Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Birtokbaadás

wers #   2020.02.27. 13:20

nagy bajban van az önkényeskedő árverési vevő.

Semmi esetre sem gondoltam önkényeskedésre. Az nem fér bele a fejembe, hogy:

A bíróság a kérelmet és a bizonyítékokat megvizsgálva

Miért nem vizsgálhatja a végrehajtó?

stihl # e-mail 2020.02.27. 13:10

Akkor ezek szerint a végrehajtó döntést nem is hozhat nem mérlegelhet nem engedélyezhet?Esetleg az volt tulajok elérése közreműködése segíthet?De külföldről milyen formában tud törvényesen nyilatkozni?

gerbera317 # e-mail 2020.02.27. 13:03

A külföldön tartózkodó adós ingatlanában is lehetnek értékek, amiket az árverési vevő az önkényes birtokbavételkor eltulajdoníthat. Sőt, elég, ha az adós csak állítja, hogy ez történt, és már akkor nagy bajban van az önkényeskedő árverési vevő.
Mindez elkerülhető, ha az ingatlan felnyitása és átadása hivatalos eljárásban történik.

wers #   2020.02.27. 12:45

(nem láttam gerbera 2020.02.27. 12:40 hozzászólását, bár sokat nem változtat)

wers #   2020.02.27. 12:40

Azért azt elég nehéz egyszerű ésszel felfogni, hogy egy üres lakással miért kell ennyi kőrt futni, és hónapokat várni, hogy beköltözhessen a vevő.

Értem én, hogy törvény, meg előírják, meg mitomén...

gerbera317 # e-mail 2020.02.27. 12:40

Helytelen következtetés.
1) Kérnéd a végrehajtótól az ingatlan átadását, mivel az adós nem adja át. Úgy-e? Az teljesen mindegy, miért nem adja át: mert bent lakik, és nem akar kiköltözni; vagy mert külföldön és, és azt se tudja, hogy át kellene adnia. Mindegy. Nem adja át, tehát kéred a végrehajtót.
2) A végrehajtó nem adja át, mert moratórium van. Az mindegy, hogy az adós bent sem lakik
3) Megtámadod a végrehajtó vonakodását, mert neked nem biztosított a lakhatásod. Úgy-e?
4) A bíróság a kérelmet és a bizonyítékokat megvizsgálva utasítja a végrehajtót, hogy adja át az ingatlant. Ld. dr. Egyed posztját.
5) A végrehajtó erre odamegy veled együtt, te viszel a hónod alatt egy lakatost, aki a végrehajtó jelenlétében felnyitja az ingatlant. A végrehajtó körülnéz, és ha talál ott tárolni való ingatlant, arról neked kell gondoskodnod, mégpedig ott és azonnal. Ha nem talál ilyet, akkor megállapítja, hogy az ingatlant átadta.
A te döntésed, hogy az 1)-2) pontokat követően a 3)-4) pontokra szükség van-e vagy pedig megvárod az április 30-át, és rögtön az 5) pont szerinti intézkedés következik.

stihl # e-mail 2020.02.27. 12:27

Tehát ha jól értem akkor jobban teszem ha csendben kivárom a moratórium végét.Mert ugye nincs akit ki kéne lakoltatni mivel nem lakott az ingatlan a volt tulajok külföldön valahol nem elérhetőek.

gerbera317 # e-mail 2020.02.27. 12:14

A bírósági ítélettel csak valószínűsíted ezt. Adott esetben bizonyítanod is kell.
Mindezt természetesen csak azt követően, hogy 1) az adós kiköltözési kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül kérted a végreajtótól az ingatlan kiürítését és átadását, 2) a kérelmedről a végrehajtó tájékoztatta a jegyzőt, 3) e tájékoztatás óta eltelt 60 nap, és 4) a végrehajtó a móratóriumra tekintettel jegyzőkönyvben megállapította a kilakoltatás elhalasztását.
Neked ezt a végrehajtói megállapítást kell a kézhezvételtől számított 15 napon belül végrehajtási kifogással megtámadnod, amelyben hivatkozol a Vht. 182/A. § (3) c) pontja szerinti körülményre, és kéred a bíróságot, hogy utasítsa a végrehajtót a kiürítés foganatosítására.

stihl # e-mail 2020.02.27. 11:46

Akkor a c verzió alkalmazható lenne az esetemben?Ugyanis nem régen váltam el és a volt feleségem él a kiskorú gyermekünkkel a közös ingatlanunkban neki van kizárólagos használati joga az ingatlanra.Ez rögzítve van a válási papírokban tehát bírósági döntés.

dr_Egyed_Zoltán # e-mail 2020.02.27. 11:06

A következő esetek oldhatják fel a moratóriumot és ezek is általában bírósági végzéssel:

A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

  1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
  2. a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
  3. a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

dr. Egyed Zoltán
  ügyvéd 
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/

stihl # e-mail 2020.02.27. 10:38

Üdvözlök mindenkit.Én ugyanabban a cipőben járok mint merika 82 és a kérdésem ebben a témában annyi lenne ha lakhatási problémám van tehát konkrétan nincs hová mennem akkor megtörténhet-e a birtokba vétel a moratórium ideje alatt.

gerbera317 # e-mail 2020.01.23. 12:19

Az sem érdektelen, mit kért a kérdező: ingatlan-kiürítést, vagy átadást. Ugyanis: 182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (...) április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el. Ellenben, ha birtokon belül van, és kérte annak átadását, az nem tagadható meg, hiszen annak egyetlen feltétele, hogy az árveréstől számított 30 nap eltelt legyen.

wers #   2020.01.23. 11:37

a vegrehato a kilakoltatasi moratorium idoszakara hivatkozva ezt nem hajlando megtenni aprilis 30-ig.

Ezt írásban közölte veled?

merika82 # e-mail 2020.01.23. 11:29

NEM LAKOTT INGATLAN BIRTOKBA ADASA VEGREHAJTOTOL, KILAKOLTATASI MORATORIUMBAN !!!

Tisztelt szakemberek,

Oriasi segitseg lenne ha segitseget kaphatnek az alabbiakban. Vegrehajtas utjan megvasaroltam egy ingatlant, ami mar kifizetesere kerult , tulajdoni lapon is mar tulajdonoskent bejegyzesre kerultem.
A megvasarolt ingatlant a vegrehajto "bekoltozhetoen" bocsajtotta arveresre, nem lakik az ingatlanban senki. Az ingatlan tenyleg ures, elozo tulajdonosa ( ados) kulfoldon el.

A helyi jegyzo szerint is es ismerok szerinjt is a vegrehajto koteles az ingatlant birtokba adni, de a vegrehato a kilakoltatasi moratorium idoszakara hivatkozva ezt nem hajlando megtenni aprilis 30-ig.

Igaza van a vegrehajtonak?

Koszonom a valaszokat.

MajorDomus # e-mail 2020.01.17. 20:55

Esetleg egy kombájn?

wers #   2020.01.17. 11:28

(érdekes lenne, ha venne pl. egy lakóautót, akkor még szélesíthetnéd is a bejáratot a kedvéért)

wers #   2020.01.17. 11:27

erre már kaptál választ:

Ha elzársz valakit olyan használattól, amit addig gyakorolt, akkor az - legalábbis a sommás eljárásban -birtokháborítás.

Ahogy eddig használta.

Zsolti1984 # e-mail 2020.01.17. 11:21

drbjozsef,

bocsánat a sok kérdésért, ez lesz az utolsó. Az átjárás biztosítása gyalog vagy autóval? Ha nincs tulajdonukban autó.

drbjozsef #   2020.01.17. 11:15

Zsolti1984,

Létesíthetsz kerítést, de biztosítanod kell az átjárását a jogerős döntésig.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Zsolti1984 # e-mail 2020.01.17. 10:34

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm gyors válaszát!
Ha írásban felszólítom, és adok neki egy határidőt, utána létesíthetek kerítést a határidő után vagy meg kell várnom a bírósági eljárás végét?

drbjozsef #   2020.01.17. 09:59

Zsolti1984,

Nem jól érted.

Ha eddig bejárt a telken keresztül, akár szolgalmi jog nélkül is, akkor VAN joga azon keresztül bejárni. A hallgatólagos beleegyezés, mint ráutaló magatartás, a Ptk. szerint is egyfajta "szerződés".

Ezt önhatalmúlag (!) nem szüntetheted meg, és ebben nem fog segíteni a jegyző és egy birtokvédelmi eljárás.

Ha máshonnan nem tudja megközelíteni a telkét, akkor bíróságon is megkapná a szolgalmi jogot.
De ha meg tudja, akkor neked a feladatod, hogy ezt a használati "engedélyt" felmond, és felszólítsd rá, hogy ezentúl ne használja a területedet. Lehetőleg írásban, tértis/ajánlott levélben, az igazolhatóság kedvéért.

Ha továbbra is használja, pert indítasz, és a bíróság fogja megszüntetni a jogosultságát. Ez után természetesen kerítést építhetsz (de anélkül sem léphet be többet a területedre jogszerűen ezután). Ha igazolhatóan felszólítottad, és jogosan (mert megközelíthető máshonnan), akkor akár a perköltséget is rátolhatod majd.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Zsolti1984 # e-mail 2020.01.17. 09:43

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Akkor ha jól értem: van egy 50 m2 nagyságú területem, ami az én tulajdonom, amiért fizettem, belterületbe vontam, rengeteget utánajártam, DE mégsem az enyém? Úgy hogy a hátsó szomszédom telke megközelíthető egy másik útról, aminek helyrajzi száma van???
Ez egy kicsit igazságtalan szerintem!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.01.17. 08:46

A jegyzői birtokvédelem nem vizsgál jogosultságot, csak ténylegességet. Ha elzársz valakit olyan használattól, amit addig gyakorolt, akkor az - legalábbis a sommás eljárásban -birtokháborítás.
(Ezt törzstagként magad is tudhatnád már, ezerszer elmondtuk a megszűnt jogcímű bentlakóval kapcsolatban: nem lehet önkényesen kirakni, zavarni a birtoklásban, bíróság kötelezheti a költözésre. Az elv ugyanaz.)

www.kbs-ugyved.hu

Szomorú örökös #   2020.01.17. 07:31

Zsolti1984

Én laikusként azt javasolnám, hogy ha nincs szolgalmi joga, akkor simán tedd ki azt a kerítést és menjen vele nyugodtan hatósághoz. Neki kell bizonyítania, hogy joga van azt a területrészt használni bejárásra, nem neked, mivel ő a felperes a kérdésben akkor már.

Zsolti1984 # e-mail 2020.01.17. 07:08

Kedves MajorDomus!
A tulajdoni lapon nincsen bejegyezve semmilyen szolgalmi joga. A földhivatalnál erre a kérdésemre valamilyen Szokásjogról beszéltek, ami a Ptk-ban van, és erősebb mint a tulajdonjog. Megnéztem a Ptk-t egy darab szokásjog szó sem szerepel benne. Kérdeztem ügyvédet is: van aki szerint igen, van aki szerint nem rakható ki a kerítés. Jó lenne egy kreatív gondolkodású ügyvéd, aki megoldaná a problémákat, de sajnos ilyet nem ismerek....