osztatlan közös tulajdon

Gordiusz
Nem zavar a tegeződés. Pertut majd a végén iszunk. ;)

Válaszolni viszont más szemszögből nem tudok. Én ugyanazt mondtam, mint az általad beidézett jogszabály: „14. § (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.”

Megítélésem szerint a telken kialakult parkolók száma változhat, mivel egy eddigi parkoló bekerült az épületbe garázsként. Sőt, lehet, az üzlet területének csökkenése okán további parkolóigény csökkenése és megvalósult.

Szövetkezet + építésügy kérdésében nem tudok jobbat, mint a jogszabályokat „szajkózni”.
Jogszerűen nem kellett rá engedély, kivéve, ha ehhez az épületen olyan átalakításokat kellett végezni, mely érintette az épület tartószerkezetét. Ez esetben viszont építési engedélyt kellett (volna) kérni. Ha volt építési engedély, ahhoz a hatóságnak az elnök nyilatkozatát kellett kérnie. Menj be az építési hatósághoz, elvileg van iratbetekintési jogod.

nanemaaa

több dolgot bizton állíthatok: lakásszövetkezetről van szó, elnök nem adott ki hozzájárulást, közgyűlés nem volt, lakók egy része járult hozzá és kötelezte az önkormányzat építési engedélyre

tudod nehéz elképzelni ez alapján, hogy csak neki legyen joga: a "14. § (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére."

Azaz a mi parkolási jogunkat ő nem sérti azzal hogy beálláskor elzavar. Ha tényleg így van, abban az esetben mennyi idő (perc,óra,stb) az, ami ránk nézve elvárható elállási idő a parkolóhelyről?

én a "szenvedő" többséghez tartozom, így örömmel veszem ha a mi szemszögünkből próbálsz tanácsot, érvet adni.

köszönettel

bocs, ha a tegező forma zavarna, de nem tudom kik a hozzászólók

Gordiusz
Azt hiszem kevered a szezont a fazonnal, a szövetkezeti ingatlant a társasházzal. Szövetkezeti ingatlan esetében a tulajdonosokat egy személyben az elnök képviseli. Ennek tükrében kérdéses, hogy az építési hatóság milyen aláírásokat kért.
És ha már hab és torta. A hab leginkább abban van, hogy egy kereskedelmei egység egy helyiségének garázzsá minősítéséhez nem is kell az építésügyi hatóság engedélye. Még csak bejelentési kötelezettség sincs ilyen esetben.
Az építésügyi jogszabályokban nincs olyan előírás, hogy garázsban fűtőberendezés (gázos, vagy szilárd tüzelésű) nem üzemelhet.

Lehet ilyen megállapodást kötni, de a tulajdonostárs elővásárlási joga törvényen alapul, és az így megelőzi a szerződésben kikötöttet.

Bérlő (cég) köthet úgy bérleti szerződést, hogy kikötik benne a bérlő elővásárlási jogát? Ha igen, és az eladó eladja az ingatlant, ami viszont osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdonostárs elővásárlási joga "megelőzi" a bérlőét v. egyenrangú és az eladó kiválaszthatja, kinek adja el az ingatlant?

Tisztelt Szakértő!

Az ingatlan többségi tulajdonosa én vagyok. A tulajdonostársam sűrgősen ki akar lépni a közös tulajdonból és kéri az általa meghatározott összeget. Jelenleg nem tudom kifizetni, mert az ingatlanon lévő lakáshitel miatt jelenleg hitel képtelen vagyok a bankoknál, ezért nem tudok újabb hitelt felvenni. Az ingatlant nem szeretném eladni és vélhetően jelenlegi piaci helyzet miatt jelentősen kevesebbet ér, mint amekora hányadösszeget kér.
Van valamilyen lehetőségem az ingatlan megtartására, illetve a hatlalmas anyagi veszteség megelőzésére?
Üdvözlettel.

az átminősítéshez elég volt a garázsonak végigjárni a lakók 51%-át az ép. hatóság miatt (mi van a többi 49% lakó jogával???) de szerintem ez kevés ahhoz hogy az szmsz avagy az alapító okirat módosítsa a közös területek használatát. ahhoz szükséges a közgyűlési határozat úgy gondolom.
e nélkül "kisajátítja a parkolóhelyet, merthogy bármikor elzavarhatja onnan az ott parkolót.
ez nem közösségi elv:(

hab a tortán, hogy mindkét szomszédos helyisége munkahelyként üzemel, azaz tűzrendészeti és tulajdonvédelmi követelmények figyelembe vétele lenne fontos szempont. Tűzés -és robbanásveszélyes anyag (az autó a beépített üzemanyagtankjával az) szerintem egy saját gázkonvektoros fűtésű helyiségben nem tárolható!
ez emberi (pl. szomszédja) élet kérdése is, szerintem még a ép.hat. is tévedhetett mikor kiadta az átminősítéshez az ép. engedélyt, nem?

Igen.
Szerintem nagyjából egyet jelent. A hozzájárulással mérlegelni kellett a telek használatában várható változásokat is. ;)

nanemaaa

abban az esetben is fenntartod véleményedet, amennyiben
a garázs bejárata közös előteret képez és rakodóteret képez a szomszédos üzlet bejáratával? ami egyben az üzlet menekülési útvonala is

úgy tudom területhasználati módosítást (azaz parkolóhelyet elvenni a többi lakótól)csak a közgyűlés tehet, ami nem egyenlő a helyiség átminősülési hozzájárulással...?

Gordiusz
Szövetkezeti tulajdon esetében mi az, hogy osztatlan közös? Nincs közös, csak szövetkezeti tulajdon van. Miért kellene egy udvar/kert használatára "szabályzatot alkotni"? Az üzletrész garázzsá alakításához a szövetkezet nyilván hozzájárult. A garázst ugyanolyan jogon használhatja az új tulajdonos, mint a többi. Senki nem egyenlőbb az egyenlők között. A telken meg ott kell és lehet parkolni, ahol a másikat nem akadályozzuk az ingatlana (pl garázsa) használatában. Ehhez nem kell saját KRESZ-t alkotni, nem kell szabályokat, térképeket rajzolgatni. Az, hogy "eddig ott parkoltam" nem jogalap.

kicsit figyelmesebben is eolvashatnád a szitut, hol találsz benne olyat hogy van minden üzletnek parkolóhelye, meg magánterület,stb.

Mi bővebbet szeretnél?

Beállsz a bejárata elé, így ő nem tudja használni a garázsát. Azt pedig már elmondtam, hogy minden üzlethez jár egy parkolóhely, még akkor is, ha az magánterületre nyílik.

Kedves Imma!

A helyzet vázolva lett, arra várom a választ.

Üdv. Gordiusz

Időnként nem árt kimenni egy kicsit nyugatra, kultúrát tanulni.
Egyébként minden üzlethez jár egy nyilvános parkoló, közvetlenül az üzlet előtt.

T.Szakértők!

Az alábbi problémára keresünk jogi kiutat:

Lakásszövetkezet földszintjén üzletek kerültek építéskor kialakításra. Az egyik közbenső üzlettulajdonos 15 év után gondolt egyet és utólag garázzsá minősítette át üzlete hátsó részét. Így azonban a garázs bejárata a szövetkezet osztatlan közös tulajdonú területére nyílik. A szövetkezet e terület használatának szabályozásához még nem "nyúlt hozzá", azaz mindenki számára használható, parkolható az eredeti okirat/szmsz alapján.Nincsen pl. névreszóló hely sem kijelölve.
Kérdésem az lenne, hogy a garázs használója előnyt élvezhet-e az osztatlan közös területre a garázsba való beálláshoz a többi lakó parkolási jogával szemben avagy viselnie kell átminősítésének hátrányát és elfogadni, hogy időnként nem tud beállni a garázsba?

Válaszukat előre is köszönöm!

Károly!

A terület osztásának feltételeit az illetékes Önkormányzatnál kell megérdeklődni.

Földmérő mindenképpen szükséges. Változó, hogy ki mennyiért vállalja a munkát (Ez a nagyobb költség, lehet akár 100 eFt is). Ehhez jönnek még kisebb illetékek, pár ezer ft-os tételek.
Ha elkészültek a papirok, a Födhivatal jegyzi be a tul.jogot.

Osztatlan állapotban mindenképpen kell a tul.társ hozzájárulása. Ha a területet megosztottátok, utána már természetesen mindenben te egyedül döntesz.

Tisztelt Szakértő!

Lehet, hogy az alábbi kérdés már elhangzott, de nem volt időm utánaolvasni,igy kérem megértését

Testvéremmel van egy osztatlan közös tulajdonban lévő földterületünk(egy hrsz-on)(szántóföld)

Szeretném a sajátomat (50 %), önálló tulajdonként bejegyeztetni.

Hogyan lehetséges, és milyen költségekkel jár!
Kell e a testvérem hozzájárulása?

Ok:a földemen szeretnék fásítani,amihez a testvérem igy, osztatlan közös tulajdon résztulajdonosaként,nem járul hozzá.Ha viszont megosztottá válik, tudomásom szerint nem kell kérnem a hozzájárulását a fásításhoz.

Tisztelettel várom válaszát Veress Károly

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt Szakértők!
Adott egy ingatlan melynek durván 75%-ban vagyok a tulajdonosa, s a maradék 25%-nak a rokonaim. Kérdésem az lenne, ha én el akarom adni az ingatlant és konkrét vevőm is lenne rá, ők viszont nem akarják eladni akkor mit tudok tenni?
Az ingatlant én tartom fent, minden költségével együtt de egyikünk( tulajdonosok) sem lakunk ott.
Kötelezhetem őket az eladásra?
Üdvözlettel

Ehhez látni kellene, mi is lett leírva.

Segítségüket szeretném kérni.
Én egy 6-os sorházban lakom, amihez hátul és elöl osztatlan közös terület tartozik. Ez írásba módosítva lett, hogy mindenki a hozzá tartozó területet saját célra használja. A ház előtt van egy süllyesztett garázs és utána már a közterület, ahol járda van. Az a kérdésem, hogy én lekeríthetem a hozzám tartozó osztatlan közös területet, mivel ezzel tudjuk biztosítani a garázshoz való bejutásunkat. Számtalanszor volt, hogy nem tudtunk bejárni vagy feljárni a garázsból, mert elfoglalták és a kérésünkre sem voltak hajlandóak elmenni, azzal indokolva, hogy ahhoz nekik is joguk van mivel osztatlan közös terület. Köszönöm

Ügyvédre lenne szükséged. Ahogy elnézem, a férjednek is.

Tisztelt Hozzáértő!

Jogi felvilágosítást ,értelmezést szeretnék kérni az alábbiakra!
Egy közeli ágbeli rokontól( anyós)az őt képező ingatlan 1/1 tulajdon jogából megvásároltam 10%-ot. Sajnos időközben házasságom fiával megromlott válófélben vagyunk.A férjem , mivel Ő a felperes a keresetében egyezségi ajánlatot tett : miszerint kéri az ingatlan osztott használatának szabályozását megjegyzem viszont, hogy Ő nem szerepel a tulajdonosként az ingatlanon.Ha jól tudom, akkor itt jön be az , hogy "közös szerzemény".
Az volna kérdésem, hogy mivel Ő nem szerepel a földhivatalnál bejegyzett tulajdonjoggal ezen az ingatlanon, kérhet-e ilyet?
Továbbá megilletne-e engem abból ha az ingatlan eladásra kerülne a vételárból 5% tulajdoni hányadomnak megfelelően ha tényleg 5%-a megilleti Őt?
Illetve házasságunk alatt vásároltunk egy lízingelt szgk-ot,ami az Én nevem szerepelt így a hitel is, mivel akkor csak így tudtuk megoldani de az visszaadásra került.Ő adóstársként szerepelt. A tartozás viszont fennáll és az erre vonatkozó elszámolást a Bank meg is küldtem felém.
Ezzel kapcsolatban kérhetem-e a Bíróságtól, hogy mivel az közös szerzemény ezt vegye figyelembe és a részletfizetés fele Őt illesse meg?

Nehéz ügy, de jobban is kijöhetsz belőle.
Ha sok az örökös, mindegyiknek érdeke hogy pénzt lásson belőle.
Ha 20 felé-megy a pénz nagyon kicsi jut egy örökösre.

Esély sincs arra hogy meg tudj velük egyezni egyenként, főleg ha külföldi is van.
Két lehetőség van. Megvárod mig a tulajdoni lapra bejegyzik az összes örököst, akkor tudod az elérhetőségüket.

A másik pert inditasz a közös tulajdon megszüntetése iránt, ez gyorsabb, de költséges megoldás. A per végén az ingatlant 70 %-os értéken meg tudod venni, megoszthatod, s 1 vagy akár 2 ingatlanként is eladhatod. Kérdés van-e rá pénzed. Több millios hozamot hozó befektetés.

Köszönöm a választ. Ha "csak" 1-2 egyenesági örökös lenne, valószínűleg könnyű lenne felvenni velük a kapcsolatot. Egyenesági örökös sajnos nincs (nem volt a néninek gyereke...), van külföldi örökös is. Az egyik oldalági örökös szerint már 20 fölött jár a fellelt örökösök száma... Szóval nem hiszem, hogy könnyű lenne megtalálnom őket, a családfájukat is csak alig ismerem.
Van esetleg más ötleted?
Gondoltunk arra is, hogy fizikailag megosztjuk a lakást és a közös tulajdonviszonyt. Két lakrész van, csak a bejárat közös, lenne is hely külön bejáratot kialakítani. De gondolom ahhoz is kellene az örökösök bejegyzése tulajdonosként, hogy létrehozzuk a 2 külön albetétet... (Ez egy, az "átkosból" megmaradt társbérlet, amit később megvettünk az önkormányzattól. Így lettünk társtulajdonosok a néhai szomszéddal.)