osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

A segítségét/tanácsát szeretném kérni az alábbi problémában:
Én egy kétlakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok. A telek osztatlan közös tulajdon, azzal a megkötéssel, hogy a telken található melléképület kizárólagosan az én tulajdonomat képezi.
A melléképület kb 20-25 m2 alapterületű egy szoba, konyha, fürdő kialakítású melléképület, melyben szívességi lakáshasználók tartózkodnak 1998 óta. A másik tulajdonos, aki 2005-ben vette meg a másik részt és az óta szeretné őket eltávolítani. Már több alkalommal próbáltuk megbeszélni intelligens módon, de sajnos nem sikerült kompromisszumot kötnünk. Kértem várjon addig amíg nem kapnak lakást, mert már 12 éve beadták igényüket önkormányzati lakásra, de még nem kapták meg azt. Már birtokvédelmi eljárást indított ellenem sikertelenül, majd kb 2 hónapja feljelentett az építéshatóságnál, ahol felszólítottak az épület bontására vagy fennmaradásának igazolására szeptember 20.-ai dátummal. 1990-ben az önkormányzattól vásároltuk meg a tulajdon részünket a melléképülettel együtt, mely szerepel az adásvételi szerződésen is, így azt elfogadták a fennmaradás igazolására is. Gondoltam az ügyet lezárták. Azonban tegnap előtt megjelent két önkormányzati dolgozó ellenőrizni, hogy megtörtént-e a kiköltözés. Azzal az indoklással magyarázták megjelenésüket, hogy az az épület nem lakó, hanem melléképület, így bontani ugyan nem kell, viszont nem lakható.

A kérdéseim a következők lennének:

1, Számíthatok-e bírságra, és ha igen mekkora összegre?
2, Az ott lakóknak kiköltöztethetik-e és ha igen biztosítania kell-e az önkormányzatnak lakhatást számukra? (hátrányos helyzetűek, 4 beteg gyermekkel, megélhetési problémákkal)
3, Milyen jogcímre hivatkozhatok a kilakoltatás elkerülése céljából?

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Balogh Róbert

musikboy, ha osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor nem jogos, hogy csak a melléképületet használhatja, mert az egész ingatlanból illeti meg az 1/3 rész, az közös megegyezéssel, vagy végső soron bíróság útján megosztható, amennyiben a közös tulajdon természetben megosztható. Egyébként a közös tulajdon megosztását, ha nincs közös megegyezés , bármelyik fél a bíróságtól kérheti.

ugyvedbank.hu

Amennyiben a helybenlakó fogalmát vesszük alapul akkor nem csak egész falunak van elővásárlási joga hanem még szomszéd falunak is.

Komolyra fordítva.
A Földtörvény szerint: "Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

1. a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
2. a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
3. a helyben lakó szomszédot;
4. a helyben lakót;
5. haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt."

A Ptk. szerint a tulajdonostársat is elővásárlási jog illeti meg.

Kinek van elővásárlási joga? A fél falunak. Ja nem - az egésznek.

Viccen kívül, szántóföldre nagyon tág körnek van elővásárlási joga, de neked ezzel nem nagyon kell törődnöd. Majd az ügyvéd, akinek úgyis kötelező a közreműködése.

Adott egy szántóföld osztatlan közös tulajdonban. Ennek egy részét szeretném megvásárolni. Kinek van elővásárlási joga, illetve milyen költségekkel jár ez (az államilag támogatott megszüntetési akcióról lecsúsztak).
Köszönöm a válaszokat.

Ha holttá nyilvánítja a bíróság, akkor meg kell várni a hagyatéki tárgyalás végét. Ha más örököse nincs, majd örököl az Állam, vagy, ha a magyar állampolgárságát elvesztette, és így külföldi jogot kell alkalmazni, akkor ki tudja, ki.
Ha holttá nyilvánítás nélkül elindítjátok a pert, akkor hirdetményi idézés és ügygondnok kirendelése mellett megoldható lesz a közös tulajdon megszüntetése szerintem.

Jó napot mindenkinek!

Nekem is lenne egy kérdésem. Szeretnék megvásárolni egy ingatlant, ami 4 ember közös tulajdonában van. 1/4-ed rész egy olyan személy tulajdona, aki a 70-es években kiköltözött az Egyesült Államokba, állampolgárságot szerzett, egy Kaliforniai címen még egy ideig el lehetett érni, de kb. 10 éve senki sem hallott róla semmit. A tulajdonostársak szerint már valószínűleg nem él.
Milyen eljárással lehet megtalálni ezt a személyt, illetve ha meghalt, és nincsen örököse, akkor ez hogy érinti az ingatlant, az ingatlan megváráslásához meg kell várni a hagyatéki eljárás lezárultát, vagy előtte is van bármi esélyem arra, hogy megvásároljam az ingatlant?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat!
Linda

Elveszett a kérdés amire válaszoltam. :(

A kérdésed alatt a válasz. ;)
De szóba jöhet még a társasházzá alakítás is. Annak annyi hátránya lenne, hogy attól még lesznek osztatlan közös tulajdonú részek.

Ez elég zavaros.

Jó estét mindenkinek.
Lenne egy olyan kérdésem, adott oszthatatlan közös tulajdonú kertes ház, amire 4-en vagyunk tulajdonosok.
A gond a következő apám akinek 18/60. tulajdonrésze van, nekem 15/60. részem van, vállasnál mikor elváltak anyámmal kizárták apám két első házasságából született gyermekeit a ház örökösödéséből,most a perünk előtt a lányára ruházta át a tulajdon jogát.
A perünk egyenként többlethasználatdíj megítélése.
A kérdésem csak annyi megteheti e az tulajdon át ruházást,ha a válási perben az már jogerőre emelkedett,hogy az első házasságából a gyermekei nem örökölnek a házból semmit?

Beköltözöl.

Köszönöm a választ. Ebben az esetben mit tudok tenni akkor hogy én is használhassam a tulajdonom.

Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

Szép napot mindenkinek!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy édesapám halála után megörököltünk egy ingatlant 3 testvéremmel. Én és az egyik testvérem az ingatlanba laktunk édesapám halála előtt is.Édesapám halála után a nem az ingatlanon lakó testvéremet a másik testvérem kifizette így ő megkapta a rézét. Így az ingatlanon én 1/3 részben és a testvérem 2/3 részben tulajdonos. Az ingatlan 2 épületből áll. Egy lakóházból és egy melléképületből(gazdasági épület ami a tervrajzon se szerepel és lakhatási engedély sincs rá) áll! A testvérem birtokolja a lakóházat én meg a mellék épületet és a lakóházból csak egy szobát kaptam! Így a testvérem azt állítja hogy nekem nem jár semmi a lakóházból! A kérdésem tehát az lenne hogy jogosan használja ő a lakóházat, míg én csak a melléképületet kaptam meg. Milyen úton módon tudnám én kérni a lakóházból az 1/3 részem? Illetve ha elszeretném adni az én 1/3 tulajdon részem akkor mit tehetek?

A válaszokat előre is köszönöm.

A jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni, a rendőrségen meg feljelentést lehet tenni.

Jó napot Mindenkinek!Aki tud kérem segítsen. Van egy osztatlan közös tulajdon melynek 50% tulajdonosa a kiskórú fiam. Ezen a fél részen van nekem holtig tartó haszonélvezeti jog. A másik 50% Anyai ágú testvéremhez került mint végrendeleti örökös. A tulajdon apám 100%-os tulajdona volt. Jelenleg most nem használjuk a kisfiam által örökölt részt. Időközben a bátyám hozott a területre egy kutyát a bele egyezésem nélkül s a kutya végett nem lehet bejutni az ingatlanhoz mivel az jelenleg csak egy kapun keresztül közelíthető meg. Ráadásul a kisfiam részéből el kezdte árulni a bútorokat ami egyáltalán nem az övé mert a végrendelet csak a telekről és az ingatanról szól. Így az ingóságok ha jól tudom az én tulajdonomat képezik mint törvényes örökőst. Mit tehetek ez ügyben ,hogy be tudjunk jutni a saját tulajdonunkhoz s ne árulja a bútorokat ami nem is az övé. Beszélni nem lehet vele s használati megállapodást se sikerült kötnünk. Segítségüket Előre is köszönöm!
Lacus72

Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat HARMADIK SZEMÉLLYEL SZEMBEN (!!!!) elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Elvileg akkor az ingatlanon 11-en vagytok tulajdonosok (minimum). Ti hatan eladhatjátok a 8.-nak a tulajdonrészeteket, ehhez a 7. beleegyezése nem kell, ezután módosítani kell a használati megállapodást, és legfeljebb túlhasználati díjat fizet a 8. a 7.-nek.

Szép napot mindenkinek!
lenne egy bonyolult kérdésem:
Van egy osztatlan közös tulajdon, mely négy részre van osztva egy régi szerződés szerint kerítéssel elválasztva.
Az egyik a miénk, hét tulajdonossal (öröklés).
Szeretnénk évek óta eladni, most az egyik szomszéd tulajdonostárs megvenné, de a hétból egy nem biztos, hogy rábólint. Mit tehetnénk?
Előre is köszönöm a segítséget
Ginababa

Bubuka6, a 2. kérdésre: amikor megvettétek, nem kötöttetek használati megállapodást? Ez alap osztatlan közös tulajdon esetén... Ezen pontosan le kell(ett volna) írni, le kell(ett volna) rajzolni, hogy kinek mekkora a területe és kinek melyik a saját része.

Gordiusz
Mondok egy okosat: "okosat"
Most jobb? :D
Gondolom olyan gyorsan, mint amikor az utcán állnak meg a kapubejáró előtt keresztben és te éppen indulnál a gyerekkel az orvoshoz. ;)

Sziasztok!Kérlek segítsetek!
Közös udvarban állóházba költöztünk 6 éve,mi hátul lakunk.A telek osztatlan közös tulajdon,a tulajdoni lap szerint két tized rész a mienk.Az utcafront felé van a kapu a másik házzal,szolgalmi út vezet hozzánk hátra,máshogy nem megoldható a ki-bejárás.oldalt és mögöttünk is házak.Balra mellettünk ugyanaz a tulaj mint elöl.
Mikor beköltöztünk elöl a tulaj anyja lakott aztán egy darabig üresen állt.Tavaly ősszel beköltözött a tulaj lánya élettársával.Így is elég kellemetlen a helyzet,mert a házuk mögött kb.3-4 méter és már a mi házunk jön, egymás "szájában" vagyunk,az övék merőleges a mienkre,a mienk párhuzamos a kapuval.
A mi részünknél van egy kis "ágyás",kertecske"és már az ő fatárolójuk jön.Elkülönítve fizikálisan nincs a 2 rész.Tegnap a szomszéd"mellékesen" megemlítette,hogy tujákat akarnak ültetni hátra és össze is akarják nyitni a telket a szomszédossal.Ezt mint tényt,nem kérdést közölte.És még az is szóba került,hogy ők úgy tudják-itt jön a másik nagy pofon-hogy a mi telkünk sokkal kisebb az ágyás sem a mienk.A házat a bokrok teljesen leárnyékolnák-így is vizesedik-nem tudnám se a ruhát szárítani,se gyerekeket kiengedni,mert nem lenne hova!
Két kérdésem lenne:
1.A z elöl lakók az engedélyünk nélkül rakhatnak-e tuját telekhatárra és összenyithatják-e a 2 telket,akár úgy,hogy simán lebontják a falat?
2.Ha tényleg nem akkora a telekrészünk,ahogy az eladó annó mutatta van bármi jogunk "reklamálni"?Mert nem arról van szó,hogy picit odébb kerül a telekrész,hanem nem marad semmi kijárási,akár kiülési lehetőség,ágyás,hanem csak kijövünk a házból és máris a tuják következnének,teljesen megszűnne a területünk.Bocsi,hogy ilyen hosszú voltam.köszi

nanemaaa

megtennéd hogy ezzel kapcsolatban is mondasz valami "okosat" nekünk:
gondolom abban egyetértünk, hogy számunkra legrosszabb esetben is azért parkolhatunk ott (egyébként ezt a garázsos is így értelmezi), legfeljebb el kell állnunk. Ha tényleg így van, abban az esetben mennyi idő (perc,óra,stb) az, ami ránk nézve elvárható elállási idő a parkolóhelyről?

köszönet

Obudafan, tehát a tulajdonos így csak a tulajdonostársnak kínálhatja fel az ingatlan az elővásárlási jog alapján, és ha ő nem akarja megvásárolni, akkor jön a bérlő elővásárlási joga.