Társasház és közös tulajdon

„Feltetelezem, hogy Ön sem azokbol az emberekböl él, akik értik a törvenyeket.”

Ez helyes feltételezés. Én pedig azt feltételezem, hogy nem is próbálnak úgy tenni, mintha ők értenék, főként úgy, hogy ők jobban.

Én azt gondolnám, hogy az alakuló közgyűlés érvényes, mert van AO.
Amit most "végleges"-ként emlegetsz, vagy neveznek neked, az tkp. egy módosítás. Ha mindenki, 100% aláírja, akkor az lesz az érvényes onnantól.

Egyszóval az, amit bele akartok rakni, belekerülhet, ha mindenki egyetlért vele. Ha nincs egyetértés, akkor nem lesz benne - mert a mostaniban nincs benne.

„És nem érti... Már-már bámulatra méltó.”

Bamulatra melto az az arrogancia, amely Önböl arad Ügyved Ur!

Feltetelezem, hogy Ön sem azokbol az emberekböl él, akik értik a törvenyeket.

És nem érti... Már-már bámulatra méltó.

MajorDomus!

Köszönöm a valaszod.

Igen, azt hiszem ertem, bar van meg par nyitott kerdesem.

Az elözetes AO-ban meg lett allapitva, hogy tarsashazza alakulunk. Ez igy is van feljegyezve. A Tht. 7§ ertelmeben meg jogutodkent leptünk be a tarsashazba (Egyszemelyes alapitas törtent az epitö reszeröl)
Igy hatlakasos ide- vagy oda, tarsashaz leszünk.

Ügyved Ur!

Önnek is köszönöm a visszajelzeset.

Ervenyes-e az az alakulo közgyüles - s az itt hozott hatarozatok -amely idöben még nem volt alairva az AO?

Nalunk ugy hivtak be az alakulo közgyülest, hogy a vegleges AOt nem irtuk ala.

Doktor Ur!

Köszönöm. Igy mar erthetö.
Az ügyvedünk nevre szoloan keszite el a vegleges AO-t es ala kell irnunk.

„Tht. 7§(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.”
”
Ezzel kapcsolatban lenne meg egy potkerdesem:

Itt még lehet valtoztatni valamit mig veglegesitjük az AOt? Gondolok itt arra, amit mar a multban is beszeltünk, hogy a garazsok 0,5 vagy 0,7 szorzoval kerüljenek be?

Ha a közgyűlésen a többség megszavazza, akkor teljesen jogszerű. Ha csak használatba adásról van szó, elidegenítésről nem, akkor sima feles többség is elég a határozat hozatalhoz.

De szvsz érdemes abban a határozatban pontosan leszabályozni az esetleges visszavétel szabályait is, a lehetőségekhez képest. Mert ha átépíti a lakó, és egy hónap múlva visszavenné a társasház, akkor az eredeti állapot visszaállításán felül is követelhetne a lakó akár.

Ügyvéd úr !
Társasházban a saroklakások a bejárati ajtó áthelyezésével, a közös tulajdonban lévő folyosóval és a lakásokhoz tartozó (közös tulajdonú) lomtárral "megnövelték" a lakásukat . Szabályosan jár el a Társasház ha , a használathoz hozzájárul (azzal a kikötéssel, hogy bármikor kérheti az eredeti állapot helyreállítását) , de kéri , hogy a közös költségekhez arányosan, pl. 5 %-kal pluszban járuljanak hozzá ?

Haus..stb
.
az uj épitésű társasházak épitői már vannak olyan dörzsöltek,hogy egyszemélyi alapitást ,,csinálnak,
azaz addig készül el az AO mig az épittető 100 %-ban tulajdonos. addig nincs belepofázás senkinek.
.
azaz,az uj tulajdonosok már kész helyzetbe csöppennek bele.
magyarul;
a helyi maffiózó felhiv,hogy ,,kinyomna,, 2 db 14 lakásost,enyém a poszt, de októbertől vinni kell a műsort,,

forditás;
elkészültek a házak, eladott mindkettőből 4-5 lakást, de nincs költözhető állapotban,mert nincs szemétszállitás, át kellene venni a fővizmérőt, megrendelni a villanyórát s a legfontosabb még nincs TV.
de ő már nem fizet semmit, a lóvét adják a lakók!
a 60 % tulajdoni hányadával engem fog támogatni,ha októbertől átveszem az üzemeltetést(,mert nem veszik a lakásokat ha nem lesz fűtés!)
ezt jelenti a ,,vinni kell aműsort,,!

tehát ezért fogtok ,,megalakulni,,!

arról dönthetsz,hogy 180 vagy 200 ft/m2 közös költséget szeretnél fizetni!
.
.
érted már?
.
ez a mai magyar valóság!

Úgy, úgy.

Én ugyan nem értek hozzá, de feltételezem, az az AO már létezik. Az előzetes AO is AO.

„Tht.7.§(1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.”

Neked azt nem kell aláírnod. Ha tulajdont vásároltál, vonatkozik rád anélkül is.

Ügyved Ur!

Elöször az AOt kell alairnunk utana össze lehet hivni az alakulo közgyülest?

Nem érted.

@MajorDomus

„meg fog alakulni a társasház.
”

Nem. Ahhoz elöször ala kellene irni az Alapito Okiratot, s azutan 60 napon belül lehet összehivni az alakulo közgyülest.

„12§ (3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.”

Masreszt, az elözetes AO-ban (s ez volt a kerdesem alant is) elöre meg van hatarozva, hogy tarsashazza alakulunk. Hogyan irhatja felül az AO egy olyan törvenyt, amely kimondja, hogy hatlakasosnal választasi lehetösegem van. Igy mar az elözetes AO megfoszt attol a törveny adta valasztasi lehetösegtöl, hogy valaszthassak tarsashazza akarok-e alakulni vagy sem.
Az elözetes AO-ban ennek NEM szabadna szerepelnie.

Hausstb

1. másról is lehet dönteni,általában itt határozzák meg a közös költség összegét is,természetesen itt is főszabály,hogy csak a napirenden szereplő kérdésben lehet dönteni.
2. A társasház közgyűlése 3 extrém eset kivételével a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel(tulajdoni hányad!)

hozza meg. tehát nem.
3. ha ez igy lenne,soha nem alakulna meg társasház,tehát nem.
az Alapitó Okirat megléte a bejegyzés feltétele,nem a megalakulásé.
4. nem helyes a gondolatmeneted
társasházi alakuló közgyűlést hivtak össze ,tehát a Ptk szerint való működés fel sem merült mint alternativa.

meg fog alakulni a társasház.

ildi,

Én a helyedben konkrét választás elé állítanám a tesókat, ha a szép szó nem megy.

Vagy megegyeztek, és egyikük vagy ketten közösen megveszik a részedet, olyan áron, amiben meg tudtok állapodni. Ha kell, vegyenek fel hitelt, ez már nem a Te problémád, ennyi év b*szakodás után ezt oldják meg ahogy akarják. A házra fel tudnak venni simán, ez nem lehet akadály.

Ha nem nyilatkoznak nagyon rövid időn belül, akkor tenném azt, amit gerbera javasolt. Közös tulajdon megszüntetése iránti per.

Azt elmondhatod a tesóknak, hogy ha elindítod a pert, akkor a bíróság így vagy úgy, de meg fogja szüntetni a közös tulajdont, elsősorban a felek lehetőségei, másodsorban a felperes kérése szerint. Ha egyikőtök sem képes vagy nem akarja megvenni a másik(ak) részét, akkor árverezés lesz, ahol persze ők is indulhatnak, amin megvehetik a részed, de az nem biztos, hogy olcsóbb lesz, mint most egy közös megállapodás.

Ildi
fordulj ügyvédhez!

Közös tulajdon megszüntetését kell kérni a bíróságtól.

Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni, hogyan tudnék az örökségemhez jutni 6 év eltelte után?
A történet a következő: Édesapám most idén lesz 6 éve, hogy meghalt.Szüleim elváltak, de nem költöztek külön. Elég nagy házban éltünk szüleinkkel, Én már 24 éve elköltöztem, de 3 testvérem még mindig ott él a szülői házban családostul.Sem eladni nem akarják a házat, mert ha jön egy vevő mindjárt kitalálnak valamit, sem pedig kifizetni nem akarnak. A válasz mindig ugyanaz, Neked van hol lakni, persze ez így is van, de nem az Ő érdemük, mindenki élhetné a saját életét ahogy Én is,de valószínű, hogy Ők nem tudnának mit kezdeni az örökségükkel ami kb.5 millió forint lenne, de Nekem sokat számítana, mert Én is szeretnék elköltözni és nagyobb lakást venni a gyerekekkel.Elég türelmes voltam szerintem.Nem tudom mi a megoldás!!!??? Előre is köszönöm!!!

@KBS

Jobb helyeken ugy szoktak.

Egy tovabbi kerdesem lenne a tarsashazi törvenyek 13 § (3) - hoz

„(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”"

• Az alakulo közgyülesi meghivoban ez nem szerepel a napirendi pontok között, igy erröl nem is szavazhatunk avagy nem fogunk szavazni. A vegleges AO-t az alakulo közgyüles utan irodott jegyzökönyv alapjan fogja megirni az ügyved. Ha, az alakulo közgyülesen nem törtent ezzel kapcsolatban döntes, akkor en ugy ertelmezem a törvenyt, hogy nem alapulunk tarsashazza, hanem tulajdonközösseg maradunk es a ptk. törvenyei vonatkoznak rank. Helyes a gondolatmenetem?

@MajorDomus

Elöször is köszönöm a valaszaid.

A 12§-val kapcsolatban lennenek kerdeseim.

• Alakulo közgyülesen CSAK azokrol lehet dönteni/szavazni amit a törveny az (1) bekezdeseben megenged?
• A KK megvalasztasahoz MINDEN tulajdonostars hozzajarulasa szükseges? (Alakulo közgyüles/ még nincs vegleges, elfogadott AO)
• Egyaltalan, az alakulo közgyülesen egyöntetü szavazatokat kell elerni? (hisz meg nincs elfogadott AO, ami alapjan - tulajdonhanyad - meg lehetne allapitani a szavazatokat)

Alapitóban mindkét változat szokásos:
névszerinti felsorolás tulajdonosonként,vagy csak az albetét leirása. uj házaknál az utóbbi gyakoribb.

Csak,hogy megnyugodj!

Alakuló közgyűlés

12. § (1) *  Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy - a közös képviselő helyett - intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a fizetési számla megnyitásáról.
(2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs vagy az építtető hívhatja össze.
(3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.