kerítés osztatlan közös tulajdon esetén

Igen.

Tisztelt Fórumozók, Hozzáértők!

Osztatlan közös ingatlanban lakom, 4 lakás, én a földszinten, a többiek fölöttem.
A lakásomhoz terasz kapcsolódik, ami fölött részben erkély van (szélességében végig).
Egy 20nm-nél kisebb tetőt szeretnék építtetni a terasz fölé, az önkormányzatnál már jártam és egyeztettem az építész-hatósági megkötéseket: nem engedélyköteles.
Használati szerződés nincs, nem is lesz, a terasz és a tető által lefedendő rész - a kialakult viszonyoknak megfelelően - kizárólagos használatomban van (a területet a telekhatár kerítése, támfal bokrokkal, a lakásom és egy rácsos ajtó határolja négy felől).

Az után érdeklődnék, hogy a tulajdonostársaim beleegyezése szükséges-e annak ellenére, hogy nem engedélyköteles az építésügyi hatóság szerint.

Őt talán nem....de az utódját? Az ingatlan általában hosszabb életű, mint a tulajdonosa.... és akkor még nem beszéltünk az adásvételekről. Nem beszélve arról, hogy a társasház összetétele is változhat... és akár egyszer meg is gondolhatja magát.

Nem hiszem, hogy őt zavarja az a tény, hogy nem a tulajdona.

Pár éve még műemlék jellegűnek volt minősítve a házunk, de most már nem, szóval, amikor ez a szomszéd felújította a lakását, a homlokzaton ablakot vágott és egy műanyag aranykeretes ablakot tett be. no comment.

Szerintem alapító okirat nem tartalmazhatja, de ez most annyira nem is lényeges.
A konkrét ügyedben pedig azt tartanám helyesnek, ha már úgyis a lakását bővítette a szegény társtulajdonos, akkor vegye meg a területet és azalapító okiratban kerüljön módosításra a lakás területe is. Végleges megoldás és a későbbiekben sem lehet gond belőle.

hejejej.

A földszintünkön van egy 5 nm-es folyosó, mely 2 lakást köt össze. Mindkét lakás egy tulajé és már le is zárta a folyosót egy ajtóval. Ezt megengedtük neki havi díj ellenében, de kértem, hogy írasson egy bérleti szerződést. Mire hozta már nem bérleti szerződés volt, hanem kizárólagos terület használat, mert ő a közös képviselővel így egyezett meg.

Most lesz a közgyűlés, alá akarom írni a szezrődést, azt szerettem volna tudni, hogy így is szabályos-e vagy csak bérletként.

Nem lesz bejegyezve a földhivatalba, habár örökíthető és átruházható.

Most azon gondolkozom, hogy az én példám is megállja a helyét, mert ott is az alapító okirat tartalmazta a kizárólagos használati jogot, de nem volt e szerint bejegyeztetve a földhivatalba és mégis ennek ellenére az eladó így adhatta tovább az új tulajnak.

Köszönöm.:)

Sorry! Rosszul emlékeztem, nem AB határozat volt, hanem Legfelsőbb Bírósági ítélet... és a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2007. évi 4. számában olvastam 92. sorszám alatt. A döntés lényege, hogy a társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga az ingatlannyilévántartásba nem jegyezhető be. A be nem épített udvar használatát a házirendben lehet szabályozni.
Bocs. :-(

Bocs, de nem voltam jogtár közelben...de megkeresem. Majd jelentkezem. :-)

Látom itt voltál, nem úszod meg, végignéztem a 2007-eseket de nem találtam meg. Ha tényleg van ilyen kérlek csatold be, mert sürgős lenne.

Előre is köszönöm.

:) Sziasztok!

„megállapodástól függően, építhet, vezetékezhet stb rá.”
Ezt még én írtam szerényen. 08.13.10.44.

Nanemaaa!
Be tudnád nekem csatolni azt az alkotmánybírósági határozatot? Közelről érint ez a téma.

Köszönöm.

Nem tudnék rád semmiért haragudni. Nagyon kedvellek.

Kriszta!
Szerintem sincs igazad. A használati szerződés nyilvánvalóan a szerződés megkötésekori állapotokra vonatkozik. Építéshez kell a társtulajdonos hozzájárulása, még ha csak egy kerítésről van is szó. Ha neked lenne igazad, akkor a kizárólagos használó akár toronyházat is építhetne az általa használt telekrészen. Építés és építés között jogilag nincs különbség.
A társasházi közös tulajdon kizárólagos használatbaadása kérdésében pedig a tavalyi évben született egy alkotmánybírósági határozat, mely kimondja, hogy közös tulajdoban lévő építményrész nem adható kizárólagos használatba.
Így mindkét kérdésben kbs-nek van igaza.
Bocs.

Szerintem olvassátok el ezt is, én nagyon hasznosnak találtam!
http://lacredit.hu/?…

OFF
Szorri vagyok. Nem volt bekapcsolva a levelezőm. Mára felfüggesztette a főnök a szabadságát, úgyhogy van egy kis hajtás.
ON

LOL

Azt hittem megúszom:)

Egyébként küldtem emailt, de úgy érzem nem olvasod.

Ugyan, Krisztám. Ha egy biciklinek 1/1 tulajdonosa vagy, akkor főszabályként a kizárólagos használat joga is téged illet. Ennek semmi köze ahhoz, hogy azt a biciklit egy bank páncéltermében tartod mindkét kerekén egy számzáras lakattal vagy a kocsma falának támasztva.

Más példával: az élethez, testi épséghez való jogod is igen könnyen megsérthető. Akkor jogod van tankkal járni, mert másképp nem tudod biztosítani a jogaid tiszteletben tartását?

Ha egy terület kizárólagos használatba kerül és azt nem úgy veszem birtokba, hogy elkerítem, akkor nem tudom biztosítani számomra a kizárólagosságot.
Ha kiteszek egy írást, hogy ez a terület visszavonásig az enyém, nem biztos, hogy ez mindenkit korlátozna.

A 2. példám pedig már bíróságot is megjárt.
Nem bejegyzett jogról volt szó (ingny.), de talán az alapító okiratban benne volt.
Szóval használati jogot kapott az egyik tulajdonostárs egy teraszra. A lakását eladta a terasz használati jogával együtt. A tulajdonostársak el akarták venni az új tulajtól a használati jogot, mire az új tulaj megtámadta a közgyűlési határozatot. A bíróság meg megállapította, hogy érvényes a használati megállapodás az új tulajra is.

A használat messze nem azonos a rendelkezéssel.

A példák, amelyeket hozol teljeséggel jogszerűtlen magatartásokról szólnak. A folyosó - használati jog alapján történő - beépítése még akkor is aggályos, ha a tulajdonostársak hozzájárulnak; a használati jog pedig személyes jog, nem ruházható át.

Belemehetnénk továbbá abba a vitába is, hogy egy használati megállapodás mikor és mennyiben köti a tulajdoni hányadot megvásárló vevőre, de azt hiszem, ez is megvolt már.

OK Bővebb magyarázat.

Th közös folyosó. Megállapodás születik a kizárólagos használatról. Természetesen a használó bekeríti, fallal leválasztja és közmű vezetékkel szereli fel.

Volt ilyen a fórumon, hogy valaki egy teraszt kapott használatba, és a megállapodás úgy szólt, hogy átruházhatja. Amikor értékesítette a lakást, akkor a terasszal megnövelt nm árat kért az eladáskor.

Jókedvű vagyok, de az írást komolyan gondoltam.

Azért kötik a megállapodást, hogy rendezzék a használatot. Valószínűleg így írták, hogy kizárólagos, annak meg éppen az a célja, hogy maga rendelkezzék vele, tehát bekerítheti, és a megállapodástól függően, építhet, vezetékezhet stb rá.

Szerintem nem; mondtam is korábban. Önmagában az, hogy megállapodás van a használatról, nem jogosít fel arra is, hogy kerítést építs a többiek hozzájárulása nélkül.

Kriszta viccel - vagy elfeledkezik róla, hogy ha egy épület használatának megosztásáról kötnek megállapodást, akkor ott nem utólag húzzák azokat a falakat. (Minimum a tervrajzon már léteznek a megállapodáskor is.)

Igen, kötnek belső terekre is használati megállapodást, azt is fallal le lehet zárni.

KBS, ha van egy osztatlan közös tulajdonú ikerház és ahhoz egy használati szerződés amiben pontosan ki van jelölve a kizárólagos használat illetve a közös terület (gépkocsibeálló) akkor a kizárólagos területet le lehet keríteni? Köszi!

„Ez olyan szitú, mint az emeletes társasházakban a lépcsőház, ”

Nem olyan. A társasházban vannak önálló tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, itt meg nincsenek. Osztatlan közös tulajdon.

Akárcsak nálam !
Itt is van egy osztatlan közöstulajdon, telekkönyvileg. Mert a valóságban a telken van egy ház és egy kisház is. A nagyházban 2 lakás. Tehát nagyjából midenki azt használja ami az övé. A telken is van egy közöshasználati rész - a közlekedő út és egy nagyjából személyes rész. Ennek az elvásztására lett építve egy kerítés.
Visza . Ez olyan szitú, mint az emeletes társasházakban a lépcsőház, azt nagyjából mindenki használja, aztán a folyósó végén lévő zsák rész. Az evidens, hogy azt nagyjából az ottlakó használja és nem jön le a másik emeletről egy lakó, hogy az közös, hadd telepedjek én is oda.
Meg kell egyezni !

Itt már van használati szerződés ('Tar­tozik hozzá egy használati szerzödés' - ha ez az lenne). Azaz ettől nem térhet el.
Ha nem tudtok megállapodni, akkor ott a bírósági út. De nem eccerű a megállapodás megváltoztattása (pl. felek körülményeiben beállt lényeges változás)