csajje24
2009.09.10. 13:21
Köszönöm a választ Mazsola66!
Társasház és közös tulajdon
Khepri
#
2009.09.10. 11:07
Kedve Mazsola és Egyjogász !
Természetesen szóltam a kerékpár tulajdonosoknak, akik vérig vannak sértve, mert Én milyen alapon avatkozom bele, és az Ő kerékpárjuk 60 000Ft-ba került, nem gondolom, hogy azt valahová kiteszik. Ha az anyukámnak nem tetszik, "nem tud együtt lakni velük", költözzön el. Az, hogy Ők belemásznak más lakótárs életterébe, minősíthetetlenül lerongálják a közös helységeket, sértik a társasházi törvényt, a műszaki szabályt, a tűzvédelmi rendet, semmi nem számít. nem probléma. Én is úgy gondolom, hogy ezt a közös képviselő nem fogja megoldani, főleg nem fog állást foglalni. Ezért kértem, ha valakinek használható ötlete van segítsen.
Egyjogász
#
2009.09.10. 10:31
Kedves Mazsola, azért szerintem egy társasházban sem a közös képviselőnek kell megoldania a tulajdonostársak minden problémáját.
(Sőt szerintem az a jó, ha a közös képviselő nem teng túl, és azzal foglalkozik, ami a dolga, de erről már írtam...:) )
Khepri helyében én mondjuk szólnék a kerékpáros tulajdonostársnak, hogy szíveskedjen a biciglijét máshol tárolni, mert anyuka nem tud bemenni a lakásába (minek ehhez közös képviselő?).
Erről az a közös képviselő ismerős jutott az eszembe, aki panaszkodott, hogy éjjel fél 12-kor azzal hívták fel, hogy azonnal intézkedjen, mert az egyik tulaj tv-jén elment a mitudoménmilyen csatorna, és most nem tudja nézni a Lucelia Puniella legújabb kalandjai című brazil műalkotás 1427. részét....
csajje24
#
2009.09.08. 07:34
Tisztetlt Fórumozók!
Gyors segítséget szeretnék kérni. Közvetlen szomszédom önkényesen lekerekített magának 2m-t a folyosóból és befalaztatta, ezzel megnövelve a saját területét. Függőfolyosó van a társasházunkban, ő az utolsó a folyosón. Senki nem tudott erről, sem a közös képviselő, sem a lakótársak, még mi közvetlen szomszédok sem. Szóltunk a közös képviselőnek, aki összehívta a lakógyűlést, ott viszont azt mondták szomszédaink, hogy nem zárják, így nem vették el a közös tulajdont sem. Mit lehetne tenni, így utólag? Gondoltuk, ha mis em tudtunk róla, akkor nem is kaptak építési engedélyt sem. Úgy tudom, ez kellene, mivel a függő folyosó kifelé néz, a többi társasházakból mindenki átlát a folyosónkra. Mit tehetnénk?
Khepri
#
2009.09.08. 07:20
Tisztelt Fórumozók!
A segítségeteket kérném. Anyukám egy társasház földszinti lakásában lakik. A feljebb lakó társak közül néhányan az ő ajtóbejáratát önkényesen kinevezték kerékpártárolónak. Sokszor úgy botorkál át a kerékpárokon, hogy bejusson a saját lakásába. Beteg idős ember, egyedül él, nem tud olyan intenzitással fellépni magáért, hogy a T. kerékpár tulajdonosok megértsék. Azon kívül, hogy akadályozzák a közlekedést, látványnak sem szép és rongálják a közös tulajdont is. Már lefényképeztem, hogy néz ki utánuk a fal. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy ne kelljen azonnal bírósághoz futni? Milyen jogszabályok érvényesek.
Segítséget előre is köszönöm.
Khepri
#
2009.09.08. 07:19
Tisztelt Fórumozók!
A segítségeteket kérném. Anyukám egy társasház földszinti lakásában lakik. A feljebb lakó társak közül néhányan az ő ajtóbejáratát önkényesen kinevezték kerékpártárolónak. Sokszor úgy botorkál át a kerékpárokon, hogy bejusson a saját lakásába. Beteg idős ember, egyedül él, nem tud olyan intenzitással fellépni magáért, hogy a T. kerékpár tulajdonosok megértsék. Azon kívül, hogy akadályozzák a közlekedést, látványnak sem szép és rongálják a közös tulajdont is. Már lefényképeztem, hogy néz ki utánuk a fal. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy ne kelljen azonnal bírósághoz futni? Milyen jogszabályok érvényesek.
Segítséget előre is köszönöm.
nanemaaa
#
2009.09.03. 18:26
Ezt te sem gondolod komolyan, hogy egy-egy emberen múlik.
Mellesleg ez egy jogi fórum, itt nem szoktak politizálni.
xita
#
2009.09.03. 17:13
Az ország többsége néhány száz (ezer), az ország vezetésére és irányitására tökéletesen alkalmatlan egyén miatt van abban a helyzetben, amilyenben.
És akkor most mind a két oldalról beszéltem.
Musuka
#
2009.09.03. 13:20
Kérdésem: A lakásszövetkezet igazgatósága köteles-e a tulajdonosokkal egyeztetni abban, hogy a kiadható közös tulajdonú helységeket kinek és milyen célra adják ki?
Musuka
ragyasdezso
#
2009.09.03. 12:09
panel
Ezért hiába dühöngsz, az ország többsége a korrupcióból él. (miközben minimálbérre van bejelentve!)
panel
#
2009.09.03. 09:29
Szóval a velem kapcsolatos egész históriában az a legnagyobb szemétség, hogy sem a bírósági tárgyaláson, sem közgyűlésen, sem sehol nem kerültek elő, kvázi senki nem is látott olyan dokumentumot, amely szerint a Társasház bárkivel és bármilyen szerződést kötött volna. Erről szóló határozat sem igen létezik, akkor ennek a nyomára bukkantam volna.
Így működik a közös képviselő, aki ugyebár egy kft., de nem akármilyen kft., hanem a helyi önkormányzatnak a kft.-je.
Aki akarja, olvassa el a mai HVG cikkét a panelprogram néhány visszás eleméről, a neten még nem elérhető, meg kell venni vagy elolvasni valahol. A lényeg: összefonódás, kéz kezet mos.
ragyasdezso
#
2009.09.02. 14:42
nanemaaa
Az még nem határozat! Ha a meghívóban nem szerepelt a napirendi pontok között, akkor érvényesen határozatot hozni nem lehet.
nandy
Nem olyan egyszerű:
1, Ha a tulajdonos előre nem jelentette a szándékát és hitelt vettek fel, akkor nem is tudják megmondani, hogy mennyi a fizetendő, csak a futamidő végén. A 8 éves futamidő azt mutatja, hogy elég magas kamatra vehették fel, mert a kamattámogatás csak 5 évre szól.
Lui170
Jó lenne tudni, hogy a hitel milyen konstrukciót takar: kamattámogatásos, lakástakarék, vagy sima? Azt írod, hogy a pályázatnak még nincs eredménye, akkor mi alapján indul a munka?
A k.k. egy tollvonással nem oszthat újra semmit, ahhoz közgyűlési határozat kell!
nandy
#
2009.09.02. 13:22
panel:
Nálunk is az volt a szitu, hogy először csak részletfizetést engedtek, aztán többen szerették volna egyben kifizetni, amit nem lehetett. Végül az egyik lakótárs bírósághoz fordult, kérte a kgy. határozat hatályon kívül helyezését, amit a bíróság helybenhagyott. A köv. kgy.határozatban már benne volt az egyösszegű fizetés lehetősége.
Határozat nélkül nem lehett volna egyösszegben befizetni.
osmi
#
2009.09.02. 12:30
Zoltán!
Nagyon szívesen, sok sikert!
nanemaaa
#
2009.09.02. 10:56
Ha a döntést a jegyzőkönyvbe foglalják, az már határozat.
panel
#
2009.09.02. 10:48
nandy
Az biztos, hogy a hitel rád eső részének egyösszegű befizetéséhez közgyűlési határozat kell.
Ezt mire alapozva írod, mert ilyen nálunk is volt, de nem volt semmilyen határozat erről?
nandy
#
2009.09.02. 10:09
Az biztos, hogy a hitel rád eső részének egyösszegű befizetéséhez közgyűlési határozat kell.
De az szerintem nem igaz, hogy az egyösszegű befizetés által a többiek költsége emelkedne... Ha másképp nem megy, bíróságra kell menned, hogy kikényszerítsd.
(Nálunk is csak úgy sikerült.)
Lui170
#
2009.09.02. 09:58
Tisztelt Jogászok!
Az alábbi problémával kapcsolatban kérem segítségüket. Lakásszövetkezetünk fűtéskorszerűsítést szavazott meg, ehhez kiválasztásra került a vállalkozó, valamint 50 MFt hitelt is fölvettek, továbbá pályázatot is beadtak az illetékes minisztériumba (amelynek eredménye még nem ismert). Minderre azért volt szükség, mert a ház már több felszólítást kapott a kerületi önkormányzattól, hogy a kémények életveszélyesek. Mi a fenti intézkedéseket, azok elhamarkodott, nem kellően átgondolt voltára nem szavaztuk meg.
A lakások közül a miénk a legkisebb, nincs 30m2. Körülbelül fél évvel ezelőtt a vállalkozóval és a közös képviselővel történt egyeztetés során szóban az hangzott el, hogy nálunk nem szükségesek a munkálatok, olyan pici a lakás, hogy nem érné meg, sőt, a jelenlegi fűtési konstrukciónkon annyi változtatás lenne szükséges, hogy a gázbojlerünket villanyra cseréljük. Abban a tudatban voltunk, hogy minket kizárólag ennyiben fognak érinteni a költségek és munkálatok, továbbá az önkormányzat elvárásának is meg tudunk felelni azzal, hogy semmilyen módon nem csatlakozunk a kéményekbe. A beadandó pályázatra való tekintettel a közös képviselő egy hónappal ezelőtt közölte, hogy – a szóbeli megállapodásunk ellenére – nálunk is kötelezőek a munkálatok. A tegnapi napon jelezték, hogy jövő hét szerdán már meg kezdik azokat. A hiábavaló viták után fejet hajtva azt jeleztük, hogy a lakásunkra eső költségeket egy összegben kifizetnénk, tekintettel arra, hogy a hitel törlesztése a duplájára emeli a közös költségünket, mi pedig rövidesen szeretnénk eladni, de legalábbis kiadni a lakást, ami ekkora rezsivel vélhetően problémássá válik. A közös képviselő jelezte, hogy ezt meg kell szavaztatni a közgyűlésen, amit nem fognak megtenni, mert akkor a többiek törlesztő részlete, így közös költsége is magasabbá válik, sőt az OTP-nél sincs lehetőség ilyen jellegű előtörlesztésre.
Szabály- és jogszerűen járunk-e el, ha saját „szakállunkra” megcsináltatjuk a fűtéskorszerűsítést, ugyanazzal a szakemberrel, akivel a ház szerződést kötött, és részére egy összegben kifizetjük a költséget? Mennyiben köt a közgyűlés határozata? Van-e egyéb kibúvónk az alól, hogy ne 8 éven keresztül (ennyi időre vették fel a hitelt) legyen aránytalanul nagy a közös költség, hanem tekintettel arra, hogy módunkban áll, ezt mi azonnal egy összegben rendezzük? Esetleg halogathatjuk-e a munkát addig, amíg a pályázatnak nincs eredménye, mert akkor a már említett bojlercserével megúsznánk. Amennyiben kérdezés nélkül megcsináltatjuk és kifizetjük a munkálatokat, mit tud tenni a közös képviselő? Bírósági útra terelheti az ügyet, vagy egy egyszerű tollvonással újraszámolja és osztja a közös költséget a többi lakó között?
Mihamarabbi válaszukat nagyon köszönöm!
R.Zoltán
#
2009.09.01. 19:35
osmi, köszönöm
osmi
#
2009.09.01. 16:35
- alperes -sajna- a tház
- illetékes a PKKB
- 15.000.-Ft, ha nem kérsz illetékfeljegyzést
és hosszú út előtt állsz.....
R.Zoltán
#
2009.09.01. 14:16
Tisztelt Fórumozók!
Közgyűlési határozat elleni jogorvoslat kérése kapcsán szeretnék segítséget kapni. A következőket szeretném tudni:
- egy határozat ellen beadott kereset esetén ki az alperes: a társasház vagy a közös képviselet?
- budapesti társasház esetén a Fővárosi Bíróság-e az illetékes?
- milyen értékű illetékbélyeget kell a keresetlevélre ragasztani?
A válaszokat előre is köszönöm!
R.Z.
panel
#
2009.09.01. 05:34
ragyasdezso!
Akkor most már érzékeled és érted a helyzet fonákságát...
panel
#
2009.09.01. 05:32
A mai egyik vezető napilapban megjelent egy cikk, érdemes elolvasni azoknak, akik panelfelújítás előtt állnak....
A vasbeton ellenáll a tűznek, de...
Nagyrészt a lakókon múlik a panel biztonsága
A panel jól ellenáll a tűznek, ám részben a korábbi, lazább előírások miatt van néhány gyenge pontja - állítja a szakértő. Ráadásul a lakók sokat ronthatnak a helyzeten, de egy-egy felújításnál viszonylag kis költséggel biztonságosabbá is tehetnék otthonukat.
Nem egészen két hete Miskolcon, pénteken pedig Százhalombattán volt tűz egy panelépületben. A lángok mindkét alkalommal továbbterjedtek a felső emeletre. Százhalombattán szerencsére nem volt halálos áldozat, ám három embert füstmérgezéssel kórházba szállítottak, a négyszintes ház negyven lakóját pedig ki kellett telepíteni.
Az elsődleges szakvélemények szerint a két ember halálát okozó miskolci tűzesetnél az épület kialakításának is szerepe lehetett. A füst és a tűz ugyanis a függőleges gépészeti aknán a szintek között könnyen terjedhetett felfelé. Szóba került ugyanakkor: a homlokzat utólagos hőszigetelésénél használt éghető anyagok ugyancsak szerepet játszottak abban, hogy a felső lakások kigyulladtak. A vizsgálat még folyik.
- A tűz az ablakokon át akkor is feljuthat a felsőbb szintekre, ha az épület fala éghetetlen beton, ám sokkal veszélyesebb lehet, amikor valamilyen éghető anyag elősegíti a homlokzati tűzterjedést - állítja Lestyán Mária építészmérnök. A konkrét eseteket a körülmények ismeretének hiánya miatt nem kívánja minősíteni, azt azonban hangsúlyozta: a panelházak felújítása, különösen az utólagos homlokzatszigetelés megkezdése előtt a lakóknak tisztában kell lenniük az alkalmazott technológiák sajátosságaival.
HIRDETÉS
Szakemberként Lestyán a nem éghető anyagok beépítését szerencsésebbnek tartja, ám a piac árérzékeny, és csak kevesen hajlandók a biztonságosabb megoldást jelentő, de jóval drágább szigetelőanyagokat, például a kőzetgyapotot megfizetni. Ezért terjedt el inkább a hungarocellként közismert polisztirolhab, amely négyszáz fok körüli hőmérsékleten nyílt láng hatására meggyullad, de ha az égés megszűnik, el is alszik.
Ha betartják a technológiai előírásokat, és csak minősített rendszereket építenek be, a műanyag hőszigetelők alkalmazása a szakértő szerint legfeljebb minimális kockázatot jelentene. A hungarocellre kerülő vakolat ugyanis ebben az esetben legalább 45 percig képes biztosítani, hogy a szigetelés nem kap lángra, s ezt a hatályos szabályozás meg is követeli. De a magyar kivitelezők hajlamosak arra - fogalmaz Lestyán Mária -, hogy az olcsóbb termékeket szerezzék be. Elég, ha a szigetelőlapokat rögzítő ragasztó, a hungarocell, a vakolat tapadását elősegítő üvegháló vagy a vakolóanyag közül valamelyik nem illeszkedik a rendszerbe, mert akkor már kiszámíthatatlan, hogy az esetlegesen összeválogatott anyagok tűz esetén miként viselkednek.
A takarékosságra való törekvés tehát a szakértő szerint kockázatos, mert a nem kellően megbízható - például silány ragasztóval rögzített - szigetelés hő hatására elválik a faltól vagy gyengébb minőségű üvegháló esetén a vakolat a hungarocelltől. Ekkor pedig - a kiolvadó műanyag miatt - egyre táguló függőleges üreg alakulhat ki, amely kürtőként vezeti a tüzet a felsőbb szintek felé.
Lestyán Mária elfogadja, hogy az esetleg dupla költséggel járó kőzetgyapotot a panelházak lakói nem tudják megfizetni, de a ráfordítások minimális, öt-tíz százalékos növelésével a biztonság jelentősen fokozható. Ha az ablakok fölött néhány tízcentis sávban éghetetlen szigetelőanyag beépítésével tűzgátakat alakítanának ki, máris jelentősen csökkenne a tűz terjedésének a veszélye - állítja.
A panel egyébként tűzvédelmi szempontból szerencsés építészeti megoldás - teszi hozzá a szakértő. A vasbeton falak ugyanis hosszú ideig megakadályozzák a lángok épületen belüli terjedését, és mire a szerkezet esetleg károsodna, illetve a szomszédos lakások kigyulladnának, a tűzoltók is megérkezhetnek. Ám gyakran a lakók maguk rontják le ezt a viszonylagos biztonságot. Azzal például, hogy beépítik a lodzsát, és ekkor már nincs meg az egymás feletti homlokzati nyílászárók között megkövetelt minimálisan 1,3 méternyi távolság, így szinte semmi nem áll egy esetleges tűz útjában.
A szakértő szerint ügyelni kellene arra is, hogy ne használjanak égéskor sűrű, mérgező füstöt kibocsátó anyagokat - a legtöbbször a lakók füstmérgezést szenvednek -, például linóleumot. Egy lakásfelújításnál - az éghető burkolatok cseréje mellett - érdemes lenne az elszívórendszerbe tűzgátlókat beszerelni, mert a huzatos légaknákon gyorsan terjed a tűz és a füst. Ma enélkül soklakásos ház nem épülhet. Ugyanígy bajt okozhat az akár tíz emeleten végighúzódó, a vízvezetékek és csatorna számára kialakított gépészeti akna, ha nem alakítottak ki szintenként tűzgátakat. Ezt nem túl nagy költséggel lehetne pótolni.Lestyán Mária szerint kockázatos, ha valaki műanyag bejárati ajtót szereltet fel, hiszen az tűz esetén azonnal deformálódik, így a lángok és a füst a folyosó felé terjedhetnek, s mérgező gázok kerülnek a levegőbe. A helyzet még rosszabb, amikor a lakás előtt vasráccsal lezárt folyosórész van, amit sokan raktárnak használnak, és éghető anyagokkal zsúfolnak teli.
A nyugat-európai államokban nem számít kivételesnek, hogy a tűzvédelmi előírások változása esetén előírják a soklakásos épületek korszerűsítését - állítja Lestyán Mária. Ám azok ott többnyire bérházak, így azok tulajdonosait kötelezhetik az átalakításra, és aki nem tartja be az előírásokat, azt keményen szankcionálják. Nálunk viszont szinte az összes panelt eladták, s miután egy-egy épületben akár két-háromszáz lakás is lehet, a gyakran heterogén tulajdonosi közösséggel szemben képtelenség hatósági eszközökkel fellépni. (Tűzoltósági források is megerősítették: legfeljebb kirívó esetekben intézkednek.) Így szinte csak a lakókon múlik - fogalmaz a szakértő -, hogy mit kezdenek a tulajdonukkal. Ha hagyják pusztulni, az épületek elöregednek, beáznak, az elektromos és a gépészeti rendszerek tönkremennek, s egyre nagyobb lesz a tűz kockázata is.
ragyasdezso
#
2009.08.31. 19:26
Ne kattintsatok a Dr_laszlo linkjére!!!!!
ragyasdezso
#
2009.08.31. 18:19
panel
Megvan hogy miért kellett az AO-ba a nyílászárókat közös tulajdonba tenni: mert a magántulajdonra nem vehettétek volna igénybe az állami támogatást. A mienkben nincs tételesen felsorolva, ezért nem kellett megváltoztatni.
