Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Nem akar kiköltözni az albérlő!

MajorDomus # e-mail 2019.02.26. 19:58

Igen, ki!
nálam 3 napig nem volt mosógép,mert tönkrement,
5.000 ft engedményt adtam a dijból,még a bérlő érezte kínosan magát,mert későn szólt.

wers # e-mail 2019.02.26. 06:55

Én meg a tulajjal! de gyorsan!

:) ez jó, a kérdező - Zoltanuss - a tulaj (vagyis mintha, csak úgy ír, hogy a tulaj az ismerőse)

Így szerintem a bérlő számára mégiscsak a Pápa marad első körben, utána a Jóisten.

De viccet félre, ilyen esetben kijelentheti a bérlő, hogy a bérlemény nem az komfortfokozat, amire szerződött, így a tulaj ne számítson arra a havi díjra, amiben megegyeztek?

MajorDomus # e-mail 2019.02.25. 20:22

Én meg a tulajjal! de gyorsan!

wers # e-mail 2019.02.25. 08:46

én a pápával kezdeném természetesen

Zoltanuss # e-mail 2019.02.25. 08:31

Ez volt az eredeti kérdés :
Ha nem javíttatja meg mit tehet a bérlő ?

Panaszra megy a jegyzőhöz ?
a közjegyzőhőz ?
a rendőrségre ?
a római pápához ?

MajorDomus # e-mail 2019.02.24. 18:01

mint bérbeadó,egyetértek!

wers # e-mail 2019.02.24. 11:46

Még azt is közölte a bérbeadó, hogy a bojler javíthatatlan.

Kezdem még egyszer. Kik közölte, és kivel? És főként minek?

Ha valaki bérbe adó, akkor ezt leginkább magával kell megbeszélnie, mert neki használatra alkalmas ingatlant kell fenntartania. A bojler csere nem hiszem, hogy a bérlő feladata lenne. A bérlőnek tök mindegy, hogy javíttatja vagy cseréli.

Értem én, hogy nem nagyon fizet, de az egy másik kérdés.

MajorDomus # e-mail 2019.02.23. 22:16

Majd ha elment a bérlő vesz másikat!

Szomorú örökös #   2019.02.23. 19:25

Zoltanuss

Kérdezte a bérbeadó hogyan tovább ?

Mond neki, hogy így igaz, mehet tovább egy másik lakásba. :-)

Zoltanuss # e-mail 2019.02.23. 18:53

Szomorú örökös !
A felvetésemben egyáltalán nem szerepelt az, hogy a bérlő ezt kérte volna.... mármint a javíttatást.
Egy egyszerű tényállás : elromlott a bojler és kiderült értelmetlen javíttatni.
Kérdezte a bérbeadó hogyan tovább ?

Zoltanuss # e-mail 2019.02.23. 18:49

Ezt szakértő állapította meg?
kérdezte wers topiktárs

Igen un. műszaki szakértő.
Ha már a témánál vagymunk, akkor : van kétféle szakértő :
1. az un. műszaki igazságügyi szakértő és a
2. sima műszaki szakértő.
a második adományozásánál anno én is bábáskodtam.
kérte aki úgy gondolta jó lesz neki valamire egy kérvényben aztán vagy megadták vagy nem.
Amúgy a kérdés hogy úgy mondjam…. Na nem mondom.

Szomorú örökös #   2019.02.23. 06:40

MajorDomus

Vagy inkább a tulaj,hogy húzzon el a bérlő?!

Ha a bérleti díjra nincs pénze, akkor bojlerre sem lesz neki nagy valószínűséggel. Ha pedig rendre a gázon kell a fürdővizet melegítenie, akkor azt nem sokáig fogja elviselni. A módszer nem rossz, sokat nem nagyon tehet ellene a bérlő szerintem. Támogatom a tulaj ötletét!

MajorDomus # e-mail 2019.02.22. 23:57

Vagy inkább a tulaj,hogy húzzon el a bérlő?!

wers # e-mail 2019.02.22. 08:32

a bojler javíthatatlan.

Ezt szakértő állapította meg?

Zoltanuss # e-mail 2019.02.22. 08:27

Még azt is közölte a bérbeadó, hogy a bojler javíthatatlan.
Inkább arra lenne kíváncsi , hogy hová fordulhat a bérlő ?
Mert van olyan vélekedés, mely szerint a hatóságok a renítens bérlők pátyolgatására vannak.

Szomorú örökös #   2019.02.22. 05:27

MajorDomus

Megjavittatja, és ,,gyakorlatilag,, levonja a következő bérleti dijból a számla összegét!

Itt szerintem egy renitens, gyakran nem fizető bérlőről beszélünk.
Valóban ez lehet a megoldás, megjavíttatja és levonja az addig összegyűlt bérleti díj-tartozásából.

Zoltanuss

Elvileg a bérbeadónak kellene megjavíttatni.
Ha nem javíttatja meg mit tehet a bérlő ?

Szerintem most jön az, hogy esetleg szankcionálja a bérlő nemfizetését és közli, hogy megjavíttatja a tulajdonos a villanybojlert, ha a bérlő az addigi elmaradását rendezi feléje. Másként én nem igazán foglalkoznék vele. Bakker, nem fizet, de követeli, hogy minden rendben legyen a lakásban? Én egyébként inkább keresnék egy normális bérlőt helyette.

MajorDomus # e-mail 2019.02.21. 21:35

Megjavittatja, és ,,gyakorlatilag,, levonja a következő bérleti dijból a számla összegét!

Zoltanuss # e-mail 2019.02.21. 19:58

Van egy ismerős , annak egy bérlője.
Ez a bérlő hol fizet, hol nem.
Most elromlott a villanybojler.
Elvileg a bérbeadónak kellene megjavíttatni.
Ha nem javíttatja meg mit tehet a bérlő ?

SolnesM # e-mail 2019.02.21. 19:53

Még mindig él az a vélelem, hogy egy nemfizető bérlő csak úgy kihívja a rendőrséget és azok nem kérdezik meg, mi az oka egyáltalán ennek a kihívásnak !

SolnesM # e-mail 2019.02.21. 19:49

Ahogy olvasom sokan a potyázó senkik pártján állnak !!

MajorDomus # e-mail 2019.02.19. 21:05

Nem biztos.
Ha mindketten aláirtátok a szerződést..?!

lakaskiado # e-mail 2019.02.19. 02:44

A kérdés egy mondatban: A megadott szerződési kitételek, mely szerint a számla átvételétől számítva 8+45+10 vagy 45+10 nap fizetési késedelem nap után lehet felmondani a szerződést az megalapozott e, egy érvénytelenségi per indításához.

Megállja e a helyét, hogy hatvan napnál hosszabb esedékességi határidő a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértése.

Köszönöm.

MajorDomus # e-mail 2019.02.18. 21:55

És mi a kérdés?
Egy mondatban!

lakaskiado # e-mail 2019.02.18. 19:58

Sziasztok lenne egy kérdésem bérleti szerződéssel kapcsolatban, hosszú lesz elnézést.
Így hangzik a szerződés szövege, fizetés és a felmondás, nem értem mikor esik késedelembe:

„ A bérlő a bérleti díjat megállapodás szerint és a 2. pontban jelzett összegben a bérbeadók által kibocsátott számla ellenében, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül, egy összegben köteles a bérbeadó részére az általa megjelölt bankszámlára történő utalással megfizetni.

A bérbeadónak a következő esetekben áll jogában a szerződés lejárta előtt azonnali hatállyal rendkívüli felmondással felmondani a bérleti szerződést:
ha a bérlő a bérleti díj fizetésével 45 napos késedelembe kerül és a 45 napos késdelembe kerülést követően térítvényes levélben elküldött és átvett fizetési felszólításban megadott nyolc banki napos türelmi időszak ellenére sem rendezi a hátralékát. ”

Számla kézhezvétele 8+45+10+átlevél=63 nap
De ha 8 nap nem számít bele úgy is 45+10+átlevél=55 nap

Fizetési határidőkről találtam egy írást. Most voltaképpen az alulra bemásolt szöveg melyik vonatkozik a szerződésemre és a fizetési határidőre. Amit ha nem teljesít felmondhatom.
Érvénytelen -e ez a 8 nap + 45 nap + 8 bankinap ami 10nap hétvége miatt térítvényes átvett levél.
És ezután mondhatom fel a szerződést, most ez 60 napnak számít e vagy pontosan, hogy van ez.

Igen tudom én vagyok a hülye. Köszi a válaszotok.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) új 292/A. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ezzel egyébként a kötelező előírás egyúttal lehetőséget is ad a feleknek arra, hogy ettől eltérő fizetési határidőt rögzítsenek a szerződésben. A rendelkezés jelentőségét az is csökkenti, hogy viszonylag ritka az olyan megállapodás, ahol a kifizetés dátumát ne határoznák meg a felek [1959. évi IV. tv. 292/A. § (1) bek.].

2. A teljesítéstől számított 30 napos fizetési határidő

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

  1. a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
  2. nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
  3. a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét [1959. évi IV. tv. 292/A. § (2) bek.].

3. A 60 napnál hosszabb határidő érvénytelen lehet

A 30 és 60 nap közötti esedékességi határidőt a Ptk. a felek közötti szerződéses megállapodás részének tekinti, azokba történő beavatkozásra az általános szabályok alapján van lehetőség. A 60 napnál hosszabb határidővel szemben azonban már a jogosultat védő, speciális jogkövetkezményeket találhatunk.

A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a hatvan napnál hosszabb esedékességi határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével kikötött határidőnek kell tekinteni. A jogszabályi vélelem azt jelenti, hogy adott esetben bizonyítható a hatvan napnál hosszabb határidő indokoltsága, de a bizonyítottság hiányában ez érvénytelen kikötés lesz [1959. évi IV. tv. 292/A. § (3) bek.].

A jogalkotó a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt a megtámadhatósági okok közé sorolta, és a jogosult gazdálkodási szervezet érvénytelenségi pert kezdeményezhet.

MajorDomus # e-mail 2019.02.08. 21:58

Ha nincs vesztenivalója, meglepetés is érhetett volna.

.
Bizony!
Nem is kicsi,és nem is olcsó!