Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Birtokbaadás

eSZeM #   2010.01.16. 12:59

Laikusként én csak annyit kérdeznék, hogy az egymásra mutogatás helyett nem lenne jobb rendezni a kialakult helyzetet?

Kifizettetek egy bizonyos összeget (bár nem tudjuk, mennyi az utolsó részlet, ami hiányzik a teljes árhoz képest), használtátok fél évig az ingatlant, remélhetőleg azzal minden rendben és jól érzitek magatokat benne.
Mivel mindketten követtetek el hibát, próbáljatok megegyezni részletfizetésben a hátralék tekintetében.
Ha túl nagy az összeg és nem megy így, akkor az eladó fizesse vissza a már kifizetett vételárat, az ügyvédi költség és a használati díj tekintetében pedig szintén próbáljatok egyezkedni.
Ez csak egy lehetséges (és egyszerűbb megoldás) mint a pereskedés.

bandi71 # e-mail 2010.01.16. 12:38

Lehet, hogy félreérthető voltam. 2009. májusában kötöttük a szerződést, amikor még volt szocpol. Ezt meg is igényeltük, amikor még lehetett. Mivel a rendelet, hogy magánszemélytől való vásárlás esetén nem jár szocpol 2005 óta létezik, az ügyvédnek ezt tudnia kellett volna, nem?
És a banki ügyintézőnek nem kellett volna ezt a tájékoztatást megadnia, amikor beadtuk a kérvényt?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.16. 12:06

Meg még egy csomó dolog nem jár. Azt mind mondja el az ügyvéd? Kicsit hosszú lenne: nem jár szocpol, nem jár özvegyi nyugdíj, nem jár rokkant kártya stb.

Tévedés miatt lehet a szerződés érvénytelen, de akkor bizonyításra szorul, hogy a tévedésről a másik fél tudott, vagy egyenesen ő idézte elő. De még a legjobb esetben is - ha érvénytelen lenne a szerződés - tartoztok neki vagy félévnyi használati díjjal.

Egyébként már egyáltalán, senkinek nincs szocpol. Megszüntették, mint a 13. havi nyugdíjat.

www.kbs-ugyved.hu

bandi71 # e-mail 2010.01.16. 10:36

Kedves Hozzáértők!
A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni:
Nemrég vásároltunk új ingatlant egy magánszemélytől. Megkötöttük a szerződést ügyvéd előtt és a vételár utolsó részeltének kifizetése előtt birotkba adta nekünk az ingatlant. A vételár utolsó részletét a 2009. június 30-án megigényelt szocpolból akartuk kifizetni. Ezt a szocpolt az eladó intézte, mert mikor megvettük tőle a házat, felajánlotta a segítségét. Azt mondta, hogy jó ismerőse van a bankban és az ért ahhoz, hogy megfelelően adjuk be az igényünket a szocpolra és azt biztosan meg is kapjuk. A szocpol eladó felé való kifizetésére 2009. december 31-ig volt határidő. Mi többször is sürgettük és mindig az volt az eladó válasza, hogy ne aggódjunk, a dolog megy a maga útján. Mígnem két nappal ezelőtt fölhívott, hogy nem kapjuk meg a szocpolt, mert magánszemélytől való vásárlás esetén egyáltalán nem is jár. Most azzal védekezik, hogy ő ezt nem tudta, az ő bankos ismerőse ezt nem mondta neki. Tőlünk viszont követeli a pénzt.
Mit csináljunk most? A pénzünk nincs meg, hogy a szocpol összegét kifizessük neki, hisz a szerződéskötéskor tudtuk, hogy mennyi pénzünk van és szocpol nélkül meg sem vettük volna ezt a házat. Hitelt nem tudunk fölvenni. Felelősségre lehet vonni az eladót, vagy hülyék voltunk, hogy bíztunk benne?
Másik kérdésem: Az ügyvédnek, akinél megkötöttük az adásvételi szerződést, nem lett volna kötelessége tájékoztatni minket, hogy ilyen esetben nem jár szocpol? Nem számít semmisnek egy ilyen szerződés?

guba # e-mail 2010.01.14. 17:52

Hát, nem véletlenül utasította el. Ha a kocsit nem adta bérbe, nem terhelte meg, vagy más módon nem rendelkezett vele, akkor pusztán az a tény, hogy nem adta át felszólításra, még nem lesz elég a sikkasztás megállapításához. Erről több BH is van.

freeway # e-mail 2010.01.14. 16:55

Guba!

Ismerősöm ellen indítottak büntetőeljárást, pedig csak elszámolási vita van a bank, és az ismerősöm között. Azért fontos nekik, hogy birtokba adás nélkül tulajdonjogot szerezzenek, mert akkor pl lehet sikkasztás miatt feljelenteni....
Bár a rendőrség, ügyészség elutasította a feljelentést, de pótmagánvádas lett.

freeway

guba # e-mail 2010.01.14. 16:44

Így már duplán szimbolikus. :) Ezzel együtt, ha ebben állapodtak meg, akkor szerintem ez is belefér. Igazából én azt nem értem, mit nyer a hitelező ezzel. Ha ő lesz a tulajdonos, akkor onnantól viseli a kocsi közterheit, meg a kárveszélyt, és ha nincs a birtokában, akkor kielégíteni úgysem tudja magát belőle. Nem?

freeway # e-mail 2010.01.14. 16:36

Köszönöm guba!

Annyi még hozzátartozik a sztorihoz, hogy a törzskönyv letéti őrzés megszűnésével kerül a hitelező birtokába.
Azaz nem kell az adóssal találkoznia sem, ha felmondja a szerződést, megindul a folyamat, és a saját ÁSZF-je szerint megszerzi a tulajdonjogot.
Már, ha ez így lehetséges.

freeway

guba # e-mail 2010.01.14. 16:31

A birtokba adás lehet szimbolikus is, a lényeg, hogy legyen egy olyan aktus, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog ekkortól az eladó tulajdonából, a vevő tulajdonába került. Erre alkalmas lehet a slusszkulcs, vagy a törzskönyv átadása is, ha az tulajdonátruházás jogcímével történik.

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 16:28

Nagyon köszönöm a válaszokat, sokat segítettek!

freeway # e-mail 2010.01.14. 16:12

Kedves mindenki!

Elméleti kérdésem lenne: Lehetséges-e a tulajdonjog átszállása birtokba adás nélkül?
Tudom, hogy a Ptk. szerint az ingó dolog tulajdonjogának átszállásához szükséges a birtokba adás, de egyik bank a kölcsönszerződésének ÁSZF-ben azt írja, hogy a vételi jog gyakorlásának a napján, a jármű törzskönyvének birtokbavételével száll át a hitelezőre (bank) a tulajdonjog. A szerződés hitelező általi felmondásánek esetében.

Lehetséges-e a Ptk-tól eltérő módon szabályozni a tulajdonjog átszállását szerződésben? Ki lehet kerülni a birtokba adást, mint feltételt?

A válaszokat előre is köszönöm!

freeway

Sz.Márton #   2010.01.14. 16:08

Béla, egyetértek! (ezt gyorsan leírtam)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.14. 16:06

Ha lemondott, akkor lemondott, de mint mondtam, a lemondás megtörténtét adott esetben a vevőnek kell bizonyítania. Már ha az adós bizonyította, hogy egyáltalán volt miről lemondania.

www.kbs-ugyved.hu

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 16:00

Nagyon köszönöm!

Nem keletkeztetett tulajdonjogot, de ha nem tartott rá igényt, akkor tulajdonképpen le is mondott az ingóságairól, nemde!?

A felelős őrzés szabályai szerint pedig akkor még ők tartoznak nekünk a tárolással járó költségekkel!?

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 15:59

Nagyon köszönöm!

Nem keletkeztetett tulajdonjogot, de ha nem tartott rá igényt, akkor tulajdonképpen le is mondott az ingóságairól, nemde!?

A felelős őrzés szabályai szerint pedig akkor még ők tartoznak nekünk a tárolással járó költségekkel!?

Sz.Márton #   2010.01.14. 15:55

De az egykor nem is létező dolgai követelése az már irreleváns!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.14. 15:52

Az adós, ha nem teljesíti a kiürítési kötelezettségét, azzal nem veszíti el az ingóságai tulajdonjogát, a vevőnek pedig nem keletkezik joga sem az ingóságok elsajátítására, sem az azok feletti rendelkezésre. Ellenben a felelős őrző kötelezettségei terhelik.

Vagyis ez a szabály a kérdés lényegét illetően nem releváns.

www.kbs-ugyved.hu

Sz.Márton #   2010.01.14. 15:06

Az 1994. évi LIII. törvény ideillő része:

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 15:01

Kedves Márton!

Köszönöm a választ!
A vételárat a hatósági árverés után megfizettük, az árverést követő hónap 30-án a határozat jogerőre emelkedett, így papír szerint is megszereztük a tulajdonjogot az ingatlanra. A követelőzés az ingóságok iránt ezek után két hónappal történt.

Esetleg meg tudnád nekem mondani, hogy milyen jogszabály, törvény, bármi a hivatkozás a "kötelesek az ingatlant kiürítve átadni" részhez? Mert ugye nekünk most ez lenne a legfontosabb, hogy tudjunk hivatkozni jogszabályra!
Egyébként az árverést lebonyolító hatósággal az ingóságokkal kapcsolatosan tudtom szerint nem volt külön megállapodás.

Sz.Márton #   2010.01.14. 14:56

Péter65!

Eleve az árveréstől számított 30. napig, (ha a pl. egy végrehajtóval történő egyeztetés alapján) ennél hosszabb határidő is lehetséges a vételár megfizetésére, addig az időpontig kötelesek az ingatlant kiürítve átadni! Tehát ne keressen már benne semmit, aki azt köteles átadni. Egyéb dolgokban az árverést lebonyolító illetékes személy ezzel tisztában kellett, hogy legyen és nála tegyen panaszt az érintett!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.14. 14:38

többször is kijelentette, neki már semmi más nem kell a házból.
Azt viszont nektek kell bizonyítani. Már azután, ha az ő bizonyítása eredményes.

www.kbs-ugyved.hu

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 13:16

Köszönöm a választ és reagálnék is rá, bővítve kicsit a történetet, hogy tisztább legyen az eset:

Számtalan lehetősége volt az előző tulajnak kipakolnia a házból, ehhez mi is segítséget nyújtottunk több ízben saját költségünkön. A vétel és a birtokba adás közt eltelt két hónapban pedig többször is kijelentette, neki már semmi más nem kell a házból. Ennek ellenére a birtokba adás után egy hónappal még kitalál dolgokat, hogy az kell neki.

Most akkor hogy van ez? Talán nekünk kellett volna könyörögni, hogy pakoljanak ki? Mi a birtokba adással lezártnak tekintettük dolgot, hisz nem mutattak hajlandóságot arra, hogy szükségük lenne onnan bármire. De tisztázzuk az anyagiakat, összesen alig 20 ezer forint értékben keresnek lomokat rajtunk...

ui. én nem bánom, ha mélységében belemászunk a témába...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.01.14. 13:06

Anélkül, hogy mélységében belemásznánk: minden egyes ingóságról, amelyet a volt tulajdonos követel, neki kell bizonyítania, hogy léteztek, és hogy ott voltak az ingatlanban, amikor a vevő birtokba vette.

Azért tényleg ildomos lett volna egy ingóságleltárt felvenni.

www.kbs-ugyved.hu

Péter65 # e-mail 2010.01.14. 12:57

Kedves Hozzáértők!

Fontos kérdéssel fordulok Önökhöz, napok óta böngészem a fórumot, sajnos nem találtam választ.

Milyen törvény/rende­let/szabály létezik a következő szituációra? :
Az ember egy éve tudja, hogy árverésen van egy használaton kívüli ingatlana. A harmadik árverésen elkel a ház, majd ezt követően két hónap múlva megtörténik a birtokba adás. A tulajdonos ez idő alatt nem volt hajlandó az értéktelen ingóságait eltávolítani a házból, hanem a birtokba adás után egy hónappal (pontosabban 29 nappal) követelőzik és keres olyan dolgokat, melyek a birtokba adáskor nem is voltak a házban.

Tehát a kérdésem az, hogy ha a törvény nem védi a vevőt, akkor akár 5 év múlva is számon lehet kérni az ingóságokról?
Hogy rendelkezik a törvény az ingóságokról? Létezik olyan szabály, hogy a birtokba adás után 30 nappal még kipakolhat -sőt szabadon járhat kelhet- az előző tulajdonos az ingatlanon?? Én nem találtam erre utaló írást.
És ha nem leltárral vette át az új tulajdonos a házat, akkor milyen jogon kérhetnek számon rajta bármit is??
Nem érvényes ingatlan eladása esetében a fődolog-mellékdolog viszonya?

Dr.Attika # e-mail 2007.11.16. 14:44

Az adásvétel rendszerint az eladó ajánlatának a vevőhöz történő eljuttatásával kezdődik. Tovább nem ragozom, ott a Ptk.Azért alakult ki ez az ingatlan adásvételénél, hogy a vevő ügyvédje jár el, mert a vevő van "kiszolgáltatottabb" helyzetben. Az eladó csak a vételárra jogosult, míg a vevő minden esetleges jog, vagy kellékszavatossági hiba nyűgjét viseli. Természetesen a kollégának kötelessége lett volna felvilágosítani a vevőt, hogy ez a szerződési feltétel akár azt is jelentheti, hogy az eladó, akár élete végéig bírtokban maradhat.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com