Jogi képviselő

A bíróság nem nyomozo és nem nyomoztat. Az eléje tárt bizonyítékok és a felek nyilatkozatai alapján megállapítja a tényállást és ítéletet hoz.
Azt jól tudod, hogy például bankszámlához te nem férsz hozzá, de ha indítványozod, akkor a bíróság igen, de ezt csak akkor fogja megtenni, ha elárulod, mit akarsz azzal bizonyítani és az adott bizonyítandó tény releváns a bíróság előtti ügyben.
Büntetőügyben ugyanez a helyzet: a bíróságon elvileg már nem derülhet ki semmi új, mert már minden (a bizonyítékok is) benne van a vádiratban, amit az ügyészség állít össze a nyomozás eredménye alapján.

Azt a bankot kérdezi meg (ha szükségesnek tartja egyáltalán), amelyiket te mondod. Ha azt akarod, hogy mindegyiket kérdezze meg, akkor sorold fel mindet név szerint.
Ha a második házasságában nős (és még nem vált el, pedig valaki mással él), akkor nincsenek a második házasságából válási papírjai...
Vannak ilyen emberek, igen.

Nem unod még?

Ilenart: nem.
Sherlock: ezt tőlem kérdezted? :)

Szerintem Ilenart az ítélet indokolásából tudja meg, hogy mi a pálya... Pénzbünti szagot érzek.

Kedves Ilenart! Kérlek, tedd közzé (természetesen anonomizáltan) az ítéletet teljes terjedelmében, indoklással!

Előre is köszönet!

„a "bűncselekmény helye" a meghatározó?Na, de ilyen kis ügyben?”

Teljesen mindegy, hogy kis-, vagy nagyügy, a hatáskör az elkövetés helye szerinti bíróság.

„Nektek az a feladatotok, hogy mindenkinek válaszoljatok, ugye?”
Egyáltalán nem.

Kedves együttérző gesztust meg jogásztól nemigen fogsz kapni, az szereptévesztés lenne.

Ez azért van, mert együttérzéssel egy jogi eljárásban nem megy az ügyfél semmire.

„ha ügyvéd lennék, csak olyan ügyet vállalnék, ahol tuti én nyerek,-mármint az ügyfél számára”
Ebből hamar kinő az ember, különben felkopik az álla. Jogi segítségre a tuti vesztesnek is van szüksége.

Kíváncsi vagyok, mi volt a meghallgatáson. Mikor is lesz a nagy nap?

Ha kell illetéket fizetni (én nem tudom, bevallom őszintén), akkor arról kapsz végzést.

Te járnál a legjobban, ha próbálnád befejezni ezt a kutyakomédiát, mégis csak egyre jobban belehajszolod magad. Mindenki világosan megmondta, hogy a bíróságot nem fogja érdekelni az a része ami annyira sérti az igazságérzetedet. Ügyvédre nincs pénzed, a perköltségre lesz?

Hát igen. A bíróknak se könnyű...

Igen, az ügyvéd legalább kizavarhatja az irodából az ügyfelet...

Minél hosszabbak az irományok, annál kevesebb az esély a végigolvasásra.

A bíró akkor szokott "berágni" amikor a felek a századik figyelmeztetés után is eltérnek a tárgytól és hablatyolnak mindenről ami éppen eszükbe jut. Valószínűleg ez történt llenarth-al is.

Kitartásod bámulatos llenarth.
Azért annyit megjegynék, ha jól emlékszem, Te eleve fenntartásokkal fogadtad a női bírót látatlanul, azért valld be, Te sem adtál neki sok esélyt, hogy bejöjjön Nálad :)

Kedves fórumozók, segítséget kérnék!

Budapesten folyó munkaügyi perem végső szakaszához gyakorlott, gyors észárású és jó kommunikációs képességgel rendelkező jogi képviselőt keresek sürgősen.

egyri.kislany@citromail.hu

Köszönöm

Nem akartam előre leírni, de nagy biztonsággal mérget mertem volna venni rá, hogyha a bíróságon is ezeket adod elő, amit itt, meg ilyen bő lére ereszett terjedelemben, akkor a bírótól ilyen reakciók várhatóak.
Látom, hogy nem érted/nem akarod érteni, de egy rágalmazási perben (leegyszerűsítve) a bíróság azt vizsgálja, hogy rágalmaztál-e vagy nem (a valóságbizonyítás kapcsán meg azt, amit már korábban leírtam), azaz ez a per tárgya, és a bírót baromira nem érdeklik az oda nem tartozó előadásaid (az ügyvédi kamara mit csinált és mit nem, meg hogy az ügyvéd félredug-e vagy nem, stb.).
Egy nyugodtabb bíró ennek ellenére hallgatja ezeket egy darabig, egy célratörőbb, határozottabb viszont nem.

Kedves "egrikislány"! Önnél mit jelent a végső szakasz? Per szempontjából a végső szakasz az, amikor a bíróság jogerős határozatot hoz. Ott pedig már jogi képviselő nem szükséges, mert a felekre csak a végrehajtás hárul.

Dr.Attika!

Munkaügyi peremben a jogellenességet másodfokon jogerősen megállapító végzés már megszületett. Jelenleg az követelt összegen vitázunk az alperes volt munkáltatómmal. Az ügy azért bonyolult, mert a munkaviszonyom jogellenes felmondását megelőzően és azt követően is, a mai napig gazdasági társaságok tagja vagyok, ahonnét osztaléban részesültem, amit az alperes, mint megtérült jövedelmet kéri figyelembe venni a bíróságtól. Én úgy tudom az osztalékot nem számítják be, de a témával kapcsolatban van egyéb tisztázandó dolog is. Szerintem 1-2 tárgyalás várható még az ítélet előtt, de az alperes időhúzásra is "játszik", így szerintem az ítélet után most is fellebbezni fog.

Az alperes lakóhelye szerinti bíróság az illetékes, illetve a munkahelye szerinti, ha az nem azonos a lakóhellyel. Kártérítési perben lehet még illetékes a károkozás helyének bírósága. Az illeték 24 000 Ft.

A tetted okára azért nem kívácsi senki, mert az ügy elbírálása szempontjából a motívum nem releváns.

A példáid nagyon rosszak. Az emberölés elbírálása során a nyereségvágy, erős felindulás, bosszú stb. azért releváns mert tényállási elem. Amennyiben a te motívumod is tényállási elem volna, akkor a bizonyítás arra is kiterjedne.

llenarth!

A te tényállásod az alábbi:

Rágalmazás
179. § (1)399 Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

1. aljas indokból vagy célból,
2. nagy nyilvánosság előtt,
3. jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Én a te esetedben, konrétan - az általad leírtak alapján (szórólapozás) - (2) bekezdés b) pontjára gondolok.

A fenti rendelkezés a büntetőjogi tényállás. Az eljárás során a bizonyítás kizárólag arra irányul amivel téged vádolnak. Amennyiben a vád tárgya nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, akkor a bizonyítás egyrészt arra irányul, hogy a cselemény más(ok) előtt történt-e, másrészt az általad használt tényállítás becsület csorbítására alkalmas-e, harmadsorban pedig arra a cselemény nagy nyilvánosság előtt követted-e el. Az, hogy a cseleményt miért követted el, ebből a szempontból nem releváns.
Más volna a helyzet ha téged aljas indokból vagy célból elkövetett rágalmazással vádolnának. Akkor a motívum - mivel tényállási elem - releváns lenne.

Én nem azt állítottam, hogy téged a rágalmazás alap és valamennyi minősített esetével vádolnak. Csupán - a szórólapozás ismeretében - tippeltem a nagy nyilvánosság előtti elkövetésre. Azt, hogy téged mivel vádolnak neked kell tudnod! A panelház lakóinak közössége már nagy nyilvánosságnak számít. A bosszú mint motívum aljas indoknak számít. A jogos védelemre való hivatkozásod pedig marhaság.

Nem az ügyészség, de vádlott leszel. Sőt, már az vagy.