Philippos,
Akkor írd bele ezt is a tértis felszólításba : ha nem tesz semmit, pert indítasz, és az után kompromisszumra, és a pertől elállásra csak akkor leszel hajlandó, ha a költségeidet is kifizeti.
Végülis ezzel te nem kockáztatsz igazán, hiszen ha megnyered a pert, akkor a perköltségeket - az ügyvédedet is - neki kell megfizetnie.
Majordomus, drbjozsef
Kösz a tippeket.
„Ez nem jogi probléma, ez orvosi, mentálhigiéniai probléma.”
Sajnos igen.
Fogadd meg osztap tanácsát. Add be a keresetlevelet. Lehet hogy elég lesz az ijesztés a kompromisszumra.
Ha nem,és beleáll a perbe akkor még mindig ráérsz ügyvédet fogadni.
Közben alakult a képlet. A PTK 5.46 -ra hivatkoznak ami a jogutódlás az elbirtoklásban és ez meg is áll, így meg van a 15 év. Viszont az 5.47 az elbirtoklás kizártsága közbeszólhat hivatkozva a 2020. évi LXXI. törvény -re (a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról): Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú.
Az érintett területem szántó (már jelenleg is kevesebb mint 10.000nm, mivel a a 2020 előtti szabályok alapján lett kialakítva). Vagyis, hiába lehetne jogszerű az elbirtoklás ptk alapján, ha birtokotosztani nem lehet.
Erről mit gondoltok?
Philippos,
Mit mond a helyi építési szabályzat a legkisebb telekméretről abban az övezetben?
Szerintem az általános telekalakítási szabályokat kellene alkalmazni, nem pedig az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének az általad idézett törvény szerinti szabályait - az egy speciális eset, ami lehet szigorúbb.
Egyébként szerzőképes a szomszédod? Pl. ha nem földműves, ezzel a területtel meghaladná az 1 hektárat a tulajdonában levő föld?
És biztos, hogy nem jött létre - legalább szóban, vagy ráutaló magatartással - valamilyen használati megállapodás a Te jogelődöd meg az ő jogelődje között? Hiszen az azért elég feltűnő, hogy egy kerítéssel lekerítenek valakinek 200 m2-t a telkéből...
a beépíthető külterületi minimum 1 hektár. Szerőképes igen.
Bármiben is egyeztek meg, erről engem mint vevőt nem tájékoztattak. Elég renezetlenek voltak errefelé a birtokviszonyok mindig is. ez olyan mostoha gyerek környék.
Philippos,
A telekméretnél a HÉSZ szerint kialakítható legkisebb telekméret számít, nem a beépíthető legkisebb.
Ellenben lehet igényed az eladóddal szemben, ha az elbirtoklás már az ő tulajdonlása alatt bekövetkezett, és erre (vagy legalábbis ennek veszélyére) nem hívta fel a figyelmed. Hiszen mindenki csak azt adhatja el, ami az övé. Márpedig a elbirtoklással a tulajdonszerzés a 15 év leteltekor a törvény erejénél fogva megtörténik, nem pedig a földhivatali bejegyzéskor történik meg (ellentétben az adásvétellel).
Esetleg volt menthető oka az eladódnak, ami miatt nem tudta tulajdonosi jogosítványait gyakorolni? Pl. örökölte, de évekig nem tudott róla, aztán póthagyatéki eljárás után jegyezték be a tulajdonjogát?
ez jó ötlet. Köszönöm.Tudhatta, tudnia kellett, csak nem foglalkozott vele. ezt az irányt lenyomozom.
átnézem a hészt-is.
megnéztem a helyi HÉSZ -t ebben az övezetben a kialakithato telek legkisebb területe: 10.000nm
„megnéztem a helyi HÉSZ -t ebben az övezetben a kialakithato telek legkisebb területe: 10.000nm”
Causa finita... :)
A föld nem osztható meg, ezért a Ptk. 5:47. § (2) alapján egy része nem birtokolható el.
Akkor vége a meccsnek?
Ha a bírósági ítélkezési gyakorlat alapján esélytelen, hogy a bíró másként dönt akkor talán ez lehet az utolsó szó, viszont eddig amikor azt hittem nyerő lapjaim vannak, mindig előhúztak egy ászt valahonnan. Ezért kérdezlek titeket, több szem többet lát alapon, eltérítheti ezt bármi más törvény vagy §...?
Én mondjuk hivatkoznék a helyében arra, hogy a telked most is kisebb a legkisebb telekméretnél, ezért az, hogy egy részét elbirtoklom, azzal nem keletkezik egy "új", az előírásoknak meg nem felelő telek. Hiszen az most is van.
Nem rossz. De nem fog helyt.
Jó hát egy próbát megérne, jobb ötletem nincs. :)
Kovács_Béla_Sándor, úgy érted, ha arra hivatkoznak, hogy már most is kisebb, azt a bíróság nem hagyja helyben?
Az eredeti birtokméret még a 2020. LXXI hatálybalépése előtt lett kialakítva (felteszem az "ennyi lett maradhat" elv szerint). Ha viszont most a meglévő 5000nm -ből leválasztják a problémás 200nm -t, a maradék 4800nm-es birtokrészt is újra telekké kell alakítani, ami nem megy sem a HÉSZ sem a 2020. LXXI §11 szerint sem.
Jól értem?
„Jó hát egy próbát megérne, jobb ötletem nincs. :)”
Sokszorosan ki van próbálva. :)
Igen, Fülöp, ez a helyzet.
És itt a kör bezárult...
Sziasztok, megkerestem a szomszédot egy ajánlattal és szóban megállapodtunk, a papírozás még hátravan. bár van esélye, hogy próbálnak valahogy kibújni, de majd meglátjuk.
Az ügy további, másik szomszéddal kapcsolatos részei viszont alakulnak és ezzel kapcsoatban az ügyvédek eltérő állásponton vannak.
Philippos,
01 - itt jelenleg 2 ingatlan van két hrsz-en 1 tulajdonban és csak az egyiken jár ki jelenleg, ami engem nem korlátoz, viszont biztosítani akarja, hogy a másik telke ne veszítsen az értékéből a szolgalom miatt és hogy ezen (ami jelenleg egy üres legelő) bárhol nyithasson kaput és onnan legyen szolgalma. Na ez viszont már korlátoz, ezért ragaszkodnék a legközelebbi ponthoz, amit ő az előbbiek okán persze nem szeretne.
Ha beleállok és beperelnek, miyen esélyeim lehetnek?
Attól függ, hogy állsz bele, mit nyilatkozol a per előtt, és mi a perbe vitt álláspontod.
ezt kifejtenéd kérlek?
Mit jelent a nyilatkozom? írásban, szóban? Több álláspont elhangzott menet közben, de végső megegyezés nem volt. Sosem vitattam a jogot. Csupán nem akarom a teljesre megadni az útszolgalmat.
Perbe vitt álláspontom, ha jól értem a kifejezést az, hogy a legközelebbi ponton biztosítom a szolgalmat -jól értem?
Philippos,
Mi lenne a helyzet, ha a szomszédod két telke nem egy tulajdonban lenne, hanem mindegyiknek más lenne a tulajdonosa?
Amelyikről a tulaj most a telkeden jár át, ott nyilván nem lenne semmi változás.
A másikról honnan járnának át? Mert a Ptk. 5:161. § (2) szerint annak is megközelíhetőnek kell lennie közútról. Független szemlélőként, ami a bíró lesz, azt mondanád-e, hogy ha ki akar jutni az útra, akkor a legésszerűbb neki a Te földeden direktben átjárnia, vagy előbb a szomszéd telkén, és onnan a Te telkeden a már meglevő szolgalmi úton?
A három telek és az út elhelyezkedésétől függ minden. A bíró nem fog szolgalmi jogot tenni a szomszéd másik telkére, csak azért, hogy a Te telked csak egy szolgalmi joggal legyen terhelt.
Ha viszont ráteszik a második szolgalmi jogot is a Te telkedre, akkor a szomszéd nem "bárhol nyithat kaput", hanem ott, ahol az Neked is, meg neki is méltányos. Ez megint az elhelyezkedéstől, használattól stb. függ.
Köszönöm mindenkinek. Megint kicsit közeleb kerültem a megoldáshoz :)