Ezt az "útlejeygzést" pontosítanám.
A helyi közút céljára történő lejegyzés az építésügyi hatóság jogkörébe tartozik.
Előfeltétele, hogy a helyi építési szabályzat az adott területet helyi közút céljára előirányozza, valamint döntsön arról, hogy ezt végre kell hajtani. Nem utolsósorban biztosítania kell a pénzügyi forrást is, hiszen ez sajátos kisajátítási forma, kártalanítással miegyébbel.
Egyébként az Alkotmánybíróság ezt a jogintézményt 2007. június 30-ával megsemmisítette azzal, hogy az Országgyűlés ugyanezen időpontig alkossa meg az Alkotmánynak megfelelő szabályozást. (Mivel az indokolásból kitűnik, hogy az Alkotmányos követelményeknek megfelelő norma szinte nem különbözik a kisajátítástól, így elképzelhető, hogy nem lesz ilyen jogintézmény.)
szolgalmi jog
Hogyne lenne megszüntethető. Egyébként ha a szolgalnmi út pont az uralkodó telek tulajdonosának nem kell, a "köz" nem igazán tud tenni semmit. A szolgalom az uralkodó telekhez kapcsolódó jog, nem a "köz" joga, ugyanis nem közjogi, hanem magánjogi jogintézmény.
A közjogi "párja" az útlejegyzés, amit az önkormányzat gyakorolhat, ha ennek a jogszabályi feltételei fennállnak, és gyakorolni kívánja.
Itt arról beszélünk,hogy a kb.100 éve meglévő szolgalmi utat egy új tulajdonos megszüntetheti-e?
A mellette jobbraa,balra lévő telkeket ezen keresztül lehet megközelíteni(sajnos most az örökösök nem foglakoznak vele,de ki tudja,ha egyszer mégis?Akkor az úk tulakd kerítést bont,hogy átjárható legyen az út.Utoljára nem a "köz"átmenéséről írtam.Hanem ha van jog,akkor az minden tuljadonosra érvényes legyen,necsak egyre.
Ha térképen bejegyzett út,akkor is megszüntethető?Erre még nem kaptam választ,előre is köszönöttel
A zönkormányzat elgondolkodhat arról, hogy van-e lehetőségre, és akar-e lejegyezni utat. HA nem, akkor megfoldódik a probléma. Ha nem, akkor aligha lehet megoldás, itt szolgalomról sem igazán lehet szó szerintem, mert, ha jól értem, nem is a temető tulajdonosa akarja igazán ezt az utat, hanem a "tömegek", az "emberek". Így viszont mi is lesz az uralkodó telek?
Tisztelt Kovács Úr!
Valahogy mégsem értem a választ.Az új tulajdonos által megszüntetendő szolgalmi út az társadalmi érdek?És az utnak sok ember által való használata az nem társadalmi érdek?Lehet hogy fordítva van a helyzet,nem?
És ha a közeljövőben a szomszéd földek örökösei el akarják adni a földeket,akkor az új tulajdonos majd szó nélkül szétszedi a kerítést ,hogy újra biztosítani tudja a jogos átjárhatóságot,ami évszázad óta megvolt?(és a földek másképp nem megközelíthetők,végülis ezért van a szolgalmi jog).És ha nem biztosítja,akkor mehetnek az örkösök a bíróságra?
És az sem számít,hogy az 1974-ben kszült falu térképen az az út be van jelölve?
Nem az egyéni érdek. A tulajdonnal való rendelkezés szabadsága. Ami társadalmi érdek.
Tisztelt hozzászólók!
Köszönöm a hozzászólásokat.
Akkor ezek szerint a 100 éve "működő"gyalogos utat csak úgy egyszerűen meg lehet szüntetni azért,mert most két egymás mellett lévő telket egybe akarja keríteni az új tulajdonos?
Nem számít a hagyomány,csak az egyéni érdek?
Ezzel én tisztában vagyok,
Két kérdés volt: a lakosokkal szemben elzárhatja.
viszont a megközelíthetetlen telkek tulajdonosainak a részére a bejárást tűrnie kell.
(mellesleg a szolgalmat elbirtokolni csak a szomszédok tudnák, de ezt itt szóba sem kellett volna hozni.)
A két földrészlet - és nem telek - mostani tulajdonosa éppenséggel nem szolgalmi jogot akar, hanem ő az aki el akarja zárni a mezsgyebeli utat.
Ez igaz, csakhogy az a temető megközelítését szolgálja, nem a két telekét.
Ugyan. Még írta is, hogy másképp is el lehet jutni a temetőbe.
No no, a törvényen alapuló szolgalmi jogot ne felejtsük. Ha a telkek nem közelíthetők meg másként, akkor az átjárást köteles tűrni.
Itt úgy látszik ez a helyzet.
Olyan szolgalmi jogot, amely nincs a nyilvántartásba bejegyezve, a jóhiszemű szerző nem köteles biztosítani - amíg erre bíróság nem kötelezi. A szolgalmi jog elbirtokolható, de nem kötelezi a nyilvántartásban bízva tulajdont szerző harmadik személyt.
Mellesleg a szolgalomhoz kell egy uralkodó telek. Attól, hogy a népek keresztüljárnak jöttükben-mentükben valakinek a földjén, még nem lesz ott közút.
Kötekedés ON
Út legfeljebb két földterület találkozásánál képzelhető el. Három vagy ennél több "kis földterület találkozása" ugyanis egyetlen kiterjedés nélküli pont, amely a dolgok természete miatt út nem lehet. Meglehet mesgyéről tetszik beszélni, és akkor kissé más a leányzó fekvése. No, ezért a legpraktikusabb az, ha a laikus nem kezd el zsonglőrködni a jogi kategóriákkal, hanem érthetően, köznyelven leírja a történeti tényállást. A többi aztán a jogászok dolga.)
Kioktatás OFF
Tisztelt Szakértő!
Az alábbi-sok embert-érintő kérdésben kérek tanácsot:
több kis földterület találkozásánál már vagy 100 éve gyalogos út van.Naponta sok ember veszi igénybe,mert erre lehet a temetőt is megközelíteni(van egy másik lehetőség is).
Egy "bevándorló"megvett több földterületet,most eladott belőle 2-öt ,amelyek találkozásánál a földutat az új tuljadonos le akarja zárni.
Ha a megvett területek melletti földrészeket a tulajdonosuk használná(sajnos már vagy nem élnek,vagy az örökösök nem foglalkoznak vele),akkor érvényesülni kell a szolgalmi jognak?(másképp a megvásárolt telkeket nem lehetne megközelíteni).
Megtilthatja-e az átjárást illetve lezárhatja-e az utat az új tuljadonos?
A faluról 1974-ben készült légifelvételes térképen szerepel ez a "szolgalmi út",akkor azt a lakosok továbbra is használhatják?
Előre is köszönettel,