Perfeljegyzés ingatlanra


carp3tm0nster # 2014.09.17. 04:57

Tisztelt Jogban Jártas Fórumozók !

2011-ben egy barátomnak adtam 3 millió forint kölcsönt, amit számlákkal igazolhatóan arra fordított (ügyvédi szerződésünkben is ez áll), hogy akkor megvásáolt befejezetlen ingatlanját befejezze. A kölcsönt egy évre adtam kamatmentesen, ezt követően pedig 10% "késedelmi kamatra" - persze egy év után a pénzt szerettem volna visszakapni, nem pedig kamatokra játaszottam. Most, 2014 második felében még mindig nem kaptam vissza a pénzt,így bírósághoz fordultam. Mivel ismerősömnek semmilyen "tettenérhető" jövedelme vagy egyéb tulajdona nincsen, a bíróságtól perfeljegyzést kértem az ingatlanra (mai napig az Ő nevén van az ingatlan) - hátha így a pénz visszafizetésére tudom kényszeríteni ismerősöm. A bíróság azonban elutosította a perfeljegyzést. Azt gondoltam ezzel sajnos vége is az ügynek - futhatok a pénzem után, de tegnap idézést kaptam felperesként a bíróságra az ügyben. Van esélyem arra, hogy további nemfizetés esetén az ingatlanra mégis perfeljegyzés kerüljön ? - hátha így nagyobb biztonsággal követelhetem legalább a kölcsönadott 3 milliót kamatmentesen.

Dr.Attika # 2014.09.17. 05:22

Tisztelt Kérdező!
Perfeljegyzés főszabály szerint tulajdonjogi vita esetén rendelhető el. Önök között szerződéses jogvita van. Ha ebben a perben a bíróság jogerősen marasztalja a bíróság a barátját, akkor Ön a végrehajtási eljárásban kérheti a végrehajtási jog bejegyzését az ingatlanra.

carp3tm0nster # 2014.09.17. 06:04

Tisztelt Dr. Attika !

Először is köszönöm gyors válaszát, melynek kapcsán máris adódik a kérdés : a bíróság valószínűleg el fogja marasztalni az ismerősöm (szerződés és számlák alapján), de akkro kérdés,hogy a végrehajtási eljárást ott, a bíróságon "folytatólagosan" kell kérnem vagy az külön ügy lenne ?

lajcsó # 2014.09.17. 06:53

Azért 3 milliós kölcsön esetén nem ártott volna - a követelésed erejéig - jelzálogjogot létesíteni a javadra az adott ingatlanon. A végrehajtás külön (nem szükségszerű) eljárás.

Dr.Attika # 2014.09.17. 08:22

Tisztelt carp....!
Máris adódik a válasz. Bízzon meg ügyvédet. Ha a személygépkocsim meghibásodik, elviszem a szerelőhöz és nem érdekel, hogy mit miért csinál. Az a lényeg, hogy a hibát javítsa ki. Ne akarjon autodidakta módon pereskedni. A "szarrágóság"-ügyvédi munkadíj és költség megspórolására történő igyekvés- általában megbosszulja magát.

carp3tm0nster # 2014.09.17. 10:29

Tisztelt Dr At..... !

Miből gondolja,hogy nincsen ügyvédem ?
:-)

Kovács_Béla_Sándor # 2014.09.17. 10:31

Abból, hogy nem őt kérdezed.

ObudaFan # 2014.09.17. 14:01

a bíróság valószínűleg el fogja marasztalni az ismerősöm (szerződés és számlák alapján), de akkro kérdés,hogy a végrehajtási eljárást ott, a bíróságon "folytatólagosan" kell kérnem vagy az külön ügy lenne ?

A végrehajtási eljárást a jogerős ítélet után külön kell kérni az első fokon eljárt bíróságon. A bíróság kérelem nélkül, hivatalból nem fogja elrendelni.

Dr.Attika # 2014.09.17. 19:25

KBS kolléga véleményét osztva, még abból is gondolom, hogy nincs ügyvédje, hogy ügyvéd ilyen esetben nem kér perfeljegyzést.
Ha mégis van, akkor Önre is vonatkozik a mondás:
"Ha megnyerte hagy vigye, nem lesz neki irigye."

carp3tm0nster # 2014.09.18. 08:46

Ezek szerint perfeljegyzést - ami ténylegesen sarokba szorítaná a másika felet - lehetetlen az ingatlanra tetetni ?

carp3tm0nster # 2014.09.18. 08:47

Valamiért csak kitalálták a "perfeljegyzés" fogalmát. Valahogy működnie kell....

ObudaFan # 2014.09.18. 09:40

Tulajdoni igény esetén működik is. Kötelmi igény esetén biztosítási intézkedést lehet kérni a bíróságtól.

carp3tm0nster # 2014.09.18. 12:53

Köszönöm a segítséget ObudaFan!

lajcsó # 2014.09.18. 20:48

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben van helye perfeljegyzésnek.

lewho # 2015.11.13. 20:23

Sziasztok!

Az ingatlanon perfeljegyzés van, csak a perindítás ténye, semmi utalás. Az ingatlan bírósági végrehajtó árverezi. Két végrehajtást kérő van. Az egyiknek a perfeljegyzést követően, a másiknak megelőzően került bejgyzésre az ingatlanra a vh jog.

Az inytv vhr szerint

29. §91 (1) A tv. 64. §-ában meghatározott perek feljegyzését és a büntetőeljárás megindítása tényének feljegyzését (a továbbiakban együtt: perfeljegyzés) követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.
(2) A perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A feljegyzésben erre utalni kell.

Jelen esetben az árverési vevő - mivel az árverés olyan vh jogon IS alapult, amely a perfeljegyzés előtt került bejegyzésre - tulajdont szerez-e a per kimenetelétől függetlenül?

lewho # 2015.11.14. 06:33

+1 számomra úgy tűnik, hogy az új Ptk egyértelműen az árverés eredeti szerzésmód mellett tör lándzsát azzal, hogy a vevő tulajdonszerzéséhez nem szükséges, hogy a bejegyzett tulajdonos tényleges tulajdonos legyen.

5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.14. 07:47

Ez korábban is így volt. De csak az ingókra.

lewho # 2015.11.14. 08:24

:)

"Ez korábban is így volt. De csak az ingókra."

Jaja, most meg nem csak az ingókra. Az smafu?:)

És mit gondolsz az eredeti kérdésről?

jelen esetben az árverési vevő - mivel az árverés olyan vh jogon IS alapult, amely a perfeljegyzés előtt került bejegyzésre - tulajdont szerez-e a per kimenetelétől függetlenül?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.14. 08:49

árverési vevő tulajdonjoga nem a végrehajtást szenvedőtől származik, hanem az árverésen mint állami kényszeraktuson alapszik, az árverési vevő tehát nem lesz a végrehajtást szenvedő jogutóda, szerzése eredeti szerzés [Világhy Miklós - Eörsi Gyula: A magyar polgári jog, Budapest, Tankönyvkiadó, 1962., 318. o.]. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is ezt a felfogást tükrözte, bár utóbb az erre vonatkozó állásfoglalást hatályon kívül helyezték (PK 3. sz. állásfoglalás). Ez a felfogás azonban megjelent a Legfelsőbb Bíróság eseti határozataiban. "Az árverési vevő tulajdonjoga [...] nem az adóstól származik, hanem az árverésen, mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik, az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés" [BH 1997.400.]. Ezzel a nézettel egy későbbi eseti döntésben is találkozhatunk:
____________________
"A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint az ingatlan árverés útján való megszerzése nem tekinthető származékos szerzésnek, csak speciális, garanciális feltételekhez kötött olyan szerzésmódnak, amely az eredeti szerzés sajátos változata" [BH 2001.231.].
‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾
A hatósági határozattal vagy árverésen szerzett tulajdonszerzés esetén megszűnik harmadik személynek a dolgot terhelő joga, kivéve, ha tulajdonszerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.

lewho # 2015.11.14. 11:11

És mit gondolsz az eredeti kérdésről?

jelen esetben az árverési vevő - mivel az árverés olyan vh jogon IS alapult, amely a perfeljegyzés előtt került bejegyzésre - tulajdont szerez-e a per kimenetelétől függetlenül?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.14. 11:15

Nem tudom. És nincs időm utána nézni.

lewho # 2015.11.14. 11:43

ok

lewho # 2015.11.14. 12:36

Mit gondoltok, a perfeljegyzés ténye önmagában kizárja-e a hatósági árverésen történő szerzésnél a jóhiszeműséget?

Bori Bori # 2015.11.14. 12:45

Az árverési vevőt terhelhető jogok közé nincs felsorolva a perfeljegyzés.
Ezért inkább így tenném fel a kérdést: "a perfeljegyzés ténye önmagában kizárja-e a hatósági árverést?"

lewho # 2015.11.14. 13:06

nem zárja ki

Inytv vhr

(1) A tv. 64. §-ában meghatározott perek feljegyzését és a büntetőeljárás megindítása tényének feljegyzését (a továbbiakban együtt: perfeljegyzés) követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.