Társasház és közös tulajdon

Kérdésem a következő, társasház tetőteréről lenne szó, melyet fel szeretnénk újitani, az rendben van, hogy a tetőtér külső festése, mely az állagmegóvást szolgálja hozzá kell járulni anyagilag.
Van olyan probléma, hogy a tetőtér feletti padásaljzat szigetelését is megszeretnék csináltatni, amely a tetőtérben lakók szigetelését javitaná, mellyel a fütésszámla is kevesebb lenne. Most ehhez a szigetelési munkákhoz köteles vagyok-e hozzájárulni (én nem a tetőtérben lakom )?? Mert ez szerintem nem rendes gazdálkodás kereteibe fér bele, és nem állagmegóvás. Ennek a megszavazásához 4/5-ös többség kell vagy 100 % ???

Köszönöm a válaszokat!

szantogabi

50+1%-os szavazati arány kell hozzá, és köteles vagy hozzájárulni, ha elfogadják. A közös költség a tulajdonnal van összefüggésben, nem a kapott szolgáltatással!

Tisztelt Fórum, közeli rendkívüli társasházi közgyűlés miatt lenne sürgős segítségre szükségem, 2 ügyben is:
1.
A társasház kb. 12 lakása közül 5 esetében régebbi, vakolt kémények bélelését írta elő a Kéményseprő hatóság. Korábbi, tulajdonosi arány szempontjából kisebbség, megismételt közgyűlésen, nem meghirdetett napirendi pont tekintetében úgy határozott, hogy 1.) Önkormányzati támogatást igányel, 2.) felhalmozódott közös költségből 500.000,-Ft-ot felhasznál a kéménybélelési munkálatokra.
A nem érintett tulajdonostársak a számukra előnytelen (meg nem hirdetettsége miatt érvénytelen) határozatot nem kívánták bírósági úton megtámadni, de a jövőre nézve szeretnék érdekeiket maximálisan képviselni.
A mostani közgyűlés:

• közgyűlési meghívó mellékleteként át nem adott árajánlatokról (nyilvánvalóan a közös képviselet jutalékot fizető ismeretsége),
• a kéményélelés finanszírozásáról,
• érintett tulajdonosok közös költségen felüli befizetéséről kíván határozatot hozni.

Kérdésem, hogy ha a kémények az osztatlan közös tulajdonhoz tartoznak (erre sem nyújt érdemi információt a közös képvislet/alapító okiratot sem bocsátanak rendelkezésre):

• felhasználható-e közös költség megtakarítás erre a célra?
• amennyiben igen, az milyen kiadásnak minősül (rendkívüli-e)?
• ennek fényében milyen tulajdonosi arányban hozhat róla határozatot a közgyűlés, ill. a megismételt közgyűlés?
• extrém esetben kötelezhető-e nem érintett ulajdonos további pótbefizetésre az ügyben?

2.
Második kérdésem csak engem érint, utólagos beépítésű tetőtéri lakásom ázik, a károk már komolyak, a közös képviselet 2 éve(!!!) nem hajlandó a javíttatást elvégezni, ill. a lépcsőházi világítást a legfelső szintre felvezetni (ez esetben a szükséges anyagokat is megvásároltam, az első bokasérülésem után), leginkább az a gondom, hogy nem ismerek megfelelő szakembert, de tudtommal ezek a költségek amúgy is a társasházat terhelik (névjegyzékből nem mertem vadidegent idehívni, nehogy túlzott költség terhelje a házat, hiszen az árajánlathoz nem tudnék érdemben hozzászólni, nem tudom, ki és hogy bzhatja meg a szakembert a javítással).
Kérdéseim:

• helytálló-e a feltételezés, vagy saját költségemre kellene a munkálatokat elvégeztetnem? (A közös képviselet ezt nem állítja, de egyáltalán nem hajlandóak kisebb kaliberű javításokkal foglalkozni).
• amennyiben ezek közös költséget terhelnek, van-e a tásasház kezelőnek a munkálatok elvégeztetésével kapcsolatban bárminemű kötelezettsége? (Határidő, árajánlat kérés, szakember megbízása).
• azaz hogyan érhetem el, hogy ne keletkezzenek további károk az ingatlanban?

Szíves segítségüket előre is köszönöm szépen!

Ha nem támadtátok meg 60 napon belül- akkor a hat. Érvényes. Ha szerepel a napirenden akkor egyszerü többséggel dönthettek róla ez nem minősül a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak. A tartalék pénz pont az ilyen esetekre van gyüjtve tehát igen. Sok mindenhez jogod van a házban,de arra nincs,hogy a képviselőt-korrupcióval vádold ha nem tudod bizonyitani. A képviselő nem köteles kiadni az árajánlatot,de a gyűlésen köteles bemutatni,s elvárható hogy legalább 3 ajánlat legyen. Ha utólag épült a lakásod-kérdés szerepel e az alapito okiratban ha igen akkora képviselő kö9teles -eljárni az ügyben

A közös tulajdon tekintetében nincs olyan hogy érintett meg nem érintett tulaj. A közös tulajdon felújitásához- mindenkinek hzozzá kell járulni . A földszinti lakás nem ázik nem érintett, akkor ne várd-el hogy a k. K az ö pénzéböl (is) javittassa ki a tetőt a fejed felett. A közgyülés mindenképpen elrendelheti egyszeri pótbefizetés teljesitését-ha a pénz nem elég. Nekem úgy tünik a közös k. Jól végzi a dolgát, és szabályosan jár el.

Én még olyant nem láttam hogy a kémény ne lett volna közös tulajdon. Irj egy tvev, v. Ajánlott levelet a kőzösnek, hogy intézkedjen ha nem-javittasd ki a tetöt számlára, s pereld be a házat simán-megitéli a biróság. Elötte készittess állapotfelmérést, foto-video.stb.

Nagyon köszönöm a gyors válasz!
Abból indultunk ki, hogy több helyen azt olvastuk, vakolt kémény utólagos kibélelése nem minősül közös költségből finanszírozandó állagmegóvásnak.
Abban tudna még esetleg segíteni, hogy pótbefizetés ügyben milyen tul. arány határozhat?
Ill. kérdés, ha a meghívóban az érintettek pótbefizetését hirdetik meg, akkor az iyen kéménnyel rendelekzők esetében ez a közgyűlés értelmezésemben nem határozhat, jól gondolom?
Azért érdekes a kérdés, mert pl. én - a természetesen szabályos - tetőtérbeépítésnél és még a múlt év során néhány tulajdonos 100%-ban saját költségen elvégeztette ezeket a munkálatokat saját lakásán.
Kérdés, hogy akkor ezek a tulajdonosok is előállhatnak azzal az igénnyel, hogy a társasház utólag fizesse ki nekik a kéménybélelést?
Azzal, hogy az öszes megbízás bruttó ellenértékének 10-20%-át zsebrevágja, maga a közös képviselő, ill. műszaki támogatása dicsekedett korábban (kár, h. nincs róla hangfelvétel...).
Köszönöm szépen mégegyszer.

A megoldás egszerű. Nézd meg az Alapitó Okiratot, mi van benne a kéményekröl. Ha közös tulajdon ami szerintem nem kérdés, akkor mindenképpen közös költségből kell fedezni,s nem az érintettek pénzéből hanem a ház pénzéből. A közgyűlés ha határozatképes, mindenről dönthet egyszerü szavazattöbbséggel, néhány extrém eset kivételével,de a két felvetés nem tartozik ezek közé. Vagyis törvényesen dönthet a közgyűlés az egyszeri pótbefizetésröl,és a kémények felújitásáról is. Ha korrupt a közös, ki kell rúgni kérdés milyen erős az ellenzéke. Amennyiben a közös pénzböl ujitják fel a kéményt jogos ha visszakéritek a korábban befizetett pénzt.

Én nem mennék ilyen helyre. Nagyon gyorsan vége-lenne a -szakmai karrieremnek. Egyébként változatlanul úgy vélem hogy a kémény -közös tulajdon,s közös pénzből kell felújitani. Ha szabályos a beépités, akkor egyértelmű a villanygond megoldása -is.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésemre a régebbi hozzászólások között nem találtam egyértelmű választ, ezért itt tenném fel.
Egy társasházi lakás külön tulajdonban álló erkélyéről van szó (alapító okirat szerint a lakáshoz tartozik). Az erkély szegélye repedezik, javításra szorul. Egyértelműnek tűnik, hogy a lakás tulajdonosának a feladata a javítás, de az ilyen jellegű felújítást végző szakemberek szerint ezeket a társasházak szokták elvégeztetni. Létezik erre a kérdésre a th-i tv-en kívül valamilyen állásfoglalás? Az is kérdéses, hogy mi számít az erkélyből a közös és mi a külön tulajdonba. Az erkély szerkezete, mint a födém része(?), és az említett szegély, ami a ház homlokzatához tartozik(?) közös, az erkély burkolata, korlátai külön tulajdon?

Válaszokat előre is köszönöm!

A k.k. mit mond? Szerintem elsőnek Őt kellene megkérdezni!

Ha az Alapitó Okiratban a lakáshoz-tartozik, akkor nincs miről- vitatkozni. A tulaj feladata a felújitás.

Az erkély rendeltetés szrinti használatát kell figyelembe venni.Rendeltetés szerint pedig a a lakás része. Erről van egy AB határozat, de annak a számát valószínű, hogy csak hétvégén tudom leírni nekd. Megkeresem.

Külön megköszönném Neked, ronda perem lesz- ebből- november -végén .-sőt ha be tudnád-szúrni......

Kedves Szakértők,
szeretnék én is tanácsot kérni.Társasház legfelső emeletén lakunk, a lakásunkat körbeveszi egy lapostető, mely közös tulajdon. Ennek a tetőnek egy részét – mely egyébként sehonnan nem megközelíthető és semmilyen célt nem szolgál- szeretnénk a lakásunkhoz „csapni“, hogy egy plusz szobát kialakíthassunk. Tehát nem tetőtér, nem helyiség, csak üres tető, amelyre szeretnénk felhúzni egy szobát és összenyitni a lakással. Van-e erre reális esély az építéshatósági, társasházi és egyéb -amire esetleg még nem is gondoltunk- szabályozás felől, és hogyan érdemes elindulni? Ha eljutnánk a kérdéssel a lakóközösségig, milyen árat lehet ilyenkor kínálni/kérni? Milyen értékaránya lehet a tetőnek a lakások árához képest?
Nagyon megköszönök bármilyen véleményt, tapasztalatot, tanácsot.

Több lehetőség -is-van,legegyszerübb ha kéred-a-közös-k.-t-irásban- persze,hogy vegye-fel-a-közgyűlés napirendjére -2-hónap-mulva-kezdődnek az elszámoló k.gyűlések. Vételár: nézz utána hogy áll -a -házad anyagilag mennyire van szűkség a pénzre.szerintem a lakás m2 ár- 40-%:a reális ajánlat-egy tetőért. Ennyivel kevesebbet kell majd a háznak szigetelni. Az össz. Tul. Hányad 4/5-ős többségének aláirásával eladhatja neked a ház- a-tetőt. Irj információkat mit mond a közös -k.? Mekkora a házatok, hány lakásból -áll,s hogy -állnak hozzá- a-szomszédok?

Tiszteletem!
A történet arról szól,hogy mi a saját költségünkön kibéleltettük a kéményt amit a közösköltségből 84 hónapon keresztül lelakunk .Rajtunk keresztül még ketten hasonlóan.Viszont a következő közgyűlésen egy lakó indítványozta a közös teherviselés újratárgyalását.Határozati javaslattal él!Miszerint!A közgyűlés hozzájárul ahhoz,hogy azon tulajdonosok részére,akik nem rendelkeznek kéménnyel,méltányos érdekeikre tekintettel a szintenként elfogadott kéménybélelési költség erejéig,közös költség csökkentésében részesüljenek 84 hónapon keresztül.Idézet vége.
Kérdezem hogy ez szabályos-e,kivitelezhető-e? Megtámadható-e és milyen eredmény várható?

Természetesen igen, ha neked a kéménybélelés költségeit a társasház megtériti . Az ugyanis közös tulajdon amit a társasháznak kell elvégeztetnie arra következtetek hogy ezt a marhaságot el is fogadták. Támadd meg a biróságon simán megnyered. De vigyázz. Ne a k.gyűlési határozatot támadd meg,mert ott csak az elfogadás-szabályszerüségét vizsgálja a biróság. Indits pert a költségeid megtéritése miatt a társasház-ellen.

U.I ezen az alapon annak kellene a tetőfelujitást kifizetnie aki a legfelső szinten lakik.

Tisztelt Majordomus!
Telefonon megbeszélhetném önnel a konkrét ügyet?Juhász

Megoldható. Javaslom az olcsóbb megoldásokat előtérbe helyezni. 1. Levél a közös kincsnek, hogy a nyilvánvaló anomáliát hogy akarja megoldani. 2./ ha egyűttmüködő nincs gond, 3./ ha nem, felszólitás közösnek, hogy x összeget 8 napon belűl perkázzon. 4./ fizetési meghagyás- kibocsátása a t.ház-ellen. 5. Ha ellentmond a közös, perré alakul, akkor a számlák alapján sima ügy a biróságon. Kérdés: van -e számla a munkáról, 2./ hogy van lerendezve-a -lelakás? Van-e közgyülési határozat ? Van-e példányod a jegyzőkőnyvből ?

MajorDomus
Azért elsőnek megnézném a határozatokat! Mire küldjön levelet?A Fh-ról meg nm is beszélve!

A kéménybélelésről hogy 84 hónapon keresztűl az árát a közösköltségből lelakjuk(520000 ft.)határozat van,amit elfogadtak.De vannak olyan lakók akik arra hivatkoznak,hogy nincs kéményük(pedig van),csak nem használják.Nos ők most hoztak egy olyan határozatot,hogy szintén 84 hónapon keresztűl az ő szintjüknek megfelően, a közösköltségből ezt lelakják.Amirők nincs számlájuk mivel nem is végeztek ilyen jellegű munkát.Ezt a közösképviselő még támogatja is.Hozzá teszem ez a két lakó ugymond konzerv meghatalmazásokkal érték el mivel a 14 lakásból több mint a felével rendelkeznek.(fiatalok).

juhaszarpad

Tisztelt Árpád! Ezt személyesen megbeszéltük...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.

Természetesen vannak számlák,mi 3 árajánlat közül választottuk ki a kedvezőbbet.Ellentétben velük mivel nem is béleltettek kéményt csak a kéménybélelés összegét akarják lelakni mintha béleltettek volna.Így nekünk megemelkedne a közösköltségünk nekik meg csökkene.Ezt hozták határozatba.Mi a saját költségünkön béleltettünk.Mivel a háznak nincs rá pénze(így nem is lesz semmire).