Társasház és közös tulajdon

és akkor még "csak" a jogalapnál tartunk.....

utána jön(ne) csak az "izgisebb" része, 3. személy milyen alapon és mit kérhet egy érvénytelenség megállapítása iránti perben, milyen jogkövetkezmény alkalmazását kérheti, ki által kerülhetnek töröltetésre (törlésre és visszajegyzésre) és hogyan a szerződés alapján bejegyzett hányadok stb.......

Csak ezért kérdezem:

Pp.

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

szerpeel-e a szerződésben olyan kitétel, hogy valaki megmagyarázta a vevőnek a szerződés tartalmát?

Nem.

Az elöszerzödes (a foglalo letete) ket nyelven irodott es igy lett alairva a szerzödö felek altal. A szerzödesnel jelen volt az ügyved, a szerzödö felek es ket ingatlanközvetitö. Minden egyes resztvevö alairta az elöszerzödest.

Az adasveteli szerzödes alairasanal jelen volt az ügyved, a szerzödö felek es egy diplomas tolmacs, aki a szerzödes felolvasasanal tolmacsolt. A tolmacs neve, lakcime bent foglaltatik a szerzödesben.

Az adasveteli szerzödes modositasanal jelen voltak az ügyved es a szerzödö felek (elado/vevök)
A modositott szerzödest kizarolag csak magyar nyelven tettek a vevö ele alairasra keszen, aki nem beszel magyarul. Mikor a vevö felhivta az ügyved figyelmet a tolmacs hianyara, azt valaszolta neki az ügyved, hogy tolmacs most nem kell, mert csak egy 'pro forma' alairasrol va szo. A tulajdonhanyad csak papiron fog valtozni, fizikailag marad minden a regiben.

A szerződés olyan nyelven íródott, amit a felek értenek?

Alaki hibat a szerzödesben ott latok, hogy a modositott szerzödes megkötesekor, nem volt jelen tolmacs, holott a szerzödö feleke nem rendelkeznek a magyar allampolgarsaggal. A szerzödes nem tartalmazza a tolmacs adatait, nevet, cimet etc.

http://www.hidasi.hu/index.php?…

Mii pontosan az alaki hiba?

#Blackjack21

Köszönöm a kielegitö valaszod.

Ha, megengeded lenne meg egy kerdesem.

Az adasveteli szerzödes modositva lett, ami az AO modositasat vonta maga utan.
A modositott adasveteli szerzödes alaki hibat tartalmaz, ami a semmissegre hivatkozva hataridö nelkül megtamadhato, mert mar 'ab ovo' a szerzödes megkötesekor ervenytelen volt.

Nos, ha a birosag hivatlbol vizsgalja felül a modositott szerzödest es azt semmisnek talalja, akkor elrendelheti az eredeti allapot visszaallitasat.
Ez azt jelentene, hogy a most ervenyben levö AO elvesztene az ervenyesseget es az elsödlegesen megirt AO lepne a helyebe?

Jah és a másik kérdésedre:

Az AO aláírásától kezdve a bejegyzésig függő jogi helyzet áll elő, elő-társasházi műkődés folyhat, közös ügyek intézése, közös költség stb., ha bejegyzik utóbb a házat, akkor ezek mind hatályos cselekmények.

Ha a Tht. 21. § (3) bekezdésben foglaltak miatt módosult az AO, akkor ahhoz elegendő 50+1%. Főszabály a 100%, de van 4/5, 2/3, és 50+1-es kivétel........

Lakva ismeri meg az ember az AO-ot.

Az AO-ot megvaltoztatni körülmenyes, költseges, hosszadalmas procedura, szerintem ez senkinek sem celja.

Az AO mar egyszer meg lett valtoztatva az adasveteli szerzödes modositasa kereteben, mikor ket tulajdontars között tulajdonhanyadi valtozas törtent. Az igy megvaltoztatott AO-ot harom tulajdontars alairta az ötböl.

Köztudott, s alant BKS ügyved ur is irta, az AO megvaltoztatasahoz MINDEN tulajdontars hozzajarulasa szükseges.

Igy akaratlanul is felmerül a kerdes, hogy ervenyes-e, jogtiszta-e az AO, ha ket tulajdontars alairasa hianyzik a dokumetumrol?

„Valahogy az egeszseges igazsagerzetem azt sugallja ”

Tévesen. Van olyan törvény, aminek rendelkezéseitől nem lehet eltérni, van olyan, amitől csak az egyik fél javára lehet eltérni, és van, ami alternatívát is felkínál a felhasználására. Ilyen a Tht. vs Ptk. szerinti működés, lehet választani, és az egyik választása nem jelenti a törvény "felülírását". Hiszen pont engedi a választást.

Elfogadtátok az AO-t, benne a Tht. szerinti működéssel. Lehet választani másikat is, de ahhoz módosítani kell az AO-t, ahhoz meg 100% egyetértés kell.

Tehát KBS egy mondatban válaszolta meg a fentieket.

A használatbavétel egy más történet. Ott is minden rendben lehet, itt a feljegyzés és a bejegyzés fogalmakat kell megérteni. Nézd meg a Tht 6-7-8§-ait.

Sapienti sat.

Tisztelt Ügyved Ur!

A valasza önmagaban helyes, de, nem valasz a feltett kerdesekre.

Valamennyi tulajdonostárs egyetértésével lehet módosítani az alapító okiratot.

Tisztelt Forumozok!

Elöször, röviden a tenyallasokat szeretnem ismertetni, majd az ehhez kapcsolodo kerdeseimet felteni, s vegül a Tisztelt Forumozok segitseget kerni.

Adott egy uj epitesü lakohaz 5 albetettel. AO van, hazszam van, hasznalatbaveteli engedely meg nincs. Ez utobbi intezese most van folyamatban.
Az AO-ban a következö szerepel a tarsashazzal kapcsolatban, idezek:

"Az alapitok akent rendelkeznek, hogy a - Tarsashazi Törveny 13§ (3) bekezd. alapjan - a tarsashaz szervezetere es müködesere alkalmazni kivanja a Tarsashazi Törveny rendelkezeseit.
"
idezet vege

Jol ertelmezem, hogy az AO mar eleve kizarja, hogy "kis tarsashaz"-kent müködjünk a Ptk. szerinti közös tulajdon szabalyai szerint?
Van még valasztasi lehetösegünk, vagy mar akkor igy valasztottunk, mikor alairtuk az AO-ot?
Valahogy az egeszseges igazsagerzetem azt sugallja , hogy egy megállapodassal (mint a fenti is) nem lehet egy törvenyt felülirni.

Tovabba az AO irja,

idezek

„A tarsashaz alapitasahoz a tarsashaztulajdonnak az ingatlan-nyilvantartasba valo bejegyzese szükseges. A bejegyzesig a Tarsashaz a jelen AO-ban es a vonatkozo jogszabalyokban rögzitett rendelkezesek szerint müködik”

idezet vege

Öszinten mondva, nem nagyon ertem. Ha, a lakasok albetettesitese elkeszült akkor nyilvan vagyunk tartva (?) s mint "tarsashaz" mar megalakultunk? A tarsashaz vegleges megalakulasahoz nem kellene elöször a hasznalatbaveteli engedelynek meglennie?

Köszönöm szives figyelmüket.

Én nem vágnék bele.....

.....és a 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet 33. §

@ mamuzsich

A választ az ügyben eljáró ügyvédnek illene tudnia....ha már elvállalja az ügyet.....

Az inytv.-t és különösen a inytv. vhr.-t kellene megnéznie.

Kedves Fórumozók!

Megpróbáltam visszanézni, hogy feltették-e már a kérdést, de nem találtam nyomát - ha nem voltam elég alapos, akkor elnézést kérek.

Olyan ingatlanon (egy hrsz.-ról van szó) szeretnénk társasházat alapítani, ahol egy ikerház (két lakás) és egy különálló ház található, illetve ezek most épülnek.

Mivel már az új szabályok szerint épülnek a lakások, így építési engedélyt nem kért a beruházó, csak bejelentette az építkezést. A Társasházi tv. tavaly év elején hatályba lépett változása ugye kivette a 7. § (1) bekezdésből a "az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően" szöveget és a (3) bekezdésben is csak annyi maradt, hogy akkor kell módosítani, ha a "felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak".

Kérdésem, hogy milyen műszaki dokumentációt kell egy ilyen társasház alapításhoz csatolni az előzetes feljegyzés, illetve a bejegyzés során?

Előre is köszönöm a segítséget!

Te,egyedül semmit!

A közgyűlés jogosult feleősségre vonni.

Persze fordulhatsz birósághoz,
A ,,kisebbség jogos érdekének sérelme miatt,, de az hosszadalmas,és költséges lesz számodra.

Kedves Fórumozók!

A társasházunk közös tulajdonát képező tetőterét a legfelső lakó a többi lakó hozzájárulása nélkül beépítette és életvitel szerűen használta és használja is.
A lakó a közös tulajdont egyoldalúan kisajátította. Ez akkor derült ki mikor elkezdte árulni az ingatlanát úgy, hogy a felső tetőtéri beépített részt is árulja.
A beépítésre nincs építési engedélye sem.

A felső lakó a közös képviselő is egyben.

A társasházi alapító okiratban a beépített tető rész közös tulajdont képezi a mai napig is. Ellenértéket sem a használatért sem a tulajdonjogért nem fizetett.

Mit tehetek egyedüli lakóként? Hová fordulhatok, hogy az eredeti állapot kerüljön helyreállításra és fizesse ki a közös tulajdon használatáért járó díjat amíg használta. Továbbá hogy kénszeríthatő ki, hogy a beépített rész tulajdonjogáért kifizesse a vételárat?

A lakóközösség sajnos megosztott, valakit nem érdekel a beépítés valakit igen. Mivel a közös képviselő (a beépítő és használó) a lakók egy részét hitegeti különböző dolgokkal.

De azt nem a társasházi közgyűlés határozhatja meg, hanem jogszabály. Legfeljebb.

Vannak azért korlátozó szabályok is.
Amik így kezdődnek pl. hogy
Födémben nem vezethető ...
Egymás fölött nem lehet...

Röhögd ki őket - és csináld.