Birtokbaadás


bandi71 # 2010.01.17. 16:53

Még 2,4 millió. Miért érdekes az összeg?

MajorDomus # 2010.01.16. 21:38

A birtokbaadás ténye nem jelenti azt, hogy a szerződést nem kell teljesiteni. Van amire nem gondolsz. Amig az eladó nem adja ki neked az igazolést hogy kifizetted,addig tulajdonjogfenntartással él,s nem jegyzik be a tulajdonjogodat.

Mekkora összeg hiányzik még ?

bandi71 # 2010.01.16. 14:24

Juhlaci!
Számlánk, az nincs, de az ő pecsétje van a szerződésen, tehát letagadni nem tudja, hogy ő csinálta a szerződést.
Azt nem tudod véletlenül, hogy birtokba adás után követelhet-e még az eladó pénzt a vevőtől?

juhlaci # 2010.01.16. 12:32

bandi71! Igen az ügyvédnek kellett volna tudni! Megvan a számlád az ügyvédi költségről akkor az sokat ér a továbbiakban. Őtőle biztos kérhettek kártérítést! De ki ne adjátok a kezetekből!

eSZeM # 2010.01.16. 12:16

Erre szokták azt mondani a szakemberek, hogy ahhoz látni kellene a szerződést.
Mivel én nem vagyok jogász, csak kitartást tudok kívánni a perhez, mert nekem úgy tűnik, hogy eléggé hosszú lesz.

Bár ha tudnátok valamilyen megállapodással igazolni, hogy az eladó közvetítőként részt vett a szocpol igénylésnél, az biztosan segítene valamelyest.

bandi71 # 2010.01.16. 12:08

Nagyon köszönöm a hozzászólást, kár, hogy az eladó ezt nem olvassa. Én semmiképp nem szeretnék pereskedni és nem akarok mindenáron másokra mutogatni, csak azért akartam tájékozódni, mert az eladó nem hajlandó egyezkedésre. Ő vételárat visszafizetni nem tud, mi nem tudjuk kifizetni a szocpol árát, mert nincs pénzünk rá, hitelt fölvenni meg nem tudunk, részletfizetésről hallani sem akar az eladó, hanem minden áron jogi útra akarja terelni az ügyet. Amit még nem tudok, hogy birtokba adás után, követelhet-e még pénzt, vagy annak semmi köze hozzá?

eSZeM # 2010.01.16. 11:59

Laikusként én csak annyit kérdeznék, hogy az egymásra mutogatás helyett nem lenne jobb rendezni a kialakult helyzetet?

Kifizettetek egy bizonyos összeget (bár nem tudjuk, mennyi az utolsó részlet, ami hiányzik a teljes árhoz képest), használtátok fél évig az ingatlant, remélhetőleg azzal minden rendben és jól érzitek magatokat benne.
Mivel mindketten követtetek el hibát, próbáljatok megegyezni részletfizetésben a hátralék tekintetében.
Ha túl nagy az összeg és nem megy így, akkor az eladó fizesse vissza a már kifizetett vételárat, az ügyvédi költség és a használati díj tekintetében pedig szintén próbáljatok egyezkedni.
Ez csak egy lehetséges (és egyszerűbb megoldás) mint a pereskedés.

bandi71 # 2010.01.16. 11:38

Lehet, hogy félreérthető voltam. 2009. májusában kötöttük a szerződést, amikor még volt szocpol. Ezt meg is igényeltük, amikor még lehetett. Mivel a rendelet, hogy magánszemélytől való vásárlás esetén nem jár szocpol 2005 óta létezik, az ügyvédnek ezt tudnia kellett volna, nem?
És a banki ügyintézőnek nem kellett volna ezt a tájékoztatást megadnia, amikor beadtuk a kérvényt?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.01.16. 11:06

Meg még egy csomó dolog nem jár. Azt mind mondja el az ügyvéd? Kicsit hosszú lenne: nem jár szocpol, nem jár özvegyi nyugdíj, nem jár rokkant kártya stb.

Tévedés miatt lehet a szerződés érvénytelen, de akkor bizonyításra szorul, hogy a tévedésről a másik fél tudott, vagy egyenesen ő idézte elő. De még a legjobb esetben is - ha érvénytelen lenne a szerződés - tartoztok neki vagy félévnyi használati díjjal.

Egyébként már egyáltalán, senkinek nincs szocpol. Megszüntették, mint a 13. havi nyugdíjat.

bandi71 # 2010.01.16. 09:36

Kedves Hozzáértők!
A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni:
Nemrég vásároltunk új ingatlant egy magánszemélytől. Megkötöttük a szerződést ügyvéd előtt és a vételár utolsó részeltének kifizetése előtt birotkba adta nekünk az ingatlant. A vételár utolsó részletét a 2009. június 30-án megigényelt szocpolból akartuk kifizetni. Ezt a szocpolt az eladó intézte, mert mikor megvettük tőle a házat, felajánlotta a segítségét. Azt mondta, hogy jó ismerőse van a bankban és az ért ahhoz, hogy megfelelően adjuk be az igényünket a szocpolra és azt biztosan meg is kapjuk. A szocpol eladó felé való kifizetésére 2009. december 31-ig volt határidő. Mi többször is sürgettük és mindig az volt az eladó válasza, hogy ne aggódjunk, a dolog megy a maga útján. Mígnem két nappal ezelőtt fölhívott, hogy nem kapjuk meg a szocpolt, mert magánszemélytől való vásárlás esetén egyáltalán nem is jár. Most azzal védekezik, hogy ő ezt nem tudta, az ő bankos ismerőse ezt nem mondta neki. Tőlünk viszont követeli a pénzt.
Mit csináljunk most? A pénzünk nincs meg, hogy a szocpol összegét kifizessük neki, hisz a szerződéskötéskor tudtuk, hogy mennyi pénzünk van és szocpol nélkül meg sem vettük volna ezt a házat. Hitelt nem tudunk fölvenni. Felelősségre lehet vonni az eladót, vagy hülyék voltunk, hogy bíztunk benne?
Másik kérdésem: Az ügyvédnek, akinél megkötöttük az adásvételi szerződést, nem lett volna kötelessége tájékoztatni minket, hogy ilyen esetben nem jár szocpol? Nem számít semmisnek egy ilyen szerződés?

guba # 2010.01.14. 16:52

Hát, nem véletlenül utasította el. Ha a kocsit nem adta bérbe, nem terhelte meg, vagy más módon nem rendelkezett vele, akkor pusztán az a tény, hogy nem adta át felszólításra, még nem lesz elég a sikkasztás megállapításához. Erről több BH is van.

freeway # 2010.01.14. 15:55

Guba!

Ismerősöm ellen indítottak büntetőeljárást, pedig csak elszámolási vita van a bank, és az ismerősöm között. Azért fontos nekik, hogy birtokba adás nélkül tulajdonjogot szerezzenek, mert akkor pl lehet sikkasztás miatt feljelenteni....
Bár a rendőrség, ügyészség elutasította a feljelentést, de pótmagánvádas lett.

freeway

guba # 2010.01.14. 15:44

Így már duplán szimbolikus. :) Ezzel együtt, ha ebben állapodtak meg, akkor szerintem ez is belefér. Igazából én azt nem értem, mit nyer a hitelező ezzel. Ha ő lesz a tulajdonos, akkor onnantól viseli a kocsi közterheit, meg a kárveszélyt, és ha nincs a birtokában, akkor kielégíteni úgysem tudja magát belőle. Nem?

freeway # 2010.01.14. 15:36

Köszönöm guba!

Annyi még hozzátartozik a sztorihoz, hogy a törzskönyv letéti őrzés megszűnésével kerül a hitelező birtokába.
Azaz nem kell az adóssal találkoznia sem, ha felmondja a szerződést, megindul a folyamat, és a saját ÁSZF-je szerint megszerzi a tulajdonjogot.
Már, ha ez így lehetséges.

freeway

guba # 2010.01.14. 15:31

A birtokba adás lehet szimbolikus is, a lényeg, hogy legyen egy olyan aktus, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog ekkortól az eladó tulajdonából, a vevő tulajdonába került. Erre alkalmas lehet a slusszkulcs, vagy a törzskönyv átadása is, ha az tulajdonátruházás jogcímével történik.

Péter65 # 2010.01.14. 15:28

Nagyon köszönöm a válaszokat, sokat segítettek!

freeway # 2010.01.14. 15:12

Kedves mindenki!

Elméleti kérdésem lenne: Lehetséges-e a tulajdonjog átszállása birtokba adás nélkül?
Tudom, hogy a Ptk. szerint az ingó dolog tulajdonjogának átszállásához szükséges a birtokba adás, de egyik bank a kölcsönszerződésének ÁSZF-ben azt írja, hogy a vételi jog gyakorlásának a napján, a jármű törzskönyvének birtokbavételével száll át a hitelezőre (bank) a tulajdonjog. A szerződés hitelező általi felmondásánek esetében.

Lehetséges-e a Ptk-tól eltérő módon szabályozni a tulajdonjog átszállását szerződésben? Ki lehet kerülni a birtokba adást, mint feltételt?

A válaszokat előre is köszönöm!

freeway

Sz.Márton # 2010.01.14. 15:08

Béla, egyetértek! (ezt gyorsan leírtam)

Kovács_Béla_Sándor # 2010.01.14. 15:06

Ha lemondott, akkor lemondott, de mint mondtam, a lemondás megtörténtét adott esetben a vevőnek kell bizonyítania. Már ha az adós bizonyította, hogy egyáltalán volt miről lemondania.

Péter65 # 2010.01.14. 15:00

Nagyon köszönöm!

Nem keletkeztetett tulajdonjogot, de ha nem tartott rá igényt, akkor tulajdonképpen le is mondott az ingóságairól, nemde!?

A felelős őrzés szabályai szerint pedig akkor még ők tartoznak nekünk a tárolással járó költségekkel!?

Péter65 # 2010.01.14. 14:59

Nagyon köszönöm!

Nem keletkeztetett tulajdonjogot, de ha nem tartott rá igényt, akkor tulajdonképpen le is mondott az ingóságairól, nemde!?

A felelős őrzés szabályai szerint pedig akkor még ők tartoznak nekünk a tárolással járó költségekkel!?

Sz.Márton # 2010.01.14. 14:55

De az egykor nem is létező dolgai követelése az már irreleváns!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.01.14. 14:52

Az adós, ha nem teljesíti a kiürítési kötelezettségét, azzal nem veszíti el az ingóságai tulajdonjogát, a vevőnek pedig nem keletkezik joga sem az ingóságok elsajátítására, sem az azok feletti rendelkezésre. Ellenben a felelős őrző kötelezettségei terhelik.

Vagyis ez a szabály a kérdés lényegét illetően nem releváns.

Sz.Márton # 2010.01.14. 14:06

Az 1994. évi LIII. törvény ideillő része:

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Péter65 # 2010.01.14. 14:01

Kedves Márton!

Köszönöm a választ!
A vételárat a hatósági árverés után megfizettük, az árverést követő hónap 30-án a határozat jogerőre emelkedett, így papír szerint is megszereztük a tulajdonjogot az ingatlanra. A követelőzés az ingóságok iránt ezek után két hónappal történt.

Esetleg meg tudnád nekem mondani, hogy milyen jogszabály, törvény, bármi a hivatkozás a "kötelesek az ingatlant kiürítve átadni" részhez? Mert ugye nekünk most ez lenne a legfontosabb, hogy tudjunk hivatkozni jogszabályra!
Egyébként az árverést lebonyolító hatósággal az ingóságokkal kapcsolatosan tudtom szerint nem volt külön megállapodás.