Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


termőföld elővásárlási jog

lajcsó # e-mail 2019.03.16. 08:39

Elég a 60 napos közzététel.
Korábban volt olyan előírás, hogy külön értesíteni kellett a tulajdonostársakat, de azt hatályon kívül helyezték.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

ucandoit # e-mail 2019.03.15. 19:17

Osztatlan közös termőföld eladása esetén értesíteni kell a tulajdonostársakat vagy elég a 60 napos kifüggesztés is?

lajcsó # e-mail 2019.03.12. 12:51

"szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;" (Földforgalmi törvény)

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.11. 20:59
ucandoit # e-mail 2019.03.11. 20:19

Helyben lakó szomszédnak minősül e az a termőföld tulajdonos akit földút választ el, és szemben lévő oldalon "szomszéd" ?
Vagy a közbeeső út miatt már nem szomszéd?

Köszönöm.

B.Margit # e-mail 2018.12.28. 11:05

Köszönöm a választ.
Azonban az adás-vételi szerződés nem rendelkezett arról,hogy sikertelenég esetén visszajár és hogyan jár vissza a vételár.Mi a gyakorlat?
A földbérlővel föld-haszonbérleti szerződés van, úgy gondolnám,hogy valamilyen adás-vételi szerződés csak kellene? Vagy az önkormányzati kifüggesztésre való bejelentkezése ezt pótolja?
S mivel nincs adás-vételi szeződés vele,hogyan fogja mégis kifizetni a vételárat?
Köszönöm a segítséget.

lajcsó # e-mail 2018.12.27. 14:59

"Hogy kerül a vételár vissza az eddigi vevőhöz?"
Ahogy szerződés rendelkezett erről.

"Mikor kell az új adás-vételi szerződést elkészíteni a földbérlővel"
Nem kell új szerződés.

"hogyan kell neki kifizetnie a vételárat?"
Szerződés szerint!

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

B.Margit # e-mail 2018.12.27. 14:06

Kérdéssel fordulok a Szakértőhöz és a Fórumozókhoz:
Külterületi legelőt 4 éve bérli xy. kérdeztem tőle személyesen : eladnánk,megvenné-e?Válasza nem.Találtam vevőt,telefonon megkérdeztem a bérlőt,h közös megegyezéssel év végével szeretnénk a föld haszonbérletet megszüntetni,mert van vevő.Azt mondta:rendben,aláírja a haszonbérleti szerződés megszüntetését.Elkészült vevővel az adás-vételi szerződés,ki is fizette,a szerződésben hozzájárultunk a javára történő tulajdonjog bejegyzéshez, s birtokba is adtuk az ingatlant. Kifüggesztésre került.A földterületre a bérlő bejelentkezett,mondván : meggondolta magát.A Földbizottság most döntött ,a földbérlőt javasolja vételre/igaz, az eddigi vevő is helyben lakó, s állattartó teleppel rendelkezik./Mi ilyenkor a teendő?Ez végleges ? Hogy kerül a vételár vissza az eddigi vevőhöz?Mikor kell az új adás-vételi szerződést elkészíteni a földbérlővel,és hogyan kell neki kifizetnie a vételárat?Minden segítséget köszönök.

Blackjack21 # e-mail 2018.12.19. 10:34

Nem tudom mennyit lehetne nyerni rajta időben, valamennyit biztos....

Megkötötitek a szerződést függő hatállyal, közlöd a szerződésbe foglalt vételi ajánlatot az NFA-val, visszajön a térti, de kell nekik is hagyni időt az ajálat elfogadására, kérdés mennyit? Ismerve a lassúságot és a káoszt, legalább 15 nap, de inkább több. Ha nem jön nyilatozat akkor beadod jóváhagyásra, mert az nyilván szükséges.

Ha tesznek elfogadót, akkor meg meg kell küldeni nekik a szerződést, a kifizetést követően a bejegyzési engedélyt. Hallottam olyanról, hogy nagyon sokat kellett várni a pénzre!!!!

Szerintem nem feltétlenül rossz, ha be van csatornázva az ügy a jegyző-fh-tab-fh rendszerbe, feltéve, ha nem vétenek eljárási hibát, amivel megszivatják a feleket. Mondjuk annak kockázata is megnő, ha rangsor szerinti esélytelen személyek is bekerülnek a képbe, és megnő a jogorvoslati joggal rendelkezők száma, ami a jelenlegi TAB-NAK-KT-Közig bíróság láncban végeláthatatlan eljárás(okat) eredményez.......

lajcsó # e-mail 2018.12.19. 10:16

"pont az állam miatt kell, még ha nem is gyakorolja az NFA az elővásárlási jogát"
Ebben az esetben szerintem elegendő lenne megküldeni a szerződést az NFA-nak, mint a korábbi törvény idején. Sajnos a mostani Földforgalmi törvény ezt nem teszi lehetővé.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Blackjack21 # e-mail 2018.12.19. 10:04

pont az állam miatt kell, még ha nem is gyakorolja az NFA az elővásárlási jogát (elvétve volt hogy igen)

Csak akkor nincs közzététel, ha a Földforgalmi tv. 20. §-ában foglalt valamelyik eset áll fenn.

Ha jól emlékszem a termőföldről szóló törvény idejében volt olyan szabály, ha első ranghelyes a szerződés szerinti vevő, akkor mellőzhető volt a kifüggesztés.

Formálisan első ranghelyen az állam áll.

paxia # e-mail 2018.12.19. 09:27

lajcsó ::

Pl, ha egy harmadik tulajdonostárs bérli a teljes területet, akkor az előnyben van. Akkor nem kell kifüggeszteni, ha
a vásárlással 1/1-es tulajdonhányad alakul ki.

Szerintem...

lajcsó # e-mail 2018.12.19. 08:59

Eddig világos. Tehát, ha akár egy tulajdonostárs kimarad a jogügyletből akkor ki kell függeszteni a szerződést a 18. § (4) bek. miatt.
A jogügyletből kimaradt tulajdonostárs akár a szerződésben is nyilatkozhat arról, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Így viszont (az állam kivételével) nem marad elővásárlási jogosult.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Blackjack21 # e-mail 2018.12.18. 23:01

@ Kérdező111

Szóval a válasz a kérdésedre az, hogy kúriai szinten váltott a joggyakorlat már egy jó ideje, és így nem kell már egy stróman 3. személy aki leszerződik az eladóval és arra jelentkezik rá a tényleges vételi szándékú földműves tulajdonostárs.

Az új felfogás alapja tehát az, hogy a harmadik személy kitételnek nem a szerződés megkötésékor kell fennállnia, hanem elegendő az, ha van elvi esély, hogy ilyen személy az eljárásban elfogado nyílatkozatot tehet. Ez minden eljárásban adott, így tud már az új gyakorlat szerint bátran hivatkozni mar a szerződés szerinti vevő is a 18. 3-ra.

A jogalkotói sorrendből fakadóan az ilyen személlyel szemben - a rangsorban legalábbis - alulmaradsz. Esélyed akkor van, ha a TAB-NAK őt valamiért nem támogatja.

Remelem tudtam segíteni.

Blackjack21 # e-mail 2018.12.18. 22:50

Földműves tulajdonostárs és földműves tulajdonostárs között is lehet különbség, amelyet a jogalkotó preferál, lásd a 18. szakasz (4) bek szerinti alsorrendet. Minden szerződést -ami nem tartozik a kivételek közé - éppen ezért ki kell függeszteni.

Példa kedvéért Eladó (tulajdonostárs) szerződést köt másik földműves tulajdonostárssal, aki ranghelyét a 18. szakasz (3) bekre alapította a szerződésben. Egy harmadik szinten földműves tulajdonostárs elfogado nyilatkozatot tesz, elővásárlási jogának ranghelyét a 18. szakasz (3) bek.-re és a 18. szakasz (4) bek. b) pontjára alapozza.

Hogyan dönt a Főosztály, a Kozig munkaügyi biróság majd pedig a Fővárosi törvényszék? ;)

A fenti ügy lement. A rajelentkezővel voltunk.

Egyébként a 18. szakasz (3) bekre lehet akkor is hivatkozni, ha a szerződés szerinti hivatkozik rá, mert lehetséges hogy a közzététel során mégiscsak lesz 3. személy, akivel szemben megilleti a vevőt az adott ranghely. A nyelvtani megállapító értelmezéshez kepest ezzel az érveléssel változott a korábbi (kezdeti) bírói gyakorlat.

lajcsó # e-mail 2018.12.18. 21:40

paxia!

Ha a földműves tulajdonostárs mindenkit megelőz (az államot kivéve)akkor minek kell közzétenni a szerződést?
Néhány éve megyénkben - bírósági döntésre hivatkozva - volt olyan gyakorlat, hogy a tulajdonostársak közötti szerződés esetében nem kellett közzétenni a szerződést meg hatósági jóváhagyás sem volt szükséges. Ezt a gyakorlatot egy másik bírsági döntés felülírta.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

paxia # e-mail 2018.12.18. 17:13

Kérdező111 ::

Nem jogi, hanem a józan paraszti ész oldaláról
megközelítve a dolgot: A tulajdonos társ, mint
"szomszéd" közelebb van egy adott földterülethez,
mint egy bármilyen közeli szomszéd. Ha a
tulajdonostárs veszi meg a földet, akkor a tulajdonosi
szerkezet egyszerűsödik (és ez talán a legfontosabb
jogalkotói szándék volt annak idején), ha bárki más,
akkor a tulajdonosi szerkezet nem változik.

Jogilag nem tudom minősíteni az esetet, de a józan ész
azt súgja, jobb, ha a tulajdonostárshoz kerül a föld.

lajcsó # e-mail 2018.12.18. 14:51

"Van esetleg valamilyen tapasztalatuk, vagy jogi véleményük az ügyben?"
Van. Pontosan úgy jártam (illetve az ügyfelem), mint ahogy te is.
Földhivatal ok, a bíróság elkaszált.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Kérdező111 # e-mail 2018.12.18. 14:35

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát, ez valóban igaz lehet - de nem minden esetben. (nem vagyok jogász, nem tanultam jogot, lefordítottam válaszát a google segítségével...)

Ettől függetlenül tudna nekem adni valamilyen építő jellegű segítséget? Van esetleg tapasztalata ilyen ügyben? Hallott-e már esetleg arról, hogy valaki így járt? Ha igen, mi a teendő? Lehet-e bármit tenni Ön szerint?

Köszönöm szépen!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.12.18. 13:18

Res iudicata pro veritate accipitur.

www.kbs-ugyved.hu

Kérdező111 # e-mail 2018.12.18. 12:31

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretném a véleményüket kikérni. Egy osztatlan közös tulajdonban lévő földterület (sok tulajdonostárssal) egyik tulajdonosa adásvételi szerződést kötött egy másik tulajdonostárssal, aki nem helyben lakó. A kifüggesztett szerződés szerinti ingatlan közvetlen szomszédja, aki helyben lakó szomszéd földművesnek minősül, benyújtotta elfogadó nyilatkozatát, a Földhivatal az elfogadó nyilatkozatot tevővel hagyta jóvá a szerződést, hisz a földfogalmi törvény sorrendisége alapján ő van előrébb.

A szerződés szerinti vevő tulajdonostárs bírósági keresetet nyújtott be,vagyis beperelte a Földhivatalt, mert szerinte a 18.§ (3) bekezdése alapján őt illeti meg az elsőbbség (a szerződésben egyébként erre nem hivatkozott). A bíróságon a Földhivatal azzal érvelt, hogy a szerződés szerinti vevő hiába tulajdonostárs, a jelenlegi jogszabály alapján nem élvez elsőbbséget a 18.§ (3) bekezdése alapján, hiszen ez alapján csak akkor élvezni elsőbbséget, hogyha a tulajdonostárs eladó egy nem tulajdonostárs, vagyis harmadik személy részére adta volna el a területet, és a tulajdonostárs (vagyis a szerződés szerinti vevő) nem vevőként, hanem elfogadó jognyilatkozatot tevőként szerepelt volna.

A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Földhivatal határozatát (melyben az elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá a szerződést) hatályon kívül helyezte, és a mezőgazdasági igazgatási szervet út eljárásra utasította.

A bíróság álláspontja szerint nincs ok eltérően értékelni a társtulajdonos elővásárlási jogát abban az esetben, amennyiben a szerződésben vevőként, vagy vételi ajánlattevőként jelenik meg. A Földhivatal, mint alperes fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. A Földhivatal számos ilyen ügyben hozott bírósági és törvényszéki ítélettel védte magát, amelyben ugyanígy jártak el, és nekik adtak igazat, vagyis ilyen esetben az elfogadó nyilatkozatot tevővel kellett jóváhagyniuk a szerződést, de a fővárosi törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, miszerint új eljárás lefolytatására kötelezte a Földhivatalt.

Mindezek után a Földhivatal lefolytatta az új eljárást, vagyis meghozta a döntést, hogy most már inkább mégsem az elővásárlási jogával élő helyben lakó szomszéd földművessel hagyja jóvá a szerződést, hanem az eredeti tulajdonostárs vevővel, akivel szemben első körben megtagadta a jóváhagyást, arra hivatkozva, hogy a tulajdonostársi mivoltára, 18.§ (3) bekezdésre hiába hivatkozott, mert vevőként ezt nem teheti meg, csak elfogadó jognyilatkozat tevőként.

Hol van akkor az igazság?
A földforgalmi törvény sorrendisége emberileg valóban nem épp a legmegfelelőbb, mert valóban, inkább a társtulajdonost kellene egy szerződésben előbbre hoznia. Viszont a szerződés keltének időpontjában hatályos jogszabály - ami egyébként azóta sem változott - a tulajdonostársat csak akkor röpíti az első helyre, hogyha az eladó egy harmadik, külső személlyel kötne adásvételi szerződést, és a tulajdonostárs ezt a kifüggesztést meglátja, és él elővásárlási jogával.
Hogy lehet az, hogy egyszer így dönt a Földhivatal, másszor pedig épp ellenkezőleg. Miközben számos olyan példát hoz a földhivatal, amely ügyekben is ugyanúgy döntöttek, mint ahogy ő először. Mi alapján mondhatja azt a bíróság, hogy a szerződés szerinti tulajdonostárs vevő esetében éppúgy alkalmazandó a 18.§ (3) bekezdése, mint ha elfogadó jognyilatkozatot benyújtó lenne? Milyen jogértelmezés ez? És mi van akkor azokkal az ügyekkel, amelyek nem kerültek bíróságra, mert nem mertek vele foglalkozni a gazdák? Ott megnyerte az elfogadó jognyilatkozatot tevő a földet? Míg pl. ebben az ügyben elvesztette? Miért nem egységesen értelmezik az egész országban a földhivatalok is és a bíróságok is a törvényeket?
És ezek után vajon hogy fognak dönteni a földhivatalok? Egyik ügyben így, a másikban meg úgy?

Van esetleg valamilyen tapasztalatuk, vagy jogi véleményük az ügyben? Én a szomszéd vagyok, aki ott lakik helyben, és ténylegesen ott gazdálkodok, és a jelenlegi jogszabály szerint én lennék az első. De most ebben az ügyben kivételesen a megyei földhivatal máshogy döntött, mint ahogy a korábbi ilyen, vagy hasonló ügyekben.

Tudna esetleg nekem valaki segíteni?
Köszönöm szépen!

JAG1 #   2018.12.13. 19:22

Tisztelt Fórumozók!
Termőföldet szeretnék vásárolni. Elfogadó jognyilatkozatot tett rá valaki, aki 20 km-en belüli fiatal gazda.
Az adás-vételi szerződés pillanatában nem voltam földműves, amit azóta megszereztem, nyílvántartásba kerültem, helyben lakó vagyok.

Az adás-vételi szerződésben szerepel a fizetési ütemezés, mely szerint a foglaló után a
"további vételárrészt az illetékestelepülési önkormányzat jegyzőjének az adás-vételi szerzódés hirdetményi úton történő közlése iránti kifüggesztés határidejének letelte után az elővásárlási jogosultak jognyilatkozatáró| szóló értesítés kézbezvételétől számított 8 napon belül fizeti meg Eladónak"
A Fö|dforgalmi törvény 21§ {8) bekezdése szerint Az e|adót az o|yan e|fogadó jognyilatkozat köti, ame|yet az lővásár|ásra jogosult határidőn be|ül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adágvételi szerződést magára nézre teljeskörűen elfgadja.
Az elfogadó jognyilatkozat tevő meg sem kereste az eladót, nemhogy fizetett volna.

2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 32§ (5) А szerző fél köteles а Földforgalmi törvényben meghatározott, а tulajdonszerzési
jogosultság fennállásához, valamint а jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az
eljárás alatt bekövetkező változásokról а mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és a z
azokat igazoló dokumentumokat а mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani .
Ennek megfelelően írásban tájékoztattam öket a földműves nyílvántatásba vételemről.

Kérdéseim:
A mezőgazdasági igazgatási szerv köteles-e figyelembe venni döntésénél, hogy az elfogadót tevő szerződésben vállalt kötelezettséget nem teljesítette, nem fizetett?
Az ügy lezárta előtt megszereztem a földműves igazolványt?
Van-e még valamilyen ötlet ?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.06.21. 12:12
Diwi689 # e-mail 2018.06.21. 11:52

Tisztelt Fórumozók,

zártkerti területen, a szomszédos, kert besorolású terület kifüggesztésre került. Nem főldművesként, helyben lakó szomszéd címen értelmezhető az elővásárlási jog? (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 18. § (1) bekezdése alapján) /az eredeti vevő sem földműves/
Az, hogy a szerződésben két szomszédos terület szerepel, befolyásolhatja az elbírálást?

Előre is köszönöm!

nonolet # e-mail 2018.05.30. 20:07

a testvérrel akarja ki fizettetni az elkülönítést, a változási vázlatot + ügyvédi költséget.

A testvér mutatott marhaságot...
Ha ebből kára van a vevőnek, akkor azt a tesó fizeti.
(átminősítés, büntetés, áreltérés, vagy termény kár pl.)

Ugyanakkor

  • a saját területének a kitűzési költsége
  • KIZÁRÓLAG az új gazda költsége!