Jó, majd gyúrok.
De az általad megadott paragrafus csupán azt rendeli, hogy a jogtalan gazdagodásra a kártérítés szabályait kell alkalmazni.
Ebből viszont nem következik, hogy a kamatot a jogtalanul gazdagodottnak kellene megfizetnie.
Szerintem a "károkozásért felelős személy" sara a kamat, a jogtalan gazdagodás címén csak a nettó összeget lehet követelni.
Nem jogtalan, hanem jogalap nélküli gazdagodás.
nyusz66,
szerintem meg nem.
ld. Ptk. 360. § (1) bekezdés.
:)
Nyusz66. Hogy egy utaló normát nem tudsz egyben értelmezni az utalttal, az nem baj. Ilyenek miatt - is - tanuljuk ezt a valamit 5 évig.
De az érvelés, amit elénk tártál, ordító logikai hibában szenved. Nagyjából azt mondtad, hogy "1. a jogalap nélküli gazdagodásra a kártérítés szabályait kell alkalmazni. 2. A károkozó kamatot fizet. Tehát: a jogalap nélküli gazdagodónak nem kell kamatot fizetnie." A két premisszából minden jogi képzettség vagy ismeret nélkül is a te konklúziód ellentetje következik. S mivel a premisszák helyesek, szükségképpen a művelet volt hibás.
Formálisan: szerinted ha A is B, és minden B C, akkor A nem C.
A jog kezeli ezt a problémát- jogalap nélküli gazdagodás intézménye- és szerintem nem is jogi helyzetet vitatja a fiatalember. Itt erkölcsi a kérdés, hogy ami nem az enyém és tévesen került hozzám azt haladéktalanul vissza kell adni. A kérdező megörült ennek a váratlan pénznek, nem akarja visszaadni, csak azután érdeklődik, hogy mi a polgári vagy büntetőjogi vonzata a dolognak. Erre egy választ lehet adni: "Ejnye-bejnye kisfiam, add vissza a pénzt!"
Kedves jogtudók!
Akkor teljesen kizártnak tartjátok, hogy adott esetben a jogalap nélküli gazdagodás esetén a bíróság elutasítsa a kamatok követelését az illetőn?
Mert két esetben jogos szerintem is, hogy kamatot fizessen:
Abban az esetben viszont, ha vélelmezhető, hogy az illető nem is szerzett tudomást a plusz pénzről, nem tartom jogosnak. (Erre utalhat pl. ha minden hónapban az az összeg rajta is maradt a számláján.)
Nos? Tévedek? Mári néni igenis megszívhatja?
A kamat nem büntetés, nincs köze ahhoz, hogy az adós vétkes-e vagy nem.
A Kommentár a jogalap nélküli gazdagodás esetén fizetendő késedelmi kamatról az alábbaiakat írja, azt hiszem, ez egyértelműen választ ad nyusz66 kérdésére:
A meg nem lévő előny értékének megtérítésén felül - a Ptk. 364. §-ának utaló szabálya folytán - a gazdagodó a visszatérítés esedékessé válásától késedelmi kamat fizetésére is köteles [Ptk. 360. § (2) bekezdés, Ptk. 301. §].
Ha a gazdagodó rosszhiszemű volt, a Ptk. 360. § (1) bekezdésének megfelelően a visszatérítés nyomban esedékessé vált.
Jóhiszemű gazdagodó esetén a visszatérítés esedékessége ahhoz az időponthoz igazodik, amikortól már a gazdagodó számára is nyilvánvaló vált, hogy a vagyoni előny jogalap nélküli.
Szerintem a topicnyító Zols által feltett kérdés már túl van tárgyalva., a kérdésére a szükséges választ a jogászoktól megkapta - és mások is hozzászóltak.
Az a pénz nem őt illeti, ergo erkölcsi kötelesség is a mielőbbi visszautalása.
Nem abból fog bulizni...
igen, már visszaadtam.