Adatvédelem és személyiségi jogok

kbs,

tudom, már a múltkor is írtad, de ha én az akadékoskodó kk lennék, akkor ezt mutatnám fel : tessék, itt a Tht. Eszerint ebbe meg ebbe nézhetsz bele. Sajnos több időm nincs, számlákat nem keresgélek.

Drbjozsi,
Tulajdonos mindenbe belenézhet.

Hapciusz

„Tulajdonos mindenbe belenézhet.”

Azért ezt egy kicsit próbáld meg értelmezni:

„A társasházi törvény 28.§.c./ pontját és a 48.(1) bekezdését összevetve megállapítható, hogy az éves elszámolás és a számviteli szabályok szerinti beszámoló elkészítése, annak előterjesztése …a közös képviselő feladata és azok elfogadásáról a társasház közgyűlésének kell döntenie.

Ebből következik, hogy a törvény által megállapított elszámolási kötelezettség a közös képviselőt nem az egyes tulajdonostársak, hanem a társasház felé terheli és a számadás helyességéről a társasház legfőbb szerve, a közgyűlés dönt azzal, hogy az előterjesztett éves elszámolást vagy beszámolót elfogadja.

A társasházi törvény a gazdálkodás ellenőrzésével a szánvizsgáló bizottságot, - bizottság hiányában - a gazdasági ellenőrzést segítő személyt hatalmazza fel.

A tulajdonosnak csak konkrét ügyben van betekintési joga, amely a teljes gazdálkodás ellenőrzésére nem terjedhet ki.”

Hapciusz azt állította, hogy a tulajdonos mindenbe belenézhet, ami valamilyen szinten igaz is. Azonban gyakorlatilag minek a számvizsgáló bizottság - amit eleve a tulajdonosok választanak maguk közül és aminek pontosan ez lenne a feladata - ha még egy tulajdonos ezen felül úgy gondolja, hogy személyes hadjáratot folytat a közös képviselő ellen és úgy gondolja, hogy minden akkor válik igazzá, ha azt ő személyesen ellenőrzi, mert akkor előbb-utóbb úgyis talál valamit, amibe beleköthet.

Nem beszélve arról, hogy a GDPR alapján manapság már csak úgy nem nézhet bele a lakótársai személyes adatait tartalmazó iratokba sem, márpedig egy társasház iratai között bizony bőséggel akad ilyen is. Nos szerinte ő mint tulajdonos, mindenbe betekinthet. Nos pontosan ezért nem igaz az állítása, mivel mindenhez azért nincs joga.

„Honnan idéztél?”

Nekem Gugli a barátom! Pár perc alatt rábukkantam.
Ennyit megtehetsz szerintem te is az információért. ;-)

Köszönöm szépen az eddigi hozzászólásokat.
Az iratbetekintés kapcsán a bírói gyakorlat Hapciusznak és Bermuda háromszögnek ad igazat. Például a PKKB 5.P.52.186/2013/6. számú ítélete értelmében a Tht. 4/A§, valamint a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a tulajdonostársak bármely okirat másolatára igényt tarthatnak, minden korlátozás nélkül. A részletes indoklás az ítéletben olvasható (https://www.dropbox.com/…C3%A9let.pdf).

Ha jól látom, Szomorú örökös egy zalaegerszegi társasház weboldaláról idézett (https://otp-tarsashaz.webnode.hu/…orzesi-joga/). Ott olvasható, hogy a közös képviselő az összes megnevezett könyvelési anyagába betekintést biztosít. Csupán a tulajdonos átfogó ellenőrzési jogát vitatják, viszont a fenti ítélet rámutat arra, hogy ha a tulajdonostársaknak nem lenne biztosított folyamatosan az elszámolások ellenőrzésének a lehetősége, úgy anélkül vállalnának társasházi kötelezettségekett, hogy a kötelezettségek vállalása körében megalapozott döntések meghozatala nem állna módjukban.

Az ellenőrzést - a közösség szempontjából – valóban a számvizsgáló bizottság, vagy egy kijelölt személy végzi, ha ilyen van. Az én esetemben a társasház ilyen személy kijelölésére nem volt képes, és sok kis társasház hasonló cipőben jár, és hiába lennének számvizsgáló tagok, többnyire nem értenek a számvitelhez, alkalmatlanok a feladat ellátására (nem csoda, hogy rendszeresen közös képviselői sikkasztásokról olvashatunk milliós nagyságrendben). Ráadásul a fenti ítélet rámutat, hogy a számvizsgáló bizottságnak nem feladata külön-külön valamennyi tulajdonostárs személyenkénti vélt vagy valós sérelmének és érdekeinek a vizsgálata, így a tulajdonostársak saját egyéni érdekeiket csak saját ellenőrzési és közreműködési joguk folytán tudják gyakorolni (az 53.Pf.633.183/2008/4 határozatban foglaltakkal összhangban). Az idézett weboldalon a közös képviselő valóban úgy állítja be, mintha a tulajdonostárs ellenőrzési joga korlátozott lenne, de ez szembe megy a bírói gyakorlattal.

A vitára sajnos a Tht. hiányosságai adnak okot, amit sokan sérelmeznek. A bírói gyakorlat alapján a tulajdonostárs az összes társasházi iratba betekinthet, és ellenőrzési jogával is élhet, anonimizálást követően. Nyilvánvaló, hogy jogszerűen kívánok betekinteni, olyan adat nem érdekel, amire nem vagyok jogosult. Én csak azt szeretném megtudni, hogy a közös képviselő alkalmazottainak egyébként a tulajdonostársak előtt ismeretes aláírása és bélyegzője miatt az összes számlát anonimizálni kell-e az iratbetekintés előtt.

„Megtettem, de pont ezt nem találta sehol azért kérdeztem. Honnan idéztél?”

Lám-lám, van, akinek ez is sikerült.
Lehet ő ügyesebben keresett nálad. :-D

Fórumtag

Kétlem, hogy ez az anonimizálásra hivatkozás kamu, tegyél bejelentést a jegyzőnél. Egyébként meg azért is vitatták Hapciusz állítását, mert ő úgy gondolja, hogy kiskirály módjára uralkodhat a közös képviselő felett, holott inkább partnerként kellene együttműködnie, nem kellene a folyamatos akadekoskodással hátráltatni a munkáját, az sokkal célravezetőbb lenne. Ha az eddigi munkásságát elolvasod, te is azt javasolnád neki, hogy inkább ő legyen a képviselő a saját házukban, mert úgyis mindent jobban akar mindig tudni. Mondjuk abba azért a többi lakótárs véleménye is belejátszik.

Köszönöm a tanácsodat. Nem ismerem a vitátokat, és nem is szeretnék beleszólni, és szerintem személyeskedésre sincs szükség. Teljesen egyetértek, hogy a feleknek partnerként kell együttműködniük. A közös képviselők számára bizonyára néha úgy tűnhet, hogy a tulajdonostársak akadékoskodnak, a tulajdonostársak pedig néha a közös képviselő eljárását sérelmezik. Az én tapasztalatom az, hogy a betekintési jogomat a közös képviselő indokolatlanul hátráltatja. A jogaim rendeltetésszerű gyakorlásához (miközben nincs vizsgáló bizottság) nem volt szükség az általad hivatkozott hadjáratra, de jelentős erőfeszítésekre sajnos igen. De bízok benne, hogy sok helyen nem ez történik, és a felek az elvárható módon együttműködnek. Mindenesetre nekem gyanús, hogy az anonimizálást olyan saját aláírások és bélyegzők miatt kéri a közös képviselő, amelyek régóta ismertek a tulajdonostársak előtt, például az általa adott nyugtákról, éves beszámolókból, meghívókból.

Fórumtag

Az előbb kicsit félreérthetően fogalmaztam. A lényeg, hogy veled értek egyet. Viszont azért azon is célszerű elgondolkodni, hogy mert egy-két társasház kezelő gazember, a többség még ettől tisztességes és nem válik senki hasznára, ha feleslegesen hátráltatják őket a munkájukban. Én erre próbáltam rávilágítani az említett fórumtag esetében is, azonban ő túlságosan elvakult.

Fórumtag,

Az anonimizálás szerintem is vicc. Ebben egyetértünk.

Egyébként milyen bélyegző ez? Mi van rajta?

Én a helyedben trollkodnék egyet egy cizellált válaszlevéllel.

Forumtag,
Elég különös a th kezelő indoklása. Úgyis jön az éves elszámolás ideje, ha nem hajlandó megmutatni az iratanyagokat, szamlakat (az adatvédelem legfeljebb a másik tultárs személyes adataira vonatkozik, de nem a ház pénzügyi adataira, ami neked is tulajdonos, lévén közös tulajdon a ház összes papírja)
Állítólag ha sikkasztás gyanúját jelented, a rendőrség kivizsgalja.

drbjozsef, a bélyegzőn rajta van a társasház neve, címe, adószáma, és mellé jön a kiállító alkalmazott aláírása. Elvileg ezt nem ismerhetném meg, de onnan ismerem ezt és a rajta lévő összes információt, hogy például a közös költség befizetés során számomra átadott bevételi pénztárbizonylatokon is ez szerepel, valamint az éves jelentéseken és a meghívókon is. Eddig ez nem volt "titkos", de mivel perben kellett kérnem az iratbetekintést, most már ez lett az „új" feltétele a betekintésnek. Valamint állítólag nincs jogom olyan iratokba betekinteni, ami a többi társtulajdonos magántulajdonához kapcsolódik, de jogszabályra nem hivatkozott, másrészt szükségszerűen eddig is megismertük egymás magántulajdonában lévő lakására vonatkozó számos adatot (név szerint albetét aránya, mennyi a közös költség befizetés/elmaradás), tehát ez a korlátozás is mondvacsináltnak tűnik a számomra. Szerintem éppen azért találták ki az anonimizálást, hogy azt követően már semmilyen más korlátja ne legyen az iratbetekintésnek. A leveleimre nem válaszol a közös képviselő több mint egy éve, mert szerinte az írásbeli válaszadás nem tartozik az együttműködési kötelezettségei közé, és mert az írásbeli válaszadás a véleménye szerint hátráltatná a munkájában, ezért válaszlevélben nem igazán gondolkodok. Habár szerintem ezzel nem hátráltatom a munkáját, mivel ez a feladatkörébe tartozik.

Hapciusz, a keresetem alapján már hajlandó megmutatni az iratok túlnyomó részét, de szerintem szinte mindent anonimizálni kell a saját aláírása és bélyegzője miatt, és ezért megkezdett óránként 10.000 Ft+áfát kér. Szerinte nem tekinthetem meg azokat az iratokat, amelyek szerinte másik tulajdonostárs magántulajdonához kapcsolódnak (anonimizálás után sem), de ez önkényes korlátozásnak tűnik.

drbjozsef, a bélyegzőn rajta van a társasház neve, címe, adószáma, és mellé jön a kiállító alkalmazott aláírása. Elvileg ezt nem ismerhetném meg, de onnan ismerem ezt és a rajta lévő összes információt, hogy például a közös költség befizetés során számomra átadott bevételi pénztárbizonylatokon is ez szerepel, valamint az éves jelentéseken és a meghívókon is. Eddig ez nem volt "titkos", de mivel perben kellett kérnem az iratbetekintést, most már ez lett az „új" feltétele a betekintésnek. Valamint állítólag nincs jogom olyan iratokba betekinteni, ami a többi társtulajdonos magántulajdonához kapcsolódik, de jogszabályra nem hivatkozott, másrészt szükségszerűen eddig is megismertük egymás magántulajdonában lévő lakására vonatkozó számos adatot (név szerint albetét aránya, mennyi a közös költség befizetés/elmaradás), tehát ez a korlátozás is mondvacsináltnak tűnik a számomra. Szerintem éppen azért találták ki az anonimizálást, hogy azt követően már semmilyen más korlátja ne legyen az iratbetekintésnek. A leveleimre nem válaszol a közös képviselő több mint egy éve, mert szerinte az írásbeli válaszadás nem tartozik az együttműködési kötelezettségei közé, és mert az írásbeli válaszadás a véleménye szerint hátráltatná a munkájában, ezért válaszlevélben nem igazán gondolkodok. Habár szerintem ezzel nem hátráltatom a munkáját, mivel ez a feladatkörébe tartozik.

Hapciusz, a keresetem alapján már hajlandó megmutatni az iratok túlnyomó részét, de szerinte szinte mindent anonimizálni kell a saját aláírása és bélyegzője miatt, és ezért megkezdett óránként 10.000 Ft+áfát kér. Szerinte nem tekinthetem meg azokat az iratokat, amelyek szerinte másik tulajdonostárs magántulajdonához kapcsolódnak (anonimizálás után sem), de ez önkényes korlátozásnak tűnik.

„Ezek szerint Fórumtag megtalálta és egyben rá is világított, hogy miért nem tartható az általad idézett álláspont.”

Tehát Fórumtag megtalálta azt a 6 évvel ezelőtti bírósági ítéletet - az az ítélet ugyanis 2013-ban született - amely azóta a GDPR függvényében simán nem alkalmazható a joggyakorlatban, mivel mások személyes adatait tartalmazó társasházi papírba NEM tekinthet bele csak úgy egy másik lakótárs, hivatkozván a tulajdonosi jogaira. Ha ilyen iratokba kíván betekinteni, akkor vagy megtagadhatja teljesen jogosan a társasházkezelő, mivel az a másik tulajdonos a személyes adatai kiadásához nem járult hozzá, vagy pedig adatkezelési nyilatkozatot írathat alá a betekintést kérő társtulajdonossal, ami alapján az simán számonkérhető, esetenként akár még büntethető is, ha azt megsérti. És ehhez bőségesen elég az is, ha ezeket a személyes adatokat ott a házban bárkivel, aki erre nem illetékes, megossza.

Hiába akarod félremagyarázni, a társasházkezelő egyben adatkezelő is
és ott viszont bizonyos esetekben joga van megtagadni egyes iratokba a betekintést.

És nem mellesleg Fórumtag által idézett szöveg a bírósági ítéletről nem a zalaegerszegi OTP társasház házkezelői oldalán található. Nem mellesleg egy olyan „tulajdonos” akar élni a tulajdonosi jogával - ami ugyanígy megtalálható az adott társasházkezelő oldalán - aki ellen épp a tartozása miatt fizetési meghagyást bocsátott ki a házkezelő, nyilván teljesen jogosan. Azaz Hőbörgő Pattogi úr úgy gondolta, hogy majd ezzel jól megijeszti a házkezelőt, aki erre ahelyett, hogy összecsinálta volna magát, inkább korrekten reagált:

„Kérdés:

Fizetési meghagyás miatt pereskedő alperes tulajdonostárs teljes körű ellenőrzést kíván tartani a közös képviseletnél, tulajdonosi jogaira hivatkozva .

Válasz:

A társasházi törvény a gazdálkodás ellenőrzésével a szánvizsgáló bizottságot, - bizottság hiányában - a gazdasági ellenőrzést segítő személyt hatalmazza fel.

A tulajdonosnak csak konkrét ügyben van betekintési joga, amely a teljes gazdálkodás ellenőrzésére nem terjedhet ki.”

Fórumtag

„Szerinte nem tekinthetem meg azokat az iratokat, amelyek szerinte másik tulajdonostárs magántulajdonához kapcsolódnak (anonimizálás után sem), de ez önkényes korlátozásnak tűnik.”

Vagy inkább a 2013. óta megalkotott adatkezelési törvény szigorítás betartásának.
Miért is akarod te mások kizárólagos magántulajdonát képező részek iratatait megnézni?

Szomorú örökös,
Én jogszerűen kívánok az iratokba betekinteni, vagyis a vonatkozó összes rendelkezés betartása mellett. Ennek megfelelően a személyes adatok anonimizálása mellett. Ezt követően és az iratbetekintés költségeinek kifizetése mellett azonban ez a jogom nem korlátozható.
A kérdésed téves feltételezésen alapul, ugyanis én sehol nem írtam, hogy mások kizárólagos magántulajdonát képező részek iratait akarnám megnézni. Én a társasház működésének, költségvetésének megismerése céljából kívánok betekinteni az iratokba. Talán elkerülte a figyelmedet, de már írtam, illetve köztudomású, hogy a tulajdonostársak egymás magántulajdonával kapcsolatos információkról szükségszerűen tudomást szereznek, mivel az egyik magántulajdonuk (kizárólagos tulajdonosként vagy társtulajdonosként), a társasházban lévő lakásuk a társasházban található. Ekként azt sem tudhatnám meg, hogy milyen arányú az albetétjük, mennyi közös költséget fizettek vagy akár azt sem, vagy hogy mi a nevük vagy a címük, hiszen mindez jellemzően a lakás magántulajdonukhoz kapcsolódik.

De akkor nézzük a tényeket: az általad hivatkozott a 2013. óta megalkotott adatkezelési törvény szigorítás konkrétan melyik rendelkezései korlátozzák azt, hogy a személyes adatok anonimizálását követően ilyen vagy olyan tartalmú társasházi irat megtekintésére nincs joguk a tulajdonostársaknak?

Ha ez így lenne, akkor a közös képviselő visszaélésszerűen gyakorolhatná a jogait azáltal, hogy szinte semmibe nem engedne betekintést arra hivatkozva, hogy az közvetve vagy közvetlenül a tulajdonostársak lakásával, azaz magántulajdonával kapcsolatos. Ha például meg szeretném tudni, hogy tett-e lépéseket közös költség hátralék megszüntetése céljából, az erre vonatkozó iratok megtekintését is megtagadhatná arra hivatkozva, hogy ez is a tulajdonostárs magántulajdonával kapcsolatos. Pont ez a tendencia érzékelhető szerintem abban, amikor a közös képviselő a betekintéskor a saját aláírását és bélyegzőjét személyes adatnak tekinti, amelyek a közös költség befizetés során a tulajdonostársak számára átadott bevételi pénztárbizonylatokon is ez szerepelnek, valamint az éves jelentéseken és a meghívókon is. Nem gondolod, hogy kissé furcsa, hogy a közös képviselő anonimizálás nélkül kiadta a saját aláírását és bélyegzőjét a pénztárbizonylatokon, átvételi elismervényeken, de szerinte ezek "hirtelen" már személyes adatoknak minősülnek, ha a tulajdonostárs egyes iratokba be kíván tekinteni? Ehhez kapcsolódott az eredeti kérdésem, és több hozzászóló véleménye szerint ez "szívatás” a közös képviselő részéről.

Fórumtag

„én sehol nem írtam, hogy mások kizárólagos magántulajdonát képező részek iratait akarnám megnézni.”

Tévedsz, mert a fórum minden hozzászólásodat megőrzi és látható.
Márpedig ezt éppen te írtad 2020.01.15. 14:25-kor:

„Szerinte nem tekinthetem meg azokat az iratokat, amelyek szerinte másik tulajdonostárs magántulajdonához kapcsolódnak (anonimizálás után sem), de ez önkényes korlátozásnak tűnik.”

Nyilván ezt azért mondta neked a közös képviselő, mert ilyen szándékot jeleztél feléje.

„Ha például meg szeretném tudni, hogy tett-e lépéseket közös költség hátralék megszüntetése céljából, az erre vonatkozó iratok megtekintését is megtagadhatná arra hivatkozva, hogy ez is a tulajdonostárs magántulajdonával kapcsolatos.”

Minden évben az éves közgyűlésen határozatban megkapod, hogy ki mennyivel tartozik, amelyben pont annyi adat szerepel, amit te tudhatsz büntetlenül. Ugyanabban a tájékoztatásban azt is leírhatja a közös képviselő, hogy milyen lépéseket tett ez ügyben. Ami abban a tájékoztatásban szerepel, annál többet szerintem nem is nagyon van jogod tudni róla. Évközben kétlem, hogy ezzel zaklathatod őt bármikor, hiszen nem vagy végrehajtó vagy pénzbehajtó, akinek majd ez lesz a feladata, ha a közös képviselő megbízza vele.

„több hozzászóló véleménye szerint ez "szívatás” a közös képviselő részéről.”

Igen, ez szerintem is annak minősül, úgy gondolom, ezt már megbeszéltük és egyetértettem én is vele.

Szomorú örökös,
Ismét téves a feltételezésed. Olyan szándékot soha nem jeleztem a közös képviselő felé, hogy más tulajdonostárs magántulajdonával kapcsolatos dokumentumokat kívánnék megtekinteni. A közös képviselő korlátozásként állította, hogy ilyen tartalmú dokumentumokba nem tekinthetek be, de a jogi hátterét, megalapozottságát nem tudta megnevezni, és egyébként te sem. Mások számára úgy tűnhet, hogy, mintha kissé rosszhiszeműen állnál hozzá a társasházi tulajdonostársakhoz, mert a jogaik gyakorlása kapcsán személyes hadjáratra hivatkozol, és tájékozódás kapcsán olyan kifejezést használsz, mint a zaklatás. Én a társasház költségvetésével kapcsolatos, például a közös költség hátralék rendezése érdekében tett intézkedésekre vonatkozó iratokat kívánom megtekinteni, erre írta azt a közös képviselő, hogy az a tulajdonostársak magántulajdonával kapcsolatos. Erre kérdeztelek téged, hogy az általad hivatkozott a 2013. óta megalkotott adatkezelési törvény szigorítás konkrétan melyik rendelkezései korlátozzák azt, hogy a személyes adatok anonimizálását követően ilyen vagy olyan tartalmú társasházi irat megtekintésére nincs joguk a tulajdonostársaknak, de erre nem kaptam választ. Ha nincs erre vonatkozó korlátozó jogszabály, akkor miért kívánod bebeszélni, hogy létezik ilyen korlátozás, és hogy olyan valamihez nincs joga a tulajdonostársaknak, amely jogot semmilyen jogszabály nem korlátoz?

„Minden évben az éves közgyűlésen határozatban megkapod, hogy ki mennyivel tartozik, amelyben pont annyi adat szerepel, amit te tudhatsz büntetlenül. Ugyanabban a tájékoztatásban azt is leírhatja a közös képviselő, hogy milyen lépéseket tett ez ügyben. Ami abban a tájékoztatásban szerepel, annál többet szerintem nem is nagyon van jogod tudni róla.”
Úgy nyilatkozol, mintha te lennél a törvény. Szóval te határozod meg, hogy egy tulajdonostársnak mit van joga tudni, és mit nem? Ez hasonló, mint a közös képviselő az én példámban, aki a kiskirályt játssza, és nem a jogszabályok szerint jár el, hanem önkényesen ő találja ki, hogy mibe lehet betekinteni, és mibe nem.

Örülnék, ha bebizonyítanád, hogy igazad van, konkrét jogszabályra, vagy bírói gyakorlatra való hivatkozással, mint én tettem. Szerinted konkrétan melyik jogszabályban szerepel az, hogy az éves közgyűlési határozatban pont annyi adat szerepel, amit egy tulajdonostárs büntetlenül megtudhat? Szerinted melyik jogszabályi rendelkezésben szerepel, hogy a közös képviselő tájékoztatásában szereplő adatoknál többet nem is nagyon van jogom megtudni?
Nem vagy véletlenül közös képviselő?
„Ugyanabban a tájékoztatásban azt is leírhatja a közös képviselő, hogy milyen lépéseket tett ez ügyben.” És ha nem írja le, akkor nem mulasztott? Ha nem írja le (ami megtörtént), és meg szeretném tudni, akkor az már szerinted zaklatás? Egy mulasztás számonkérése szerinted melyik jogszabályhely alapján minősül zaklatásnak?

Örülök, hogy egyetértésre jutottunk annak kapcsán, hogy „szívatás” a közös képviselő részéről, hogy a saját aláírását és bélyegzőjét az iratbetekintést előtt a dokumentumokon anonimizálandó személyes adatnak minősíti, és köszönöm az erre vonatkozó hozzászólásodat is. A fenti többi hozzászólásaidat is nagyon köszönöm, azzal, hogy engem nem érdekel a többi tulajdonostárs magántulajdona, és az iratbetekintési igényemnek nem az erre vonatkozó információk megszerzése a célja. De azt jogsértőnek találom, hogy a közös képviselő erre való hivatkozással úgy kívánja korlátozni az iratbetekintési jogomat bizonyos, általa önkényesen meghatározott tartalmú dokumentumokba, hogy azt semmilyen jogszabály nem korlátozza, vagyis a korlátozás valódi forrása pusztán a közös képviselő önkényes döntése. És ezáltal akár olyan dokumentumokba sem tudnék betekinteni, amelyek a társasház költségvetésével, működésével kapcsolatosak.

Fórumtag

Az, hogy gyakorlatilag lassan minden egyes hozzászólásod egy többoldalas litánia, egyet biztosan mutat: nagyon ráérsz! Csak ne feledd, nem mindenki ilyen ráérős és előbb-utóbb azt fogod elérni, hogy nem kapsz választ ezekre. Ami nem jelenti viszont azt, hogy egyetértenek veled, csak szimplán inkább azt, hogy mások napközben dolgozni, éjszaka pedig aludni szoktak. Te éjfélkor még nem aludtál, helyette írtál egy kisregényt megint. Rövidebben tényleg nem megy? :-) De engedelmeddel én ennél rövidebben és kevesebb alkalommal fogok válaszolni neked!

„Én a társasház költségvetésével kapcsolatos, például a közös költség hátralék rendezése érdekében tett intézkedésekre vonatkozó iratokat kívánom megtekinteni, erre írta azt a közös képviselő, hogy az a tulajdonostársak magántulajdonával kapcsolatos.”

Nyilván azért nem engedte, mert ott az érintett tulajdonosoknak nem csak a neve szerepelt. Neked pedig ennél többet nem kell róla tudnod. Email cím, telefonszám, stb. megismerése már nem lehetséges számodra, ha ahhoz ők nem adták a hozzájárulásukat. Ha ilyenek érdekelnek, akkor kérd el tőlük személyesen. Megsúgom, én mint szolgáltató vállalkozó sem tudhatom meg a közös képviselőktől csak úgy egy-egy lakó telefonszámát a GDPR miatt, meg kell várnom, míg ő megkeres a problémájával.

„Szóval te határozod meg, hogy egy tulajdonostársnak mit van joga tudni, és mit nem?”

Dehogy én! Engem aztán kurvára nem érdekel, hogy a ti házatokban ki tartozik és mennyivel. Én magánházban lakom (ez a válaszom arra is, hogy vajon én közös képviselő vagyok-e) :-) Nekem itt egyedül kell minden költséget állnom, bármi történik. ;-)

„Örülnék, ha bebizonyítanád, hogy igazad van, konkrét jogszabályra, vagy bírói gyakorlatra való hivatkozással, mint én tettem.”

Te egy 2013-as ítéletet hozol példának, mint „bírói gyakorlat”, holott az adatvédelmi törvény szigorítása 2016-ban történt az EU-val összhangban. Ezek után vajon hogy lehet „bírói gyakorlat” egy idejét múlt ítéletre hivatkozva? :-O

https://eur-lex.europa.eu/…HU/TXT/HTML/?…

„Szerinted konkrétan melyik jogszabályban szerepel az, hogy az éves közgyűlési határozatban pont annyi adat szerepel, amit egy tulajdonostárs büntetlenül megtudhat? Szerinted melyik jogszabályi rendelkezésben szerepel, hogy a közös képviselő tájékoztatásában szereplő adatoknál többet nem is nagyon van jogom megtudni?”

Miért akarsz többet megtudni az illető tulajdonos nevénél egy ilyen nyilvántartásban?

„És ha nem írja le, akkor nem mulasztott?...Egy mulasztás számonkérése szerinted melyik jogszabályhely alapján minősül zaklatásnak?”

Nem, nem mulasztott, szimplán akkor mulasztott, ha nem tett lépéseket a kintlévőség behajtására. De azt azért ne feledd, nincs mindjárt joga végrehajtót küldeni egy tartozó lakótársra és kipakoltatnia a teljes lakását a tartozása fejében, mert az már jogszerűtlen lenne. Ennek megvan sorban és időben egyaránt a folyamata, amihez neki joga van és a legtöbb képviselő ezt be is tartja.

De ha nekem nem hiszel, akkor itt olvasgass inkább kicsit:

https://drpojjak.com/…adatkezeles/

Fórumtag

Erre azért felhívnám az általam idézett oldalon a figyelmet:

„A közös képviselő és a tulajdonostársak is kötelesek a személyiségi jogokat tiszteletben tartani a közös tulajdon üzemeltetésével kapcsolatban tudomásukra jutott adatokkal kapcsolatban, mivel azok csak célhoz kötötten használhatóak fel. A fentiek alapján a tájékoztatás akkor jogszerű, ha az a társasház költségvetésének megismeréséhez szükséges, továbbá nem teszi lehetővé azt, hogy a tulajdonostársakon kívül más, arra jogosulatlan személy is megismerhesse a személyes adatot tartalmazó közös költség elszámolást.”

Tehát ha te másolatot kérsz vagy fényképet készítesz egy-egy olyan dokumentumról, amelyen a tulajdonostársadnak az egyéb személyes adatai is rajta vannak, akkor simán megvan az esélye, hogy az az adat adatvédelmi szempontból sérül onnan kezdve, mivel nem garantált, hogy rajtad kívül senki nem fogja azt megismerni. Akár otthon egy barátnős vagy haveri teázás közben bőven elég, ha elkezdesz panaszkodni, hogy kik és hogyan nem fizetik tisztességesen a költségeket és hozzá még a papírt is mutogatod, mert azzal máris megsérted a törvényt. Innen kezdve eléggé jogos, ha ilyen személyes adatokat tartalmazó dokumentumot nem mutatnak be neked, max. úgy, hogy kitakarják belőle ezeket az adatokat.

Hapciusz

„Amúgy ugord át ezt a kretént, én is azt teszem.”

Azért egy kis nyilvános sértegetés mindig belefér.
Én nem átugrom, hanem megteszem mindig a szükséges lépéseket. ;-)

Eltévesztetted a választ, ezt nem én írtam, hanem Fórumtag fórumtárs. :-)

Szomorú örökös,
A válaszaim azért lettek hosszabbak, mert kérdeztél, és a kellő részletességgel kívántam válaszolni. De szívesen válaszolok rövidebben:
Az idézett NAIH tájékoztatás - ami nem jogszabály - a személyes adatok megismerésén kívül további korlátozást fogalmaz meg azzal, hogy a tájékoztatás akkor jogszerű, ha az a társasház költségvetésének, üzemeltetésének megismeréséhez szükséges. Ez úgy is értelmezhető, hogy rengeteg tartalom, például a magántulajdonnal kapcsolatos tartalom nem ismerhető meg. Ha tehát egy dokumentumban szerepel nem a társasház költségvetésére, működésére vonatkozó tartalom, akkor az összes ilyen adat visszatartható – például anonimizálható –, a költségvetésre, működésre vonatkozó tartalom pedig kiadható? Ha igen, akkor az ilyen dokumentumba szintén betekinthet a tulajdonostárs, a célirányos tartalom erejéig. Itt persze megoldást kell találni annak elkerülésére, hogy egy téves értelmezést használó, vagy rosszhiszemű adatkezelő erre hivatkozva rengeteg dokumentumot visszatartson, és csak évek után derüljön ki, hogy például 170 millió forint értékben sikkasztott.

Az EU 2016/679 Rendeletének (4) bekezdése szerint „A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. ” Ez megerősíti, hogy az iratbetekintési jogot a személyes adatok védelme aránytalanul nem korlátozhatja. A személyes adatokat az EU Bizottsága és az Info tv. is konkrétan meghatározta. Ezek az élő, illetve természetes személyre vonatkozó információk. Az pedig ismeretes, hogy számos magántulajdonra vonatkozó információ kölcsönösen megismerhető a tulajdonostársak számára (albetét mértéke, név, befizetett közös költség mértéke, stb.)

A másik hozzászólásodban „egyéb személyes adatokra hivatkozol”. Ilyenekről nem készíthetek fényképet és nem kaphatok másolatot, mert az összes személyes adat ezt megelőzően anonimizálásra kerül. Erre írta Bermuda háromszög, hogy azt kell a lakónak odaadni, amit törvényesen megkaphat.
_