Ingatlan terület probléma

Egy kényes szituációval kapcsolatos problémára szeretnék reakciókat, segítséget.
A helyzet röviden a következő.

Egy anno a 90-es években, az önkormányzattól vásárolt földterületet vettek meg tőlünk nemrégiben, azonban az adás-vétel után derült ki, mikor felmérették pontosan a földet a későbbi építési munkálatokhoz, hogy párszáz nm-rel kisebb a területe, mint amennyi a mi, az önkormányzat által is kiállított szerződésben rögzítve van. Erről eddig mi sem tudtunk, mivel a földet saját célu termelésre használtuk, így pontosan megmérve nem volt.
Most viszont tőlünk követelik a hiányzó nm árát. Kérdésem az lenne, hogy jogosan követelhetik-e, és ha igen, ugyanezen okkal én mehetek-e az önkormányzathoz, hiszen akkor én is meg lettem károsítva.

Előre is nagyon köszönöm a válaszokat, sokat segítenének.

Kisebb a terület, mint az ingatlannyilvántartásban bejegyzett mérték?

Igen. 600 nm-rel.

Többesélyes az ügy. De ha az egész területhez viszonyítva nem jelentős az eltérés, akkor szerintem ez a körülmény sem annak megállapításához nem elég, hogy a felek tévedése miatt a szerződés érvénytelen, sem ahhoz, hogy kirívó értékaránytalanságot állapítsanak meg.
Hangsúlyozom: szerintem.

A vételár és a terület kb 12 %-áról van szó. (kb 180000 ft).
Van-e esély arra, hogy megítéljék a vételár e bizonyos részének a visszatérítését , annak tudatában, hogy az önkormányzat, a földhivatal hibázott, nem én, és mint ilyen, én is károsultja vagyok az ő figyelmetlenségüknek.

Vagy ilyen körülmények között, ha mégis visszakérheti, elálhatok-e még az adás-vételtől, tudomásul véve a káromat.

És mégegyszer köszönöm a türelmét és a válaszait!

Ha utóbb derül ki hogy valami nem tiszta, az ebből származó kár utóbb követelhető az eredeti eladótól.

A jelentős értékaránytalanság esetén el lehet állni a szerződéstől - általában 30%-os eltérés a küszöbhatár.

Szerintem fel kellene méretni újra a területet, a költség eleve az önkormányzatot terheli, mert ő volt az első telektulajdonos.

Tehát ezekszerint, mint tulajdonos, és mint a probléma egyik szereplője, én csak köztes elem vagyok, így ezt az önkormányzaton kell számonkérnie az új tulajdonosnak?

Akkor azt nem értem, hogy (már ügyvéd közbenjárásával is), miért rajtam követelik ezt az összeget, ha nekik is tudniuk kell, hogy az önkormányzat volt az eredeti tulajdonos, az, aki eredetileg rögzítette és biztosította a terület nagyságát a szerződésben. (Márpedig jelenlegi ismereteim szerint a földterület nem fogyóeszköz)

Egyébként a követelést első ízben visszautasítottam, ennek már jopár hónapja, de válasz még mindig nem érkezett.

Valamennyire sürgetni lehetne-e az ügyet, hiszen a pénznek nálam is lenne helye, így viszont még nem igazán merek hozzányúlni.

A te vevőd veled áll jogviszonyban, őt nem érdekli, hogy te kitől , hogyan vetted azt. Ezért ő az esetleges igényét veled szemben érvényesitheti az adásvételi szerződés alapján, de ha jól értem, akkor erről egyelőre nincs szó.

Szvsz kellékszavatosság alapján az új tulaj kérhet vételárleszállítást,tehát kérheti azt a 180E Ft-ot.
Ezt az összeget ezután te követelhetnéd az önkormányzattól,de ez az igény sajnos már elévült.

illetve nem az igény,hanem a kereshetőség

Nem. Az eladót nem terheli kellékszavatosság - az, hogy az ingatlan valós mérete eltér az ingatlannyilvántartásban szereplő mértéktől, nem hibás teljesítés.

Elnézést! nem 180e hanem 1800e ft-ról van szó.
Tehát ő behajthatja rajtam az összeget, én viszont az önkormányzattól ugyanilyen okból kifolyólag nem, hiszen elévült??

Akkor milyen követelésem lehet az önkormányzattal szemben, hogyan lehetne orvosolni egy ilyen problémát, amit az ingatlannyilvántartás vétett?

van egy érdekes kapcsolódó döntése a Fővárosi Bíróságnak (Complexen FPK 1994/8. szám alatt fut, nem BH).

eszerint "Hibás teljesítésnek minősül, ha az eladott ingatlan terjedelme kisebb annál, mint amennyinek a szerződésben feltüntették".

a tényállás itt az volt, hogy "a felperes hibás teljesítés miatt árleszállítást igényelt; arra hivatkozott, hogy a ... létrejött adásvételi szerződésben az ingatlannyilvántartás adataival egyezően 1413 m2 helyett, ténylegesen 145 m2-el kisebb ingatlan átruházására került sor".

az indokolás nem is vizsgálja, hogy az ingatlannyilvántartás adatai mik is, az az indokolás, hogy az ingatlan kisebb, mint a szerződésben megjelölt mérték.

ennek alapján szerintem megalapozott lehet a szavatossági igény.

a fenti ítélet azért is hasznos itt, mert az elévülésre is ad választ.

q13579 már nem léphet föl az önkormányzatttal szemben,

vele szemben viszont felléphetnek.

Esetlegesen a Ptk.310.§.alapján, ha a szavatossági jogaid az önkormányzattal szemben el is évültek, még kártéritési igényed lehet.
Ha pl. visszafizeted a vevőnek a vételár egy részét, akkor téged ilyen összegü kár ért, amit a károkozó önkormányzattól perelhetsz.

Ekkor az elévülési időből nem csuszol ki, mert a károkozásról csak később szereztél tudomást.

És ha teszemazt engem köteleznek hogy a kártérítést megfizessem a vevőnek, akkor ugyanezen eljárásra hivatkozhatok az önkormányzatnál is? Hiszen ez a kár ugyanugy érint engem is mint a mostani vevőt.
És ha igen, milyen tortúrával kellene számolnom?

Mindenesetre nekem Így egy picit még mindig "piszkálja a csőröm", hogy én fizessem meg az önkormányzat hibáját, hiszen, nem elég, hogy többet fizettem azért, ami nincs is, most rajtam kérik számon ezt a nemlétező területet is.

Vadalma: itt az eladó "jóhiszeműen" tüntetett fel nagyobb területet, vagy tudatában volt, hogy nem egyezik.

Ptk. 311. § (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

Mire gondol a "minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettség" kapcsán, valamint az esetemben ez a törvény helynvaló-e?

ez nem fogyasztói szerződés.

Ptk. 685 § alapján:

4. fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;
5. fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).

épp az az érdekes, hogy nem is igen vizsgálja ez az ítélet (mondom, nem BH, tehát nem kötelező másra), hogy mi van az INYban,vagy mi a hiszem- a lényeg, hogy más van a szerződésben.

De ez így elég abszurdnak tűnik. Gondolom valahogyan igazolni kell az ingatlan nagyságát szerződéskötéskor. Namármost ha ez esetben, az INY csak nyilvántartás szerűen hibázott, nem mint "előző tulajdonos", aki eladta a kisebb ingatlant a feltüntetettnél, akkor nagyon nincs miért felelősségre vonni.
Az én esetemben a probléma gyökere, az, hogy én már az önkormányzatnak is FIZETTEM a nemlétező nm-ekért, és most ugyanezeket akarják rajtam számonkérni.

Elég tanácstalan vagyok.

A körülmények lényeges változására tekintettel, fellépés az önkormányzattal szemben.

Csak mint egy laikusi ötlet.

Abban az esetben változik valami, ha az adás-vétel előtt az önkormányzat ingatlan nyilvántartása hitelesítette a mi verzionk szerinti területméretet, amit mi vettünk meg tőle?

Mert itt egyértelműen az önkormányzat hibázott.

Van a Ptk.-ban valahol egy olyan paragrafus, hogy a kár tudomásától számított időponttól az elévülés kezdete.

Te mindmáig abban a hiszemben voltál, hogy az önkormányzat által a területről dokumentált adatok valósak.

Sajnos vissza kell adnod azt az 1.8 M Ft-ot, de egyidejüleg követelheted a károd megtérítését az önkormányzattól + az ügyvédi stb. költségek, kiadások.

Szerintem.

„Sajnos vissza kell adnod azt az 1.8 M Ft-ot, de egyidejüleg követelheted a károd megtérítését az önkormányzattól + az ügyvédi stb. költségek, kiadások.”
Monalisa meghozta az ítéletet. Causa finita...

Persze, vélem az önkormányzattól nem azon az áron vetted a földterületet melyen most továbbadtad azt...

Hát megközelítőleg sem, hiszen már nagyjából 15 éve vásároltuk.
De ebben az esetben hogyan határoznák meg, hogy mennyit ér az önkormányzat szerint a terület ?