondtam, hogy nem én vezettem a gépjárművet, és a szabálysértési törvényre hivatkozva nem akartam terhelő tanúvallomást tenni az "elkövetőre". Ilyen nincs, valakit "be kell írni". Ha nem mondom meg, ki volt, akkor engem. (...?...) Jó.
2016.09.24.-i keltezéssel meg is kaptam a határozatot. Részletfizetést kértem, kaptam. A kérdésem az lenne, hogy a 60 napos elévülési idő (az elkövetés és a határozathozatal között) esetemben alkalmazható kifogás, és ha igen, tehetek-e még valamit, vagy késő bánat?

ius latratus # 2017.01.17. 14:36

Az egy dolog, hogy én sehol nem látom esetedben azt a 60 napot, de ez meg egyenesen fájt:

a szabálysértési törvényre hivatkozva nem akartam terhelő tanúvallomást tenni az "elkövetőre". Ilyen nincs, valakit "be kell írni". Ha nem mondom meg, ki volt, akkor engem. (...?...) Jó.

Persze. Tudom én, hogy az előadók nem éppen az eszükről híresek, de ezt itt neked senki nem fogja elhinni. Nem mintha számítana - persze.

Hirudo # 2017.01.17. 19:30

Értem, köszönöm szépen mindkettőtöknek.

Kedves ius latratus,
nem mintha számítana, de ez így hangzott el.

Kedves nonolet,
a kettes pont nem játszik, egy kasszából menne mindenképpen.
Marad az 1-es.

Köszönöm még egyszer.

law_abiding_citizen # 2017.01.24. 17:01

Tisztelt Fórumtársak!

Közigazgatási bírságot szabtak ki rám „Mindkét irányból behajtani tilos (Kivéve áruszállítás)” táblával jelzett helyen való parkolás miatt. A döntést nem is vitatnám, viszont mivel több napig nem jártam a járműnél kétszer is megbírságoltak 30000Ft-ra esetenként. A kérdésem hogy ilyen esetben szabályosan jártak-e el, lehet-e ez ellen bármit tenni hogy ne kétszer hanem csak egyszer kelljen befizetni a bírságot? Ha szorgos a parkolóőr akkor minden egyes nap megbüntethet emiatt?

Válaszukat előre is köszönöm!

gerbera317 # 2017.01.24. 18:14

A második bírságot meg kell támadni. Nem parkolni tilos ott, hanem behajtani, azt pedig csak egyszer követted el.
És nem parkolóőr, hanem közterület-felügyelő (vagy rendőr).