Társasház és közös tulajdon

Ez egy nagy igazság..

Haus stb

,,KK fog kelleni, mert mar most nagy a kaosz,,

na látod!

válasszuk ketté a dolgokat!

egy dolog a társasház megalakulása,,a bejegyzés,a jogi formaságok,s más dolog a mindennapi működés,az üzemeltetés.
a kettőnek -bár összetartozik- nem sok közé van egymáshoz.
Példa;
beköltözött a jónép,kicsomagoltak,a tároló dugig szeméttel.
el kéne vinni,de a szolgáltató még nem tud rólatok, nagyobb baj,hogy edényzet(kukaj sincs a háznál.
valakinek kukákat kellene rendelnie,megrendelni a szolgáltatást, stb.
.
.
a mindennapi dolgok hamarabb a körmötökre égnek mintsem a jogi dolgok rendeződnek.
az Alapitó Okiratot minden tulajdonosnak alá kell irnia.
.

csak jelzem,hogy ha nem társasházként működtök, a szemetet akkoris el kell vinni! még egy tulajdonosközösségben is!

Nem gondoltad te ezt végig. Mondjuk, az építtető a hülye, miért nem alapította meg azt a társasházat a lakások eladása előtt.

@KBS

Igy van. S a törveny ertelmeben, ha nem alakulunk tarsashazza, akkor maradunk Tulajdonközösseg amire nem a Tht, hanem a ptk törvenyei ervenyesek.

Tht. 13§ (3)

A meghivot mar kiküldtek az alakulo közgyülesre. A napirendi pontok köze mar nem lehet felvenni. Igy a törveny ertelmeben, maradunk Tulajdonközösseg.
Vege jo, minden jo, HA ... a feljegyzesre irodott AO-ban az alapitok (akik nem tulajdonosok) mar eleve bele nem rögzitettek volna, hogy mi a jövöben tarsashaz leszünk. Tehat, az Alapitok hataroztak ugy, hogy a jövöben a közösseg tarsashazza alakul.
Ezt nem akkor es azoknak ekllene eldönteniük, akik a lakasokat megvettek es most tulajdonközössegge formalodtak? En ugy erzem, hogy igen.

Hogy lehet az olyan AO ervenyes, amelyik felüllirja a törvenyt? (Tht. 13§ (3)

• A vegleges AO irasanal ezt meg ki lehet javitani?
• A vegleges AOt minden tulajdonosnak ala kell irnia? Az AO-ban a tulajdonjogot nevre szoloan, a lakasok melle a tulajdonosok nevet oda kell irni?

@MajorDomus

Az alakulo lakogyülesre ugy, jött a meghivo, hogy a helyszinnek, pl.

Almáspite, Almafa utca 66 (varos, utca, hazszam) lett csak feltüntetve.

Voltam ott, egy nagy tömbhazrol van szo, hogy portaszolgalat van- vagy nincs, az nem az en gondom. Ezt nem kellett volna beleirni, hogy hol, kinel tartjak meg? Ettöl meg ervenyes a meghivo, vagy kifogasolhatom es egy ujabb alakulo közgyülest kell összehivni?

Az alakulo közgyülesnel a törveny ertelmeben csak megalakulhatunk, KK-t vagy Közös megbizottat valaszthatunk, szamlabizottsagot/könyveleöt es nyithatunk egy folyoszamlat. Slussz-passz. Nalunk mar a rezsit akarjak szetosztani, kukat atirtani miegyeb, ... minden olyat, amit egy tarsashaz közgyülesen hataroznak meg. Mi azonban meg nem vagyunk BEjegyzve tarsahazkent, igy nem gyakorolhatjuk azokat a jogokat amik egy tarsashazat megilletnek. Hasznalatbaveteli engedely sincs, sem vegleges AO. Akkor is, ha BE leszünk jegyezve, az is 60 napba telik mig a bejegyzes jogeröre emelkedik. Szoval? Az alapitason kivüli napirendi pontokrol hozott hatarozatok nem is lesznek ervenyesek. Tht. 12 § (3)
A vegleges AO sincs alairva (nincs meg megirva, mert ahhoz is csak ez az alakulo közgyüles es a hasznalatbaveteli kell. Az AO-ban van leirva a tulajdonhanyadok felosztasa. Rezsit meg csak ezutan lehet kiszamolni. Hogyan, amig a vegleges AO nem született meg es nem ismertük el mi az alairasunkkal, vagy a hatosagok BEjegyzesevel?)
KK fog kelleni, mert mar most nagy a kaosz.
Az egeszben a legjobb, hogy leendö KK (akit az egyik lako a tulajdonhanyadaval egyedül fog megvalasztani) irta a meghivot, amit a lako küldött el emailben, nekem pl. ajanlva is levelben.

Az 5 tulajdonosbol az egyik ki is maradt. Nem hivtak meg, helyette az epitö kapta a meghivast aki nem tulajdonos. :-)))

Te mar sok AO-val talalkoztal. Azokat minden egyes tulajdonosnak ala kellett irnia? Tarsashazi Törvenyek 7§
Az AO-ban a lakastulajdonokat nevre szoloan irtak be?

Haus.stb
ha a helyszinen ki van függesztve hogy közgyűlés a VI.em.23-ban akkor nem kifogásolhatod!
.
én gyakran tartok iskolákban közgyűlést,az igy működik;
jöjjenek nyugodtan, nem tudom melyik földszinti terem lesz szabad 10 nap múlva. majd a portás elirányitja önöket.
2
az alapitás lehet egyszemélyi alapitás is,ahhoz a leendő tulajdonosoknak nincs beleszólásuk, mert még nem tulajdonosok.
.
Kbs kérdése jogos
mit akartok tulajdonképpen?.

ha nem akartok társasházként működni,akkor módositjátok -5-en egyhanguan - az Alapitó Okiratot, s ezt nyujtjátok be a Földhivatalnak bejegyzésre!

az már a ház adottságaitól függ hogy jártok jobban .
ha nincs közös lépcsőházvilégitás, szemétszállitás stb.
akkor - most - megvagytok társasház nélkül is.
.
majd 20 év múlva ha kezd szétrohadni az épület,és nincs felujitási alap, átgondoljátok.

De mi a probléma? Nem akarod, hogy társasház legyen az ingatlan?

Tisztelt KBS Ügyved Ur!

Alakuals elött allunk, ötlakasos tarsashazrol van szo.

Az elözetes alapito Okiratban az van irva, hogy az ALAPITOK rendelkeznek ugy, hogy tarsashazza alakulunk a tarsashazi törvenyek ertelmeben. A meglatasom szerint, az Alapitok ezzel a bejegyzessel megfosztjak a kesöbbi tulajdonosokat a döntesi joguktol, amelyet a 13§ ir elö nekik

A törveny 13§ (3) KÖZÖSSEG-röl ir, hogy a közösseg dönthet arrol, hogy tarsashazza alakuljunk-e vagy sem.

Esetünkben az alapito/-k nem tulajdonosok, igy nem kepezik a tarsashaz tulajdonostarsainak közösseget. Alapitasi idöben a tulajdonosközösseg nem alakult ki teljesen, mert a lakasak ertekesitese volt folyamatban. Az AO csak a FELjegyzeshez keszült tervezet.

Kerdesem/kerdeseim:

#1 Az AO-ban foglaltak igy ervenyesek-e?
#2. Ha, igen, akkor a kesöbb tulajdonjogot szerzett tulajdonostarsaknak is ala kellene irniuk ezt a tervezetet, vagy a vegsö-, a bejegyzesre szant Alapito Okiratot kellene alairniuk?
Esetleg, nem kell semmit alairniuk?
#3 Ha, alakulo közgyülesen kell dönteni erröl (13§ (3) akkor MINDEN tulajdonostars belegyezese szükseges?
#4 Tisztelt Ügyved Ur, a forumot olvasva, talalkoztam olyan hozzaszolasaval, amiben azt irja, hogy tarsashaz alakulas elött az AO-t ala kell irni, minden tulajdonostarsnak. Ervenyes ez 2019-ben is?

PS. Alant szoszerint ideztem az AO-nkban foglaltakat.

Tulajdonképpen mi a problémád?

@Majordomus

Meghivo erkezett az alakulo közgyülesre. Helyszin megadva, varos, utca, hazszam.

Voltam helyszinelesen, s azt allapitottam meg, hogy egy hatalmas tömbhazrol van szo, melyben különbözö intezmenyek, irodak kaptak helyet.

Azt szeretnem megkerdezni Töled, hogy ervenyes igy a meghivo, hogy sem emeletet, ajtoszamot, sem az epületben elhelyezkedö iroda/intezmeny/lakas megnevezeset nem adja meg?
Honnan tudjam/tudjuk, hogy hol tartjak az alakulo közgyülest?
Ebböl kifolyolag, nem tudunk resztvenni az alakulo gyülesen.

Tisztelt Forumozok!

A Tarsashazi Törvenyek 13 § (3)-vel kapcsolatban lenne egy s mas kerdesem.

Alakuals elött allunk, ahhoz, hogy a szervezetünkre es müködeseünkre a tarsashazi törvenyeket alkalmazuk MINDEN tulajdonostars beleegyezese szükseges?

A tarsashazi törvenyek 13 § (3) bekezdeseben ezt irja:

„(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”"

... a legfeljebb hatlakasos tarsashaz KÖZÖSSÉGE, .... a hangsuly a "közössegen" van. Itt a jogalkoto a hatlakasos tarsashaz tulajdonodtarsanak közösseget erti?

A kerdesem annyibol tartom fontosnak, hogy az elözetes Alapito Okirat (ez meg nem a végleges AO, mert meg nem alakultunk meg) a következöket irja:

„"Az alapitok akent rendelkeznek, hogy - a Tarsashazi Törveny 13§ (3) bekezdese alapjan - a tarsashaz szervezetere alkalmazni kivanja a Tarsashazi törveny rendelkezeseit”"

#1. Rendelkezhet igy az AO?
#2. A Törveny " közösseget" ir elö, tehat a tuljdontarsak közösseget ruhazza fel azon döntesi joggal, hogy szervezetere es müködesere a tarsashazi törvenyeket alkalmazza-e vagy sem es NEM az alapitokat. Amikor az alapitas törtent, akkor a lakasok ertekesitese folyamatban volt. A jelenlegi helyzet, hogy mind az öt lakas el van adva. Az alapitok (Kft) nem egyeznek a tulajdonosokkal. Tarsashaz feljegyzesre került, de a BEjegyzese még nem törtent meg az ingatlannyilvantartasba. A kerdesem az, hogy itt nem az all fenn, hogy az AO felülirja a törvenyt azzal, hogy mar 'ab ovo' megfosztja a tulajdonostarsakat a valasztas/döntes lehetösegetöl?
#3 Alkalmazni lehetne erre az esetre a Tarsashazi Törvenyek 63§-at mivel az AO ellentetben all a hatalyban levö törvennyel?

wers

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

5. § E törvény alkalmazása során:

(2)

• A lakcímbejelentés szempontjából!!!
• lakásnak tekintendő!!!!

az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület
vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ,

továbbá

• az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik,

vagy

• amennyiben más lakása nincs - megszáll.

- -

Szóval ezt megint benézted...

wers

"ez nem álhír, ez a BM hivatalos oldalán olvasható

„A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím valótlan (mert az érintett fizikailag nem létező lakásba jelentkezett be,"

- -

Ez nem jött be, rosszul értelmezed a lakás fogalmát!
Ebben a témában!!!

Mivel a lakcím bejelentése során azt is lakásnak kell tekinteni a rendelet szerint ahol:
"valaki szükségből lakik" !!!!

Márpedig, ha szükségből ott lakik valahol a bejelentő,
akkor az nem lehet valótlan cím, mivel TÉNY ugyebár.

Mult heten voltam ügyvednel. Ö is azt mondta, hogy el kell fogadnunk az alapito okiratot 100%-ban, különben nem kerülünk nyilvantartasba.

Földhivatalban is csak azt mondtak, hogy az ami most van, nem vegleges alapito okirat, hanem egy tervezet.

Itt a forumon resztvevö ügyvedek is azt irtak, hogy el kell fogadni az alapito okiratot.

Valahogy csak legalizalni kell azt a tervezetet.

A törveny azt irja, hogy miutan nyilvantartasba kerültünk, attol szamitva 60 napon meg kell tartani az alapulo közgyülest. Azt akar az epittetö is behivhatja.

Jelenleg csak egy epitöközösseg vagyunk, akkor hogyan/miert hivjunk össze közgyülest? Pl. azok a törvenyek, melyek egy tarsashazra vonatkoznak (perelhetö es perelhet is) egy epitöközössegre nem vonatkoznak.

Ha volt előzetes alapítás, akkor kell legyen AO, így ha nincs változás az építkezés során (amely módosítja a hányadokat), akkor NEM kell újabb AO. Az előzetes alapítás feljegyzésének ténye kihat arra a személyre, aki az ingatlanra nézve az alapítást követően jogot szerzett, így nem kérdés hogy társasházzá kell válni, senki sem hivatkozhat arra, hogy nem akar társasházat. Az más kérdés, hogy nem kötelező az szmsz, döntés lehet a tht. kógnes rendelkezéseinek alkalmazása, vagy a Ptk. Alakuló közgyűlés dönthet már kötelezettségekről, akkor is ha még nincs bejegyezve a ház. Építtető szokta összehívni. Amit dönt a gyűlés, azt már attól kezdve fizetni KELL. Részemről ennyi, többet ezzel kapcsolatban tőlem ne várj.

Még annyi ha az általad hivatkozott földhivatalos ügyintézőnek hiszel, akkor rosszul teszed......

Tisztelt Forumozok!

A kerdesem a következö, ameddig csak epitö közösseg vagyunk (nem vagyunk nyilvantartva mint tarsashazi közösseg, sem mint tulajdoni közösseg, nincs hasznalatbaveteli engedely, nincs elfogadott alapito okirat, csak egy tervezet) addig hogyan hivhatunk össze a tarsashaz törvenyeinek megfelelöen egy közgyülest? Egyaltalan dönthetünk-e MOST mint epitöközösseg pl. afelöl, hogy akarunk-e KK-t? Elöször nem a hasznalatbavetelinek + elfogadott AO-nak kellene meglennie ahhoz, hogy mint epitölözösösseg megszünjünk es eldöntsük (ötlakasos tarsashaz)hogy tulajdoni- vagy tarsashazi közössegkent kerüljünk nyilvantartasba?

Szerintem mas- es mas törvenyek vonatkoznak az epitesi-, tarsashazi- es tulajdonközössegekre.

A honap elejen az epitettö összehivott egy (köz?)gyülest. Gyülesen nem jelent meg. Gyülesröl jegyzökönyvet irtam. Kesöbb a jegyzökönyv tudomasul vetele utan az epitettö a (köz)gyülest ervenytelennek nyilvanitotta, mondvan, a közgyüles összehivasa nem volt szabalyos.

Egy epitö közösseg, hogyan hivhat össze közgyülest? A hasznalatbaveteli hianyaban még bent sem lakhatnank, nemhogy közgyülest hivjunk össze.
A Ptk 578 §-at hogyan kell az esetünkben ertelmezni?

Ha nincs elfogadott, vegleges AO, akkor addig nem vagyunk kötelezhetö a közös tulajdonnal kapcsolatos terhek viselesere???
Azt a jogot, hogy akarkit is kötelezzünk, akarminek a megfizetesere, azt a jogot meg nem szerezte meg a tarsashaz.
Mig nem vagyunk nyilvantartasban, addig minden tulajdonost külön-külön kell megkerdezni es a hozzajarulasa szüksege ahhoz hogy mit fizet a közös költsegekböl s mit nem?

„578/I. §438 (1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
”

Akár birtokvédelmet is kérhettek a Jegyzőtől!

ő majd lerendezi a ,,csövit,,!

nono:
ez nem álhír, ez a BM hivatalos oldalán olvasható

„A lakcímbejelentések hivatalból történő fiktívvé nyilvánításának akkor van helye, ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím valótlan (mert az érintett fizikailag nem létező lakásba jelentkezett be, vagy az épület múzeum, művelődési ház stb.), megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti.”

Tehát ha nem "lakó" az a helyiség, akkor oda vagy már bejelentkezéskor megtagadják, vagy utólag fiktiválják.
De szerintem már meséltem, poénból páromat be akartam jelentetni Székesfehérvár Berényi út 72-100-ba, mert szerintem ott többet van, mint otthon. Egy hétig nevettek. Pedig az is cím.

Meg kell keresni a Jegyzőt!

Nem kell lakásnak nyilvánítani...
ÉS
nem csak lakásnak lehet címe!!!

1.
Kéri a cím megállapítását, ez ugye nem tagadható meg a sufni esetén sem.

2.
Aztán beköltözik...

3.
Aztán be is jelentkezik, hisz

• cím van
• otr lakik

Ennyi.

Valahogy ez a "lakó"helyiség még mindig további értelmezéseket szül, pedig egyértelmű.

Nem hiszem, az ötlakásos társasház hatodik helyisége, mint a Futrinkautca 33. 1.em. 6. szerepelhet a lakcímnyilvántartásban, ha azt az önkormányzat nem nyilvánította lakásnak. Márpedig itt erről van szó.

Azt a KEKKH nyilatkozat nem tudom hogyan került az utcajogászhoz, de nem hivatalos, egyébként már kekkh sincs egy jó ideje.

aki75

LAKNI bárhol lehet... akár a sufniban is, jogszerűen.

- - -

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény) vonatkozó rendelkezése alapján

a polgár lakóhelye:

„annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.

A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.” (Lakcímtörvény 5. § (2) bekezdés)

A törvény álláspontunk szerint tehát egyértelmű: ha valaki nem lakásban lakik és Magyarországon élő magyar állampolgár, az az ingatlan státuszától függetlenül bárhova be tudja jelenteni a lakcímét, ha egyébként a törvény többi feltételét teljesíti.

Azonban hiába oktattuk ki alaposan az ügyfeleinket a hatályos jogszabályi rendelkezésekről és készítettük fel őket a járási (kerületi) hivatal előtti ügyintézésre, több esetben – akár a közvetlen közreműködésünk mellett– sem sikerült az ügyfeleinknek a lakcímüket az általuk lakott helyiségbe – leginkább az ügyintézők tájékozatlansága!!!!!! miatt – bejelenteni.

Álláspontunk megerősítése érdekében így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi (KEKKH) hivatalától kértünk állásfoglalást, mivel a KEKKH az a hatóság, amely működteti a polgárok lakcímének nyilvántartását, valamint az okmányirodai rendszert. A KEKKH állásfoglalásában megerősítette az eddigi gyakorlatunkat, tehát:

1. A Lakcímtörvény a lakcímbejelentés tekintetében nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, lakhatásra alkalmasságát,
hanem
egyenértékűnek tekinti – más ágazati jogszabályokban meghatározott – lakásnak nem minősülő épületekkel, épületrészekkel, helyiségekkel, és biztosítja ott lakóhely létesítését.

Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy be tudod jelenteni a lakcímedet az általad lakott présházba, sufniba, garázsba, üzlethelyiségbe, ha azt jogszerűen használod, függetlenül attól, hogy ezek az épületek jogilag nem minősülnek!!!!! lakásnak.

2. A lakcímbejelentési eljárás során a cím létezését nem az ingatlan-nyilvántartás, hanem a címnyilvántartás alapján ellenőrzik.
A jogszabály alapján a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei azt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi.

Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel az címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha te olyan helyen laksz, ami még nem szerepel a központi címnyilvántartásban – mert még soha nem jelentett be oda senki lakcímet –, akkor bizonyíthatod a jegyző előtt – a példánál maradva – a présház létezését, aminek eredményeképpen a lakcímbejelentést el kell fogadni.

Ha neked is problémád van a nem lakáscélú ingatlanba való lakcím bejelentéssel, akkor töltsd le innen a KEKKH állásfoglalását,

http://utcajogasz.hu/…2_2016_2.pdf

Ez van akkor,amikor sajnálják a pénzt,egy közös képviselőre!

@aki75

Az, hogy miert nem akarjatok, hogy oda egy csalad beköltözzek, ott - a kialakitott taroloban - eletvitelszerüen eljen es azt lakasnak hasznalja, teljesen mindegy. Teny, hogy az 5 lakasbol senki nem akarja, hogy ott valaki lakjon. Igy megprobal az ember a törveny keretein belül olyan megoldast keresni, ami ezt megakadalyozhatna.

A helyedben en felvennem a hatizsakot, bakancsot es kilincselnek a hivataloknal. Nekem akarhova kellett mennem, mindenhol nagyon kedves, segitökesz emberekre talaltam. Az epitesi hatosagoktol elkezdve a NAV-ig mindent bejartam.

En az epitesi hatosagoknal kezdenem. Kellett-e a tarolo kialakitasara epitesi engedely, hasznalatbaveteli engedely, van-e energiatanusitvany? A földhivatalnal kerhetsz betekintest az alapito okiratba. Valahol csak nyoma van annak, hogy a tarolobol iroda lett, utana meg lakas. Ha, az alapito okiratban még tarolo szerepel, akkor most nem rendeltetesszerüen hasznaljak. Hogyan van a tarolo tulajdonhanyada beirva. Ha, elter a lakasoketol, akkor mar rezsiben is csak-csak rafizettek. Ez igy nem koser. Mi van az adasveteli szerzödesben? Tiltja-e irodak, üzletek kialakitasat?

Valminek csak kell lennie, ami nem törvenyszerüen zajlott le es bele lehet kötni. Al Capone-t sem a gyilkossagok, alkoholcsempeszet esatöbbi tettek sved függöny möge, hanem adocsalasert.

aki75

„Hogy lehet ez jogilag, hogy az ember él egy 5 lakásos társasházban társasházi szerződéssel, jogokkal majd hirtelen önkényesen 6 lakásos lesz?”

Nem biztos, hogy 6 lakásossá vált a társasház. Az iroda is használható lakásként, ha a megfelelő költségeket fizetik rá. Én egy papíron 2 lakásos házban laktam anno úgy, hogy egy hivatalosan, engedéllyel épült melléképület bővítésben alakítottunk ki 3. lakást. A főépítészi irodában mikor bent jártam, hogy esetleg önálló lakrésszé szeretném hivatalosan is nyilvánítani, akkor egyéb okok miatt - hátsó kert 6 méterre lógott az épület, ahová nem lehet építeni lakóépületet - azt mondták, hogy ez nem lehetséges, viszont ők abba nem szólnak bele, hogy milyen célra használom a melléképületet, tehát így hivatalosan az sem gond, hogy lakás céljára történik a használata.

Lehet itt is ez a helyzet és szerintem annak azért örülni kéne, hogy nem iroda vagy a korábban felsorolt használatú helyiség lett belőle. Normális együttélés mellett nem értem, hogy lehet egy újabb lakó probléma. Valami más gond van itt, csak arról nem nagyon írtál.

HausOhneFenster

Mi nálunk egy 25 éve épült házról van szó. Társasházi szerződéssel, kijelölt képviselőkkel, stb.
Csak az egyik volt nagyméretű, földszinti tároló kikerült egy nem itt élő, lakó tulajdonába és ő lakássá alakította és kiadta.
Ment a harc az ingatlanosokkal is de egyszer csak valaki beköltözött.
Hogy lehet ez jogilag, hogy az ember él egy 5 lakásos társasházban társasházi szerződéssel, jogokkal majd hirtelen önkényesen 6 lakásos lesz?
Hát azért ez nonszensz...
Üdv