Norbert M Sziraki Design
2012.06.24. 21:55
Volkswagen Group; aka parttalan jogsértés.
Norbert M Sziraki Design
#
2012.04.14. 08:28
http://www.jogiforum.hu/forum/31/31488
Van ez így, ha a törvényesség annak (azoknak) nem számít, akiknek az lenne a dolga, hogy arra figyeljenek, hogy számítson.
Képzeljük csak el, hogy van egy állampolgár, aki nem tagja semmilyen pártnak. A lehetőségek szerint dolgozik, tisztességesen végzi a munkáját, szabadidejében pedig grafikai szoftvereket nyüstöl.
Megtetszik neki ez a grafikai dolog és egy ötlettől vezérelve megalkot egy tervet, amit egy művészeti alkotásba ágyaz, mivel nincs tisztában a szerzői jogi vonatkozásaival, csak annyit tud, amennyit fél füllel hallott. De, hogy ne legyen neki problémája a törvénnyel, úgy készíti el az alkotást, hogy egyértelmű legyen, hogy jogtiszta szoftveren készült a mű (beágyazott screenshot és Windows Media Player 10). El telik néhány év és azt veszi észre, hogy egy pénzéhes, a jogot sárba tipró cég és egy magánszemély felhasználta a tervet bárminemű engedély és jogdíj megfizetése nélkül. Mit tehetne mást, mint feljelentést tesz, fölég - bár akkor még nem tudta az okát - mert nemzetközi egyezmények által biztosított nyomozói jogot [2004/48/EK irányelv (29) bekezdés] sértő és a legális nyomozást akadályozandó: atrocitások érik.
Ezt követően jut mobil internethez és tartós munkahelyhez. Az internet hamarosan crack-er eszköze lesz adatrongálás céljából. A számítógép bevizsgálása után egy fájlrendszerhiba miatt a visszaállított állományokat tartalmazó archívum is megsemmisül (Még "szerencse", hogy csak a rendőrség vizsgálta meg előtte). Viszont a jogsértő gondja megmaradt, mivel nem azokat az adatokat tették tönkre, amik bizonyítékok lehetnek az ügyben, hanem egy készülő Aston Windows Theme "munkaképeit" (raszterizált másolatok - .png) és személyes fényképeket, design tanulmányokat és néhány járulékos képet a műalkotással kapcsolatban. A művészi kézjegyem egyrésze és néhány 3D manimációs fájl ami valós munkakép, vagy nyersanyag. Úgy látszik, a gond itt van, azaz; van bizonyítékom.
Mivel nem szeretném ismételgetni magam, ezért ugrok az időben.
Az ügy nyomozás nélküli megszüntetése után (az akkor hatályos Be. 229. § (2) és (3) bekezdését sértve) nem tájékoztatják, és nem adnak módot az iratokba való betekintésre. Habár a törvényi időponton túl több mint egy évet késve betekinthettem az iratokba, ami semmi érdemlegeset nem tartalmazott a bitorlással kapcsolatban. Pontosabban egy szót sem talált a jogait (többek között ügyészi jogkörét) gyakorló vádló. Csak némi burkolt fenyegetőzést tehetett zsebre egy a munkahelyi kötelességét ez ügyben messzemenően semmibevevő "tapasztalt és régi" rendőrtől"; ő tudja a törvény szava ellenére, hogy "ez nem bűncselekmény". Ha nem nyomozott semmit, akkor honnan? Na de mindegy is, fogjuk rá a szkepticizmusára. Persze végig beszélte az iratismertetést a jobb koncentráció kedvéért.
Az előzményeket nagyjából ennyiben lehetne összefoglalni.
De van néhány dolog, ami említést érdemel.
A Munkahelyen néhány hónappal ezelőtt új autók jelentek meg. VW Amarokok, a művezetőknek. Annak ellenére, hogy az egyik lendkereke kb. 2 hónap után leesett a főtengelyről (ez megközelítőlegolyan hiba, amit nem nagyon lehet másikhoz hasonlítani) a munkahelyem megszűnt, a hibás autó sofőrje pedig egy baleset után több műtéten esett át. Grátisz bónusz ha esetleg perbeli segítők lettek volna a munkatársaim, vagy a főnökség?
De hát igen. Braun gyerek, a dédszülei németek voltak, magyar "svábhoz" (dán, norman, avagy szász?) ment férjhez az anyja, aki katona tiszt volt. A német magyar barátságot ápolni kell. Még szerencse, hogy az Unióban a szellemi tulajdonjog előrébb való a tulajdonjognál. Mindennek van szerzői, vagy egyéb szellemi tulajdon joga, akár export, akár technológia, vagy külföldi tőkéjű infrastruktúra. Egy ilyen baklövés sok mindennek betesz. A fejlődés meg csak mese lesz. Na de majd lesz politikai bűnbak (még mindig nem vagyok párt tag és valszeg nem is leszek).
Angliában ha valaki bűncselekmény tanúja lesz, annak vádlóként fel kell lépnie, vagy szintén a vádlottak padjára kerül, ha kiderül a kötelezettség szegés. De van is közbiztonság. Sikerült a linkelt posztban említett bírói tanácsnak bizonyítania, hogy inkább a törvényszegés mint sem a római jog alappillérének számító; a polgár vádlóként történő fellépése vagy az angol-szász továbbfejlesztése. De hát igen: 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről (WIPO Szerzői Jogi Szerződés) 14. Cikk (2) bekezdés, továbbá (1) Cikk (4) bekezdés. Na de ilyesmiket napestig lehetne emliteni, de minek is a magyarországot kötelező nemzetközi szerződéseknek megfelelni.
Habár minap azt vettem észre, hogy a bírósági beadványokon szereplő művészi kézjegyem átdolgozták a VW-nél és nyilvánosan közzétették, de ennek egy "jogos" oka lehet, ha az el hack-elt logo részlet a feltételezéseknek megfelelően a jogsértő cégnél kötött ki és most "siránkozik", hogy csak az maradt amit tőlem el hack-eltek. De láss csodát, nem is ők hacker-kedtek, hanem offline gépről tőlük loptak? Naná, hogy nem törvényes a vád!
De lehet, hogy az eredeti Windows az igazi hátrány, vagy a 3 különböző Photoshop és a Paint Shop Pro demo, meg a Leadtek és a tévé-kártyálya? Minek adnak full verziós 3D bundled szoftvert ajándékba, minek a demo verzió, pláne 30 napos!? Meddig tart egy XP újratelepítése? Fél évig hogy dolgozott három hónapos licensszel? Megértem, ezek komoly kérdések. Akár ügydöntő hülyeségnek is számíthatnak. Én sem kérdeznék semmit ilyen tudás birtokában.
Na de, hát még amiről szól!
Norbert M Sziraki Design
#
2012.04.13. 14:10
folytatás:
Továbbá megtudhattam - látszólag kerülve a közösséget létrehozó szerződés által előírt, a luxemburgi Közösségi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozó elődöntéshozatali eljárást (nemzeti bíróság saját hatáskörben nem dönthet afelől, hogy vonatkozik-e közösségi jogszabály a bűncselekményre, vagy sem) - hogy a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról-ban törvénybe foglalt [pl.: 60/A. § b) pontja] egyébként közösségi jogszabály 6/2002/EK rendelet tekintetében, az egyébként kihallgatni is rest nyomozónak van "igaza". Akinek talán fogalma sem volt a törvény fentebb említett kitételéről. Egyébként a már nemzeti jogba foglalt közösségi törvénnyel szemben mi súlya lehet egy több szempontból is hiányos tudással rendelkező nyomozó jogszabályba ütközően képviselt véleményének, figyelemmel az alaptörvény XXIV. cikkére? Továbbá azt is meg kellett tudnom, hogy a nem létező ajánlott küldemény értesítővel majdnem kézbesített nyomozást megszüntető határozat és ezt követő személyes érdeklődésre adott kitérő válasz nem a tájékoztatási kötelezettség megsértése (holott az ellenkezőjét törvény írja elő). Illetve az akadályoztatás, a hat hónapos igazolási kérelem lehetőségének elmúlásának érdekében szintén jogszerűnek számít.
Azt is meg kellett tudnom, hogy az (a vádiratban konkrétan leírt) egyértelműen Volkswagen AG. (németországi cím) és Horacio Pagani (olaszországi cím) terheltek által elkövetett bitorlás bűntette (folytatólagosan és halmazatban elkövetett szerzői jogi, formatervezési mintaoltalmi és közösségi formatervezési mintaoltalmi sértés) miatt emelt vád; "erre csak következtetni lehet, a pótmagánvádló nagy valószínűséggel nem magyar állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt emelt vádat;". A magánfeles indítvány miatt a Pp. szerinti formátumban is több indítványban is precízen egyértelműsítve lettek (de egyébként is) a vádlottak és a vád tárgya megnevezve.
Hova lehet Strasbourgon kívül fordulni ilyen esetben?
Norbert M Sziraki Design
#
2012.04.13. 09:59
Tisztelt Fórumozók!
Végre olvasva a jogi képviselőmnek megküldött végzést, ráébredhettem arra - az előzetes hályogkovácsolás után - hogy semmit sem számít a jog és a polgár vádemelési lehetősége ("átkozott római jog és tradíció") egy multinacionális céggel szemben.
Mindez oly módon tálalva, hogy a halmazatban elkövetett bűncselekményt jogtalan három különböző bűncselekményre vonatkoztatni és ezzel a jogi fogalommal összefoglalni. Avagy törvénytelen a bitorlás vádja ha szerzői jogi, iparjogvédelmi és közösségi formatervezési mintaoltalmi sértés gyűjtőfogalmaként használtatik.
Továbbá "megtudtam" [Btk. 4. § (1), (3) bekezdés], hogy nem emelhetek pótmagánvádlóként vádat külföldi tettes ellen, habár erre az esetre is vonatkozik a pótmagánvád lehetősége.
Másrészt az ítélőtábla nem értesített a tanácsülésről és nem adta meg a lehetőséget a fellebbezés kiegészítésére. [Be. 360. § (3) bekezdését].
Ezek után mi az ami érdemben cáfolja azt, hogy nem korrupt bíró döntés az elutasító végzés. Végül is csak a törvényre kellett azt mondani hogy jogtalan.
név a fejlécben
Norbert M Sziraki Design
#
2012.04.11. 08:33
Jogszerű összetételű bírói tanács, hogy legyen partja a parttalan jogsértésnek. (Avagy; mit ér a Volkswagen Group pénze?)
Tisztelt Fórumozók!
Előszóként megjegyezném, hogy pótmagánvádlóként én vagyok a másodfokú bíróság mellett működő ügyész, így nem számolandó ez ügyben a fellebbezés felterjesztésére rendelkezésre álló harminc nap.
Nos a probléma lényege a következő: az elsőfokú bírói tanács hozott egy több szempontból is jogsértő ügydöntő határozatot. A határozat a nyolc napos határidőn belül meg lett fellebbezve mind jogi és mind ténybeli okból, továbbá az indoklás is. Törvénynek megfelelően [Be. 343. § (8)] az elsőfokú bírósághoz {Be. 13. § (1), 16. § h) "a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.]", illetve 6/2002/EK rendelet 80. Cikk (1)}, vagyis a törvényszékhez. A január 24.-én postázott és 26.-án kézbesített fellebbezésre az ítélőtáblának [Be. 358. § (2)] hatvan napon belül "a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást" kell vagy kellett volna kitűznie, mely nyilván függ a felterjesztés időpontjától.
De, hogy a jogsértésre térjek: a helyi bíróság által elfogadott és az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz (törvényszék) a megyei bíróságon keresztül áthelyezett ügyet a törvényszéki bírói tanács a vád törvényességének vizsgálata után, a Be. 373. § II. pontjának c) pontjába (hatáskör túllépés) és e) pontjába (hivatkozott rész: I. pont c) pontja) ütközően a Be. 229. § (4) bekezdését figyelmen kívül hagyva elutasította, melyre jogkörrel nem rendelkezett. Amennyiben a tényállástól eltérően a vádindítvány nem tartalmazta volna a szükséges kellékeket, az eljárást megszüntetni lett volna jogköre. De mivel ez a körülmény nem állt (áll) fenn, az eljárást egyértelműen le kellett volna folytatnia.
Egyetlen olyan pontja van a vádindítványnak, amely "kétségeket" ébreszthetett a bíróságban: az a szakértő idézésének hiánya. De az esetlegesen hiányolható szakvélemény tárgyi bizonyítási eszközként mellékelve lett volna (jogi képviselőmnek átadva). Illetve nem kötelez a törvény arra, hogy bolondot csináljak magamból, ezért a kötelezően megjelenni rendeltek megidézésének indítványozása hanyagolva lett.
Tehát; hozott a törvényszéki bírói tanács egy olyan ügydöntő végzést, melyre a körültekintő másodfokú tanács egyértelműen az eljárást lefolytatni rendelő határozatot hozna - figyelembe véve a Be. 360. § (3) bekezdését.
Norbert M. Sziraki Design
