Társasház és közös tulajdon

Köszönöm a válaszokat.
Igen, a nem teherhordó válaszfalak lakáson belüli mozgatását is megtiltották úgy is, hogy az ember előtte természetesen statikus szakvéleményt készíttet. :(

Nem.

Kedves Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy egy társasházban a lakógyűlés hozhat-e jogszerűen olyan határozatot, hogy egy saját tulajdonú lakásban átalakítás során megtiltja a helyiségek átcsoportosítását. Például nem lehet felcserélni a konyhát a fürdőszobával. Akkor sem, ha az ember előtte gépészeti szakemberrel tervet készít.
Köszönöm a válaszokat.

Kedves Segítők, Tanácsadók !

9 emeletes társasházba költöztem, szerencsére a 9. emeletre. Se zaj, se por, nyugalom, béke !
A szemétledobó két nyílással rendelkezik, egy nagyobbal, és egy kisebbel. Mi a nagyobbikat szoktuk használni, mert nagyobb szemeteszsákunk van! Egyik alkalommal azt vettük észre, hogy a nagyobb ledobó le lett lakatolva!
Senki nem értette, hogy miért, hiszen évtizedek óta használatba volt. A gondnok csak azt a felvilágosítást tudta adni, hogy a közös képviselő elrendelte, hogy az összes házban legyen lezárva !
Tehet -e ilyet önhatalmúlag a közös képviselő ??
Semmi nem indokolta a lezárást !

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi helyzetbe kerültem: egy 80-as években épült, 2 emeletes, szintenként 3 lakásos (azaz össz. 9 lakásos) társasház 2. emeleti lakásának tulajdonosaként szeretnék napelemet telepíttetni, természetesen saját költségen. Az alapító okiratban, ami még az építéskor született, s az "új" 2003-as társasházi törvényre nincs aktualizálva - az szerepel a tulajdonosok egyhangú szavazata szükséges mindenhez. Szokás szerint van két lakó, akiknek ez nem tetszik, így első körben hiába lennék környezetbarátabb áram használó, hiába a saját költségemen... nem tehetem. Van-e mégis valamilyen lehetőségem, vagy bele kell nyugodnom, hogy ezen tulajdonosok miatt nem haladhatok a korral? A 2.emeleti, 2 másik tulajdonosból, az egyik támogatja, a másik tartózkodott. A fsz-i és első emeleti, összesen 6 tulajdonosból 4 támogatja, 2 ellenzi.
Nagyon köszönöm előre is válaszukat.

Akkor lehet perelni. Ha legalább többségi határozat van.

Nem marad 80%, csak kb 77%, mivel több mint 20%-a van annak a tulajdonosnak.

Bocsánat, de a maradék 80% az pont a (2) bekezdés által megkívánt négyötödös többség.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésre keresem a választ:

Adott egy tetőtéri lakás, ami körbeölel egy kb 20nm területű padlásteret, ahova csak a lakáson keresztül lehet bejutni. A lakás tulajdonosa meg szeretné vásárolni ezt a padlásrészt és ezzel növelni a már meglévő lakást. Viszont van egy tulajdonos, akinek 20%-nál nagyobb a tulajdoni aránya és megvétózza az elidegenítést és az alapító okirat módosítást.
Ebben az esetben alkalmazható-e a társasházi tövény 10. paragrafus 6. pontja, miszerint
"(6) * A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti."
Kivitelezhető-e így a saját tulajdonba kerülés és az alapító okirat módosítás - vagy, mivel az alapító okirat módosításhoz 4/5-ös többség kell, okafogyottá válik ez a bekezdés?

Válaszukat előre is köszönöm!

genti93

Az építőiparban - főleg társasházak építésénél - az az általános finanszírozási gyakorlat, hogy a kivitelező a költségeire a kivitelező maga vagy a beruházó kölcsönt vesz fel, melynek biztosítására a hitelező jelzálogot jegyeztet be a készülő ingatlanra. Az egészre úgy en bloc, 1/1-ben. Amikor megveszed a még nem kész ingatlant, a te tulajdoni hányadodoról (mert ekkor még nem létezik az albetét), lekerül a jelzálogjog, feltéve, hogy az adás-vételi szerződés alapján a hitelezőnek fizettél. Társasházzá alakulás után az önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanod tehermentes lesz, mert a te lakásodra eső részt az eladó már kifizette (vagyis te kifizetted).

Ha eredetileg így írtad meg a szerződést, akkor jogod van ragaszkodni hozzá, vagy ahhoz, hogy az eladó igazolja, hogy 1. a kölcsönszerződés felbontásra került, és 2. emiatt lehetőséged van közvetlenül az eladónak fizetni.

És igen, így is lehet Társasházzá alakulni.

nonolet,

így egyébként lehet albetétesíteni, hogy rajta van a jelzálog?

nonolet!

Köszönöm szépen!
Az osztatlan közös területet nem használhatja senki raktárként. A virágokat kivéve- azokat is csak olyan mennyiségben, ami a közlekedést és a tűzoltást nem akadályozza-, semmit sem tárolhat a lakásán kívül.
De sajnos, szegény beteg, és már harmadik pincét is el akar foglalni. Ráadásul több mint két milliós közös költség tartozása van.

genti93

Elveheti... amíg nincs albetétesítve.

Nem javasolt direktben a beruházónak fizetni.
Szerintem.

gizi39

Tisztiorvos, tűzoltóság.
Ők az illetékes hatóságok a panaszokra.

- -

A közös területet MINDENKI használhatja.
A mások zavarása nélkül...

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy ingatlan amelyen a beruházó elkezdett felhúzni egy 100 lakásos társasházat, hitelből. A jelzálogjog a teljes ingatlanra be van jegyezve, ám a hitelező "bank"-kal közben valamilyen oknál fogva megbomlott a hitelszerződése a kivitelezőnek (állítólag nem kapták meg a teljes hitel összeget, de nem árulnak el részleteket). Az adás-vételi szerződésen fel van tüntetve, hogy az eladó csak a hitelezőnek elutalt összeget fogadja el vételárként, ez az első 60% esetében így is történt, ám most, hogy a projekt a végéhez közelít az eladó - és egyben kivitelező - cég egy új szerződést akar alá íratni velem amelyben neki kell utalnom a maradék vételárrészt. Ebben az új szerződésben van egy kitétel amely szerint vállaljék, hogy a társasház alapítását követően 30 napon belül elintézik az akkor már albetétesített lakásról a jelzálog törlését.
A kérdésem az lenne, hogy ez így mennyire állja meg a helyét ingatlanjogász szemmel? Ebben az esetben a jelzálogjog hogy kerül felosztásra albetétesítés esetén? Az így az én lakásomra jutó jelzálog miatt a hitelező elveheti a lakásom attól függetlenül, hogy azt a hitelt a kivitelező vette fel és én neki megfizettem a vételár maradékát?

MajorDomus!

Pincehaszánlat csak a társasház tulajdonosainak jár.
Tehát kívülállónak, akinek nincs saját tulajdona a házban, nem jár pince.

Tisztelt Jogászok!

A társasházunkban az egyik tulajdonostárs betegesen papírszemetet és egyéb lomokat gyűjtöget. A lakásába már nem lehet bemenni, már a folyosón, az ajtaja előtt halmozza fel. Valamint már két pincehelyiségben, és a pincefolyosón is. A többi tulajdonos nem fér hozzá a saját pincéjéhez.
Volt, mikor a közös képviselő szóban és írásban felkérte, hogy lomtalanításkor tegye ki az utcára. Nem tette. A közös képviselő más tulajdonosok segítségével ki akarta pakolni. Erre rendőrt hívott, s megakadályozta. Nem látja be, hogy az ajtón kívül már osztatlan közterület van.
Előfordult, hogy az alatta lakó beázott, de az említett, gyűjtögető lakásában nem fértek hozzá, hogy elzárják a vezetékeket, megvizsgálják, hogy mi a beázás oka, mert a több mint 100 nm-es lakása a mennyezetig tele van az összegyűjtött könyvekkel, papírokkal, egyéb lomokkal.
Súlyosan tűzveszélyes és már a csótányok, egerek is megjelentek.
Milyen jogi lehetőség van ennek a helyzetnek felszámolására?
Köszönettel várom válaszukat.

Ez lenne a logikus,de ehhez két partner kellene,s nem az egymásramutogatás!

...és miért ne lehetne végre megoldani-lezárni?!

Az eredeti szerződések mentén.

Én ezt értem,de ha a vállalkozó szívózik a házzal,mert tudja,hogy nem tudják fizetésre kényszeriteni jogalap hiján, akkor miért baj,ha ez kölcsönös?

"De miért kellene lépniük?"

Hát másik állapot elérésére.
Ami az eredeti cél volt...

hog

Ne az övék legyen pince.
Ne kelljen elhajtani a vállalkozót

A vállalkozóé legyen végre a tulajdonjog.
Hiszen TELJESÍTETT!!! csak a társasház genyózik vele.

...és lehessen szedni a közös költséget a pince után is.

De miért kellene lépniük?
Mai napig az övék a pince!
Szólitsák fel a vállalkozót a kiüritésre!
El nem tudja adni a pincét,mert nem tudja bizonyitani a tulajdonjogát!

A tásasház meg nem követelhet
közös költséget,mert nem külön tulajdon !

Kezdésnek rendezni kéne végre
a társasház részéről a módosítást!!!
a tulajdoni viszonyokat.

Addig nem nagyon tudtok fellépni...

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném a hozzáértők iránymutatását. A társasházunk több éve a felújításért cserébe eladta a közös pincét a vállalkozónak, az alapító okiratot módosítottuk, de több hiány miatt az a mai napig nem lett bejegyezve.. Közben az eredeti vállalkozó eladta a pincét egy embernek (mondjuk Mr X.), de az illető tulajdonjoga sincs bejegyezve. Mai napig a társasházé.. Vállalkozó és Mr X közti adásvételtől is eltelt 5 év, úgy látjuk, már nem is jegyeznék be.. A gond, hogy nagy a tartozás, sem közösköltséget, sem használati díjat nem fizetnek most a pince után. A közös képviselői és az ügyvédi felszólításra nem reagál Mr X., ő úgy gondolja jogszerűen használja, s most el akarja adni és külföldre költözni.. Mik a lehetőségeink? Nem valószínű a megegyezés, kérdéses a kiürítés, fizetni sem nagyon akar.
Válaszukat előre is köszönöm.

nonolet

bizalmasan elárulom,hogy az szmsz-ek ,amikor bevezették,hogy kötelező, a társasházról szóló törvény rendelkezéseinek átemeléséből születtek.

azzal a kiegszitéssel esetleg,hogy a kaput este 9 után zárva kell tartani.

a törvény szövege szerintem nem bonyolult és érthetetlen olvasmány,tehát az szmsz mellé sem kell ügyvédet állitani hogy elmagyarázza a tulajnak, mit olvas!
Nem a közérthetőség a gond,hanem a funkcionális analfabetizmus. olvas és nem tudja mit.

aki meg el sem olvassa......

ahhoz nincs mit hozzátenni.