kerítés osztatlan közös tulajdon esetén

most költözünk egy két lakásos (plusz telek) ikerházba, egyenlőre osztatlan közös tulajdon.
a két ikerfelet elválasztó kerítés kiépítése kinek a kötelessége? vagy közös megegyezés kell?

Senkinek sem kötelessége.

Egyelőre osztatlan. De mnajd egyenlőre lesz osztva.

Segítséget szeretnék kérni!Vettem egy osztatlan közös tulajdonú házrészt telekrésszel.Tartozik hozzá egy használati szerzödés,de abban nincs megadva hogy el lehet e kerítéssel választani a kertrészt olyan módon hogy szabadon marad a szorgalmi út.Megoldható e hogy lekeritsem a saját telekrészemet és másik szorgalmi utat biztosítok a többi tulajdonostárs részére-hozzáteszem hogy az én területem az utcafronti rész és a legkönnyebben leválasztható a többitől a szorgalmi út áthelyezésével.Mik lehetnek a lehetöségeim?Mert megeggyezésre sehogysem jutok a többiekkel.Csak a közös tulajdon megszüntetése az egyetlen út?

Egyszer sem biztos, hogy legalább az az egy út létezik.

Miért nem a vásárlás előtt kérdeztél. Én megpróbáltalak volna lebeszélni.

Azt hiszem azzal kicsit elkéstem,mert több mint egy éve történt a vásásárlás.De valamilyen lehetöségem csak van arr hogy lekeritsem a kertrészemet?Vagy felejtsem el?

Ahogy mondtad: osztatlan közös tulajdon. Így aztán nincs olyan, hogy "a kertrészem". Használat szempontjából persze, lehet - de ez nem jogosít fel a tulajdonostársak hozzájárulása nélküli kerítésépítésre.

Esetleg használati megosztással. Ez lényegében egy megállapodás az érintett tulajdonosok között. Ebből természetesen következik, hogy valamennyi fél egyetértése szükséges.

Itt már van használati szerződés ('Tar­tozik hozzá egy használati szerzödés' - ha ez az lenne). Azaz ettől nem térhet el.
Ha nem tudtok megállapodni, akkor ott a bírósági út. De nem eccerű a megállapodás megváltoztattása (pl. felek körülményeiben beállt lényeges változás)

Akárcsak nálam !
Itt is van egy osztatlan közöstulajdon, telekkönyvileg. Mert a valóságban a telken van egy ház és egy kisház is. A nagyházban 2 lakás. Tehát nagyjából midenki azt használja ami az övé. A telken is van egy közöshasználati rész - a közlekedő út és egy nagyjából személyes rész. Ennek az elvásztására lett építve egy kerítés.
Visza . Ez olyan szitú, mint az emeletes társasházakban a lépcsőház, azt nagyjából mindenki használja, aztán a folyósó végén lévő zsák rész. Az evidens, hogy azt nagyjából az ottlakó használja és nem jön le a másik emeletről egy lakó, hogy az közös, hadd telepedjek én is oda.
Meg kell egyezni !

„Ez olyan szitú, mint az emeletes társasházakban a lépcsőház, ”

Nem olyan. A társasházban vannak önálló tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, itt meg nincsenek. Osztatlan közös tulajdon.

KBS, ha van egy osztatlan közös tulajdonú ikerház és ahhoz egy használati szerződés amiben pontosan ki van jelölve a kizárólagos használat illetve a közös terület (gépkocsibeálló) akkor a kizárólagos területet le lehet keríteni? Köszi!

Igen, kötnek belső terekre is használati megállapodást, azt is fallal le lehet zárni.

Szerintem nem; mondtam is korábban. Önmagában az, hogy megállapodás van a használatról, nem jogosít fel arra is, hogy kerítést építs a többiek hozzájárulása nélkül.

Kriszta viccel - vagy elfeledkezik róla, hogy ha egy épület használatának megosztásáról kötnek megállapodást, akkor ott nem utólag húzzák azokat a falakat. (Minimum a tervrajzon már léteznek a megállapodáskor is.)

Jókedvű vagyok, de az írást komolyan gondoltam.

Azért kötik a megállapodást, hogy rendezzék a használatot. Valószínűleg így írták, hogy kizárólagos, annak meg éppen az a célja, hogy maga rendelkezzék vele, tehát bekerítheti, és a megállapodástól függően, építhet, vezetékezhet stb rá.

OK Bővebb magyarázat.

Th közös folyosó. Megállapodás születik a kizárólagos használatról. Természetesen a használó bekeríti, fallal leválasztja és közmű vezetékkel szereli fel.

Volt ilyen a fórumon, hogy valaki egy teraszt kapott használatba, és a megállapodás úgy szólt, hogy átruházhatja. Amikor értékesítette a lakást, akkor a terasszal megnövelt nm árat kért az eladáskor.

A használat messze nem azonos a rendelkezéssel.

A példák, amelyeket hozol teljeséggel jogszerűtlen magatartásokról szólnak. A folyosó - használati jog alapján történő - beépítése még akkor is aggályos, ha a tulajdonostársak hozzájárulnak; a használati jog pedig személyes jog, nem ruházható át.

Belemehetnénk továbbá abba a vitába is, hogy egy használati megállapodás mikor és mennyiben köti a tulajdoni hányadot megvásárló vevőre, de azt hiszem, ez is megvolt már.

Ha egy terület kizárólagos használatba kerül és azt nem úgy veszem birtokba, hogy elkerítem, akkor nem tudom biztosítani számomra a kizárólagosságot.
Ha kiteszek egy írást, hogy ez a terület visszavonásig az enyém, nem biztos, hogy ez mindenkit korlátozna.

A 2. példám pedig már bíróságot is megjárt.
Nem bejegyzett jogról volt szó (ingny.), de talán az alapító okiratban benne volt.
Szóval használati jogot kapott az egyik tulajdonostárs egy teraszra. A lakását eladta a terasz használati jogával együtt. A tulajdonostársak el akarták venni az új tulajtól a használati jogot, mire az új tulaj megtámadta a közgyűlési határozatot. A bíróság meg megállapította, hogy érvényes a használati megállapodás az új tulajra is.

Ugyan, Krisztám. Ha egy biciklinek 1/1 tulajdonosa vagy, akkor főszabályként a kizárólagos használat joga is téged illet. Ennek semmi köze ahhoz, hogy azt a biciklit egy bank páncéltermében tartod mindkét kerekén egy számzáras lakattal vagy a kocsma falának támasztva.

Más példával: az élethez, testi épséghez való jogod is igen könnyen megsérthető. Akkor jogod van tankkal járni, mert másképp nem tudod biztosítani a jogaid tiszteletben tartását?

LOL

Azt hittem megúszom:)

Egyébként küldtem emailt, de úgy érzem nem olvasod.

OFF
Szorri vagyok. Nem volt bekapcsolva a levelezőm. Mára felfüggesztette a főnök a szabadságát, úgyhogy van egy kis hajtás.
ON

Szerintem olvassátok el ezt is, én nagyon hasznosnak találtam!
http://lacredit.hu/?…

Kriszta!
Szerintem sincs igazad. A használati szerződés nyilvánvalóan a szerződés megkötésekori állapotokra vonatkozik. Építéshez kell a társtulajdonos hozzájárulása, még ha csak egy kerítésről van is szó. Ha neked lenne igazad, akkor a kizárólagos használó akár toronyházat is építhetne az általa használt telekrészen. Építés és építés között jogilag nincs különbség.
A társasházi közös tulajdon kizárólagos használatbaadása kérdésében pedig a tavalyi évben született egy alkotmánybírósági határozat, mely kimondja, hogy közös tulajdoban lévő építményrész nem adható kizárólagos használatba.
Így mindkét kérdésben kbs-nek van igaza.
Bocs.

:) Sziasztok!

„megállapodástól függően, építhet, vezetékezhet stb rá.”
Ezt még én írtam szerényen. 08.13.10.44.

Nanemaaa!
Be tudnád nekem csatolni azt az alkotmánybírósági határozatot? Közelről érint ez a téma.

Köszönöm.

Nem tudnék rád semmiért haragudni. Nagyon kedvellek.

Látom itt voltál, nem úszod meg, végignéztem a 2007-eseket de nem találtam meg. Ha tényleg van ilyen kérlek csatold be, mert sürgős lenne.

Előre is köszönöm.