Közös tulajdon megszüntetése

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Előre is elnézést kérek, mivel már ezt a kérdést feltettem korábban és választ is kaptam rá, viszont akivel kapcsolatban állok jogásszal, ellentétes választ adott ezért szeretném véglegesen tisztázni mi a lehet a helyes jogértelmezés. A kérdés az alábbi.

Adott egy 1985-ben épült két lakásos társasház. A társasház 841 m2-en terül el egy város belterületén. A telken az épület beépített alapterülete 294 m2 a beépítetlen udvar területe 547 m2.
A társasház két teljesen egyforma méretű lakásból áll, és a társasház beépített valamint beépítetlen területei is 50-50%-os tehát teljesen egyenlő tulajdonhányaddal rendelkezik.
A társasház szabályos társasházi alapító okirattal, földhivatali bejegyzéssel l lett létrehozva 2002-ben.

Az lenne a kérdés, hogy amennyiben mindkét fél hozzájárul úgy a jelenleg közös tulajdonú beépítetlen területek (amik egyébként most kizárólagos használatú területként vannak egy használati szerződésben leszabályozva) átminősíthetőek-e saját tulajdonú területekké, (társasházi alapító okirat módosítással )természetesen úgy, hogy ami most jelenleg is közös használatban álló terület az továbbiakban is közös tulajdonban maradna, (a lakásba jutás és megközlítés, autóbeálló stb miatt) viszont azt a területet amit jelenleg is kizárólagos használatban használ a két társasház lakása azt át lehet-e saját tulajdonúba minősíteni?(beépítetlen földterületek)

Célja: a társasházi tulajdoni viszonyok részletesebb leszabályozottsága.

Válaszát előre is köszönöm én akárhogy is nézem a hivatkozott jogszabály ide illő passzusát nekem az a válasz látszik ebből, hogy igen megosztható.
:
"9. § Az alapító okiratban meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt."

köszönettel, Laukó Ervin

Annyit pontosítanék, hogy nemcsak ismert, de a már megkötött adásvételi szerződést kell közölni az elővételi jog jogosultjával.

Örülnék ha megvenné.

Attól félek inkább, hogy akadályozná vagy lassítaná az adásvételt valamilyen módon.

Tarajos...

Bocsi, hogy a nevedet nem írom ki teljesen, de eléggé bicskanyitogatóra sikerült a választás.

„Erről a jövőbe vonatkozólag lemondhatnak, vagy mint a földnél,
be kell mutatni nekik a szerződést is és csak akkor lehet lemondaniuk?”
Csakis utóbbi! Kizárólagosan Ismert adásvételi szerződésnél érvényesíthetik az elővételi jogot vagy mondhatnak le róla.

„Postai levélben lehet őket értesíteni, át nem vétel esetén értesítettnek minősülnek?”
Bízd ezt az ügyvédre, ő tudni fogja az eljárás rendjét ez ügyben.
Miért félsz attól, hogy a szomszéd véletlenül belép vevőként? Nem akarod, hogy ő vegye meg?
Ugyanazt fogod megkapni érte akkor is, a társtulajdonos csakis ugyanazon feltételekkel léphet a vevő helyére.

Osztatlan közös lakóház, ha eladom a részem, gondolom elővételi joga van a társtulajdonosoknak.

Erről a jövőbe vonatkozólag lemondhatnak, vagy mint a földnél, be kell mutatni nekik a szerződést is és csak akkor lehet lemondaniuk?

Postai levélben lehet őket értesíteni, át nem vétel esetén értesítettnek minősülnek?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Van ügyvédem. Én annak idején a vételár 60%-át fizettem ki különvagyonból és 40%-ot finanszíroztunk közös hitelből, amit a volt férjem keresetéből törlesztettünk, mert a gyerekeink kicsik voltak. Ez a tényállás tisztázódott is a tárgyaláson. Az ügyvédem a Kúria Polgári Kollégiumának 1/2022. (V. 30.) PK véleményére hivatkozva kérte a bíróságot, hogy 20%-ot meghaladóan utasítsák el a keresetet. A bíró javasolta a volt férjemnek, hogy fogadjon el 40%-ot, de úgy tűnik, hogy ha nem tudunk megegyezni, helyt fog adni az 50%-nak. Az ügyvédemnek meggyőződése, hogy a bíró hibázik, állítólag a törvényszéket is megkérdezte, ezért legszívesebben másodfokra vinné az ügyet.

„Ha nem születik egyezség és megnyeri a pert, akkor mindenképpen ki kell fizetnem a pofátlanul magas ügyvédi költségeit és az illetéket?”
A költségek tekintetében is dönt a bíróság, akár mérsékelheti is a nyertes fél igényeit. De ha ő a 100% nyertes, akkor elvileg fizetned.

Nincs ügyvéded? A családjogi esetekben ez erősen ajánlott, pláne, ha nem tízezer forinton vitatkoztok...
Lehet, hogy egy jó családjogi ügyvéddel nem ítélnék azt meg neki, ha már - szerinted - "érdemtelenül" jutott hozzá...

„Illetve lesz lehetőségem hitelt igényelni? A bankban arra kértek, hogy a jogerős határozattal menjek vissza, de gondolom, garanciát kell adnom a bíróságon a sikeres hitelfelvételre. Ezt milyen dokumentummal tudom megtenni?”
Nem feltétlenül, elvileg a bíróságot nem annyira érdekli, hogy HOGYAN teljesíted azt, amit az ítélet előír. Ha fizetned kell neki, hát fizetned kell neki, a te dolgod, miből, hogyan, honnan szerzed rá a pénzt.

Tisztelt hozzáértők!

30 évvel ezelőtt közös ingatlant vásároltam az akkori férjemmel. A vételár nagyobb részét én finanszíroztam különvagyonomból, a maradékra pedig hitelt vettünk fel, amit az ő keresetéből törlesztettünk (én GYES-en voltam két gyermekünkkel). Az aránytalan hozzájárulás ellenére jóhiszeműen belementem, hogy egyenlően osszuk meg a tulajdonjogot. Nem sokkal később elváltunk, az ingatlant nem rendeztük a válás alatt, de én itt maradtam a két gyerekünkkel, akiknek a mai napig ez az otthona. A volt férjem mindvégig követelőzött, eközben gyerektartást nem fizetett, csak ha végrehajttattam. Nem igazán érdekelték a gyerekei.

A közelmúltban bírósághoz fordult, túl vagyunk az első tárgyaláson, ahol bizonyítást nyert, hogy érdemtelenül jutott hozzá az ingatlan 50%-ához. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy megítélik neki. 1 hónap múlva lesz a második tárgyalás, addig igyekszem vele egyezséget kötni, viszont ezt jóformán ellehetetleníti, mert nyerészkedni akar.

Az ingatlanra szükségem, szükségünk van. Nagyobb részben hitelből, kisebb részben megtakarításból vásárolnám ki a volt férjemet, jártam már több bankban is, mindenhol azt mondták, hogy megkapnám az összeget.

A kérdéseim a következők:
Ha nem születik egyezség és megnyeri a pert, akkor mindenképpen ki kell fizetnem a pofátlanul magas ügyvédi költségeit és az illetéket? Illetve lesz lehetőségem hitelt igényelni? A bankban arra kértek, hogy a jogerős határozattal menjek vissza, de gondolom, garanciát kell adnom a bíróságon a sikeres hitelfelvételre. Ezt milyen dokumentummal tudom megtenni?

Előre is hálásan köszönöm a segítséget!