iratbetekintés nem-engedése

Helló mindenkinek!

Mit gondoltok, egy hatósági ellenőrzés során az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási szabálysértés-e az iratbetekintés megtagadása?

És mely iratok tekintetében?

Egyáltalán mi a szankciója annak, ha az ügyfelet vagy érintettet nem engedik betekinteni az iratokba a közig. eljárásban?
Összvissz annyi, hogy a felettes szerv vagy a bíróság az érdemi döntésnél vizsgálja mennyire volt jelentős eljárási szab.sért a konkrét ügyben? és ennek folyományaként esetleg megváltoztatja, vagy új eljárásra utasít?

kőkorszaki: itt nem a munkáltató és kispali közti viszonyról van szó, hanem ha 3. személy érdekei is közrejátszanak, és akkor igenis felmerül az adatvédelem.

T. Kőkorszaki!

Reakciót köszöm.

A bíróság sajna nem mindig fordítttaja le, ezt mutatja atapasztalat.

Az adott hivatal egyik osztálya volt az elsőfok az A.e. szerinti/vagy alapjáni iratbetekintés-kérelemezés során, és utána a hivatal főigazgatója a másodfok.
Ennek a főigazgatónak a (2.fokú) határozata nem elmelkedett jogerőre, mert bság előtt megtámadtam, amit (a 2. fokú A.e. határozatot) a bság megsemmisített, vagy hatályon kívül helyezett. Ennek indokolásaként a nem a jogszabályban, vagy tv-ben előírtak szerint járt el - ~kb.-ra ez szerepoelt.

A bírósáéégra a beadvány jórégen megtetetm, indokoltam, és - szerintem - konszolidált, és tűrhető, tolerálhatóü módon.

A bírót meg azért talán mégsem "instruktálhatom" egy határon túl. Gondolom.
Kösz az írást.

Az , hogy az érdekeid szerinti irat, menyire sérti a munkáltatód érdekeit nem befolyásolhatja a bíróságot. Természetesen sérti ha neked a tartalma jó neki meg hátrányos. A bíróság ha úgy látja majd megoldja az adatvédelmet. De szerintem itt az adatvédelemnek semmi köze az egész ügyhöz. A jegyzőkönyvbe ha nem kerül be valami kérj jegyzőkönyv kiegészítést vagy visszahallgatást. Minden kérelmed elutasítását meg lehet fellebbezni. Azt az ominózus bírói kompetenciát fellebbezéssel meg lehet v. lehetett volna támadni. Tény, hogy a bíró szabadsága nagy, ha magadra haragitod nehezen boldogulsz.

Szerintem írj egy beadványt és nevezd meg milyen íratok benyujtását kéred az alperesi munkáltatódtól, meg indokolva, hogy milyen bizonyítékul szolgálhatnak számodra. Az az mit szeretnél bizonyitani velük. Erre kell a bíróságnak válaszolni igy vagy ugy. A további lépés ettől függ.
A másik vonal nem világos, mert ki az első és ki a második fok. Ugyan az a hivatal nem lehet?
Az sem világos, hogy a másodfokon született döntést végrehajtották -e ?
Történt-e hivatali visszaélés?
Az idegen nyelvű íratot a bíróság szakértővel lefordítatatja.

Úm. társadalmilag?
Egyébként itt akkor kb. most "kijött a lényeg", vagy a bírósági szemüveg látattási módja?
De azért nekem hasznos ez.
Tehát akkor azt, ill. úgy kell bizonygatnom, kérnem, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy az én érdekem fontosabb, vagy nem elhanyagolhatóbb, mint az egyéb védett érdek. Erre, ill. ezzel kell konkurálni.

Jó tudni, hogy mire erdemes 'kihegyezni' a dologot.

Kösz.

Senkit sem érdekel, hogy milyen nyelven van irva, mert nem ez a lényeg. A kérdés az, hogy tudod-e bizonyitani, hogy jogod, vagy jogos érdeked miatt neked szükséged van arra, hogy ezt megtekintsd, és sértené-e a felek adatvédelmét, ha Te megismernéd a tartalmát. Gondold el. Te kötsz egy munkaszerződést valakivel, majd egy másik emberke azt mondja, ő látni akarja, hogy mi alapján vettek fel téged és nem őt. Nyilván Te sem örülnél, ha a munkaszerződésedben vájkálna főleg, ha pl. pályázat utján nyered el Te. Itt érdekek összeütközéséről van szó, az dönt, hogy ki tudja bizonyitani, hogy az ő érdeke fontosabb, mint a másiké.

Köszi, de ezt már megtettem, és valóban - ha nem is számtalanszor, de - többször.

Asszem a Pp.ben van vmi, hogy a bíróság csak azt kéri be, amit az ügyfélmnem kérhet. Így - ezért - szorgosan "jelentettem" amikor a Hivatal 2.fokja elutasított, hogy ... Lám, jogerősen nem tekinthetek be, s ezáltal megnyílt a bíróságnak a lehetőpség, vagy inkább elhárult a bíróság előtti a Pp-beli akadályocska(féle), s hogy ... kérem szépen.
Ja, volt hogy abíró vissazírt, hogy abíróság kompetenciája eldöntetni, milyen bizonyítékokat szerez be! (Dafke?)

na mindegy, meg köszönöm.
Kérdés ezután az lehet - amellett,. hogy hajtom az aktát- , hogy egy minisztériumi szervnél lévő egyoldalú kötelezettségvállalásos nyilatkozat (ami formailag nem nekem szól, de ami alapján jutott be az adott piacra a cég, az) számomra, kvázi 3. szeméyl számára milyen jelentőséggel bír, vagy éppen nem bír?

• magyar eljárásban mi van, ha ez németül van írva, szövegezve? (persze nem a számok)

Jelöld meg a biróságnak hogy pontosan honnan pontosan mit kell kérnie, és igazold, hogy neked azt nem adják ki, ez esetben valószinüleg bekéri, ha hivatkozol arra, hogy azt kivánnád felhasználni bizonyitékul.

Kedves Kőkorszaki!
KÖsz amiket írsz.
Én kb. 1 éve először a hivatalban kértem, hogy ... "tess mán...szíves lenni, csókolom...", majd utána írásban. Õk utasítoitták el széplassan 1. és 2. fokon, majd miután a 2.fokú határozatuk hatálytalanították, jö9tt egy új eljárás-féle, és engedték.
Ezzel párhuzamosan persze rögtön, és folyamnatosan kértem a bíróságon is, hogy ott, onnan, és ezt-és-ezt kérem kérje be, vagy szerezze be. Nem tett semmit. (a bíróság)

Az egészben a szerintem az általánostól eltérő az, hogy míg a munkaszerződés tartalmaz itthoni (mo-i) minimálbért, meg utána kiegészítéssorozatokban óránként 4-5 eurós bért, addig egy egyezmény alapján a cégnek kellene fizetnie a - kiküldetéses munkaviszon kapcsán az érvényes - külhoni bért, ami kb. 8-9,esetlenként 12 euró órabér.
Ám ezt a dolgozóknak nem kötötték az orrára, és erről a cég is hallgat, de kellett tennie egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot az adott Hivatalban, ami azt tartalmazza, hogy a jóvalmagasabb bért fizeti. Na erre ment a játék.

A bíróságon ezt előadtam, de tényleg semmit sem tettek, sőt! a jkv-ből is kimaradt ez a kérelemrész. Csak miután becsatoltam a külföldi jogkivonatot, meg a külföldi ~szabadságpénztártól sikerült elérni, hogy küldjenek direktbe a bíróságra adatot, és tájékoztatót, onnantól mutatott érdeklődést a bíróság - némiképp - ez iránt. De akkor sem kérte ben.

A Hivatal felühgyeleti szerve - a GKM - a Hivatallal együtt hárított, szinte szórúl szóra azonos megfogalmazásokban. De ha a felügyeletio szervnek erre van joga, ... miért is ne! Megkísérelem.

Most az akta (egy exportengedély) többi iratánál 'tartunk' egyébként, hogy ott mit, hiogyan, mit igen, mit nem.

Közérdekü, ha nincs benne személyes adat, illetve személynek olyan joga, ami sérülhet, ha megismered (üzleti titok pl.).

Ha hoznak egy határozatot a Kis Pistáról pl. miszerint ő szennyezte a környezetet, és ezért megbirságolták, hiába közérdekü a környezetszennyezés, ez a Kis Pista egyedi ügye, rá vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, tehát ezt nem nézheted meg, azonban elvileg akár meg is mutathatnák, ha nem derül ki számodra, hogy kit és mennyire birságoltak.

Jelen ügyben tehát miután van egy határozatod, miszerint azokba az iratokba betekinthetsz, ami a pereddel kapcsolatos, megnézhetsz mindent, amit az az irat tartalmaz, kivéve, ha valakinek a jogát vagy jogos érdekét sértenéd, tehát ha van benne egy Kis Pista, akkor a rá vonatkozó részeket le kell takarni. De az iratot megnézheted, mert azt kizárólag Te tudod eldönteni, hogy a pereddel mi áll kapcsolatban.

Ezt ugyan elég nehéz megoldani, de nem lehetetlen, például oly módon, hogy felolvassák neked az iratok tartalmát oly módon, hogy a neveket, adatokat kihagyják belőle. Ez esetben el tudod dönteni, hogy kell-e róla másolat vagy sem, a peredhez tartozik-e vagy sem, és ha másolniuk kell, akkor már le tudják takarni azt ami személyes adat (nem csak magánszemélynél van igy).

Ez ugyan elég időigényes, hiszen egy ember egész nap veled foglalkozik, azonban kevésbé időigényes, mintha minden ügyfélfogadást náluk töltesz vitával, és nyolcszáz beadványt irsz, hogy végre megkapd amit szeretnél. (Talán ismered: jobb ha hagyja magát, akkor hamarabb szabadul.)

Ha jól értem van egy munkaügyi pered, melyben a béradatokhoz van szükséged adatokra, melynek megtekintését valamilyen mértékben megengedte a bírósák.
Mivel idegen irat csak a végzés /kié?/ mélységében tekinthesz bele, azon túl nem terjeszkedhesz.

Én két lehetőséget vinnék végig.

• a munkaügyi perben előterjeszteném, hogy a számodra szükséges iratokat a munkáltató csatolja be. A bíróság ezt elrendelheti, ha a per szempontjából fontos - mert végül is nem titkos- és Te hozzáférsz az adatokhoz. /Ha titkos akkor is bekérheti a bíróság/
• A másik út írsz a hivatal felügyeleti szervének, hogy a jogerős határozatot

/ kiét?/ nem hajtják végre, megjelölve , hogy mennyiben.

Én az elsőt választanám.

:)
Egyébként az szinte rutinná vált, hogy az A.e-t hordoztam magammal, hogy a hárítgatásokat rövidre lehessen zárni.

Ugyanakkor meg a 'közérdekű adat' az nem megint egy újabb 'rázós' (kicsitgumi) fogalom?
Vagy minden közérdekű, ami nem titkos?
Végülis az A.e. alapjáni iratmegismerési jog nem úgy van, hogy nem feltétlenül csak a közérdekű adatokra, hanem azon túliakra is vonatkozik? csak azért, mert azt beláttatni, hogy részletadatok híjánb az egész akta körérdekű, azt nehézkesnek látom, de nyilván előtte meg kell nézni a definícióját - mondom itt magamnak.

Én arra gondoltam egyébként, hogy vmi iratkezelési szabályzat, vagy útmutató, vagy a szerv vezetője utasítása az ami - akár előregyártott silabusz (pl. minisztériumi prototípus) alapján rendezheti eme kérdést is. (vegyesadatú aktába a betekintési jog gyakorlása)

Kösz a választ.

Ez az adatvédelmi törvényben, de nem egészen igy, csak ez az értelme. A lényeg az, hogy a közérdekü adatokat meg kell mutatnia, de gondoskodnia kell a személyes adatok védelméről. Ezt csak ugy tudja megoldani, ha letakarja a személyes adatot. Ha az egész jogszabályt elolvasod, akkor nagyjából igy benne is van, több mondatból összerakva. Valahogy igy: a közérdekü adatok nyilvánosak. A személyes adatok védelméről köteles a közigazgatási szerv gondoskodni. Vagy valami hasonló megfogalmazás.

Na itt szükséges a jogértelmezési tudás. Ha az ügyintézőnek ilyenje nincs, a főnökének remélhetőleg van. Végső soron a jegyzőnek meg tuti van. Netán küldd fel az ügyintézőt a jogiforumra, hogy olvassa el itt.

Kedves Derill!
Amiket írsz, azt nagyon köszönöm, és számomra valóban totálúj, és nóvum, és használhatónak tűnik (de ezt nem sértésből írom).
Ugyanis a Hivatala azt mondja, hogy ... ami pot. a máésik fél érdeke, hogy ne ismerjem meg, mert pl. üzleti titok, stb, azt ... meg sem nézhetem.
Ezzel szemben amit írsz - ha jól értem - az, hogy pl. egy ~üzleti titokfélét jelentő számadatot hotdozó iratot, vagy arról egy másolatot meg kell mutatnia, csak előtte a pl. számadatot ki kell takarni.
Ha ez valóüban így van, és ez érvényesíthető, az valóban nagyon jó lenne, mert:

• akkor megvan az iktatószám, és hivatkozható az irat, másfelől meg
• vélhetően engedm nem az ő üzleti titka érdekel, hanem egyéb közölt (aktábanlévő) adata!!!

Ez az eljárásmód - szerinted - hol van rögzítve/leírva? Esetleg meg tudnád jelölni?
Azért kérdem, mert én az A.e. megyarázatot olvastam, és ott talán csak a belső iratok külön borítóban való tárolását, és iratbetekintéskori 'kivételét' az aktából olvastam.
De hja ezt lehet, az nagyon-nagyon ~kecsegtető.

Az ügyintézőveli ~vitakényszert kösz hogy említed, mert szerintem is kb az a hárítás első vonala.

Nem egészen, mert van még egy jog, mások adatainak védelme. Tehát ha olyan adat van a megtekinteni kivánt iratban, ami mások érdekében védendő, azt sem nézheted meg, csak az érintett hozzájárulásával, vagy ha engedélyt kapsz rá. Azonban ezt bizonyitania kell az irattal rendelkező szervnek, és csak az adatot nincs jogod megismerni, ami azt jelenti, hogy azt mondjuk hozzáférhetetlenné kell tennie (letakarja, kifesti, nyilván nem az eredetin, hanem egy másolaton).

Az ügyintézővel igenis kénytelen vitatkozni, (bár én a főnökéhez mennék) mivel sajnos sokszor tapasztaltam, hogy az ügyintéző valami sajátos elgondolásból nem ad át iratokat szolgálati titokra stb. hivatkozva, holott nem képez szolgálati titkot az irat, mert annak feltétele az az ominozus minősités.

Kedves Kőkorszaki!
Pl. közelebbről.: 53/1999. GM. rendelet 2.§ (2) bek. "g)" pontja, "a külföldi hatóság részére készített szakmánkénti nettó bérkalkulációt tartalmazó nyilatkozat (...)" ("Erklarung zum Werkvertrag");
de jó-, érdekes lenne az ugyanotti "i)" pontbani ~létszámtarv,
vagy a "g)" pontbani kalkuláció is.

Kedves Kőkorszaki! Megpróbálom összefoglalni:

Van egy foloyamatban lévő munkaügyi jogvita, ahol fél vagyok, a tárgya ~bér+ egyéb járandóságok, és mv. jogellenes megszüntetése.
A bér-témában a munkaszerződésen túl vannak egyebek, amik pl. a bérezést is szabályozzák. Van egy MT rendelet (14/1989), és - mivel németországi kiküldetéses a munkaviszony - szüksége volt a cégnek (munkáltatónak) a megfelelő ún. vállalkozási exportengedélyre. Ezt megkapta (gondolom), de ennek volt egy szabályozott engedélyezési eljárása, a végén az exportengedéllyel. Na, én ennek az exportengedélynek a tartalmára lennék kiváncsi, valamint a hozzá kapcsolódó (rendeletben előírt, szükséges) garanciális nyilatkozatokra, ... mert abban (az ezt a területet közvetlenül szabályozó rendeletek szerint) vannak úm. garanciális elemek, válallások a cég részéről, egyebek mellett éppenhogy a bérezésre vonatkozólag.
Ennek megmutatását kérelmezetm a Hivataltól, amit először nem engedett (1., 2. fok), majd bíróság után (2.fokú áll.ig. döntés hatályonkívül helyezése), új eljárásban ebngedélyezték, ám az annyiból állt, hogy az általam különösen kért "Erklarung zum Werkvertrag" c. iratok másolatait átadták, egyebekben az aktát nem mutaták meg, egyáltalán.

Tehát az akta nem a bíróságon van. A Hivatal felügyeleti szerve - szerintem - a GKM.

Akkor leírnám ... mit is akarok/szeretnék:
(és köszönem előre is)

A cél a 8/1993. NGKM rendelet, utóbb 53/1999. GM rendelet alapjáni ún.- "kontingentált vállalkozási exportengedélyt", és az annak a kiadását/engedélyezését megelőző aktát, iratcsomatgot.
A Hivatal a GKM (Gazdasági & Közlekedési Minisztérium), illetve annak egykori rész-szerve, a GM (akkori Gazdasági Minisztérium) EKH-ja (~Engedélyezési Hivatala). Ennek 1-2 éve - mint külön szerv - a neve Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH). ((Honlapcímük www.mkeh.hu , ott megvan nevezve a Hivatalt "életrehívó" rendelet pontos neve))

A 'célakta' több, az említett rendeletben is felsorolt kötelező elemet tartalamaz, ami számomra fontos lehet, ... ezek közül az egyik alaki ~'tartalmi/alaki szükségletet', az ún. "Erklarung zum Werkvertrag" c.- nyilatkozatot mutatták csak meg, ill. azt se, annak pusztán egy hitelesített másolatát adták át, és slussz-passz.
Érdekes lehet m,ég több nyilatkozata is a cégnek, mert a folyó perben tett a cég (cégvezetők) eltérő nyilatkozatokat, ... és ezért érdekes lehet, hogy pár éve mindazokról írásban hogyan, s mit nyilatkoztak.
Valójában ennyi.

Nem értem!
A téged éritő ügy iratai, ha bíróságon vannak, ott lajtromirodában megtekinthetőek.
Nem tudom mi van annál a bizonyos hatóságnál? /mert nem mindegy ki a felügyeleti szerve./
Az iratok megtekintése személyes jogod.
Kár az ügyintézővel vitatkozni.
Ha röviden összefoglalva leírod pár sorban, hogy mit is akarsz biztosan kapsz jó választ, viták nélkül.

Azt próbáltam írni, megmutatni, vázolni, hogy ... attól, hogy van egy bizonyíték, még nem biztos, hogy a bíróság bekéri, akkor sem, ha erősen vélhetően tud róla, látott már olyat, és még indítvány is van rá. Erre próbáltam példákat írni a saját ügyből.

A "ki dönti el, hogy mit nézhetek meg?" kérdésben (közértes példa) a hivatal, mint ~adatgazda, mint adatkezelő kívánja - gondolom - szűrni a hozzáférés körét.
Akkor (írásod alapján) - ha jól értem, amit írsz - az iratbetekintési határozatot helyes lehet úgy értelmezni, hogy az minden ügyiratra kiterjed, ami nem minősített, vagy titkosított (tük) adat és az ügyiratban (az aktában) van?
(Nyilván én is így gondolom, de az 'itteni' előzetes vélemények között volt ettől eltérő, és ezért kérdem.)

Ha a határozat a kb. a ~"munkaügyi perében a jogérvényesítésre alkalmas iratok" megfogalmazást használja, a megtekinthetők körülírására, akkor is állnak az előzőek?
(a pontosabb meghat kb., "(...) melyek alkalmasak lehetnek ~jogai érvényesítésére")

Ez olyan, mintha én dönteném el, hogy neked mi kell a közértből. Rád nézek, ha kb. 120 kg vagy, akkor csak fogyókurás tabletta, ha viszont 40, akkor disznósajt. Csak az tudja eldönteni, hogy mire van szüksége, akinek az ügye folyik.

Az első nagy bekezdés után mit akartál irni? Kicsit zagyva.

Szia, és kösz a reagálást.

Köszöm a türelmes hozzáállásod is, és a megengedő nézeteid.

Érdekes kérdés - gondolom - annak megválaszolása, hogy ki jogusult eldönteni, hogy mely iratok tartoznak azok közé, melyek számomra fontosak, jogérvényesítéshez szükségesek lehetnek.
A hivatal ezt másképpen gondolja, ők - fura mód - fenntartják ennek eldöntése jogát meguknak az eddigiek szerint.
Köszöm a fölvetést, hogy kérni rá határozatot, hogy mit miért nem, s mit miért igen - asszem ezt fogom tenni.

A mondatfélében, hogy
Fórum új hozzászólás

Figyelem: a fórumtagok nem minden esetben jogvégzett szakemberek!
Ügyvéd keresés: ügyvédi szaknévsor | kérdés küldése ügyvédeknek
Fórum » közigazgatási jog régebbi elöl újabb elöl

iratbetekintés nem-engedése

Új hozzászólás ehhez a témához

Azonos kérdés többszöri beküldése esetén az összes hozzászólást töröljük!
Szia, és kösz a reagálást.

Köszöm a türelmes hozzáállásod is, és a megengedő nézeteid.

Érdekes kérdés - gondolom - annak megválaszolása, hogy ki jogusult eldönteni, hogy mely iratok tartoznak azok közé, melyek számomra fontosak, jogérvényesítéshez szükségesek lehetnek.
A hivatal ezt másképpen gondolja, ők - fura mód - fenntartják ennek eldöntése jogát meguknak az eddigiek szerint.
Köszöm a fölvetést, hogy kérni rá határozatot, hogy mit miért nem, s mit miért igen - asszem ezt fogom tenni.

A mondatfélében, hogy
„"Az átadott iratokból - (bocs) tökegyértelmű - (vagy annka tűnik) a cég(ek) kötelezettségvállalása,igaz - a magyar nyelvű eljárásoktól elütő módon - német nyelven, de a magyar eljárás részeként, sőt! jogszabban előírt részeként." ”
azt akartam, szerettem volna mondani, hogy ... Lám, van egy kötelezettségválalló nyilatkozat a cégtől - s igaz német nyelven, a magyar (előzetesen engedélyező) eljárásban is, ami nem tudom milyen bonyodalmakat jelenthet (esetleg le kell fordíttatni) - ami szerintem nyilvánvalóan fontos (mert éppen a béreket taglalja, s munkaügyi és részben bér tárgyú a per), és ami kötelező része az aktának, mert jogszab előírja (több mint 10 éve), s ezért elvileg - ha tud róla a t. bíróság - mint kontrolladat simán bekérhette volna, de nem tette.
Egyébként nem tette akkor sem, amikor egy hasonszőrű perben az alperes ott becsatolta, ámde homlokegyenest ellenkező dolog bizonyítására (egy éjszakai pótlék kérdésben), tehát amikor ugyanazon bíró már bizonyíthatóan tudott eme nyilatkozat létéről.
És nem kérte be kérésemre/indítványomra sem.
Ezért gondoltam, és gondolom, hogy ha nincs kellőképpen érzékelhetően, vagy hihetően 'fölkonferálva' az egyébként okirati bizonyíték, akkor ... számomra kérdés, hogy a bíróság honnan tudja eldönteni, hogy szükséges-e, vagy sem, hogy számít-e vagy sem? És zűr - szerintem - főképpen pl. akkor lehet, ha sok energia ~képbekerülni ahhoz, hogy a 'relevancia' témában előre, látatlandan dönteni tudjon.

Ugyanakkor nehezen látom be, hogy ~"aki a jogot egyáltalán nem ismeri" (by I31) az bizton lényegében ~lüke, és egy szinte tetszőleges 3. személynél - egy konkrét területen - tájékozatlanabb. Ebben igazad van, ez tényleg nem igy van. Sok olyan kérdező van a fórumon, aki bizonyos dolgokban járatosabb mint pl. én, mert ő már találkozott azzal a dologgal, netán utánanézett vagy kiokositották, mig én adott esetben soha, esetleg akkor hallok róla először.

Abban is igazad van, hogy sajnos nagyon sokszor tapasztaltam, hogy az ügyfél az ügyintézőnél sokkal tájékozottabb volt.

Visszatérve az iratbetekintésre: akkor már csak azt kell meghatározni, hogy mel iratok kapcsolódnak a peres ügyedhez. Márpedig ezt nem ők jogosultak eldönteni, hanem Te, mivel a Te ügyedet Te ismered.

"Az átadott iratokból - (bocs) tökegyértelmű - (vagy annka tűnik) a cég(ek) kötelezettségvállalása,igaz - a magyar nyelvű eljárásoktól elütő módon - német nyelven, de a magyar eljárás részeként, sőt! jogszabban előírt részeként." ??? Mit akartál irni? Akárhányszor olvasom, nem értem, mégcsak nem is sejtem. Nem látom a mondatszerkezetet. Ha kiveszem a gondolatjeles részeket akkor sem látom az értelmét, valami hiányzik belőle, vagy valami nem oda való (szerintem hiányzik).

A Te dolgod, hogy bizonyitás során felhivd esetleg a biróságot azon külföldi jogszabályokra, amik az ügyedet előbbreviszik. Természetesen a biróság is utána kell/lene, hogy nézzen, azonban ha nem teszi, és nyerni akarsz, kénytelen leszel (illetve a jogi képviselőd).

Nem kell tőlük hatósági bizonyitvány, kaptál határozatot. Lobogtasd, és mondd meg, hogy meg akarod nézni az iratot, hogy eldönthesd, hogy a peres ügyedhez kapcsolódik-e, amennyiben nem engedik, sziveskedjenek határozatot hozni arról, hogy szerintük az irat többi része miért nem kapcsolódik a peres ügyedhez, illetve arról, hogy szerintük nem kapcsolódik, hogy fellebbezést nyujthass be a határozat ellen. Ezen majd elgondolkoznak, hogy lehet, hogy egyszerübb, ha megmutatják az egészet, mintha határozatokat gyártanak sorra, ráadásul Te birósághoz fogsz a végén fordulni, és esetleg ismét uj eljárás lesz belőle és dolgozhatnak tök feleslegesen.

Nem akartam piszkoskodni. Sőt! Bocsánat ILdikó31, ha bántó voltam, vagy úgy fogalmaztam.
Ugyanakkor nehezen látom be, hogy ~"aki a jogot egyáltalán nem ismeri" (by I31) az bizton lényegében ~lüke, és egy szinte tetszőleges 3. személynél - egy konkrét területen - tájékozatlanabb.
Ildikó31 szerintem nagyon jól látja, hogy egy - valószínű átlagnál kukacoskodóbb lehetek, viszont számomra néha úgy tűnik, hogy egyes friss jogászokkal néha meg-megesik, hogy talán korán, és véglegesen ítélnek egy adott kérdésben, és a vissza-visszakérdezést nehezen viselik. Érthető egyébként, főleg, ha aki kérdez, nehezen artikulálja a mondókáját, de szinte gyakorta előfordul, hogy egy idő után presztizskérdés kerekedik a dologból, és van akinek nehéz belátni, hogy nem feltétlenül az első blikkes meglátása az egyetlen lehetőség. És nekem ez jutott kicsit eszembe, ez a feeling, amikor az ügyintézőhöz képest helyből feltételeztetett, kimondatott, hogy kb. miből gondolom, hogy az ügyintézőnél jobban tudhatom, hogy mire van szükségem.
De Ildikó31-től kérem a bocsánatát, ha bántó voltam.

Iratbetekintésre visszatértve:
A bírósági ítélet új eljárásra utasított.

Majd iratbetekintést engedélyeztek a ~peres ügyemhez klapcsolódó iratokra. Ez vált jogerőssé, és végrehajthatóvá. (Mert a fellebb. jogról lemondtam, és mert - részben kérésemre - úgy ítélték meg, hogy nincs ellenpérdekű fél, s így másnak nem postázták a határozatot.)

Ez az iratbetekintés volt az, hogy a 3 db. ~kötelezettség-vállaló nyilatkozatról hoztak hitelesített fénymásolatot, azt jkv-ilag átadták, és slussz-passz.

Iktatószámokat már régebben kértem, hogy közöljék, plusz aktát ne selejtezzék, és hogy ezt tegye meg a bíróság is. A bíróság semmit sem tett direkten ezügyben, ami a periratokból látszana. Ha meg igen, akkor nem mutatnak meg mindent a bíróságon - ami szintén fura lenne (munkaügyi per).

• akkor ez számomra nehezen érthető, miért kell ezt magyarászni, és kuncsorogni érte, hogy vegyék figyelembe, vagy hogy szerezzék be.

• szerintem félő, hogy nem mindíg, mert lehet olyan szűkebb, az általkánostól eltérő terület, ahonnan túl sok infója nincs, és nem is gondolná esetleg, hogy ott is lehet vmi. S pláne ha ennek okán előjön külföldi jog, akkor az időben elviheti az egész ügyet, és ennyiben nem is hiszem, hoghy 'hajnatna' a bíróság arra, hogy rákényszerüljön a külföldi jog, vagy jogrészek használatára.

Valszeg ez már túl hosszú lesz.
a bekezdéseket nem én csináltam, az nemtudom, hogyna jött.
A végrehajntahtósági gondolatot/ötletet, meg a korm.rendeletet köszönöm.
(Bár gondolom előszőr célszerű tőlük egy hatósági bizonyítványt az iratbetekintési jog kb. megnyiltáról, végrehajthatóságáról sziontzén tőlük.)
köszönet.

Kispali2: nem szép dolog piszkoskodni azzal szemben, akitől tanácsot kaptál, aki ráadásul jóhiszeműen segiteni akart, mert lehet, hogy legközelebb senkitől sem kapsz tanácsot.

Ildikóval maximálisan egyetértek, és tudnod kell, hogy az ügyvédnek nem is mindig kell ügyfelével egyetértenie, ahhoz, hogy az érdekeit képviselje. Hiába mondaná például az ügyfelének, hogy ne ajándékozzon valakinek egy ingatlant, ha a 80 éves ügyfél mindenáron neki akarja ajándékozni a lakását a 20 éves barátnőjének, akkor az ügyvéd meg fogja irni az ajándékozási szerződést még akkor is, ha nem ért egyet a dologgal magánemberkén, sőt, ez még nem is szolgálja adott esetben az ügyfele érdekeit, de ezért fizetik meg, ebből él.

Ha a kertész neked azt mondja, hogy ne ültettess csalánt a kertedbe, ha egyszer ott akarsz hemperegni, de Te ragaszkodsz a csalánhoz, ő oda fogja szórni neked a csalánmagot, ahova kéred, végül is Téged csip majd, nem őt. Õ annyit tehet, hogy tájékoztat arról, hogy ennek az lesz a következménye, hogy a csalán nagy valószinüséggel ki fog nőni.

Az ügyvéd is annyit tehet, hogy tájékoztatja az ügyfelét, hogy szerinte ez igy nem jó, ha pedig az ügyfél ragaszkodik hogy mégis ugy csinálja, akkor ugy csinálja, max beirja a tényvázlatba, hogy az ügyfél akarta, és amikor az ügyfél pórul jár, széttárja a karját, és mutogatja a tényvázlatot - vagy nem vállalja az ügyet.

Nézd meg a bírói határozatot ami az iratbetekintésről szól. Mit engedélyezett pontosan. Ha az "iratbetekintést", akkor az egész iratot jogod van megnézni, a korlátozásnak ugyanis ki kell belőle derülnie.

Figyeled az iktatási sorszámokat, és ha valami hiányzik, azt azonnal fogod tudni, mert akkor nem sorban jönnek az iratok, hanem valamit kivettek belőle és azt előbb szóban, majd irásban kéred.

Ha nem iratbetekintést engedett, hanem ezt korlátozta, akkor a korlátozás szerint tekinthetsz bele az iratokba.

Az ügyintéző tehát kizárólag a bírói határozat alapján korlátozhatja az iratbetekintési jogodat. Jogod van megnézni, kijegyzetelni, másolatot kérni (persze itt illetékfizetési kötelezettséged is lesz).

Mivel a biróság döntése a közig szervre nézve kötelező, ezért köteles azt végre is hajtani, ha nem teszi, jelezd az ügyintéző felé, hogy a birósághoz fogsz fordulni kérni a végrehajtást - ez esetben a végrehajtási eljárás költségeit majd a hivatalra terhelik, és magyarázkodhat a jegyzőjének, hogy miért kell egy halom pénzt kifizetnie a hivatalnak. Ezen talán majd elgondolkodik, egyébiránt az ügyintézőnek is van felettese.

Nem mutathatja meg az ügyintéző azokat az iratokat, amelyek szolgálati ill. államtitkot képeznek, csakhogy ezen iratokra ezt a minősitést rá kell vezetni, és ez esetben a titokvédelmi felelőstől kérhetsz engedélyt arra, hogy a szolgálati titoknak minősitett iratba is betekinthess. Nézd át a 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

Kedves Ildikó31 !

Abban a reméányben írok még ... akkor ... neked címezve, hogy, - széálmalomharc ide-vagy-oda - talán elolvasod.

Szerintem van amiben elbeszéltünk egymás mellett, még ha véleményed eléggé ~sommásnak is tűnik rólam.

Mindössze kettő dolgot említenék.
1.)
Hogy aki a joghoz egyáltalán nem ért, az egy 3. embernél (pl. 1 ügyintézőnél) egyáltalán nem biztos, hogy feltétlenül 'sükebókább' - gondolom én.
2.)
Írod, hogy:
„Én az ügyfelem érdekeit képviselem minden szituációban. Ha az ellenfelünk egy hivatal, akkor is az ügyfelem érdekeit helyezem előtérbe mindenben más személlyel szemben! ”
Igen kíváncsi lennék rá, - persze választ nem várhatok, és nemisigen remélhetek, - hogy pl. ha több ügyfeled javára is egyazon hivatal felé kell tárgyalnod, több külön ügyben, és pl. mondjuk 2-3 ügyfél kapcsán, és érdekében építgeted az alapjáratban is helyből nyilván már jómagasan meglévő szimpátiaindexed mégtovább, akkor, ha béjön a pl. 4. ügyfeled érdeke, kinek az ügyében éppenhogy pl. nem csak szépszóval, hanem kicsit masszívabban is oda-oda kéne szólnod (esetleg saját belátásod szerint is), akkor azt megteszed-é, vállalva akár azt is, hogy - éppenhogy a Te becses személyed miatt - a többi ügyfelednek kicsikét visszaveszik az ügymeneti gördülékenységét.
Gondolom, persze erre az lenne kb. a válaszod, hogy a hivatalok az A.e. alapján kötelesek a ~pártatlan ügyintézésre.

• s ennek dacára ezt esetleg éppen azért nem léped meg, mert a (szerintem nyilvánvalóan meglévő) széplelked, a komfortzónád (esetleg) nem engedi. (Ha elvben lehet ilyen, kíváncsi lennék rá, hogy azt mennyire lehet könnyű kijelezni az ügyfél felé, hogy ... erre a feledatra talán mást.)

Ha a szélmalomharc dacára revideálnád álláspontodat, és pár szót elejtenél, ... én őszinte érdeklődésssel innám a szavaidat.
Õszintén.

Köszönet.