Társasház és közös tulajdon

Ragyasdezsőnek ! Nem a társasházi törvény tartalmazza , hanem a 32/1969 -es kormányerejű rendelet a lakások elidegenítéséről, melyek alapján az ingatlanok értékesítésre kerültek 1991-ben

Mazsola66
Ez így van, de még lehetnek teljes önkormányzati státuszúak is, ezért írtam többséget!

trsz

A Társasházi Törvény tartalmazza.

Nagy Sándor
A társasházak többsége magánház!

Mindenesetre ezt a segítséget is köszönöm!

Sajnos a Hölgy ezt nem fogja fel. Lehetősége lenne a háznak a melegvíz használat egy részét nem távhőszolgáltatótól fedezni, lecserélni az elavult hőmennyiségmérőket, rendbe rakni a szellőzőket. De nem fogja fel, hogy evvel még a lakásának az értéke is nőne. A sima panelprogramot nem éri meg megcsinálni, az KVM új pályázatára kellene rávenni. A jogszabályról csak hallottam, hogy létezik talán. Ezért fordultam ide.

Nem kell ehhez különösebb jogszabályi hivatkozás. A költségviselés általános szabálya tökéletesen megteszi: a közös tulajdonban álló épületszerkezeti elemek, részek felújítása közös költség, a közös költségek pedig valamennyi tulajdonost terhelik.

Tisztelt Fórumozók!
Gyors kérdésem lenne, lehet, már feltette valaki. Állítólag a Ptk. alapján kötelezhető a társasház felújításához (pl. panelprogram) való hozzájárulásra az a lakó, akinek már a társasház finanszírozott felújítást, ami neki jó, de nem mindenkinek. (PL. végfalas lakónak a végfal szigetelés). Tud valaki ilyenről, esetleg a paragrafus számát megadná, ha lehet?

előre is köszönöm!!!

Rgyasdezső! Mi nem Társasházban lakunk, hanem magánházban !

kbs-sel értek egyet! Azzal nem oldódik meg a problémátok, ha a politikát beleviszed. Én már régebben is leírtam neked, hogy aki társasházban lakik és kisebbségben marad annak joga van megtámadni a többség döntését, de a vesztést nagyon be kell kalkulálni. És el kell fogadni!

Ja és még valami! Ez tény és nem feltételezés. Nem én vagyok a hozzá nem értő, hanem te nem rendelkezel az ezt bizonyító okiratokkal !

Kovács Béla Sándor ! Ez nem védekezés, hanem Magyarország legnagyobb MSZP-s panamája !

Nem itt kell védekezned, hanem a bíróságon. Más kérdés, hogy ezzel a terjengős, a hozzáértés teljes hiányától hemzsegő, tévedésekkel súlyosan terhelt érveléssel ott se fogsz eredményt elérni.

A politikát is nyugodtan kihagyhatod belőle.

Nagy Sándor!
Tudom, hogy nem vigasztal, de nem vagytok egyedüliek ebben s dologban.Akármilyen "vérlázító"; a békát le kell nyelni és - szerintem - túl kell lépni rajta!
Ez a mi kis demokráciánk.
üdv.

Hihetetlennek tűnik az egész , de sajnos igaz. A másodfokú bíróság teljes egészében beállamosította a magán tulajdonunkat, a közös képviselő segítségével és tényleg visszakalapálta az 1991-ben a Magyar Államtól privatizált magán tulajdonunkat az önkormányzathoz. Ezt a szeptember 01.-én megtartott B-A-Z megyei Bíróság ítélete támasztja alá. A Miskolcon található bérházak ( panel, szilikátblokk ) 99 %-a 1991-ben a 32/1969 kormányrendelet alapján értékesítésre került. A bérlőkből tulajdonosok lettek.Egy másik kormányrendelet alapján, amelyik azt tartalmazza, hogy az első adás-vételi szerződés előtt társasházzá kell alakítani. A Magyar állam, mint egyszemélyes alapító, alapító okirattal társasházat alapított Az állam felosztotta a törzstökéjét, hogy pénzhez jusson. A lakásokat csak önálló ingatlanként lehetett értékesíteni . Ahhoz, hogy önálló ingatlanok legyenek, ahhoz meg a földjét kellett felosztani.A föld felosztásával, a társasházzá alakítással és a földhivatlhoz történő bejegyzéssel járó többlet költséget szétosztotta az vevők között, ezért ők többet fizettek a lakásokért.A társasháztulajdon a társasház törzslapján társasházi tulajdonként 1/1 arányban bejegyzésre kerültek.Az alapító okiraton Győri kapu 87-89-91-93-95-97 szerepel , a tulajdonjog a Magyar Állam javára, a kezelői jog a MIK Zrt. javára került bejegyzésre. 1991-ben megalakult a társasház. Széchenyi Társasház névvel. Adószámmal, számlaszámmal, törzsszámmal.Aztán a Magyar Állam értékesítette az ingatlanokat öröklakás formájában.Az adás-vételi szerződés szerint megtekintett állapotban lakottan, a lakásban lévő tartozékokkal együtt. Ki részletre, ki egyösszegben vásárolta meg. Az önálló ingatlan azt jelenti, hogy a földrészlettel együtt.Tehát a Magyar államnak 6 lakást kivéve, nem maradt tulajdona és a társasháztulajdon átment magán tulajdonba.Ahol a fődolog maga az öröklakás.

/Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát általánosságban az ingatlanok (a földterület és annak tartozékai / épület, növényzet /) képezik. Minden nyilvántartásnak alapvető kérdése, hogy tartalma rendezett, áttekinthető és logikailag felépített legyen. A felépítés tagozódása szempontjából nagy jelentősége van az alapegység kiválasztásának. Az ingatlanok nyilvántartásában az alapegység az ún. önálló ingatlan.
Önállónak minősül az az ingatlan, amely a többi ingatlantól függetlenül önállóan birtokolható, forgalomképes és jogokat lehet rá szerezni, alapítani stb. Ez az önálló ingatlan az ingatlan-nyilvántartás tulajdonképpeni tárgya )

Tehát magánkézbe kerültek a lakóházak az alattuk levő földterülettel együtt. A nagyobb bérházakban maradt még egy két MIk Zrt kezelésében álló lakás, úgy 5-6 db. Van ahol egyáltalán nincs ilyen lakás.Ezért itt vegyes tulajdon keletkezett. Az alapító okiraton szerepel, hogy amennyiben az eladott lakások darabszáma 51% főlé emelkednek, akkor már a MIK nem kezeli tovább , hanem válasszanak maguk közül közös képviselőt aki képviseli a társasházat. Erről írásos dokumentum van és arról is, hogy jelenleg 87,6% ig magán tulajdon van. .-A jelenlegi közös képviselő és az akkori tulajdonosok szerették volna az alapító okiratot módosítani, mert a társasház pecsétje és neve sehol sem szerepel. Ez azonban meghiúsult.A jelenlegi közös képviselő 1997-től közös képviselő.Az, hogy mi lett az alapító okirattal és a törzslapon található bejegyzéssel, az , az csak most 2009 július 23-án derült ki. Azaz, nem történt ebben az ügyben semmi sem. Minden úgy maradt, ahogy 1990-ben. Jött a " panel program " Ahol a társasház tulajdonosainak nem volt pénze,hiszen csak a 4.000.-Ft-os közös költségből közel 2 millió kintlévőség volt. A teljes érdektelenségről írásos tájékoztató van .A közös képviselő becsatolta a mérlegelfogadó közgyűlés közgyűlési számát , mint a panel program 100%-ban történő elfogadását és beadta a pályázatot, a tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül. Ez a pályázat elfogadása után derült ki. A program elvileg nagyon jó dolog , mert arra irányult, hogy ezeket a régi házakat felújítsák, korszerűsítsék. A iszapos , korrodált fűtéscsöveket, kazánokat kicseréljék, az elavult egycsöves fűtésrendszert átalakítsák kétcsövessé, felújítsák a szellőző rendszert és mellesleg ,hogy el ne szökjön az energia, körbeszigeteljék a falakat, tetőt, pincét szigeteljenek. Az ablakokat, szigeteljék le és ahol nem megfelelő erre a célra az ablakok minősége ott cserélni kell. A cél az energia megtakarítás volt. A megvalósulás. (kb. 30% igazságügyi szakvélemény ) A rendszer eleve is kétcsöves, nem kell átalakítani. a 18 db elszívó ventillátor nem került beépítésre, a kazánok , fűtéscsövek ugyanazok maradtak, mit idestova negyven évvel ezelőtt, Erkélyek : nincsenek erkélyek, lodzsák vannak, azok is csak a 2,5 lakásokban , melyek a fél szobából lettel leválasztva és az államtól vett lakások adásvételi szerződésén is fel van tüntetve, mint az eladás tárgya.A fűtés valóban kevesebb lett, mert idáig 9 emeleten volt fűtés, ami szét lett osztva, mint közös helységek fűtése a lakásokra. A 9 emelet helyett, csak öt emeletre tettek új radiátorokat, a többi emeletre be sem szerelték, de a pályázat tartalmazza. Most nem lesz fűtés egyik lépcsőházban sem ezért lesz kevesebb a fűtés. A minőség, a kivitelezési munka ( fekete munkások ) nem is lehet szavakba önteni , olyan silány. Nem írja elő semmi, hogy kitétel lenne, az egészségtelen műanyag ablakok beépítése. ( a fa ablakok szellőzése természetes. Bepereltek bennünket a ki nem cserélt radiátor és ablakok ellenértéke miatt. A kivitelező a tárgyaláson elmondta, hogy nem létező munkát nem számlázhat le. A MIK Zrt kompromisszumot ajánlott. Engedjük lefesteni az ablakainkat és akkor lehívhatják az állami támogatást a 70.mill Ft-ot és mindenki jól jár. Mire választ adtunk volna, beperelt. a k.k.rendkívüli közös költség megfizetése címén. Megjegyzem egyikünk sem tartozik közös költséggel. Az ablak, az öröklakás alkotórésze, a radiátor meg tartozéka. ( annak idején amikor a tulajdonos nem a bérlő volt, leltári tárgyként szerepelt, a lakásokat megtekintett állapotban adták el, tehát radiátorostól, ablakostól ) Ez azért érdekes, mert az ablak és radiátor nem képez közös tulajdont, tehát nem is lehet közös költség. Nem még rendkívüli. Első fokon elvesztettük a pereket. Két szomszédom másodfokon is. Nem tudtuk, hogy miért. Az miskolci bíróság azt írta ítéletében, hogy az alperesi lakás( a mi lakásaink ) felperesi társasház albetétje, és hogy tűrni vagyunk kötelesek , hogyha kell erőszakkal is beépítsék az ablakokat, radiátorokat., azt amit ők akarnak. Arra hivatkoztak, hogy a társasház értéke számottevően csökkenne, ha a mi ablakaink nem az a társasház tulajdona lenne. Mi hiába bizonygattuk, hogy az a miénk. A mi lakásink alkotórésze. Mi kaptunk egy kis haladékot, mert a mi másodfokú pereink nem tavasszal, voltak, hanem szeptember 1-re lettek kitűzve. Akkor kezdtük keresgélni, mi is az az albetét egyáltalán és mi is van az alapító okiraton, meg a társasház törzslapján. Meg egyáltalán mitől Széchenyi társasház a társasház. Akkor jöttünk rá, hogy minden ugyanaz, mit 1990.-ben. Csakhogy mint írtam itt nem szokványos tulajdonosok alapította társasházról, hanem privatizáció útján elidegenített ingatlanokról van szó az albetét azt jelenti, hogy a földrészlet osztatlan közös tulajdonban van a, tulajdoni lapokon, csak a tulajdoni hányad szerepel, és a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül, akiknek elővásárlási joga van, nem lehet eladni, sem megterhelni a lakásokat, tehát önállóan nem forgalom képes. Így hát megírtuk, mert azt hittük jóhiszeműen, hogy a bíróság azért nem vizsgálta a magán tulajdont, mert nincsenek benne az adásvételi szerződések és a tulajdoni lapjaink, amelyek bizonyítják, hogy önálló ingatlanként magántulajdonban vannak a lakások melyet hivatalosan megvásároltunk. Az első tulajdonosoknak az akkori törvények szerint nem kellett illetéket fizetni. Nekünk, aki magánszemélyektől vettük, kellett illetéket fizetni, méghozzá nem is keveset. Akkor néztem bele egy másik aktába, hogy nem keresem én a társasház nevét, abban biztosan le van írva.
Hát le is volt írva, csakhogy másként .APEH Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya 3. Adószám 153490..-2-05 ( önkormányzati alapítású ingatlanok ,önkormányzati adószám ) „ jegyzőkönyv Széchenyi társasház 3532 Miskolc, Győri kapu 87-97. vizsgált időszak 2003 . 01.01-től 2007.09.05-ig. jegyzőkönyv készült 2007.09.05.-én. A pályázat beadása 2006 szeptember 21222573-2-05 adószámos pecséttel lepecsételve. A társasházat egyszemélyes alapító alapította, A magyar Állam . A társasház megalakulása 1991 március 01. Adószám: 21222573-2-05 Széchenyi társasház Győri kapu 87-97
Jelenleg 2009 –ben is élő adószám mind a kettő . A 7010 TEAOR szám ( tevékenységi kör ) saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Vagyis az önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlan bérbeadása és üzemetetése, még eladás előtt .Az APEH nyilvántartás szerint, ma is ez a tevékenységi kör. Milyen ingatlanok bérbeadása? A közös helységek nem ingatlanok nincs bérbe adható ingatlan. A Mik kezelésében lévő 6 lakást a MIK adja bérbe és nem a társasház. Mindkét adószám jelenleg is él. A magán tulajdonra, azt mondta a bíróság , hogy nem számít és az új fejleményt nem tudja figyelembe venni. Milyen új fejleményt ? 20 év telt el.20 éve történt a privatizáció. Akkor még csak feltételeztük, hogy bérlőként kezelnek bennünket, nem pedig tulajdonosként. A válasz a másodfokú ítélet mondta ki, hivatkozva az 1990-es alapító okiratra. „ a társasháztulajdon speciális tulajdon, amelynek jellemzőit a 2003.évi CXXXIII. 2.§ ( 1 ) bekezdése az alábbiakban fogalmazza meg : a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész ( A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is előforduló bevétel lehet az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, tőkepiaci ügyletekből, kamatkedvezményből, nyereményből származó bevétel.
Ezekre, a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából, bérbeadásábaól származó bevételt kivéve, a vonatkozó szja-szabályokat kell alkalmazni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne). a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helység alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlannak.”
„ A 2§ ( 2 ) bekezdés értelmében, a közös tulajdonra vonatkozó , az egyes tulajdonosokat megillető tulajdoni hányad és a lakás, nem lakás céljára , helyiségeire vonatkozó tulajdonjog- az- e törvényvben meghatározott eseteket kivéve- egymástól függetlenül nem ruházhatók át és nem terhelhetők meg .
Mindenből azt következik, hogy a külön tulajdonú lakás és a közös tulajdonban lévő ingatlanból alperest ( minket ) megillető tulajdoni hányad minősül önálló ingatlannak. „
(Társasházak nyilvántartása: A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészek és helyiségek a földrészlettel együtt vannak nyilvántartásba véve.
A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

És a társasház értéke számottevően csökkenne, ha az ablak a mi tulajdonunk lenne. , bár a külön tulajdonban lévő lakás sem tölteni be funkcióját nyílászárók nélkül. „ Ugyanakkor utal a megyei bíróság arra is, hogy 1 § ( 2 ) bekezdése szerint, az épület biztonságát, állékonyságát a tulajdonosok közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés is közös tulajdonnak minősül. Nem vitásan egy központi fűtéses lakásban közös célt szolgáló épület-berendezési tárgynak minősül a radiátor is. "
A megyei bíróság álláspontja szerint a tulajdonviszonyokat nem az határozza meg, hogy a fenntartással járó költségeket ki milyen módon viseli. A főfalban elhelyezett az a nyílászáró és az a radiátor amely a külön tulajdonosok kizárólagos használatában van, alapot adhat arra, hogy bizonyos költségeket a birtokos viseljen. Adott esetben arra tekintettel is, hogy egyéni érdekeinek megfelelően kíván bizonyos korlátoztatásokat megvalósítani és ez ellen a társasház közössége nem tiltakozik.”
„ a megyei bíróság rámutat : az alperes fellebbezésében és fellebbezés kiegészítésében az új ( ??? ) tényekre és bizonyítékokra hivatkozik, amelynek figyelembevételére – e másodfokú eljárásban jogi lehetőség nincs ) „A többi rész arról szól, hogy semmi nem számít, sem minőség, sem megvalósulási %. Ami számít az állami támogatás 100%-ban történő lehívása.
Ezekben az emeletes házakban társas tulajdon, csak a lakásokban lakó házastársak között létezik, de társasházi viszonylatban nem , nincs társasháztulajdon mivel eladta a Magyar Állam , van ellenben magán tulajdon és közös tulajdoni hányad.
Abban igaza van a bíróságnak, hogy a tulajdonviszonyokat nem a használat keletkezteti, ez is azt bizonyítja, hogy bérleményről beszélnek. A bírósági ítéletet olvasva, akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy akkor bárkitől bármit elorozhat az MSZP Tompa Sándor panelbiztos, Káli Sándor polgármester segédletével az önkormányzat közeli panel Partner Bt tulajdonosa által írt pályázatíró . Akkor senki sem lehet nyugodt a saját ingatlanának tulajdonviszonyáról, mert bármikor elkalapálhatják alóla a magán tulajdonát. Legyen az akár családi ház , föld, vagy bármi.
Mitől lett közös a magán tulajdon, hiszen mint írtam, nem a tulajdonos társak alapítottak társasházat, hanem az állami lakások elidegenítése történt.Az összes panellakás , szilikátblokk lakóház mind-mind így került magán tulajdonba. Hogyan került másik adószámon társas vállalkozássá az egyszemélyes alapítás. Miért nem tudnak róla a valódi tulajdonosok ? A közös képviselő a tulajok nélkül egy lépést sem tehetne. Egyik adószámon a tulajok felé társasház, ( ezt a tulajdoni lapok is bizonyítják, hogy magán tulajdont képező önálló ingatlan ) A másik adószámon önkormányzat közeli bérlemény . Az önkormányzat eladta , de mégis van neki, mi megvettük és mégsincs ? A tulajdoni lapjainkon önálló helyrajzi számmal nem csak közös tulajdoni hányad szerepel, hanem magán tulajdon szerepel önálló ingatlan lakás és adás vétellel történő vásárlás. . Hogyan is van ez , Társasháztulajdon 1/1 arányban a törzslap szerint, mely lakóingatlan a földel együtt és tartozik hozzá 1-174-ig albetét az adóhatóságok felé , A tulajdon lapok szerint meg létezik 167 öröklakás, önálló ingatlan a földdel együtt. A Széchenyi társasháznak nincs alapító okirata, a társasháznak nincs tulajdona és az önkormányzatnak is csak az a 6. A pályázatot nem a társasház nyerte el, mert még a helyrajzi száma is más. Segédkezik a rendőrség, a bíróság, az ügyészség.A VPOP .-én beismerő vallomást tett a közös képviselő, hogy ő írt alá egyszemélyben a közgyűlési határozatot, amit a pályázatba becsatolt, el is távolították az urat állásából Mert az igazságot mindenki tudja, de hallgat róla , mert nagyon sok pénzt lehet zsebre tenni vele. Mondjuk összességében 1986-os évben 30 millió nyugatnémet márkát. Egy biztos , hogy ezt nem hagyjuk. A XXI. Században kisajátítsák alólunk az ingatlanjainkat. A pályázati anyagban a pályázók köre : azok nyújthatnak be pályázatot amelyek tulajdoni viszonyok szerint: állami, önkormányzati társas tulajdont képeznek és legalább 10 albetétje van, a tulajdoni lapokon nem szerepelnek lakásként . A tulajdoni lapjainkon lakás szerepel magántulajdon, adás-vétel és a mi tulajdonosok neve szerepel. Feltételezhető, hogy a jelenlegi közös képviselő számára azért nem lett fontos a mai napig sem az alapító okirat megváltoztatása, mert ebből ő is jócskán profitált. Amit leírtam. Az mind igaz.Valószínűsíthető, hogy az egész országban többnyire így valósult meg a panel program, egy azonban biztos, hogy Miskolcon így. Bizonyítani tudunk minden egyes mondatunkat.

Hihetetlennek tűnik az egész , de sajnos igaz. A másodfokú bíróság teljes egészében beállamosította a magán tulajdonunkat, a közös képviselő segítségével és tényleg visszakalapálta az 1991-ben a Magyar Államtól privatizált magán tulajdonunkat az önkormányzathoz. Ezt a szeptember 01.-én megtartott B-A-Z megyei Bíróság ítélete támasztja alá. A Miskolcon található bérházak ( panel, szilikátblokk ) 99 %-a 1991-ben a 32/1969 kormányrendelet alapján értékesítésre került. A bérlőkből tulajdonosok lettek.Egy másik kormányrendelet alapján, amelyik azt tartalmazza, hogy az első adás-vételi szerződés előtt társasházzá kell alakítani. A Magyar állam, mint egyszemélyes alapító, alapító okirattal társasházat alapított Az állam felosztotta a törzstökéjét, hogy pénzhez jusson. A lakásokat csak önálló ingatlanként lehetett értékesíteni . Ahhoz, hogy önálló ingatlanok legyenek, ahhoz meg a földjét kellett felosztani.A föld felosztásával, a társasházzá alakítással és a földhivatlhoz történő bejegyzéssel járó többlet költséget szétosztotta az vevők között, ezért ők többet fizettek a lakásokért.A társasháztulajdon a társasház törzslapján társasházi tulajdonként 1/1 arányban bejegyzésre kerültek.Az alapító okiraton Győri kapu 87-89-91-93-95-97 szerepel , a tulajdonjog a Magyar Állam javára, a kezelői jog a MIK Zrt. javára került bejegyzésre. 1991-ben megalakult a társasház. Széchenyi Társasház névvel. Adószámmal, számlaszámmal, törzsszámmal.Aztán a Magyar Állam értékesítette az ingatlanokat öröklakás formájában.Az adás-vételi szerződés szerint megtekintett állapotban lakottan, a lakásban lévő tartozékokkal együtt. Ki részletre, ki egyösszegben vásárolta meg. Az önálló ingatlan azt jelenti, hogy a földrészlettel együtt.Tehát a Magyar államnak 6 lakást kivéve, nem maradt tulajdona és a társasháztulajdon átment magán tulajdonba.Ahol a fődolog maga az öröklakás.

/Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát általánosságban az ingatlanok (a földterület és annak tartozékai / épület, növényzet /) képezik. Minden nyilvántartásnak alapvető kérdése, hogy tartalma rendezett, áttekinthető és logikailag felépített legyen. A felépítés tagozódása szempontjából nagy jelentősége van az alapegység kiválasztásának. Az ingatlanok nyilvántartásában az alapegység az ún. önálló ingatlan.
Önállónak minősül az az ingatlan, amely a többi ingatlantól függetlenül önállóan birtokolható, forgalomképes és jogokat lehet rá szerezni, alapítani stb. Ez az önálló ingatlan az ingatlan-nyilvántartás tulajdonképpeni tárgya )

Tehát magánkézbe kerültek a lakóházak az alattuk levő földterülettel együtt. A nagyobb bérházakban maradt még egy két MIk Zrt kezelésében álló lakás, úgy 5-6 db. Van ahol egyáltalán nincs ilyen lakás.Ezért itt vegyes tulajdon keletkezett. Az alapító okiraton szerepel, hogy amennyiben az eladott lakások darabszáma 51% főlé emelkednek, akkor már a MIK nem kezeli tovább , hanem válasszanak maguk közül közös képviselőt aki képviseli a társasházat. Erről írásos dokumentum van és arról is, hogy jelenleg 87,6% ig magán tulajdon van. .-A jelenlegi közös képviselő és az akkori tulajdonosok szerették volna az alapító okiratot módosítani, mert a társasház pecsétje és neve sehol sem szerepel. Ez azonban meghiúsult.A jelenlegi közös képviselő 1997-től közös képviselő.Az, hogy mi lett az alapító okirattal és a törzslapon található bejegyzéssel, az , az csak most 2009 július 23-án derült ki. Azaz, nem történt ebben az ügyben semmi sem. Minden úgy maradt, ahogy 1990-ben. Jött a " panel program " Ahol a társasház tulajdonosainak nem volt pénze,hiszen csak a 4.000.-Ft-os közös költségből közel 2 millió kintlévőség volt. A teljes érdektelenségről írásos tájékoztató van .A közös képviselő becsatolta a mérlegelfogadó közgyűlés közgyűlési számát , mint a panel program 100%-ban történő elfogadását és beadta a pályázatot, a tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül. Ez a pályázat elfogadása után derült ki. A program elvileg nagyon jó dolog , mert arra irányult, hogy ezeket a régi házakat felújítsák, korszerűsítsék. A iszapos , korrodált fűtéscsöveket, kazánokat kicseréljék, az elavult egycsöves fűtésrendszert átalakítsák kétcsövessé, felújítsák a szellőző rendszert és mellesleg ,hogy el ne szökjön az energia, körbeszigeteljék a falakat, tetőt, pincét szigeteljenek. Az ablakokat, szigeteljék le és ahol nem megfelelő erre a célra az ablakok minősége ott cserélni kell. A cél az energia megtakarítás volt. A megvalósulás. (kb. 30% igazságügyi szakvélemény ) A rendszer eleve is kétcsöves, nem kell átalakítani. a 18 db elszívó ventillátor nem került beépítésre, a kazánok , fűtéscsövek ugyanazok maradtak, mit idestova negyven évvel ezelőtt, Erkélyek : nincsenek erkélyek, lodzsák vannak, azok is csak a 2,5 lakásokban , melyek a fél szobából lettel leválasztva és az államtól vett lakások adásvételi szerződésén is fel van tüntetve, mint az eladás tárgya.A fűtés valóban kevesebb lett, mert idáig 9 emeleten volt fűtés, ami szét lett osztva, mint közös helységek fűtése a lakásokra. A 9 emelet helyett, csak öt emeletre tettek új radiátorokat, a többi emeletre be sem szerelték, de a pályázat tartalmazza. Most nem lesz fűtés egyik lépcsőházban sem ezért lesz kevesebb a fűtés. A minőség, a kivitelezési munka ( fekete munkások ) nem is lehet szavakba önteni , olyan silány. Nem írja elő semmi, hogy kitétel lenne, az egészségtelen műanyag ablakok beépítése. ( a fa ablakok szellőzése természetes. Bepereltek bennünket a ki nem cserélt radiátor és ablakok ellenértéke miatt. A kivitelező a tárgyaláson elmondta, hogy nem létező munkát nem számlázhat le. A MIK Zrt kompromisszumot ajánlott. Engedjük lefesteni az ablakainkat és akkor lehívhatják az állami támogatást a 70.mill Ft-ot és mindenki jól jár. Mire választ adtunk volna, beperelt. a k.k.rendkívüli közös költség megfizetése címén. Megjegyzem egyikünk sem tartozik közös költséggel. Az ablak, az öröklakás alkotórésze, a radiátor meg tartozéka. ( annak idején amikor a tulajdonos nem a bérlő volt, leltári tárgyként szerepelt, a lakásokat megtekintett állapotban adták el, tehát radiátorostól, ablakostól ) Ez azért érdekes, mert az ablak és radiátor nem képez közös tulajdont, tehát nem is lehet közös költség. Nem még rendkívüli. Első fokon elvesztettük a pereket. Két szomszédom másodfokon is. Nem tudtuk, hogy miért. Az miskolci bíróság azt írta ítéletében, hogy az alperesi lakás( a mi lakásaink ) felperesi társasház albetétje, és hogy tűrni vagyunk kötelesek , hogyha kell erőszakkal is beépítsék az ablakokat, radiátorokat., azt amit ők akarnak. Arra hivatkoztak, hogy a társasház értéke számottevően csökkenne, ha a mi ablakaink nem az a társasház tulajdona lenne. Mi hiába bizonygattuk, hogy az a miénk. A mi lakásink alkotórésze. Mi kaptunk egy kis haladékot, mert a mi másodfokú pereink nem tavasszal, voltak, hanem szeptember 1-re lettek kitűzve. Akkor kezdtük keresgélni, mi is az az albetét egyáltalán és mi is van az alapító okiraton, meg a társasház törzslapján. Meg egyáltalán mitől Széchenyi társasház a társasház. Akkor jöttünk rá, hogy minden ugyanaz, mit 1990.-ben. Csakhogy mint írtam itt nem szokványos tulajdonosok alapította társasházról, hanem privatizáció útján elidegenített ingatlanokról van szó az albetét azt jelenti, hogy a földrészlet osztatlan közös tulajdonban van a, tulajdoni lapokon, csak a tulajdoni hányad szerepel, és a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül, akiknek elővásárlási joga van, nem lehet eladni, sem megterhelni a lakásokat, tehát önállóan nem forgalom képes. Így hát megírtuk, mert azt hittük jóhiszeműen, hogy a bíróság azért nem vizsgálta a magán tulajdont, mert nincsenek benne az adásvételi szerződések és a tulajdoni lapjaink, amelyek bizonyítják, hogy önálló ingatlanként magántulajdonban vannak a lakások melyet hivatalosan megvásároltunk. Az első tulajdonosoknak az akkori törvények szerint nem kellett illetéket fizetni. Nekünk, aki magánszemélyektől vettük, kellett illetéket fizetni, méghozzá nem is keveset. Akkor néztem bele egy másik aktába, hogy nem keresem én a társasház nevét, abban biztosan le van írva.
Hát le is volt írva, csakhogy másként .APEH Észak-Magyarországi Regionális Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya 3. Adószám 153490..-2-05 ( önkormányzati alapítású ingatlanok ,önkormányzati adószám ) „ jegyzőkönyv Széchenyi társasház 3532 Miskolc, Győri kapu 87-97. vizsgált időszak 2003 . 01.01-től 2007.09.05-ig. jegyzőkönyv készült 2007.09.05.-én. A pályázat beadása 2006 szeptember 21222573-2-05 adószámos pecséttel lepecsételve. A társasházat egyszemélyes alapító alapította, A magyar Állam . A társasház megalakulása 1991 március 01. Adószám: 21222573-2-05 Széchenyi társasház Győri kapu 87-97
Jelenleg 2009 –ben is élő adószám mind a kettő . A 7010 TEAOR szám ( tevékenységi kör ) saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Vagyis az önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlan bérbeadása és üzemetetése, még eladás előtt .Az APEH nyilvántartás szerint, ma is ez a tevékenységi kör. Milyen ingatlanok bérbeadása? A közös helységek nem ingatlanok nincs bérbe adható ingatlan. A Mik kezelésében lévő 6 lakást a MIK adja bérbe és nem a társasház. Mindkét adószám jelenleg is él. A magán tulajdonra, azt mondta a bíróság , hogy nem számít és az új fejleményt nem tudja figyelembe venni. Milyen új fejleményt ? 20 év telt el.20 éve történt a privatizáció. Akkor még csak feltételeztük, hogy bérlőként kezelnek bennünket, nem pedig tulajdonosként. A válasz a másodfokú ítélet mondta ki, hivatkozva az 1990-es alapító okiratra. „ a társasháztulajdon speciális tulajdon, amelynek jellemzőit a 2003.évi CXXXIII. 2.§ ( 1 ) bekezdése az alábbiakban fogalmazza meg : a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész ( A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is előforduló bevétel lehet az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, tőkepiaci ügyletekből, kamatkedvezményből, nyereményből származó bevétel.
Ezekre, a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából, bérbeadásábaól származó bevételt kivéve, a vonatkozó szja-szabályokat kell alkalmazni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne). a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helység alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlannak.”
„ A 2§ ( 2 ) bekezdés értelmében, a közös tulajdonra vonatkozó , az egyes tulajdonosokat megillető tulajdoni hányad és a lakás, nem lakás céljára , helyiségeire vonatkozó tulajdonjog- az- e törvényvben meghatározott eseteket kivéve- egymástól függetlenül nem ruházhatók át és nem terhelhetők meg .
Mindenből azt következik, hogy a külön tulajdonú lakás és a közös tulajdonban lévő ingatlanból alperest ( minket ) megillető tulajdoni hányad minősül önálló ingatlannak. „
(Társasházak nyilvántartása: A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészek és helyiségek a földrészlettel együtt vannak nyilvántartásba véve.
A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

És a társasház értéke számottevően csökkenne, ha az ablak a mi tulajdonunk lenne. , bár a külön tulajdonban lévő lakás sem tölteni be funkcióját nyílászárók nélkül. „ Ugyanakkor utal a megyei bíróság arra is, hogy 1 § ( 2 ) bekezdése szerint, az épület biztonságát, állékonyságát a tulajdonosok közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés is közös tulajdonnak minősül. Nem vitásan egy központi fűtéses lakásban közös célt szolgáló épület-berendezési tárgynak minősül a radiátor is. "
A megyei bíróság álláspontja szerint a tulajdonviszonyokat nem az határozza meg, hogy a fenntartással járó költségeket ki milyen módon viseli. A főfalban elhelyezett az a nyílászáró és az a radiátor amely a külön tulajdonosok kizárólagos használatában van, alapot adhat arra, hogy bizonyos költségeket a birtokos viseljen. Adott esetben arra tekintettel is, hogy egyéni érdekeinek megfelelően kíván bizonyos korlátoztatásokat megvalósítani és ez ellen a társasház közössége nem tiltakozik.”
„ a megyei bíróság rámutat : az alperes fellebbezésében és fellebbezés kiegészítésében az új ( ??? ) tényekre és bizonyítékokra hivatkozik, amelynek figyelembevételére – e másodfokú eljárásban jogi lehetőség nincs ) „A többi rész arról szól, hogy semmi nem számít, sem minőség, sem megvalósulási %. Ami számít az állami támogatás 100%-ban történő lehívása.
Ezekben az emeletes házakban társas tulajdon, csak a lakásokban lakó házastársak között létezik, de társasházi viszonylatban nem , nincs társasháztulajdon mivel eladta a Magyar Állam , van ellenben magán tulajdon és közös tulajdoni hányad.
Abban igaza van a bíróságnak, hogy a tulajdonviszonyokat nem a használat keletkezteti, ez is azt bizonyítja, hogy bérleményről beszélnek. A bírósági ítéletet olvasva, akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy akkor bárkitől bármit elorozhat az MSZP Tompa Sándor panelbiztos, Káli Sándor polgármester segédletével az önkormányzat közeli panel Partner Bt tulajdonosa által írt pályázatíró . Akkor senki sem lehet nyugodt a saját ingatlanának tulajdonviszonyáról, mert bármikor elkalapálhatják alóla a magán tulajdonát. Legyen az akár családi ház , föld, vagy bármi.
Mitől lett közös a magán tulajdon, hiszen mint írtam, nem a tulajdonos társak alapítottak társasházat, hanem az állami lakások elidegenítése történt.Az összes panellakás , szilikátblokk lakóház mind-mind így került magán tulajdonba. Hogyan került másik adószámon társas vállalkozássá az egyszemélyes alapítás. Miért nem tudnak róla a valódi tulajdonosok ? A közös képviselő a tulajok nélkül egy lépést sem tehetne. Egyik adószámon a tulajok felé társasház, ( ezt a tulajdoni lapok is bizonyítják, hogy magán tulajdont képező önálló ingatlan ) A másik adószámon önkormányzat közeli bérlemény . Az önkormányzat eladta , de mégis van neki, mi megvettük és mégsincs ? A tulajdoni lapjainkon önálló helyrajzi számmal nem csak közös tulajdoni hányad szerepel, hanem magán tulajdon szerepel önálló ingatlan lakás és adás vétellel történő vásárlás. . Hogyan is van ez , Társasháztulajdon 1/1 arányban a törzslap szerint, mely lakóingatlan a földel együtt és tartozik hozzá 1-174-ig albetét az adóhatóságok felé , A tulajdon lapok szerint meg létezik 167 öröklakás, önálló ingatlan a földdel együtt. A Széchenyi társasháznak nincs alapító okirata, a társasháznak nincs tulajdona és az önkormányzatnak is csak az a 6. A pályázatot nem a társasház nyerte el, mert még a helyrajzi száma is más. Segédkezik a rendőrség, a bíróság, az ügyészség.A VPOP .-én beismerő vallomást tett a közös képviselő, hogy ő írt alá egyszemélyben a közgyűlési határozatot, amit a pályázatba becsatolt, el is távolították az urat állásából Mert az igazságot mindenki tudja, de hallgat róla , mert nagyon sok pénzt lehet zsebre tenni vele. Mondjuk összességében 1986-os évben 30 millió nyugatnémet márkát. Egy biztos , hogy ezt nem hagyjuk. A XXI. Században kisajátítsák alólunk az ingatlanjainkat. A pályázati anyagban a pályázók köre : azok nyújthatnak be pályázatot amelyek tulajdoni viszonyok szerint: állami, önkormányzati társas tulajdont képeznek és legalább 10 albetétje van, a tulajdoni lapokon nem szerepelnek lakásként . A tulajdoni lapjainkon lakás szerepel magántulajdon, adás-vétel és a mi tulajdonosok neve szerepel. Feltételezhető, hogy a jelenlegi közös képviselő számára azért nem lett fontos a mai napig sem az alapító okirat megváltoztatása, mert ebből ő is jócskán profitált. Amit leírtam. Az mind igaz.Valószínűsíthető, hogy az egész országban többnyire így valósult meg a panel program, egy azonban biztos, hogy Miskolcon így. Bizonyítani tudunk minden egyes mondatunkat.

Nem kell.

Tisztelt Hozzáértők!

Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy Önök szerint Társasház közös tulajdoni részeire vonatkozó jótállási és szavatossági igényekkel kapcsolatos perben (melyet a Társasház indít a beruházóval szemben)kötelező-e minden tulajdonostárs perben állása, mint kvázi egységes pertársaságként a közös tulajdoni perben, vagy miután a társasház bizonyos esetetekben, mint itt is, önálló jogalanyisággal rendelkezik, nem kell, hogy minden tulajdonostárs perben álljon?
Esetleg nincs valakinek ezzel kapcsolatban valami BH ötlete?
Előre is köszönöm a segítséget, üdvözlettel, Moonlight

Köszönöm a választ, valóban meg kell próbálnunk leszavazni a hitelt, viszont a felújítást nyilván köteles a ház bevállalni, hiszen a közös udvarról van szó. A gond csak az hogy nincs rá pénz, és a közeljövőben nem is lesz annyi, amennyi kell...

Tisztelt Hozzáértők!

Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy Önök szerint Társasház közös tulajdoni részeire vonatkozó jótállási és szavatossági igényekkel kapcsolatos perben (melyet a Társasház indít a beruházóval szemben)kötelező-e minden tulajdonostárs perben állása, mint kvázi egységes pertársaságként a közös tulajdoni perben, vagy miután a társasház bizonyos esetetekben, mint itt is, önálló jogalanyisággal rendelkezik, nem kell, hogy minden tulajdonostárs perben álljon?
Esetleg nincs valakinek ezzel kapcsolatban valami BH ötlete?
Előre is köszönöm a segítséget, üdvözlettel, Moonlight

2/5 tulajdona...

• ös tulajdonjoga van, akkor a többi tulaj 50% felett van...le kell szavazni

Ha akár a fórumozók közül akad valaki akivel hasonló eset történt és sikerült megoldaniuk, nagyon örülnék ha tudna tanácsot adni. Köszönöm előre is.
Elek János

Tisztelt Jogászok!
Budai társasházunkban egy menő multi megvásárolta a tetőteret és az udvar alatti pincét kb 10 éve. Ez a multi így igen nagy tulajdoni hányadra tett szert, az összesnek kb2/5-e.
A pince már kb 15 éve raktárhelyiséggé lett alakítva az előző tulajdonos által, és már akkoriban is volt hogy beázott, dohos volt. A pincében kb 8 éve üresen állnak a helységek és annó volt is rá garancia, amiből állítólag a belső teret szigetelték és felújtották, de ez ma már nem érvényes. Ez a multi erősködik, hogy most azonnal újíttassuk fel az udvart és szigeteltessük le, mert a beázás az ő pincehelyiségében a közös tulajdon (az udvar pince feletti része) rongálódása miatt van és ezt a közös költségből nekünk együtt kell kifizetni. Ez eddig jól is hangzana, de nincs ennyi pénze a társasháznak, arról nem is beszélve hogy közel 2M ft volt az előző udvar szigetelés amikor a pince raktárrá alakult. Kb 400nm udvarról van szó, azonban az összeg amibe ez a speciális szigetelés kerülne kb 8Mft , ami több mint 5xese a jelenleg rendelkezésre álló közös pénznek.
A multi akinek nagyon nagy tulajdoni hányada van, azt mondja, hogy ezt megelőlegezi nekünk, amennyiben a funkcióváltást alá írjuk. De most azonnal meg kell javíttatni, mert a raktárat át akarja minősíttetni hogy üzlethelyiség funkciójú legyen és azt el tudja adni egy másik nagy cégnek.. Vagy vegyünk fel hitelt!! A ház emberi tulajdonosai nem szeretnének hitelt felvenni, így is alig tudjuk fizetni a közös költséget...
Van bármi választásunk?? Most akkor az marad, hogy fel kell vennünk hitelt, hiszen ha szavazásra kerül, a multinak akkora többsége van, hogy biztos az lesz amit ő akar. A multi képviselője a per lehetőségét is megemlítette a társasház ellen ha nem engedünk neki. A feleségem szerint ez a szavazást jól keresztülviszik, és kizsarolják a funkcióváltást és valószínű hitelt is kell fölvennönk. Ezekután kérik majd a tetőtér felújítást.
Tud valaki segíteni mit tehetünk a hitel felvételének elkerülése érdekében? Többen úgy érezzük, hogy a multi direkt/hanyagságból nem használta ki a garanciális időt az udvar/pince megfelelő szigetelésére. Ennek pedig mi isszuk meg a levét.
Lehet el kéne költöznünk?

Mazsola köszönöma választ, meg hogy próbálsz így együtt gondolkozni Velem. Sajnos a házon belül nem lehet kijelölni kerékpártárolót, mert nincs olyan hely. A házon kívül lehetne építeni az udvarra, de az már mind pénzbe kerül, innét kezdve Nekik nem fontos, hisz így is jó. Ráadásul nagyon nagy százalékban kell megszavazni a közgyülésen, ahhoz, hogy bármi is sikerüljön.