állandó / ideiglenes lakcím

Fórum → segítségkérés
újabb elöl     új hozzászólás

nonolet # 2018.03.05. 08:12

wers

NINCS!

Hiszen,
akinek nem kell jogsi
annak nem is kell !!!!
semmilyen "állami szerv"-hez
bejelentenie a címét.

A jogsi egyben ott TARTÓZKODÁSI engedély is.
Ezért kerül rá a cím...

Nomeg személyi igazolvány is !
Mert az sincs ám nekik...

wers # 2018.03.05. 08:17

jó, Angol bizéhez nem nagyon konyítok, de a gyerekek számára is lehet lakcím igazolást kérni. Suliba sem tud nélküle járni, ez biztos. Családi támogatás, pótlék.

nonolet # 2018.03.05. 09:10

Az angoloknak ez nem gond, mert rajta vannak a választó polgárok listáján.

Az EU külföldinek gond.
Aki viszont a jogsival oldja meg.
(vagy feliratkozik választónak)

Szomorú örökös # 2018.03.05. 15:55

ttip

„csakhogy visszatérjünk a témához”

Jaja, szóval továbbra sem tudod leírni rendesen a nevem. Rendben bunkókám, akkor lehetne tiplizni...egészen pontosan ttiplizni! ;-)

Szomorú örökös # 2018.03.05. 16:14

wers

Az angol rendszerben okoskodó barátunk azért elég sokat ferdít az igazságon:

„A lakcímünk igazolása. Ez a másik fontos és néha nagyon bonyolult dolog, mert a hivatalok, bankok, csak ház vagy lakásbérleti szerződést, nevünkre kiállított közüzemi számlát vagy nagyobb cég által kiadott munkáltatói szerződést fogadnak el. Mivel sok bérbeadó és munkáló bankszámlát kér előre, így akár ördögi körbe is kerülhetünk. A legtöbb ingatlan iroda nem közvetít olyan külföldieknek akik nem tartózkodnak legalább 6 hónapja az országban”

Tehát akkor elemezzük csak ki részletesebben:

  1. Ha nincs rendes szerződéses lakásod, a banktól nem kapsz bankszámlát.
  2. Ha nincs bankszámlád, nem lesz rendes bejelentett munkahelyed.
  3. Ha nincs munkahelyed vagy megfelelő referenciád, akkor nem kapsz rendes szerződéses lakást.

Lám-lám, és máris a három pont közül az elsőnél járunk ismét... :-O

De hát úgy látszik, ezek ellenére egyeseknek az Egyesült Királyság maga a kánaán, ugye, ;-)

ttip # 2018.03.05. 16:40

szomorka szomorka, a tulajdonosoknak nemcsak jogaik vannak ám, hanem kötelességeik is! Hogy állsz a jogszabály módosításával? Meg a lakáskiadással nagyon stabil anyagi háttér biztosításával és kezessel? Ezekkel kellene haladni, nem itt szomorkodni.

Szomorú örökös # 2018.03.05. 17:09

ttiplike

A bérlőnek nem csak jogaik vannak, hanem kötelességeik is. Talán ezzel is foglalkozz, ne csak a tulajdonosokat szapuld örökké. Tuti a féltékenység beszél belőled, hogy te csak egy amatőr csóró kis lúzer maradtál és nincs kiadó lakásod. De hát tudod, elsősorban te tehetsz róla, hogy a rossz oldalára kerülsz mindig a "szerszámnak". ;-)

nonolet # 2018.03.05. 18:15

Szomorka... szomorka.

NE zavarjon, hogy megint nem az eszed használtad .
(úgy tűnik tényleg nem sok lehet)

A szövegben a külföldiekről!!!! van szó.
Mégpedig a hozzád hasonló bénább külföldiekről...

Akik épp beestek angliába, nincs ott múltjuk.

Persze a zöm, az értelmesebbje megoldja ezt is simán.
Tudod párszázezernek sikerült már.
Mert megvan módja!

- -

A nem frissen érkezett külföldinek meg ez nem gond:-)

Szomorú örökös # 2018.03.06. 04:53

nonolet

„NE zavarjon, hogy megint nem az eszed használtad .
(úgy tűnik tényleg nem sok lehet)”

A tiednél biztos több van, mert én legalább veled ellentétben nem megyek át rendszeresen alpári sötét bunkó parasztba. ;-)

„A szövegben a külföldiekről!!!! van szó.
Mégpedig a hozzád hasonló bénább külföldiekről...
Akik épp beestek angliába, nincs ott múltjuk.”

Naná, hogy külföldiekről van szó, hiszen a "bennszülött" angolok nagyon jól tudják, hogyan és hol kell bejelenteni a lakcímüket, mert az minden téren fontos az életükben. Pl. bankszámla nyitása, ami egy-egy hivatalosan bejelentett munkahelyhez elengedhetetlen. ;-)

nonolet # 2018.03.06. 09:42

"na akkor mit lehet tenni?"

FIKTIVÁLNI

facsiga77 # 2018.03.06. 12:52

Egy kérdés:

Valahogy nem igazán értem, hogy a fiktiválásnak mi értelme van.

Az állandó lakcím jogot nem keletkeztet, csak egy tényt állapít meg.

Posta ugyanúgy hordja a leveleket a delikvensnek, a fiktiválásról a posta tudomást nem szerez.

A fiktiválás során alakcím ugyanaz marad, lakcímkártya a delikvensnél ott marad.

Viszont kell két tanú, meg eljárás, meg levél jön és tsai.

Elmondjátok, hogy mégis mire jó ez az egész?

drbjozsef # 2018.03.06. 15:23

Egyrészt gondolom senki sem akarja, hogy idegenek legyenek csak úgy bejelentve a lakásába.

Másrészt hiába nem keletkeztet jogot elvileg, ha a gyakorlatban egy csomó hivatal, meg a rendőr, meg ilyenek simán a lakcímkártya alapján képesek úgy eljárni, ahogy amúgy nem járhatnának el.

Vagy pl. ha el akarja adni, nem túl bizalomgerjesztő, hogy egy fél focicsapat be van jelentkezve az ingatlanba. Még ha jogot nem is keletkeztet.

nonolet # 2018.03.06. 15:51

A fiktivált lakcímes kártyát az illetékes hatóság elkobozza.
(rendőr, okmányiroda..)

Olyan ügyet intézni nem tudsz vele, aminél lekell kérni az adatait.
pl. céglapítás, módosítás

Vagyis esélyes, hogy előbb-utóbb megbukik vele.

Szomorú örökös # 2018.03.06. 19:29

facsiga77

„Posta ugyanúgy hordja a leveleket a delikvensnek, a fiktiválásról a posta tudomást nem szerez. A fiktiválás során alakcím ugyanaz marad, lakcímkártya a delikvensnél ott marad....Elmondjátok, hogy mégis mire jó ez az egész?”

A fiktivált lakcímnek egy a lényege, hogy ha valaki úgy szeretné megtudni a lakcímedet - mert esetleg szeretne neked hivatalos levelet küldeni - hogy lekéri hozzá a lakcímnyilvántartásból, akkor máris megspórolt vele egy postai küldeményt, mert látni fogja egyből, hogy sok értelme nincs kiküldeni bármit is. De ahogy más is írta, az első hatósági ellenőrzésnél, amikor pl. használni szeretnéd, elbukod a lakcímkártyádat, mert el fogják kobozni.

nonolet # 2018.03.14. 07:42

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) vonatkozó rendelkezése alapján a polgár lakóhelye:
„annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.” (Lakcímtörvény 5. § (2) bekezdés)

A törvény álláspontunk szerint tehát egyértelmű: ha valaki nem lakásban lakik és Magyarországon élő magyar állampolgár, az az ingatlan státuszától függetlenül bárhova be tudja jelenteni a lakcímét, ha egyébként a törvény többi feltételét teljesíti.

Azonban hiába oktattuk ki alaposan az ügyfeleinket a hatályos jogszabályi rendelkezésekről és készítettük fel őket a járási (kerületi) hivatal előtti ügyintézésre, több esetben – akár a közvetlen közreműködésünk mellett– sem sikerült az ügyfeleinknek a lakcímüket az általuk lakott helyiségbe – leginkább az ügyintézők tájékozatlansága!!!!!! miatt – bejelenteni.

Álláspontunk megerősítése érdekében így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi (KEKKH) hivatalától kértünk állásfoglalást, mivel a KEKKH az a hatóság, amely működteti a polgárok lakcímének nyilvántartását, valamint az okmányirodai rendszert. A KEKKH állásfoglalásában megerősítette az eddigi gyakorlatunkat, tehát:

1. A Lakcímtörvény a lakcímbejelentés tekintetében nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, lakhatásra alkalmasságát,
hanem
egyenértékűnek tekinti – más ágazati jogszabályokban meghatározott – lakásnak nem minősülő épületekkel, épületrészekkel, helyiségekkel, és biztosítja ott lakóhely létesítését.

Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy be tudod jelenteni a lakcímedet az általad lakott présházba, sufniba, garázsba, üzlethelyiségbe, ha azt jogszerűen használod, függetlenül attól, hogy ezek az épületek jogilag nem minősülnek!!!!! lakásnak.

2. A lakcímbejelentési eljárás során a cím létezését nem az ingatlan-nyilvántartás, hanem a címnyilvántartás alapján ellenőrzik.
A jogszabály alapján a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei azt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi.

Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel az címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha te olyan helyen laksz, ami még nem szerepel a központi címnyilvántartásban – mert még soha nem jelentett be oda senki lakcímet –, akkor bizonyíthatod a jegyző előtt – a példánál maradva – a présház létezését, aminek eredményeképpen a lakcímbejelentést el kell fogadni.

Ha neked is problémád van a nem lakáscélú ingatlanba való lakcím bejelentéssel, akkor töltsd le innen a KEKKH állásfoglalását,

http://utcajogasz.hu/…2_2016_2.pdf

wers # 2018.03.14. 08:01

KEKKH? Aki aláírta, nem ott dolgozik.

nonolet # 2018.03.14. 08:19

A lényeg, hogy láthatod,
korábban tévesen írtál dolgokat a témában...

wers # 2018.03.14. 08:41

Azt írtam, amit a régi kollégák írtak akkor, ez pár hete volt, tehát a BM főosztályvezetőjének állásfoglalásáról sem a KEKKH és ezzel a Kormányablakok sem tudtak. Direkt rákérdeztem, hátha időközben átvágták a gordiuszi csomót, de nem láttak változást.
Egyébként sok város zárkerti területeit minősítettek át épp ezét belterületté. Utána meg bánták, mint kutya, amelyik kilencet kölkedzett. Kiderült, hogy a város kötelező alapfeladatait elég nehéz teljesíteni. Konkrétan pl. szemetesautó nem tud megfordulni a több kilométeres szűk utca végén, úgy kell kitolatniuk. Nagy öröm :)

nonolet # 2018.03.14. 09:17

Egyfelől gáz, ha a magyar közigazgatás csúcsain IS ennyire hülyék ülnek...

Másfelől a TÖRVÉNY egyértelmű, mindenféle állásfoglás nélkül is.
Még akkor is, ha éppen nonolet értelmezte :-)

- -

A külterület-belterület témának a lakcím bejelentés témához SEMMI köze!

Csakhát a nem kicsit sötét ügyintézők fejében keveredik a dolog.

Az ügyintézők (és az ügyfelek se) tipikusan nem értik,
hogy
miben számít a külterület/belterület és miben nem.

wers # 2018.03.14. 09:59

„Másfelől a TÖRVÉNY egyértelmű, mindenféle állásfoglás nélkül is.”
könnyeim folynak

wers # 2018.03.14. 10:20

nem árt ám több törvényt, rendelete stb. is hozzáolvasni, és együtt értelmezni (az e pontot figyeld)

Annyit még hozzá, a rendszer helyenként "hülyebiztos" azaz nem bírálható felül. Ha az e) külterület/zártkert, ameddig a programot át nem írják, még az Atyaistennek sem fog tudni oda lakcímet bejegyezni.

Címnyilvántartás
6. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett közterületjegyzék és az építésügyi hatósági nyilvántartás adatai alapján megállapítja az illetékességi területén lévő címeket, azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

  1. a település megnevezését (a fővárosban a kerület megjelölését is);
  2. a postai irányítószámot;
  3. a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér);
  4. a ház számát (ennek hiányában a helyrajzi számot), ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
  5. a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza a településrész nevét és a városi kerületet.

(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának h) pontja], valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat (Ötv. 52-58. §) és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.

(4) A területváltozásról annak a települési önkormányzatnak a jegyzője értesíti - a területi szerv útján - az OSZH-t, ahova a változással érintett területet átcsatolták.

(5) Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.

7. § (1) A helyi címnyilvántartásból a jegyző a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat és azok változását 5 munkanapon belül a területi szerv útján közli az OSZH-val, annak érdekében, hogy azokat a területi és a központi lakcímnyilvántartásban átvezessék.

(2) A területszervezési, településszervezési döntések előkészítéséhez a jegyző az OSZH egyedi rendelkezése alapján a területi szerv útján 5 munkanapon belül közli a kért adatokat.

drbjozsef # 2018.03.14. 10:37

Mit kell értelmezni az "e" ponton? Mit kell figyelni rajta?

drbjozsef # 2018.03.14. 10:39

(a pl. az "például"-t jelent, remélem nem az zavar, hogy nincs taxatíve felsorolva minden lehetőség)

wers # 2018.03.14. 10:57

Inkább arra kell figyelni, hogy ül-e nyuszi a fűben. Mert ha igen, óvatosan menjünk, és ne kiabáljunk, mert elijesztjük. Meg akkor se kiabáljunk, ha nincs baj.

drbjozsef # 2018.03.14. 11:02

Minden rendben?