Állandó lakcím nélkül

Fórum → közigazgatási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

wers # 2020.08.06. 08:08

„Életvitel szerűen Budapesten élek, de ide nem tudok bejelentkezni sehogy sem.”

Senna, miért nem tudsz bejelentkezni? A törvény nem engedi mert pl. ez egy iroda vagy üzem stb? vagy a szállásadód nem engedi?
A bérleti szerződéssel be lehet (sőt kell) jelenteni a lakcímet.

„van valami Posta utca, vagy mi, ahová az ilyen emberek be tudnak jelentkezni. Van ennek valami valóságalapja, vagy csak szóbeszéd?”

:))) enyhén szólva szóbeszéd. Konkrétan badarság.

A település szintű bejelentéshez be lehet jelenteni értesítési címet mindenféle engedély vagy igazolás nélkül. Ahol a küldeményeid utolérhetnek.

drbjozsef # 2020.08.06. 06:33

Oké, igazad van, akkor átfogalmazom.

A településszintű lakcímet elsősorban az utcán élő embereknek találták ki - de valóban nem kell hozzá semmilyen igazolás, hogy azt bárki bejelenthesse.

A gyakorlatban viszont bankok, telefontársaságok, közüzemi szolgáltatók, munkahelyek nem igazán szeretik és fogadják el. A kérdezőnek ez bizonyosan nem megoldás.

wers # 2020.08.06. 05:45

„Településszintű bejelentés a hajléktalanoknak van.”

Naaaa. Nem lehet mindenhova bejelentkezni - de erről tovább veled nem beszélgetek.
Épp a hajléktalanszálló az, ahova be lehet.

drbjozsef # 2020.08.06. 05:36

„Életvitel szerűen Budapesten élek, de ide nem tudok bejelentkezni sehogy sem.”

Miért? Az utcán laksz?

Hitelt nem nagyon fognak adni szerintem. Ha a tb-d rendezve van, az orvos el fog látni.

Településszintű bejelentés a hajléktalanoknak van.

Tényleg nincs egyetlen egy ismerősöd sem, akárhol, akár nem Budapesten, ahova be tudnál jelentkezni? Nem teljesen szabályos, de jobb mint a semmi. És ugyanúgy bármikor ki tud jelenteni, ha akar, szóval semmit sem kockáztat.

Senna # 2020.08.06. 03:55

Sziasztok,

Abban a helyzetben vagyok, hogy a szülői ház, ahová állandóra be voltam jelentkezve, el lett adva és most kijelentettek onnan. Gondolom kényszer kijelentésssel éltek (erre jutottam ahogy olvasgattam a jogokat erre vonatkozóan). Életvitel szerűen Budapesten élek, de ide nem tudok bejelentkezni sehogy sem.

Jól tudom, hogy állandó lakcím nélkül a bank nem folyósíthat hitelt, illetve a háziorvos sem lát el?
Mire számíthatok állandó lakcím nélkül? A munkahelyemen ez okozhat problémát? Évek óta ott vagyok már. Számít ez valamit ott?

Illetve, találkoztam ezzel a település szintű bejelentéssel. Gondolom jobb, mint ha semmi sem lenne.

Tudtok erre valami megoldást, vagy mindenképpen érdemes lenne a település szintű lakcímkártyát megcsináltatnom? Az egyik ismerősöm mondott valami olyat, hogy van valami Posta utca, vagy mi, ahová az ilyen emberek be tudnak jelentkezni. Van ennek valami valóságalapja, vagy csak szóbeszéd?

Így nem hiszem, hogy kapnék hitelt, hogy vegyek egy lakást, ahová bejelentkezhetek.

Előre is köszönöm szépen a segítséget!

drbjozsef # 2020.04.10. 20:09

Balint1985,

„Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a rendelkezésre bocsátandó adatok igazolására be kell mutatni:

  • a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt (útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély), valamint – ha azzal rendelkezik – a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát (lakcímkártya);”

http://kormanyablak.hu/…1/OKMIR00012

Ha nincs, akkor nem kell.

Balint1985 # 2020.04.10. 18:51

Kedves Mindenki!

Kulföldön elö magyar allampolgar vagyok es par honapja a nagykövetsegen azt mondtak, hogy nem kervenyezhetek uj utlevelet, mivel nincs Magyarországon lakcimem. Nem lenne allampolgarkent abszolut jogom az utlevelhez lakcimtöl fuggetlenul?
Nemsokara Magyaro-ra jövök es akkor probalok kervenyezni okmanyhivatalban. Szuksegem lesz magyar lakcimre? Mert csak latogatoba jövök es nem szeretnem beiratni magam par hetre...

Köszönöm!
Balint

drbjozsef # 2020.03.30. 17:11

Ferii,

„Abba szerinted hány lakástulajdonos menne bele, hogy állandó lakcímre jelentkezzen be nála egy idegen?”

Ez nem kívánságműsor. Ha teljes bizonyító erejű magánokiratod van, akkor azzal a szállásadó aláírása nélkül be tudsz jelentkezni az ingatlanba. Állandóra is, tartózkodásira is (utóbbira állandó mellett, persze).

Tulajdonképpen a beleegyezését megadta azzal, hogy a két tanú előtt aláírta a bérleti szerződésedet. Hiszen ott lakhatsz. A lakcím csak adminisztatív aktus, nem jogosít semmire a lakással kapcsolatban (önmagában).

Persze, abban igazad van, hogy jó jóban lenni a bérbeadóval. Próbáld meg meggyőzni. Semmilyen hátránya nem lesz abból, ha bejelentkezel. Legfeljebb, ha kirakott, egy fiktiválást végig kell csinálnia, de az nem egy nagy etvasz.

Ferii # 2020.03.30. 14:47

Abba szerinted hány lakástulajdonos menne bele, hogy állandó lakcímre jelentkezzen be nála egy idegen?
Mert szerintem még erre az ideiglenesre is ha rákérdezek, úgy kell kikönyörögni....

wers # 2020.03.30. 14:28

A rövid idejű szerződés nem akadály. A bejelentett lakóhely hiánya igen. De akkor miért nem lakóhelyet jelentesz be?

Ferii # 2020.03.30. 12:49

Az a bajom, hogy a kijelentést nem tettem meg anno, mivel nem teljesen volt egyértelmű, kis túlzással nem tudtam róla, hogy meg kell tenni.
Most csak remélem, hogy több évre visszamenőleg nem kell tb-t fizetni és a külföldi igazolással bizonyítani, hogy kint biztosított voltam.
Elméletileg jogellenes lenne, mert nincs kettős adóztatás.

Visszatérve a fő témához, ha 3 hónapnál rövidebb idejű szerződést tudok mutatni akkor is megkapom az ideiglenes lakcímet?
És mi történik, ha kiderül, hogy nincs már állandó lakcímem?
Akkor nem kaphatok ideiglenest sem, max városszintű hajléktalan engedélyt? Azzal mit lehet kezdeni, hivatalos ügy intézéseket illetően?

wers # 2020.03.30. 12:25

Ferii

Kormányablakban nyilatkozatot teszel, hogy hazatelepülsz, ezzel megszűnik a külföldön élő magyar állampolgár státuszod.
A bérleti szerződéssel és a kitöltött lakcímbejelentővel pedig bejelented a lakcímedet. Tartózkodási helyként akkor tudod az albérletet bejelenteni, ha bejelentesz magyarországi lakóhelyet is.

Ferii # 2020.03.30. 12:07

Sziasztok.

Olyan kérdésem lenne, hogy vettem ki egy rövid távú albérletet, ami jelen esetben a vírus helyzet miatt, 2 hónapra szól egyenlőre. Mivel utána valószínűleg megyek vissza külföldre dolgozni, de ez még bizonytalan.
Az albérleti szerződés két tanúval aláíratott. Na most mielőtt elhagytam az országot ezelőtt, az otthoniakkal megszűnt a kapcsolatom és oda voltam/vagyok bejelentve állandó lakcímként. Ezt pontosan nem tudom. Én nem tettem felé lépéseket, mivel lakcímnek kell lennie mindenkinek elvileg.
A lényeg, hogy az Eu-s álláskeresési bejelentkezéshez szükséges lenne az itteni tartózkodási hely bejelentés, hogy ne kelljen 150 kilométereket utazgatnom, minden munkaügyi értesítéshez, esetleg munkahelyen vagy tanfolyamon való megjelenéshez, ami ahhoz a kirendeltséghez szól, amelyik megyében éltem évekkel ezelőtt.
Viszont ha jól tudom, a tartózkodási hely bejelentéshez legalább 3 hónapig az itteni címen kellene tartózkodnom, ami nem teljesen tőlem függ, mivel a határozott idejű szerződésem jelenleg csak 03.23-tól 05.31-ig szól. És persze ki tudja a vírus helyzet meddig tart majd. Mik a lehetőségeim?

drbjozsef # 2019.07.31. 09:59

„Barátok, ismerősök címére bejelentkezni lehetséges?”

Ha engedik, lehetséges. Persze szabálytalan - hiszen oda kell bejelentkezni, ahol életvitelszerűen élsz.

„A tulajdonosoknak lenne bármilyen hátránya ebből?”

Ha a Te részedről nem, akkor a hivatal szempontjából nemigen.

Tacitusz Manassé # 2019.07.31. 08:29

Tisztelt Fórumozók!

Állandó magyar lakcímemen nem élek rég. 2006 óta.
Ez az ingatlan idén más tulajdonába került árverezés által, hagyatéki tartozások miatt, de nem is ez a lényeg.
Nyilván előbb utóbb a tulajdonos kijelentet a címről, ahová a feleségem és kislányom is be van jelentve.

2009-tól Szlovákiában tartózkodom, de Magyarországon dolgozom.

Más magyarországi ingatlanom nincs, ahová be tudok jelentkezni családostól.

Milyen megoldás kínálkozik ilyen esetekben?

Hamarosan megszületik 2. gyermekünk, akit szintén szeretnék Magyarországon bejelenteni.

Barátok, ismerősök címére bejelentkezni lehetséges? A tulajdonosoknak lenne bármilyen hátránya ebből?

Köszönöm a válaszokat.

andreao # 2018.08.27. 13:30

Magyarországon van állandó munkahelyem, életvitelszerűen Szerbiában élek. A lakcímkártyámom álladó lakcímként "Külföldi cím" szerepel. Sikeresen elinzétem az E 106-os nyomtatványt mellyel Szerbiában is biztosítottként szerepelek, ehhez szükséges az állandó külföldi cím.
Mi történik, ha gyermekem születik? Ha Szerbiában lesz állandó lakcíme nem jár utána családipótlék, GYES, GYED?

Sajnos állandó lakcím nélkül Magyarországon hitelt sem tudok felvenni, vagy vásárolni valamelyik üzletben részletekre, viszont fontosabbnak tartottuk, hogy Szeriában is biztosítva legyek, ha véletlenül történik velem valami, illetve nem is szabályos ismerőshöz bejelentkezni állandóra, ha az ember ténylegesen nem él ott (pedig sokan csinálják).

Vadgalamb1 # 2015.08.03. 16:50

Segítséget szeretnék kérni, nagyon mély gödörben vagyok.....
Ma tudtam meg, hogy az előző állandó lakcímről az új tulajdonos kijelentett , velem együtt a fiaimat is.
Nincs tb jogosultságunk, pedig van munkám.
Sajnos abban a lakásban, ahol most lakunk, a tulajdonos nem jelent be minket.
Milyen jogkövetkezményei vannak? Elvehetik tőlem a fiaimat, mert nincs állandó lakcímem? Megszüntethetik a családi pótlékot?
Nagyon kilátástalan a helyzetem... :(

runningman # 2015.06.02. 02:17

"Elvileg nem tehetne keresztbe a bérelt lakás tulajdonosa a lakcímbejelentéssel. Nincs mérlegelési joga. Ugyanúgy alá kellene írnia a lakcímjelentő lapot lakóhely bejelentése esetén is, ugyanúgy nem lehet belőle baja, mintha tartózkodási helyet jelentene be a bérlő vagy semmit.

Csakhogy a gyakorlatban attól se lesz semmi baja, ha keresztbetesz, akkor meg miért ne tegyen keresztbe."

Nem keresztbe tesz a bérbeadó, hanem fél a lakcímbejelentéstől. Ha nem fizet a bérlő és ismeri a jogot + ügymenetet, nagyon sokáig el tudja húzni a kilakoltatást. (Közjegyzős papírral gyorsabb, de úgy tudom most még az is szívás a bérbeadónak.) Gyakorlatilag évekig élhet egy a jogot 100%-ig betartó bérbeadó nyakán. Ezt a kockázatot egy kistőkés lakástulajdonos nem tudja felvállalni.

A nemfizető bérlő kirakására kialakult egy részben törvényes, részben jogi trükkökön, részben nyomásgyakorláson, részben ellehetetlenítésen, részben akár nehezen bizonyítható fizikai erőszakon alakuló gyakorlat, ahol a bérlőt úgy rakják ki, hogy a bérbeadóra nézve a jogkövetkezmények a lehető legminimálisabbak legyenek. Előbb-utóbb a mérleg nyelve a kiköltözés felé billen el, több a bérlő kára mint haszna - ezt a lehető legszélesebb értelemben kell venni.

A bérbeadó célja egy: roppant gyorsan takarodjon ki a nemfizető bérlő és egyetlenegy forint további kárt (pl rezsi)se okozzon a bérbeadónak. A praktikák érvényesítésében nagy akadály ha a bérlőnek bejelentett lakcíme van. Ahogy mondani szokták, bejelentett lakcímmel a bérlő az úr, kénye-kedve szerint ugráltathatja a tulajdonost. (Ez persze nem ilyen sarkos, de a bérbeadónak nagyságrenddel tovább tart és drágább kiűzni a nemfizető bérlőt ha annak bejelentett lakcíme van)

Mivel a lakást bérbeadók általában kistőkések, azaz van egy-kettő-néhány lakásuk, nem rendelkeznek egy bank vagy biztosító tőkeerejével, megingathatja, vagy tönkreteheti őket egy a helyzetével visszaélő nemfizető bérlő aki gyakorlatilag évekre ellopta a tulajdonos lakását és havi többtízezres rezsiköltséggel terheli a bérbeadót. Mivel nem vagyunk nagytőkések, nem várható el, hogy egyetlen/néhány kiadott lakásunkat évekre odaajándékozzuk egy idegennek és bepótoljunk havi negyvenezret a rezsijébe a saját pénzünkből, elvonva azt a családtól. Ennél jobb ha - miután kiraktuk a nemfizető bérlőt - el kell menni esetleg néhányszor a bíróságra, esetleg kapni egy megrovást vagy durva esetben felfüggesztettet.

Nekem volt olyan vállalkozó ismerősöm, aki 15 évnyi vállalkozósdi után, 1980-1995 közt, tehát amikor még lehetett keresni és tőkét gyűjteni, irtózatos gürizés után (értsd: napi 16 óra, folyamatos úton levés, stressz, hétvége szinte sosem), 1995-ben ötvenévesen bérházba fektette a pénzét és kiadta egy ingatlankezelő cégnek. A cég nem tudta kiadni úgy a lakásokat ahogy szerette volna, ezért kiadta a társadalom alsó tizedének, mindenáron. Ezek aztán késegettek, késtek, majd egyáltalán nem fizettek semmit. A cég csődbement, az ismerősöm bekattant, hogy az élet munkájával létrehozott nyugdíjalapját, a bérházat leamortizálja a siserehad és havi szinten millíós rezsit csinálnak neki. Majdnem 30 bérlőt költöztetett ki, pisztollyal, a végén nyolc év letöltendőt kapott. Ha én lettem volna a helyében, én lelőttem volna akkori eszemmel a nemfizető bérlőket - mert ellopják az életem munkáját.

Szóval ami most van, hogy a kistőkés bérbeadó valahogy kirakja a nemfizető bérlőt, még igen baráti, senki nem nyomorodik vagy hal meg, senki nem kerül börtönbe, senki nem veszti el a tulajdonát. Ameddig ennyire védi a nemfizető bérlőt a törvény és szarik az évek munkáját lakásba fektető kistulajdonos fejére, addig lakcímbejelentésről álmodni is felesleges. Ha kötelező lesz, akkor nem lesz kiadó lakás. Ha mégis lesz, lapáttal verik agyon aki nem fizet és nem is megy ki. (A lakásbérbeadó ugyanis nem szerzi, nyomtatja vagy lopja a pénzt mint a nagytőke, hanem általában megdolgozik érte. A nemfizető bérlő éveket lop a kistőkés bérbeadó életéből.)

Rexor # 2015.04.28. 09:05

Wers, ugye milyen jól el lehet vitakozni a semmiről? :) Bezony bezony előfordul olyan jogszabályi rendelkezés, amelynek be nem tartásához nem fűz szankciót a törvény. Én mindig mondom a 2,5 éves gyermekemnek, hogy vigyen magával személyi igazolványt, ha elmegy valahová...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.28. 07:47

:P

wers # 2015.04.28. 05:47

:))) Bocs Béla, csak most néztem meg jobban. Mivel a 1992. LXVI. tv. kötelező olvasmány, elsőre fel sem tűnt... de annyira jót tesz a lelkemnek, ha kicsit kekec lehetek :)) (te neveztél így)

„1992. évi LVI. törvény

a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról

1. § A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

  1. egygyermekes családnak 2600 Ft
  2. egygyermekes egyedülállónak 3100 Ft
  3. kétgyermekes családnak 3100 Ft
  4. kétgyermekes egyedülállónak 3600 Ft
  5. három- és többgyermekes családnak 3600 Ft
  6. három- és többgyermekes egyedülállónak 3800 Ft. ”
wers # 2015.04.27. 18:46

Ok. Én hiszek neked. Viszont semmi szankció, ha nincs a gyereknek.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.27. 18:16

Azt mondja a szöveg, "kell". Ez jogszabályban kategorikus parancs.
Ismétlem: szerintem sem akarta a jogalkotó kötelezni a kétnapos csecsemőt a személyi igazolvány kiváltására. De így sikerült. És legalább ingyen van.

wers # 2015.04.27. 17:37

:)) köszi Béla! Hát, valahogy erre számítottam. Végülis ez arról szól, hogy mivel igazolhatja magát az állampolgár. Már csak az a kérdés, mikor(tól) kell magát igazolnia személyesen.
Amikor sikerül egy jogszabályt úgy megalkotni, hogy a rejtvényfejtés és a verselemzés közötti térben mozog, én nem fogok próbálkozni. Hacsak nem ez az 50 millás kérdés. Akkor nekifutok. (Asszem más olvasmánynál maradok.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.27. 17:08

1992. évi LVI. tv. 29, § (5).